Ausztráliai prológus

Ausztrália, Uluru
Ausztrália, Uluru

Ausztrália prológus

Nyers verzió:  Indulas elotti nap egy kicsit beleborzongtam azon felismmeres alatt, hogy utazom: a fold tuloldalara!
Felfoghatatlan, hogy 24 ora alatt a globusz tuloldalan talalom magamat, kulturakat, foldrajzi egysegeket, foldreszeket, eghajlatokat,evszakokat, sot evtizedeket szelve at. Belegondoltam, hogy amott fejjel lefele vannak a dolgok hozzank kepest, s az orveny is masfele forog.
Ez a felismeres annal is sokkolobb volt, mint amikor az ember Azsiaba keszul, hiszen Australia haromszor olyan messze van a terkepen mint India.

Ausztrália, Sidney
Ausztrália, Sidney

Meg csak az ebedet hozzak ki a fedelzeten, amikor mar Bukarestet elhagytuk, s a fekete tengeri Jalta felett huzunk el, amikor a borokat kezdik kinalni. Nekunk egy ebed, az alattunk levo vilagban pedig egy teljesen mas civilizacio.
Hatasa alatt vagyok az elmenynek olyannyira, hogy nem az ulesbe epitett tv-n felkinalt 10 csatorna kozul nezem valamelyiket, hanem a repulo allasat megjelenito kepre kapcsolok, mely mar olyan egzotikus helyeket jelol mint Kisinyov,Suhumi – felderengve altalanos iskolas orosz ora elmenyeim, majd Dnepropetrovszk, Larnaca, Jerevan. S mar csak 8000 km. s 9h. innen Singapore, ahol leszallunk majd tankolni.

Izgalmas volt a reggelem is, ahol az almos Ferihegyi repteren par utas lezenget, majd egy buszra szalltunk, mely kivitt a hideg prerire egy pici legcsavaros repulohoz, ahol fellepcsoztunk a metszo hidegben – ahogy ez tortent a 80-as evekben. Idoutazas. (Huu,mar Krasznodar)
Tettunk egy kort BP felett – ezeket elvezem a legjobban, mert a varos minden reszletet lathatom innen fentrol, igaz csak par percre, majd a Pilis lankai fele vettuk az utunkat, melyet a reggeli para ult meg.

Becs is inkabb egy videki repternek hat, kv-zgato emberek. (10.000 meteren vagyunk, s kint -65 C)
Az ablak melle kerem a jegyet, legyen hova lehajtanom a fejem a 20 oras repules(20.000km!!) alatt. A gep hatalmas, szarnya orias, mikozben mogule hasonlo gigantok fordulnak ki. A turbinajukban elferne egy pesti garzon szobaja. Pillanatok alatt a felhok fole emelkedunk, s bamulok a szikrazo nap fenyenel.

Szoval ebednel Krasznodart es Batumit hagytuk el, , s mire az extra desszertet fogyasztom, mar Tbiliszi is a multe.
S mar kezd is sotetedni a horizont, s megjelennek az elso csillagok. Addig mig e sorokat leirtam. Dobbenetes tudatallapot. Trip. Drog nelkuli utazas. Kombinalva a tobb napig nem alvas allapotaval. Eletem legrovidebb napja ez a mai. A fold is forog, a gep is halad. (Ha egy iranyba koroznenk a repulovel, akkor hamar megoregednenk? Ha pedig ellenkezoleg, akkor nem oregednenk? 🙂 Egyebkent ahogy kozeledunk a fenysebesseg fele, ugy lassul az ido. Amikor elerjuk, megall?) Ismet beleborzongtam, hogy a fold felszinen micsoda orult sebesseggel forgunk a naprendszerhez kepest, a kozmoszrol pedig nem is beszelve. Kozben marad a gep zugasa es a kosza gondolataim.
Boldog vagyok, hogy ujra utazom.
Most szallunk el a kaukazus felett, havas hegycsucsok sokasaga nyujtja nyakat az orokkevalosag fele, kozte nagy folyo kanyarog, lent Csecsen szakadarok harcolnak fuggetlensegukert, de mi par perc alatt atlepunk csoppnyi orszaguk es problemajuk felett mit sem tudatositva egy haboruban allo orszag nyomorabol. ( S mar csak 7.5 ora Singaporig.)
Zugnak a turbinak, ujbol megszelidult a taj, Baku fole erkeztunk, s fiatalkori emlekeim jonnek elo az orult taxisoforrol, aki hangkurtjeben bizva a sikatorokon atszaguldott, Arifekkal eltoltott kellemes het, a kommunista vidam park, a Basnya Novodevicsi stb. A kocsma helyett teazoban toltott delutanok a helyiekkel, akik eltek az iszlamot, elviseltek a szocialista rendszer minden hatranyat, de ok megis ok maradtak: mosolygos, udvarias, vendegszereto nep. Tudom, hogy a kaukazusba meg vissza kell mennem.
Ezalatt mar Azerbaidzsan is a multe, s a kaszppi tengeren mar sotetben szaguldunk keresztul, s csak 6800 km. van a leszallasig.

Eleg sok magyar van a gepen, legtobbjuk csaladlatogatni volt MO.-on, Europaban, mely mar szinten a multe, mert Azsia partjaihoz ertunk, az irani sah foldjehez. Hogy mi lesz ott? A fiatalsag reformokat akar, de a hatalom meg a konzervativ papsag kezeben van. Belul forrong az orszag, de mi mit sem erzunk hevuletukbol. De tudom, hogy a Perzsa egy nagy multu mves nep, aki ott jart csak a legjobbakat meselte roluk. Egy nep, mely helyet kerne mikozottunk, mikozben ok az emberseg helyen vannak.
De kozben felbukkant a terkepen Buhara, teljesen beleszedulok, hogy gyorsabban forog a fold, mint a tollam. S Delhi-ig mar megtettuk az ut ketharmadat. Tan ott kellene kiszallnom? A szarnyon levo jelzo fenyt esthajnal csillagnak velem, lent pedig fenykupacok sejtetik millios varosokat.

Ules szomszedaim egy hatvan eves par, akik a 60-as evekben 3 evig utaztak a vilagban! Nekik nosztalgia, nekem a pillanat valosaga. Meg mielott felebrednek, lefekszem, mert valami sivatag felett lehetunk, se feny, se varosok.. de most felbukkant Buhara es Kabul, az atnezeti terkepen pedig Kuala Lumpure. – 53C, meg 7 ora. Egy egy falu csillogo fenye mosodik egybe az eg csillagaival.A falu jobban harmonizal az egiekkel.
Vajon mi tortenik ott lent Afganisztanban? Letezik-e Oszama Bin, avagy csak egy show az egesz, ahogy a Fahrenheit 451-ben a fohos uldozese, s mas kivegzese?
Indiat ataludtam, de az Andaman Szigetek felett automatikusan felebredtem, visszaemlekeztem a foldi paradicsomban eltoltott egy honapomra, ahol a vadaszo gyujtogeto torzsek laknak. (Igaz India mar szoritja oket vissza osi teruletukrol.) Frissen pattan ki elmenyeim kozul az erdoben talalkozasom a sosvizi krokodillal, illetve amikor egy szuk dzsungel osvenyen egy Elefant csortet velem szembe. Ki-e az elsobbseg? Van-e? Meghatral-e valaki? Ahany helyzet, annyi valasz, de jo szerencsemnek koszonhetoen meg mindig elek, s uton vagyok.
Boldog vagyok. Kicsit a konnyemmel birkozom, s ha a biteket meg tudnam aztatni, akkor elmosodnanak a szavak, ahogy a szemem is par pillanatra elhomalyosul. Ujra uton vagyok. Most nagyon ugy erzem, hogy mennem kell, hontalan-helytelen voltam annak ellenere, hogy ismeroseimtol, barataimtol sok szeretetet es elfogadast, biztatast es megerositest kaptam.

