Afrika körvonalakban 3.

By , 2015. június 22. hétfő 00:04
Angola, a gyermeki kíváncsiság

Angola, a gyermeki kíváncsiság

Afrikáról általában

Korábban már megírtam a nagy összegzésemet Afrikáról, de most a nyugati rész specifikumait tárom az olvasóim elé.

(M)ilyen az élet?

Aztán szoktam ilyeneket is kérdezni az emberektől, hogy mit csinálnak szabadidejükben, mit szeretnek? Hát filmeket nézni – mondják. Na és milyet? Nigériait. No és miért? Mert ott elmondják, hogy milyen az élet! Mondjon példát, kérem. Pld. hogyan lehet kideríteni, hogyha a férjük megcsalja, meg ilyenek.

Nigéria

Nigéria

S láthatják, hogy milyen amikor a legjobb barátjuk elárulja őket, meg kirabolja őket, nehéz helyzetbe hozza őket. Hát igen, Nigéria egy jó iskola az élethez. Ilyen ott az élet, s ezek szerint máshol is Afrikában.  Kemény  világ.

Burkina Faso-ban is a hoszt családomnál előfordult, hogy adtak előleget a mesternek, aki természetesen utána eltűnik, így soha nem lesz tető a házon. Se pénz, se posztó, akarom mondani tető.

A nigériaiakat itt Gambiában sem szeretik, mert bűnöznek Átverik az embert, viszont azt mindenki elismeri, hogy nagyon okosak és gyorsak. Ezt én is elismerem.

Nigéria   kis forgalomban

Nigéria kis forgalomban

Munka

A külföldi tanárokat is jórészt importálják Gambiába. Azok egyedül jönnek ide dolgozni, hogy szabaduljanak családjuktól.  Így nem kell eltartaniuk az egész családot, azaz másik 20 rokont, akik nem csinálnak semmit. Viszont ha egy gambiai ember vállalná ezt a tanári állást, neki el kéne tartani azt a 20 embert a családjában, mert, nem hazudhatná otthon, hogy nem kap elég pénzt, s az elmegy albérletre stb., hisz látják mit kap.. kicsi a falu.. Arra a 20-ra viszont már a fizetés nem elég. Így inkább el se mennek dolgozni tanárnak. Érdekes gondolkodásmód minden esetre. Ha nekem nem lesz jobb, akkor minek izzadjak a többi lustára?

Guinea Bissau - vízre várva a fóvárosban

Guinea Bissau – vízre várva a fóvárosban

Az egyik családtag az police officer volt, aki úgy fejtette ki a police szó betűit, hogy polite obedient (engedelmes) , loyal,  intelligent, courtesy (udvarias), efficient (hatékony).  Bár így lenne….

Oktatás.

Általában a gyarmatosításnak csak a sötét oldalaival foglalkozunk, habár hogyha európai oldalról nézzük, akkor az európaiakban volt egy civilizációs küldetéstudat, és saját értékrendjük szerint mennek oda pl. Afrikába. Azt gondolták, feltételezték, hogy Afrika evangelizációra vár, s egy olyan struktúrát próbáltak meghonosítani ott, ami idegen volt a helyi kultúrától, amin lehet vitatkozni, hogy jó volt-e vagy rossz… De az idő talán őket igazolta..

Diavetítést tartottam Gambiában

Diavetítést tartottam Gambiában

Hogy kell-e nekik oktatás, több komfort, kell-e nekik egészségügy, tiszta víz, a kevesebb járvány?

A rend? Így kevesebb teret adva a vendetta jellegű vérbosszúra. Egyébként a legendáikban is folyamatosan helye van a bosszúnak, és a mindennapi életben még mind a mai napig.

Iskola

Nemrég kölcsönkértem egy iskolai könyvet, amelynek a hátsó borítóján felhívják a figyelmet, hogy „beware of book piracy”, azaz, hogy óvakodj a könyvkalózoktól, azaz a kalózkiadásoktól.