Legutobbi levelemben MO-rol irva ennek keves helyet szenteltem, de tan mert ez a normalis allapot. Barki aki irt nekem, eljott vetitesre, beszelgetesre, aki segitett nekem, azokat titkon szivemmel megoleltem, megha nem is tudtam tan sok idot eltolteni veluk, velem, egyutt, es eleg figyelmet szentelni nekik. De tudom, hogy neha nem az ido adja meg egy kapcsolat minoseget.
Maga a tudat, hogy vannak korottem erdeklodo, segitokesz emberek mar erot ad nekem. S hogy en tudok-e viszont erot, biztatast, egyfajta orientaciot adni masok eletenek – azt nem tudom. Tan megirjatok.
Mindenki maga rendelkezik eleterol, es annak mins=osegerol. Nekem elemi szuksegem volt arra, hogy elinduljak, meg ha sok dolgomat felbehagytam is.(cikkek, konyv, fotok, utazasi irodak, weboldal, blog, hivatalos es magan ugyek. A vadon szava hiv 🙂 .

Malájzia fole erve egy zivatarfelho fole szallunk 11.500m. : a szemunk elott a labunk alatt indulnak a villamok. Arra a norvegiai elmenyemre asszocialtam rogton, amikor egy 2000 meteres hegygerincre masztam fel s onnan gyonyorkodtem a szemem elott elotuno hegyekben es a labam alatt megindulo gleccserekben. Jokai nem vagyok, de nekem ez nem leirhato elmeny. Katarzis.
Ujra Singapore-ban vagyunk, hajnali almossag itt is, a dzsessz zenekar sem jatszik, a net sem mukodik, kint meleg bent moderalt.

Felszallunk, s par ora alatt atrepultunk Indoneziat, s elertuk Australia partjait. A Gibson sivatag felett jutott valakinek eszebe, hogy szivinfarktusa legyen vagy mi, igy eles kanyart veve Melbourne helyett NY. AU-ban, Perth-ben szallunk le, mely nem hat tobbnek mint egy falu. Ezzel a kis kiterovel 4 oraval tovabb repultunk, de en elveztem, nekem terkep e taj.. a jo ertelemben. Gondolom a fedelzetre bezsufolt tobbi 500 ember kevesbe, mert nincs ideje. Nekem annal tobb, mert az utazassal az idotlensegbe leptem. (a termtes pillanata, a lenni orokkevalosaga, etc.)
A part kozelebe oriasi farmok, viztarozok tobb szaz km-en keresztul, majd voros szinu sivatag felett haladunk, a hegyeket koszoruer szeruen korbeolelo folyok, s a nagy semmi utana.. 3 ora alatt lehet atszelni australiat, mint Londontol Moszkvaig.. Egy orszag, egy kontinens.

Melbourne repter
Kiszallas utan a folyoson tablak figyelmeztetnek, hogy semmilyen elelmiszert nem megengedett bevinni. Egy disszidens hazaspar tanacsat kovetve jobb bevallani es megmutatni (majd kidobjak), mint rizikozni a birsagot.
Az akadalyverseny elso fele az utlevelvizsgalat. Minden hivatalnok mogott all egy szuros szemu bevandorlasi tiszt, nos engem rogton kiemelnek a tobbiek kozul, s rogtonzott kihallgatasra visznek. Tobb riziko faktorral is birok: magyar, egyiranyu jeggyel, fiatal, ferfi, egyedulallo stb. Zudulnak a kerdesek, de nem ijedtem meg az egyenruhatol, lattam mar sokfelet, s ugy tunik, hogy en felkeszultebb voltam mint o. Egyebkent furcs alllatfaj a kihallgatoke, mert pillanatok alatt at tudnak menni allatta. Amit az egyedfejlodes evmilliok alatt produkal, ok kepesek pillanatok alatt athidalni.

A masik akadaly a vamvizsgalat: minden csomagot kifele is atvilagitanak, s persze rogton kiszurtak az ajandekba hozott Pick szalamit, mint klasszikus magyar ajandek, leven a paprika orlemenyeket kivontak MO-on a forgalombol. Rohej, hogy a hiressegunket mi magunk hamisitjuk, regebben olommal, ma pedig Del Amerikai akarmivel. 200$-ra aakartak buntetni, de vegul elsimitottuk az ugyet, s a mak bejohetett minden tovabbi nelkul. A vicc, hogy elvileg cipo is tilto listan van (hatha fertozest hozunk be vele.)
Szoval megerkeztem Australia nem legnagyobb oromere, hat reszkessenek…

Gabor

2004.11.10

Melbourne 1

A reterrol busszal lehet bejutni a varosba kemeny 13$-ert, mely irrealis a helyi arak mellett. A vegallomason vartak ismeroseim, egy kozepkoru malayziai zenesz (max) es anglia felesege – aki a melbourni egyetem igazgatoja volt mostanaig. Az ismerettsegunk gyokere 1992-re nyulik vissza, amikor Angliaban stoppoltam, s megismerkedtem George-al. Ra 13 evre a fold masik oldalan a testverevel is.
Szerencsere kozel laknak a belvaroshoz, igy bicoval tudok bejutni, habar a kotelezo bukosisakot elbliccelem.
A belvaros szines, joreszt Azsiai bevandorlok, s allitolag mar tobb a telefonkonyvben a Ngyen, mint a Brown.
Melbourne egy nagy falu a maga 3 millio lakosaval, friss virag illattal, madarfuttyel, joresz szazadfordulos csaladi hazban lakva, igy foglalva el AU legtermekenyebb szegletet.
Persze e ‘videki’ idill mogott a city felhokarcoloi magasodnak, de mindenhol sok park, zold, kis forgalom. Sok net hely, lebeszelheto tel. kartyak, s USA- EU mar 3-5 ft-ert hivhato. Ha matav lennek, elszegyelnem magamat.
De a legmeglepobb, hogy majd minden aru: kinai.

A konyvtar-ban ingyenes a net, de ‘szigoruan’ kutatasi celokra, ami annyit tesz itt, hogy az emberek jatszanak es chat-elnek. Az olvaso teremben gorog es kinai ujsagok, aa cd-k kozott kulon vietnami szekcio. Az angol mellett kinai felirat is dukal, a wc-ben pedig ovszer automata es tucserelo doboz. ja es persze rokkantaknak sem akadaly bejutni. S mindez egy kis helyi konyvtarban.

Egyik este meglatogattam egy masik ismerosomet is, aki egy hatalmas viktorianus hazban lakik, tukrok, kandallok, antik butorok es konyvek, s a falon a csaladfa. Keritesuk van, de a kaput es a hazat nem zarjak.

Ugy erzem magam a varosban, mint egy ‘english man in New York’, s mindig visszater a dallama.
Kattognak a gyalogatkelok, rap-elnek az utcai szobrok mellett, vegyes a lakossag. Egy Jamaikai raszta sakkozik a kozonseggel snell-eket, s kozben rak-ra gyujt, hogy apjat meglatogathassa a korhazban.
November kozepe sincs, de mar diszitik a karacsonyfat a kozpontban, sex expora sieto vonzo lanyok, extrem fiuk suhannak el elottem, amint ucsorgok az utcan. A lanyok kulonos (izleshiany van) ruhakban mozognak, szelsoseges, ahogy a genallomanyuk is. Max pedig rasszizmusrol irja a szakdolgozatat.
Elkeszultek a karacsonyfaval, az utcasarkon dobolnak, mikulas sapkat arulnak a sarkon, a city cirkle tram csonget egy picit. Ideje felebredni.
S kozben mar meg is teritenek. Nyelveken fogok beszelni – mondjak. De mar beszelek – mondom. De nem ugy – tudom meg -, hanem ahanyszor elolvasom a bibliat annyiszor uj nyelven szolok majd, – melyet csak isten ert. Pedig ahanyszor elolvasom – mindig ujabb dolgokat ertek meg – mit senki sem ert. Meg. Tan Isten… -tudja
Kozben feltamadt a szello, elesett kisgyerek, sieto embereknek fulen a keze. Tan hallgatjak az oromhirt? – s tovabb sietnek.
En csak ulok, s nezem, ahogy a rendor megjeloli kretaval a tilosban parkolokat, odebb a hulladek szelektiven gyulik. Azert a kulvarosba tobb jut.
A piacon is vannak bevasarlo kocsit tolo nyugdijasok, neha megemelik a kuka tetejet..szelektiven. Van aki a fuvon piheni ki a hideg ejszakat. Sorstalansag az eden-ben.

Pentek du. kezdodik a het,a megerdemelt pihenes. Rohannak szorakozni, vagy a termeszetbe. Kozben city tours, ejszakazoknak a night rider- csak 7$-ert, orankent.
Kapas van – szol a kuka – majd csorren gyomraban a soros uveg. Parok. Varok. Feljajgat.. eleg volt mara, ideje megetetni.
Dobozban viragok, utcan forgalom, a madar is probal szohoz jutni. De ot nem hallgatja senki. Talan Isten, ha nyelveket beszel. De Isten belul van. Hallgatja onmagat? Akkor ertik… s erti magat. Magatol ertetodik. Tehat magaban beszel.
Egy 1959-es Chevrolet kigyozik el. Mar ma is eskuvo. Mire eskusznek? (Kuszkodnek, uszkodnek- a kodnek) Mire? Egyszer ugyis elmulik. S jonnek ujak, fiatalok, artatlanok. Ha pechuk van ered a bunuk. Ki mossa le? Aki nyelveket beszel? Majd ha nyelveken beszelnek!
Hisz gugyog! A mamaja erti.. meg o maga. Jol megertik egymast. Egy nyelvet beszelnek. Gagyog. S ragyog.. hahagyod. S gondolatom tovabb szall.

A villamosrol leszall egy chile-i (no nem Ulrich), de az is lehet, no meg kinai, etiop, ausztral. De hat ki nem az?? Itt mindenki csak vendeg. Varatlan. Nem vart. A maradek maradt.. a sivatag kozepen, meg a souvenir boltban a festett bumerang. Kegyelem..kenyer. Ok a maradek. ki az ausztral?

Ujra csorren az uveg. Majd vissza forgatjak. S ujra megisszuk a levet. Allitolag a sivatagban nincs viz. Mar elhasznaltak. No nem a maradek. A varatlan,.. a vendeg.
Szomjuhozom. Viz.. a barban sem adnak. Orok dilemma.Felnek hogy megmergeznek? dehat visszaforgattak? Nem? Vagy csak forgattak aa szavakat, s mi isszuk meg a levet. Csak en nem? De en is, mert uzlet az uzlet, 3$ a kis uveg. Nem. Nem probalom erteni.Itt csak vendeg vagyok en is. Nem vart.

A lampak is felebredtek, a nap meg utolsot kacsint, s megcsillan a templom tornyan. A libabor is megjelent. Meg egy kacsa..mit egy kinai lany eppen kivesz ajandek dobozabol. O megijedt, en csak fazom. Sotetedik. De nem esik. Csak szol a dob es en messzire utazom.
Forog a szel. A hirek keringenek a levegoben… reggeli nyomat. Mar nyomat se lelni. Marad a lelki elet

Igen hatarozottan tobb az azsiai. Egy indiai mamaja tanulja a digit kamerat – szariban.
Amott egy fekete ember magyaraz. Ertelme van, hangja nincs. Kivetito. Fem kocka es modern. Mogotte csucsos es anglikan. Federation sq. Ujra harang hang. Pentek esti laz. Mogottem az Eiffel torony. This corrosion. Ezt hallom a barzene utemere. Mellete az epulet kiado. Berbe veheto. A templom! Telt hazas rendezvenyre. A harmadig pedig zarva. Tatarozzak. Se ki, de bent sincs senki. A betertek kitertek? Dehat az utcan az iment….

Gabor

Australia tomoren:

AU AZ A HELY, AHOL
– az orveny ellenkezoleg forog
– a lampat lefele kapcsoljak fel, s a jobb oldalon nyitjak meg a meleg vizet,
– ahol az auto jobbkormanyos, de az elsobbseget megis jobbrol adjak meg
– a gazpedal jobboldalt van, az index pedig ossze vissza tipusonkent.
– a kerekpar hatso fekje ellenkezoleg (balkezre) van

– ahol minden kisvarosra nagyon sok felekezet es templom jut
– ahol a tej 98.5% zsirmentes es nem 1.5% zsirtartalmu
– a szojan a feliras igy szol: nem genetikailag modositott termek. (tehat a genmodositottat nem kell jelolni?)
– a konzerven is jelzik, hogy AU-ban termesztett es AU kezen levo ceg termeke.
– ahol a tojastarto egy tucat tojasnak ad otthont, s gyakran inc es merfold az egyseg
– ahol minden elore elkeszitett, s az emberek gasztronomia kulturaja minimalis
– nem kv-znak, s nincs kv daralojuk
– opening hour helyett trading hour van kiirva
– s minden termek KINAI!!
– penzvisszafizetesi garancia van, ha nem izlik az aru
– es a penztarnal mindig megkerdezik hogy vagyok

– ahol csak 3 eve vezettek csak be az AFA-t
– s a benzin is csak 140 ft, es a gazolaj dragabb mint a benzin.
– a lakossag jelentos resze lakokocsikban el
– rengetega kivenhedt jargany az utakon
– ahol hir, ha valaki 190-el hajtott es a birosag elvette a jogsijat
– s ahol nem bicycle a kerekpar hanem pushbike

– ha a nemzeti unnep hetvegere esik, akkor azt hetfon megkapjak a dolgozok
– ahol negy gyerek eseten tobbet keresnek munkanelkulikent, mintha dolgoznanak
– BBQ nemzet, ahol mindenki es mindig BBq-zik
– kornyezetbaratnak tuntetik fel magukat, de kozben a vilag egyik legnagyobb szennyezoje es erdoirtoja
– ahol minden agyonszabalyozott, s a parkban is tablak jelzik, az osvemy melyik oldalan setaljunk
– ahol mindenki laza es kozvetlen, de segiteni mar nehezen megy
– ahol fogalmuk sincs mennyiert mobiloznak, sem arrol, hogy Mo. merre is van
– ahol mindenuk a sport, s foleg a krikett. Mindenki hallgatja nezi a kozvetitest
– ahol igen kevesen tettek ki labukat az orszagbol, sot videken a megyebol sem kijebb
– ahol az egesz orszagot legyek lepik el, s benne minden embert, de az utazasi irodak ezt nem hirdetik

es sok egyeb.