Csirke az úton... Gambia

Csirke az úton… Gambia

De mondjuk az, aki eleve hamisat vett, az honnan tudna erről a figyelmeztetésről?  Vagy ha rajta van ez a figyelmeztetés is, akkor jó hamisítvány. J

Viszont akkor elvileg betölti a funkcióját, mert akkor az ember dönt, hogy kell-e neki így. Habár ez nekem kérdéses, mert a social and environmental study c. könyvükben, amint az észak-déli irányt próbálják tanítani, mellékletként egy kis fényképet is adnak hozzá, ami rosszul interpretálja a szöveget, így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy Észak-délről nem lesz elképzelésük.

Tehát a probléma nem a kalózkiadás miatt van, hanem eleve rosszul írják meg a könyvet.

S nem is akarok messzire mutatni megint, de ha már az sem tudja aki írja, meg aki tanítja, akkor abból mi sül ki??? Hát az ami van, amit láthatunk, ha ellátogatunk  a felszín és a sztereotípiák mögé…

Szenegál - konyhai jelenet

Szenegál – konyhai jelenet

Általában nincsen házi feladat a diákoknak, viszont egyszer így, amikor jött haza az egyik családtag, akkor azt kapta házi feladatnak, hogy 30 ország elnökét jegyzeteljék ki, illetve a fővárosaikat. Ami utóbbit még megértek, de a vezetőket teljesen fölösleges, ez nem ad hozzá semmit a tudásukhoz, amikor még arról sincs fogalmuk, hogy Európa merre van. Fölösleges homokszemeket tanítanak, ami végtelen. Ez felesleges és lehetetlen. Ahelyett, hogy megtanulnák a sivatagnak a törvényeit, jellegzetességeit. Na körülbelül ennyi.

nagycsaládos modell

nagycsaládos modell

Család , gyerek

Több helyen is azt tapasztaltam, hogy a szülők soha sincsenek együtt a gyerekükkel, nem játszanak, illetve a férfi-női kapcsolatban sem találtam ilyen szerető viszonyt, hogy egymáshoz bújnak, esetleg megölelik egymást. Így hát közvélemény kutattam, hogy ennek mi lehet az oka. Ezt a megfigyelésemet többen is elismerték ott, de csak egy embernek sikerült indokolnia amikor erre rákérdeztem. Azt mondta, hogyha játszol velük, akkor, mármint a gyerekekkel, akkor a többi ember hülyének nézi őket. 

Templomba menet

Templomba menet

A másik indok szerint pedig, ha lealacsonyodsz a gyerekhez akkor utána nem fogják tisztelni őt, mint szülőt. Ezt ők úgy fogalmazták, hogy általában a nagymama tölti be azt a szerepet, aki foglalkozik a gyerekkel. Hm, érdekes…

A mama az főz, mos, etet. A papa pedig az, aki fegyelmez, így ő lesz mindig a tekintély a családban. Viszont ezzel azt érik el, hogy a gyerekek félnek az apjuktól. Tehát erőszak – tisztelet – félelemből…ezzel talán le is írtam a mai politikai társadalmi struktúrákat.  Elég dúrva…

Burkina Faso

Burkina Faso, régiós kedvencem

Iszlám érkezése

Egyébként megtudom, hogy az iszlám is a kereskedők formájában érkezett először, majd ugye következik, hogy gazdasági hatalomhoz jutnak, utána beférkőznek a politikai hatalomba is, utána a következő lépés, hogy félreállítják a régi vezetőket, és ők kerülnek hatalomra. Ez általában úgy történik, hogy azt állítják a cheef-ről, a főnökről, hogy meg akarta őket ölni, ezért dzsihádot hirdet ellene, és feléget mindent annak a környezetében, hiszen most már van neki, nem csak gazdasági, hanem vallási támogatottsága is, hogy ezt végrehajtsa ellene. Ehhez képest az európaiak a kezdetek kezdetén csak rabszolgákat vittek, nem avatkoztak be, még misszionáriusokat se küldtek.