Szoval ha tobbre vagytok kivancsiak, akkor a terjedelmet is keretik elolvasni.

Folytatasa a kosza estemnek

Victoria University a palyaudvar moge ekelodve szorong a tornyok kozott. A diakok is?
Az Eiffel torony nem templom. Ma art galery. Benne a hires aborigin. Origin? Eredeti? Mar reg nem, mert kiirtottak, elraboltak – a gyerekeit. Ok nem a gyozelem egyetemen vannak. Sot a kozelben sem. Ok a vesztesek. Marad a sivatag.. ahol alkohollal, s ha az nincs hat benzinnel oblitik torkukat. A rovid elet titka.

A Federation squer-en a kivetiton D. Munch kepsorozat: magany, vaagy, szenvedely. Elozene es etel, kep es izkultura. Ez utobbiert sorban allnak. Hihetetlen.
Nicsak egy portorikoi. Arab keves, pedig vege a ramadamnak. Szurik oket. Szubjektiven. Azsiai johet, ha van eleg penze. A tobbi, ha van eleg esze. No meg mmunkahelye, partnere, lakasa, bankszamlaja, s repjegye vissza – hisz itt mindenki vendeg. Latott de ot nem szivesen. Beilleszkedni lehet – ha elveszted kulturadat, hiszen ok is elveszejtettek az elottuk eloket.
Hazafele nagy parkok, szazeves platanok. Az aranykor gyumolcse beerett. Megeszik vagy elvetik?
Sokan kocognak, de ez itt farasztoan gyalogol. Ez a celja?
Szemben Mercy hospital for women. Egy utca pedig Batman-rol elnevezve.
Szoval ez volt egy estem Melbourne utcain…

Parkok – jol rendezettek es jol agyonszabalyozottak. Meg azt is tabla jelzi, hogy az osveny melyik oldalan setaljak. De tisztak es jol tartottak. Mindenhol van BBQ automata, szoval barki sutheti elektromos platon a pecsenyejet – 1$ behelyezese utan. Csak azok a franya legyek ne lennenek. S pimaszok , ragadosak, rogton ratalalnak a testnyilasaimra. Erdekes, hogy a legyeket egy utikonyv sem emliti Australiaval kapcsolatban. Pedig mindig es mindenutt tomegekben. Meg a varosban is. S a legy idegesito, mert ideges, izgatott.

A varosban voltunk egy gorog etteremben, s itt elfogadott, hogy az emberek maguk viszik a borukat.
Vasarnap delutan meg Melbourne-ben is uresek az utcak. Persze nem a kinai negyed. Ott zajlik az elet. Azsia – elet. Szamomra szinonima. Ha valamire szuksegem van, akkor biztos, hogy azsiai boltokban megtalalom. Ilyen volt a mak. De a kovetkezo akadaly a kv- daralo volt. Az emberek itt AU-ban nemigen isznak kv-t, kv daralojuk pedig nincsen. 5oo km-t utaztam azert, hogy megdaraljak egy kilot s makostesztam legyen..
A boltok konzekvensen otig vannak nyitva, igy aki dolgozik, annak eselye sincs mashol vasarolni, mint a supermarket. Ahol volt itt keszitett magyar szalami(szeruseg), de szojat csak az azsiaiaknal kapok.
Az iskolasok egyenruhaban, ami a lanyoknal miniszoknyat jelent. Hm.

Melbourne egy nap negy evszak. Ezen belul pedig naponta 15szor is eshet az eso s kisuthet a nap. A ejszakak pedig mindig hidegek. De allandoan tavasz illat van. Es madarak. Sok es szines.
Meglepoen sok a villamos, s van egy belvarosi ingyenes is. Tudom a hatos.

Mindenhol faplantalas, ujraenergia, benzin 140 ft es a diesel dragabb! Jogsit is konnyu es olcso szerezni, a teszt utan mar vezethetsz is, ha valaki ul melletted jogsis.

A szemetet mar otthon is szelektiven gyujtik. A nenik zold bioszatyorba vasarolnak, s a piacon minden organic. A zoldseg, a gyumolcs, a tojas es a tyuk is.
terkepen: Batman str, Seymour, Ararat, Sorento, Altona,- hogy azert europat el ne hagyjak.

Melbourne museum:
Nobel dijasaik (5) joreszt az orvostudomnyban jeleskedtek, hogy az idegsejtek hogy kommunikalnak, avagy a testunk hogyan ismeri fel az idegen testeket (a virussal fertozott testeket). Avagy a penicilin kifejleszteseert.

Science work museum:
joreszt gyerekeknek izgalmas a neve ellenere; tolokocsi verseny, labda rugas, sprint, rajzfilmhez mi alkothatunk hangeffekteket, idojarasjelentest produkalhatunk.

Williemstown:
A yarra folyo torkolatanal bekes hangulatu piheno kulvaroska kavezokkal, vitorlaskikotokkel, s az obolben uszo orias kinai kontenerszallito oceanjarokkal, amint atmanovereznek a gigantikus West gate hid alatt, hatterben Melbourne felhokarcoloival.

Organ pipe national park:
vulkani krater orgonasip kinezetu kokepzodmennyel. Eloszor lattam es kostoltam eukaliptusz levelet. Kellemes illata van. A koalak eszik, mi csak testre kenjuk.

Immigration museum:
Bemutatja az 1800-as evektol a bevandorlok eletet, s azt hogyan kezdik el korlatozni a bevandorlast. Termeszetesen az aranylaz okozta konjunktura idejen nincs korlatozas, de azt kovetoen faji alapon, s most amikor ez mar ciki, finomabb modszerekkel szurik a kulfoldieket. (legyen muvelt es/vagy gazdag)
A legerdekesebb az interju szoba, ahol virtualisan reszt vehetunk a kihallgatason, s velemenyezhetem azt. Persze ebbol kiderult, milyen szubjektiv alapon dontenek. Direkt eljatszottam ketszer egy iraki bevandorlo kihalgatasat, s ugyanarra az eletre, storira elfogadtak a letelepedest ha akartam, amikor meg a nem gombot nyomtam meg, akkor elutasitottak. Mindkettore volt magyarazat. (ha valaha beteg volt, vagy bizonytalanul emlekezett 20 evvel ezelotti datumokra el is utasithattak.)
Persze szo esik mas bevandorlokrol is: madarak, patkanyok, csotanyok, nyulak, rokak stb

Seres
– a megujulo energiak faluja Melbourne-ben. Iskolasokat oktatnak esszeru energia es viz felhasznalasra es uj szemleletre. Bico-val mukodtetett tv, izzo, vizforralo, bio wc-k, organic farm, allatok es sok sok info, hogyan vegyunk reszt tudatosan a vilag fentartasaban.
Szo esik alternativ kereskedelemrol: bojkottald az etikatlan cegeket, vasarolj a kicsiktol illetve a 3. vilagbol. Invesztalj esszel, s a reszvenyeiddel ne fegyverkiserleteket finanszirozz. Nyugdijpenztarad ne olyan orszagba invesztaljon, ahol tiporjak az emberi jogokat stb.
Ne vasarolj kornyezetterhelo termekeket. Hasznalj compost toalettet. Evi 35 kg-t szekelunk, 500 litert pisilunk, s mindezt 15ezer liter ivovizzel oblitjuk! Ha tobbt akarsz tudni:
greenpower.com.au

A feher betelepulok allattartasa (s a fakitermeles haszna) miatt az erdoirtasok nagy mereteket oltottek, s 200 ev alatt az elovilag 70%-t elpusztitottak, beleertve az oserdok 75%-t , s az ossz erdok 45%-t. 1990-ig csak quinsland teruleten toobb erdot irtottak, mint az Amazonas menten!
Ennek kovetkezteben elvesztettek biodiverzitasukat a kontinensen, holott ez az orszag rendelkezett a legsokretubb elovilaggal. A fajok kihalasa folyamatban, de mar igy is az emlosok 23%, a madarak, halaknak, hulloknek stb 9%-a odaveszett. De amit mar az emberek a sajat borukon tapasztalnak az a fold kiszaradasa, a salinity, es az erozio. No meg mostanaban a klima megorulese.
Ehhez meg hozzavehetjuk, hogy USA utan AU a vilag legszennyezobb orszaga, evi 18 millio tonna haztartasi hulladekkal (1 tonna per fo/ev!!!).
A vilagoroksegi teruleteken banyak mukodnek, felszini vizek elhasznalva, s a Kyoto-i egyezmenyben elerve, hogy 8%-al novelhessek a karos gaz kibocsatasukat, mely szemelyre kivetitve mar igy is a legmagasabb a vilagon (szeneromuvek).

De persze nem minden ilyen sotet, mert hat igyekeznek tenni a kornyezetert, fakat telepitenek, allatokat vedenek, de a gazdasagi lobby meg erosebb, mint a kornyezetvedelmi. Egy utszeli tabla markansan jellemzi ezt az allapotot, amelyen figyelmeztetnek: az ut szelen jelentos vegetacio van, vigyazzanak ra. No persze hol lehetne mashol, mint az uttest es a legelo keritese kozotti szuk meteren. S engem figyelmeztetnek, aki erre a szuk mezsgyere korlatozodik, s mar szinten kihaloban levo allatfaj. Groteszk.

ABO museum (Abo -aboriginal – oslakos) –
A lehetosegekhez kepest silany muzeum, de konyvekbol hozzaolvasva mar mar kerekebb.
A kiallitas sokkolo kepet fest a bennszulottek ujkori tortenelmerol.
A britek reservatumokba telepitettek a maradekot, akik nem haltak ki az importalt betegsegek es az embervadaszatok miatt. Az angolok terra nullius-nak tekintettek Australiat es birtokba vettek. Az angol torvenyeket honositottak meg, mely a tulajdon vedelmet is magaba foglalta. Az ellentmondas az, hogy a sajat torvenyeik elleneben vettek el az oslakossag foldjeit. Rajuk nem vonatkozott sajat torvenyuk. (De nem kell angliaig menni s a multba turkalni, mert otthon is van eleg jelenkori pelda arrol ahogy a hatalom eljar az egyen elllen).
Tobb mint 100ezer (atlag minden tizediket) gyereket raboltak el szuleiktol, 80%-ban lany gyermekeket, ezzel kontrolalva a szuletes szabalyozast es biztositva a konyhai cseledeket a telepeseknek. Oket hivtak ‘stollen generation’-nak. Ordogi.
Minel tobbet utazom es latok, annal inkabb szegyenlem, hogy feher ember vagyok. Del Amerika-ba mar csak lesutott szemmel fogok kozlekedni..

Abo-k eredetileg kulonbozo klanokbol hazasodtak igy kerulve el a verfertozest. A nok novereik gyerekeit sajatjukkent kezeltek, akar a ferfiak a testveruk gyerekeit. A ferfiaknak tobb feleseguk is lehetett.
Egymassal csere-kereskedtek, s igy rendszeres kapcsolatban alltak egymassal, ahol legendaikat, szokasaikat is atadhattak egymasnak. (errol majd kesobb tobbet)

De hogyan alakult a sorsuk az oslakosoknak a tovabbiakban?

1900- elejen ismertek csak el hivatalosan a szervek, hogy vannak oslakosok, s hogy lehet tulajdonuk es vallalhatnak munkat!!!
1918-ban torvenybe iktattak, hogy az Abo-ktol elvehetik gyermekeiket, ha ugy gondoljak, hogy az apa feher, s egy lelenchazban nevelik tovabb oket. (erdemes tovabbgondolni: ferfikozpontu tars. ahol az apa a fontos, no meg ha feher. Hany megeroszakolas huzodhatott meg emogott – szerintem). S ez az eljaras a 60-as evekig volt gyakorlatban!
1945 utan a kormany jogot formalt arra is, hogy meghatarozza, hol elhetnek, s kivel hazasodhatnak az abo-k. Ezutan kezdtek betelepiteni a varosokba oket, leven kellett a munkaero.
Csak 1967-ben kaphattak allampolgarsagot (bizarr!!), s egyenlo jogokat.

Statisztika:
Az abo-k 20-szoros esellyel lesznek hajlektalanok, atlag husz evvel korabban halnak, mint a tobbiek. Eluztek az osi foldjeikrol, elszakitottak oket a szent helyeiktol, s tavoli kihalt videkekre uztek oket a gyarmatositok. Ezert az sem meglepo, hogy alkoholistakka (33%) es szesz hijjan benzin (!!) fogyasztokka valnak.

A fold:
A brittek terra nullius-nak (senki foldjenek) tekintettek Australiat, s a telepesek lelkiismeret furdalas nelkul vettek el az oslakok foldjet (latszolagos szerzodessel sem bibelodve).
Az abo-k hite szerint a fold nem tartozik senkihez, hanem az egyen tartozik a foldhoz, mint minden mas is. De persze mara fordult a vilag.

1962-ben az Abo-k peticioval fordultak a kormanyhoz, hogy ismerjek el, hogy ok oslakosok itt emberemlekezet ota. Elutasitottak!!!, majd fellebbezesek utan 1971-ben kimondta a verdikt, hogy az Abo-knak nincs semmifele gazdasagi, jogi, es politikai viszonyuk e foldhoz, s Australia a senkie volt, ahogy azt 1788-ota tekintettek az angolok! (1971-et irtak ekkor!!)
Vegul 1976-ban a banyavallalatok es a kormany ellenere megis megszuletett az elso pozitiv dontes az ugyukben, messze eszakon. Igaz csak olyan foldteruletre fogadjak el az oslakosok kerelmet, ami lakatlan sivatag. ami pedig termeszetvedelmi terulet ott (pl Uluru), azt pedig formalisan adtak vissza (rogton kolcson kellett adniuk az allamnak meghatarozatlan ideig.)
Termeszetesen az ugyek elbiralasa lassan halad, mert a helyi kormanyok megvetozzak, s igy szepen kihalnak a jogos orokosok (no mert nekik kell bizonyitaniuk, hogy hozzajuk tartozott a terulet! (irracionalis az oslakosok vilagnezete szerint)
De ha megis megkapjak a teruletet, akkor mar ok allapodhatnak meg a banyavallalatokkal (vagy nem – 33%), a kitermeles felteteleirol.