Egyébként az iszlám bejövetelét még a 11. század után az is segítette, hogy gazdasági hatalomhoz jutottak a kereskedelem révén, és így az emberek elkezdtek (közeledni) hinni az iszlám vallásnak a természetfeletti erejében, hogy az gazdaggá teszi az embereket, így szépen lassan ők is megtértek. (már bejön megint amit írtam, hogy érdekből vesznek fel vallást)

Gambia, Dzsudzsu -mágia testközelben

Dzsudzsu -mágia testközelben, Gambia

Gyarmatosítás:

Szóval a gyarmatosításról szoktam kérdezgetni az embereket, és azt, hogy volt-e pozitív hatása? Általában azt szokták mondani, hogy az oktatásra igen, hiszen előtte nem volt igazán. De sokan még az oktatást is kritizálták, hogy az európaiak csak azért hozták létre az oktatást, hogy a gyarmatosító bürokratáknak legyen helyi utánpótlása, pl. írnok.

Ezt én ma úgy fordítanám le, hogy tanítottak, hogy legyen állása a helyi embereknek.

 A másik jó hatásként azt mondta valaki, hogy nemzetközivé lett az ország, tehát hogy lett rálátása más kultúrákra is, s más technikai civilizációkra.

Benin, nem a rabszolgaságra

Benin, nem a rabszolgaságra

Egyébként, hogyha a rabszolgaságot nézzük objektíven, az már jóval a gyarmatosítás előtti időkben is volt helyi szinten, a szomszédos törzseket, faluk lakóit hajtották igába, azokat dolgoztatták a földeken általában.  A nőket megerőszakolták, állatokat elhajtották, férfiakat megölték. Ez volt az alapképlet a fehérek előtt. Tehát ebben semmi új nem volt, csak annyi, hogy ismeretlen országba vitték most őket.

Ehhez még azt fűzném hozzá, hogy ma ugyanaz folyik.  Ugyanolyan rabszolgaság van, csak éppen mi kopogtatunk a gyár ajtaján. Afrika tekintetében pedig, ők próbálnak Európába kopogtatni, minket utolérni, akár egy ismeretlen földre is eljutni, hogy utána ott eladják magukat, és dolgozzanak éjjel-nappal kevés pénzért, ami még mindig jobb, mint otthon a bizonytalan jövő és folyamatos veszélynek kitettség. Csak hát ugyebár ebben a kontextusban ezt már nem látják át.

Nos ahogy olvasgattam a történelemkönyvüket, azt írják, hogy

Afrika támaszra szorul?

Afrika támaszra szorul?

voltak már kialakult államaik jóval a gyarmatosítás előtt is. Adminisztrációval megszületett a chef-rendszer, tehát a főnökségi struktúra, amely állítólag csodálatosan működött. De viszont akkor csak egyetlen kérdés van, hogy amikor kivívták 50 éve függetlenségüket az afrikai országok, akkor miért nem tértek vissza ehhez a csodálatos rendszerhez?

Oktatás, történelem:

Miután a rabszolga kereskedelem véget ért, csak utána jelentek meg misszionáriusok. Ők földet vettek, iskolákat építettek, így akárhogy is szidjuk azt a rendszert, azért voltak akik energiát tettek bele Afrikába, hogy- mondjuk így – alkalmassá tegyék őket az új struktúrában való létezéshez.

A főnököket külön le kellett fizetni azért, hogy a fiaikat beadják az iskolába! Abszurd! De ez is elbukott 1846-ra, mert a főnökök általában valaki mást küldtek, nem a saját gyereküket, mert féltek hogy majd ott megölik a gyereküket a fehérek..

Gambia - kiút-e a választás?

Gambia – kiút-e a választás?

Az iskolában nem csak írni-olvasni tanították meg őket a misszionáriusok, hanem kézimunkát is. A szerzetesnek pedig a fennmaradó időben a szegényekről és a betegekről is gondoskodtak. Tehát nem csak írást és matekot tanítottak, hanem praktikus dolgokat! S ezt dobják most a fejünkhöz? Ha akkor megtanulták volna, akkor talán nem itt tartana Afrika.

Tabuk

A régi rendszereikbe voltak tabuk, pl. ilyenek, hogy ne egyen a nő fekete galambot, mert nem lesz teje. Bármit, amit szombaton csináltak, azt újra meg kell csinálniuk. Habár én azt gondolom ezek a szokások elég újak lehetnek, hogyha napokba gondolkodtak.