1981-ben a sivatagos Del Australia is Jogot adott az abo-knak a foldjukhoz. A megye 10%-t kaphattak vissza, igaz a terulet jo resze a brit nuklearis robbantasok helyszine volt. (a hoditok mindig nagylelkuek. Akar tibetben a kinaiak – ujra engedik a zarandokokat a szent tavukhoz, miutan mar veszelyes kemiai vegyszerekkel feltoltottek..)
Szoval itt visszakaphattak foldjuket, de nem vetozhattak meg az allam altal kiadott banyaszati engedelyeket!

1991-tol Quinsland-on is eletbe lepett a fold torveny, igaz csak a teruletek 2%-ra, s csak arra, amit a kormany kijelolt, igy az Abo-k 95%-a nem is igenyelheti vissza teruleteit! S ha nemzeti park, akkor orok idokre vissza kell kolcsonzi az allamnak, ugy, hogy meg beleszolasa sem lehet a terulet tovabbi sorsat illetoen.
A Nyugati teruletek 30%-at kellett vissza adni hasonlo kolcsonfeltetelekkel, s a banyaszatrol is a miniszterium dont.

NSW-ben pedig volt amit visszaadtak a termeszetvedelmi teruletekbol, csak eppen nem elhetnek ott az oslakok.
Au legeszakibb szigete (Torres islands) ugyeben 1992-ben szuletett dontes, miszerint ez is senki foldje volt a brittek erkezese elott. (1992-t irunk!!!) Vegul 1993-ban kimondtak a fold jogat, de majd ha a banyaszati engedelyek lejartak, s utana sem lehet vetojuk a teruletfejlesztesben es a banyaszatban az oslakosoknak.

Szoval ilyen a feher ember szerzodese. Ezek is azt mutatjak, hogy a fold emberseges felhasznalasa – amig nem valik sivatagga, elhetetlenne – addig az uzletnek alavetett. Persze ez mashol is igy van, amiota az ‘elvevok’ megjelentek, de itt AU-ban ezt 200 evbe suritettek, ami latvanyosabb ‘eredmenyt’ hozott.
Nos ezek utan biztos nem engednek be tobbet AU-ba…..

Elhagyom Melbournet, s kistoppolok a varosbol. Egy idos ember vesz fel, aki 15 evvel ezelott stoppolt meg Darwin-ba. Mo.-rol arra asszocialt, hogy a 20-as evekben volt egy x.y. nevu magyar sorozatgyilkos, aki Au-ban telepedett le, majd a 2. VH-ban halt meg. Nesze neked orszag imazs.

Majd egy ora utan egy nagyon fura felmeztelen, otvenes, ures mikrobuszos ember vett fel, rakomanya egy darab bekecs es egy nagy mezesbodon volt csak. Fura. Szukszavu.
Ha valaszol valamire egyaltalan, de nem ertem a kiejtese miatt. Nem ismetel. Kerdeztem honnan valo? Magam sem tudom. Hova megy? Mindegy nekem – mondja. Van terkepe? Nem fuggok en terkeptol – valaszolta. Hany ora? Az ido nekem nem jelent semmit.
Nincs mit tenni, eloveszem az ujsagot, s olvasni kezdek. Odanez, s mondja: azt minek olvasni, inkabb ezt…- s odabok a szelvedo elott fekvo boritojat vesztett rongya olvasott konyvre.
Biblia, s nyelve lengyel. Bongeszem. Kozben megall egy hidnal a sztradan. Rest – mondja. Kiszall, s eltunik. En is kinyitom az ajtot, s a szel kifujta a kocsibol az ujsagomat. sebaj. Setalok, kozelben egy folyo. Nos oda lett. Furdott. Majd megyunk tovabb, s egy utelagazasnal megal: here you are.

Sut a nap meleg van, egy feluljaro alatt ulok a zsakomon es olvasok. kezemmel stoppolok. Azon veszem eszre magam, hogy egy lany kopogtatja a vallamat. Akarok veluk menni? Hat persze.

Glenrowen-be jutok mely arrol hires, hogy itt kaptak el Ned Kelly es bandaja-t, akik 1878-ban megolt 3 rendort es kirabolt egy bankot. A story ennyi – M0-n ezerszer tobb es jobb – de ebbol csinaltak nemzeti host es turista latvanyossagot. Persze latni semmit nem lehet, annal inkabb elkepzelni egy tabla helyen, hogy ott volt a haza, latni a vonat rampat, ahonnan bevagoniroztak a rettegett host. Tabla jelzi, hogy a rendorok hol talaltak fedezeket Ned gyilkos golyoi elol, a jelzoraketa kilovesenek a helyet is tabla jelzi, ahol Ned segitseget kert buntarsaitol… stb.
De ha valakinek nincs eleg kepzeloereje, az dragaert megnezhet egy film-show-t, mely eloadas alatt olyan hang es kepjelenetek lesznek mely sziv- es ideggyengeknek nem ajanlott.- figyelmeztet egy tabla. Ja es ha nem nezed meg a filmet, akkor olyan mintha itt sem lettel volna – irjak. Tenyleg.
Szoval legyunk buszkek Sobri Jozsi-ra, Ruzsa Sandor-ra, Tenkes kapitanyra, Matula bacsira stb.., s epitsunk nemzeti emlekhelyet nekik. A film mar elkeszult..

Glenrowen pici falu, kozelben kaktusz ultetveny, s ami a mediterranon gaz, az itt ultetvenyre erdemes es ontozik. Este megtelik a kocsma, az asszony hozza kocsival az urat. Micsoda szimbiozis! Egy masik ember kezeben rekesz sorrel vonul vissza moteljebe szorakozni. (tv, meccs)
Egy gorog csalad ajanlja fel, hogy naluk aludjak. A 60-as evekben vandoroltak ki, de a helyiek bojkottaljak a boltjukat, s meg az is elvesziti az allasat, aki naluk vasarol. Nehez idegen ajkukent boldogulni. Ezert is asszimilalodnak gyorsan az idegenek, hamar felejtven identitasukat. De nem ok.
Vallasos csalad, apai agon allitolag Nagy Sandor-ig visszavezetheto a csaladfajuk, s papi csaladkent a torok idot is identitastudattal oriztek. Misztikus latomasok es talalkozasok, szuletesi datumok, nev egyezesek bibliai tortenesekkel stb. ovezi a csalad eletet.
4 gyerekuk volt, az egyik lany 19 even keresztul bena volt es nema. Eleteben csak egyszer szolalt meg, es akkor is csak annyit mondott: most visszamegyek. S meghalt.. Eros story.
Bizony a spiritualis sivatagban mindig akad egy meg nem ertett, szamkivetett profeta. Egy ortodox szent paptol kapott olajjal most embereket gyogyit. Egy honappal kesobb osszefutottam veluk az ABC-ben egy kezfogasig, de az asszony rogton eszrevett egy problemamat szememmel, s gyogyirt javasolt.

Dolgozom egy farmon, s szombatonkent piacolunk. A kornyeken sok a puszta, ahol mar nem keresztezodeseket jelolnek a tablak, hanem kenguruveszelyt.

De azert par hosszu hetvegen korbenezek, Sydney, Great Ocean Road, Ballarat, Great Alpine Road, Philip Island.
A piacrol egyszer egy ex rally versenyzo visz el, aki most a farmjan bio tojasokat termel. Micsoda valtas.
Volt hogy segitettem stoppolni egy sracnak (fejen piros mikulas sapka, kezeben saman bot), rogton meg is allt egy kocsi nekem, beprotezsaltam oket. Ahogy odaertem, baratnoje adott ajandekba egy drotbol keszitett szines geometriai format. Stoppostol ajandekot kaptam ugy, hogy nem is beszeltem veluk.
Volt egy benjoe zenesz stoppom, akinel kitanulhattam a country es a gas zene kozotti kulonbseget, de folyton visszakapcsolt a krikettmeccsre.
Sokszor felmegyek piacolni a fonokkel Melbourne-be, s utana szabad program.

Igy ellatogattam az
allatkertbe,
mely eleg szegenyes, de van benne platypus – kacsacsoru emlos. O csak Au-ban honos, s nekem nem sikerult szabadban latnom. Hat majd itt. De ugye o nappal alszik, tehat nem lathato az allatkertben sem. De aztandu-ra elojott fesulkodni, es talalkoztam vele. Van egy Japan kertje is a parknak.

War Memorial shrine – egy impozans zikkurat Melbourne kozepen. Meg mindig faj nekik az a par halott, akiket a csatateren hagytak europaban, Azsiaban, majd a koreai es Vietnami haboruban. Meg egy nemzeti unnepuk van emlekezni a haborukra.
Erdekes mi viszi europaba az Ozzy-kat. Volt egy kamionsofor stoppom, s o csak azert ment europaba, hogy megnezze, hol halt meg az apja a haboruban. A tobbi rokona Korea es Vietnam aldozata lett.

Philip Island
Melbourne-tol kb 130 km-re fekvo 28 km2 teruletu sziget. A stopp zokkenomentes, meg ki sem szalltam a kocsibol, s mar megallt egy masik, s rogton elvitt a

Koala conservation centre
-ig, ahol a fak koronaja magassagaban vezet a fahid, s igy megpillanthatjuk a joreszt durmolo koala macit. Persze ok nem medvek, de az elso telepeseknek nem volt biologusi kepzettseguk, s ok neveztek el macinak. Eukaliptusz levelen elnek, mely leszedalja oket, no meg amugy is minimalis energiat tartalmaz, igy napi 20 orat alszanak, s az ossz aktivitasuk, hogy egyik farol atmasznak estenkent egy masikra. Az utakon tablak figyelmeztetnek, hogy estenkent koala veszely van, holott az ember a legnagyobb ellenseguk. Nagyon szelid joszagok, s a kicsinyuk a mamaba kapaszkodik.

Pingvin parade
Minden napnyugta utan a pigvinek kitotyognak a tengerbol megetetni a partkozeli feszekben varakozo kicsinyuket. Van hogy ket napig is eltunnek, mert a halaszat megritkitotta a vadaszhato peldanyok szamat. S ha nincs szerencsejuk, akkor egy ragadozo predai lesznak, s a kicsi ehenhal, mert nincs orokbe fogadas. Hangos jelenetek zajlanak, amikor a szulok felernek a feszkekhez, mert minden fioka megrohamozza az odaerkezo szuloket, aki persze csak a sajatjanak akar adni. S ez a vandorlas 2 ora hosszat is eltart. Ezek pici pingvinek, kb. 30 cm magasak, s mar csak par helyen feszkelnek, mert az ember legeloket formalt, kutyat es rokat engedet a teruletre, igy a populaciok kihaltak. Ma ez az egy oriasi turista latvanyossag, estenkent ezernyi latogatoval ! hogy ‘meghitten’ szemlelhessuk az allatvilag eme ritkasagait.

Pyramis sziklak – viharos tenger, nagy szel, kiallo szikla, hosszu menet vissza a sziget belsejebe, ahol joletben es biztonsagban felnott vasarnapi misere igyekvo jollakott polgarok nyugodt lelekkel hagyjak a stoppost az ut szelen, hogy mielobb gyakorolhassak kereszteny mivoltukat a templomban. 12 km seta utan aztan egy protestans konferenciara igyekvo holgy vesz fel, hogy mentse a keresztenyek renomejat, s elerjem a hajo indulasat. 🙂

A sziget nyugati csucskehez kozeli szigeten laknak a fokak. Beneveztem volna egy hajoutra, de a viharos tenger miatt toroltek az utat. Igy hat majd mashol maskor.

Ballarat –
Az aranylaz idejen kiviragzo varoska, belvarosi epuleteik szemrevaloak, mely valamit sejtet az aranykorrol. Igaz du. 6 utan minden kihalt.
A fo latvanyossag a Sovereign Hill skanzen falu, melyet a 19 sz-I epuletek, boltok, s korhu ruhaba oltozott eladok, performerek lepik el egesz nap. Koztuk setalva egy valos idoutazasban lehet reszunk. Moshatunk aranyat a patakban, hintoval korbe kocsikazhatunk, tekezhetunk, lemehetunk a banyaba, aranyat onthetunk, gyertyat marthatunk, vasarolhatunk, s ha megehezunk korhu etteremben ebedelhetunk. De korabeli nyomdatechnikaval nyomnak rolunk szolo plakatot, feladhatjuk levelunket korabeli postahivatalban, s elucsoroghetunk a helyi mutatvanyosok vagy zeneszek kozott. Izgalmas, hely, ahol egy egesz napot is el lehet tolteni.
Este sound and Light show vacsoraval egybekotve, melybol az aranyasok felkeleset szimulalta a show s kivaloan megtervezett csucspontja az estenek.

Great Alpine Road
Egy helyi cowboy vesz fel este, igy egy kis faluban ejszakazom. A hely egyetlen kocsmajabol ir kocsmadalok szurodnek ki. Ket fiatal ir hacukaba oltozott zenesz szorakoztatja az osszegyult 10 embert (gyerekestul), meghivatja magat egy felesre, hogy a hangja olajozottabban szoljon.