Éjjel nem szólíthatnak senkit sem hangosan, mert akkor a rossz szellemek megtudják a nevét annak az embernek és kísérteni fogják.

A fiatalság tud-e változást hozni?

A fiatalság tud-e változást hozni?

Ugye a névnek mindig is mágikus ereje volt. Hogyha valaki birtokolja a nevet, akkor birtokolja a személyt is. Ezért névadáskor is mindenkinek volt egy titkos neve. Illetve ugyebár Európában a mágia megjelenésével ugye a beavatottaknak volt egy saját titkos nevük. S ehhez a tabuhoz még azt is elsütötte, hogyha valaki válaszol erre a hangos hívásra, akkor az biztos meg fog halni.

Sámánok

Tipikus, hogy az emberek Ny. Afrikában elmennek a marabuhoz, azaz a helyi woodoo sámánhoz, s rontást kérnek a haragosukra. Legyen az  a személy szegény, ne sikerüljön neki az amit csinál, stb. stb. Na, hát ezért szegény Afrika, mert működik a wodoo.  J Amiben nekem az az érdekes, hogy miért nem inkább maguknak kérnek inkább több jólétet,  s miter másnak a rosszat.. ez talán sokat elárul a kulturájukról.

Új Afrika?

Új Afrika? A pénz oldaná meg a problémákat? Nem!

S akkor nem kéne törődni azzal, hogy másnak is jó, ha nekem az, akkor az nem zavaró. De hát úgy tűnik, hogy ez az alap emberi beállítottság, hogy a körülöttünk levőket lehúzzuk. Persze ez nem csak Afrika specifikus.

Talizmánok, gyógyítás

A marabuk, azaz mondjuk úgy a sámánok, készítenek úgynevezett dzsodzsót. Általában ezek bőrbe csomagolt termény, vagy – az iszlám előretörésével – iszlám szövegek voltak, tehát kvázi talizmánok, amit a derekukra vagy a karjukra kötöttek, és ez megvédte őket, illetve meggyógyította, hogyha szükség volt rá.

Gambia, orvoslás

Gambia, orvoslás

De ezek már későbbiek, tehát nem a tradicionális, hanem az iszlám sámánjai voltak.

A hostom testvére pl. anémiában szenvedett és évekig nem tudták kigyógyítani nyugati módszerekkel, ekkor elment egy tradicionális sámánhoz, aki megfürdette és gyógyszert készített neki. Természetesen ettől rosszul lett, amit viszont úgy kúráltak, hogy forralt vízben ültették a lányt, így aztán meggyógyult.

Még ilyen tabuk is voltak, hogy tilos fogtisztító fát használni éjjel vagy gyűlésen, napnyugtakor pl. tilos ijesztgetni a gyerekeket, mert akkor szokták a rabszolga begyűjtők összeszedni a gyerekeket.

Szenegál, Ziguinchor

Szenegál, albínó, de miért őket?

Volt egy olyan törzs is amelyiknek tilos volt megérintenie az aligátort. Hát kíváncsi vagyok, hogy ki az aki tapogatja az aligátorokat. De nyilvánvaló ezek kvázi törvénykönyvek illetve együttélést szabályozó törvények, amit a tabu formájába tesznek, hogy az emberek betartsák babonából. Mert a józan észre kevésbé hallgatnak..

Ahogy Dél -Afrikában egy szűz lányt kell megerőszakolni, ha ki akar valaki gyógyulni az AIDS-ből, vagy Tanzániában Albínókat kell megenni. De miért őket? Miért egyszerúbb valakit megölni, mint felhúzni egy gumit? Kongóban pigmeusokat kell enni ehhez a csodás gyógyuláshoz. Örület! Komolyan mondom.

Csak éppen azt nem értem, hogy ha mégsem gyógyulnak ki a betegségből, soha, akkor miért tartja még mindig ez a szokás magát? Miért?  A hülyeség nem halandó? Itt sem.

Szomorú.  S a folytatás jön..

Leave a Reply

*

Panorama Theme by Themocracy

Facebook Like Button for Dummies