Bright – alpesi kisvaros Balatonfuredi hangulattal, sok nyugdijassal. Innen vesz fel egy srac kinek apja magyar. Igaz o mar csak par szot tud nyelvunkon. Falls Creek tol turazom a leegett erdokon keresztul, s kozben jol megazom.
Vissza fele a ranger (erdesz) vesz fel, akitol felszerelkezem informaciokkal a masnapi kirandulasomhoz. Majd a helyi meno sracok visznek tovabb, akik rogton munkat ajanlanak a most ero dohanyfoldon. Utanuk rogton egy fiatal par vesz fel. Amikor beultem a kocsijukba, mosolyogva mondjak, hogy ismernek engem. Kiver a viz :), hogy mar itt is, vegigfut az eletem…. De en nem emlekszem rajuk. Sokszor van igy. Mint kiderul az elozo heten A great Ocean roadon tukrozodeseket fotoztam, s ok voltak az egyik alanyaim. Szoval Harrietville-ig megyunk, meghivnak bungallojukba, eszunk beszelgetunk. A srac dramat tanul, a lany pedig kornyezetvedelmet. Mint kiderul a lany dolgozott a dalai lama-val, egy tibeti orvoslasrol szolo konyvet keszitettek elo. Most decemberben sunamiztak egyet Thaifold Ko pipi szigeten, ahol minden negyedik ember meghalt. Elmondasuk szerint aki az utcan volt 10.30-kor az lathatta, hogy jon a hullam, s elszaladhatott elole a dombra. Csak azok haltak meg kik a parton vagy egy hazon belul voltak. Ki koran kel aranyat lel. Az elso katonai helikopter mar du. Kettokor a szigeten volt hozva gyogyszereket es elelmet.

Mount Fathertop – 2000 meterre
1500 metert felsetaltam, kiegett erdosegek, kopar hegytetok, no turist. A kornyezo lankak gleccserek altal polirozottak, mint Norvegiaban. Es meg itt is rengeteg legy mindenutt. 22km seta utan egy siparadicsomban vegzek, ahol egy osztrak holgy vesz fel, s o is gunyorosan jelzi, hogy AU legnagyobb siparadicsoma milyen szegenyes sipalyakban.

Sydney csak 700 km Vangarata-tol. Egy ejszaka alatt leerek. Kapok stoppot eloszor egy volt vilagutazos csaladot, majd egy buzit, majd egy hiperaktiv (speed-ezo) kamionost, aki mar sokadik koret teszi Melbourne es Sydney kozott folyamatosan. Koztudottan drogoznak a hajtas miatt.
Ami furcsa, hogy itt a sztrada neha egy savos lesz, utkeresztezodessel, s gyakran tabla figyelmezteti az esetleg szembe haladokat: wrong way, go back. Vicces.
No meg a vilag legszarazabb kontinensenek kikialtott AU sztradai csatornazva vannak. S jo boven talalni doglott madarakat, ami legalabb annak a jele, hogy vannak szep szammal.

Sydney

egy kellemes udulovaros hangulatat adja, sok beach-el, enyhe dombokkal es sok zolddel es tavaszillattal. Mindig tavasz van itt? Udulovaros, villakkal, strandokkal, eskuvovel a tengerparton, papirsarkaanyt eregeto gyerekek, napozok es vegtelenbe merengok a parton. Szerencses adottsagu varos, ahol a termeszet vezette a varostervezoket.
Tobb mint 300 metroallomassal bir ennek ellenere a varos, mely 13 vonalon talalhato. S mindezt 4 millio embernek. Igaz nem olcso, de ezert kameraval figyelnek es mozdonykisero is jar hozza, s az ellenorok sem hianyoznak este fele. Van egy monorail vonaluk is, de inkabb turistaknak. Villamos csak mutatoba par vonal.

Egy 80 eves holgynel lakom, tavaszillatu zold negyedben, ahol a domboldali haz a kerti fak koronajara nez. Ott eszunk a teraszon a fak koronajaval egy szinten. A holgy 1949-ben disszidalt Mo-rol, kivaloan beszel meg magyarul, s ahogy latom neha osszejarnak magyarok, sot magyar etterem is van, s karacsony hullamain meg beiglit is ettem.
A mamajat a nyilasok lottek le, s ot mar a gettobol szabaditottak az oroszok. A kommunistaktol sem vart tobbet. Ugyan az a tervrajz – idezhetnem kedves ismerosomet.

Mivel szilveszter ejszaka van, hat besodrodom a tomeggel a kozpontba. Hutotaskak, pledek, piknik hangulatban varjak az emberek az esti ket tuzijatekot. Skot dudas, mozdulat-ember szorakoztatja az arra vetodoket. Semmi petarda vagy trombita szo. Az utcak lezarva, mindenhol tomerdek rendor, nalunk ennyi egyenruhas egy hajdanvolt marc. 15.-en sem volt.
A tuzijatekok pedig feledhetoek a magyar parade mogott, habar impozans az Operahazzal a hatterben, illetve a lezudulo gorogtuz a hatalmas hidrol, de a tuc-tuc zene mellozheto lenne..

– Poverhause museum – eklektikus. A papua faragvanyok utan urtechnika, majd keleti szonyegek ellenpontozzak a 20-as evek hasznalati targyait.

– Hay Market – igazi azsiai nyuzsges fogad a maga gagyi muanyag termekeivel. A kereskedok 98%-a azsiai. Viszont zoldsegek olcson.

– Hajout a kornyezo obolbe, hatterben az operahaz, majd sziklas part, s nyaralo hangulatu beacheken keresztul vissza. A vizen sok vitorlas, motorcsonakos meg tobb.

– Opera haz- az orszag jelkepeve valt, igaz egy Dan epitesz tervezte s 1959-ben elkezdtek epiteni, de idokozben a politika kikezdte ot, s a belter mar egy lojalisabb ember korzojet dicseri, igy itt is lehet “restricted view’ jegyet kapni. (Ahol a darabot a teljes vizualitas hianya miatt a fantaziajaval egeszitheti ki a nagyerdemu. Ugye milyen ismeros a keplet? )

– Botanic garden – kellemes park melyet atszel a fout, s a park kozepen egy nagy uvegpiramis.

– Art Galery – impozans odon hangulatu epulet Pythagoras es egyeb hiressegek felvesve a homlokzatara. Bent majd minden jelentos europai festotol van egy kep. De legizgalmasabb az ABO muveszet a pincereszen.

– Museum of contemporary art – a design resze fantaziatlan, az ABO kortars muveszet valljuk be gyenge. Viszont Bridget Rilay kiallitasa meggyozo. Habar ezt mar Vasarhelyi (Vasarelly) reg megalkotta. Csak o nem kap teret es publicitast. (De Aucklandban egy Galeriaban volt kint repro-ja, de az eladono nem tudta, hogy mely nemzet fia volt Vasarelly)

Elhagyom Sydney-t, este 10-kor elkezdek stoppolni az autopalya sotetjeben, s akadt ket fuvarom is, igaz az egyik kicsit orult srac volt.
Ejszaka a hid alatt, majd reggel egy masik stoppost talalok ott, aki szinten ott ragadt ejszakara, de csak egy kistaskaval jott Brisbane-bol, s megy dolgozni Melbournebe! Par ezer Km. Adok neki enni, inni, de mivel az nem eleg, az ejszakai eso keszitette pocsolyabol iszik. Hat az biztos, hogy fura emberekbol itt nincs hiany. Gyakran latni felmeztelen embereket a varosban, sokan mezitlab jarnak vasarolni. December 6.-an egy rendorautobol trombital es csilingel egy mikulas. Orult felcicomazot kerekparos a varoskaban.

Masnap egy Osho tanitvany lany vett fel, aki visszafordult, hogy felvegyen! Voltak misztikus talalkozasai indiaban, dehat kinek nincsenek ott? Szorfolni volt lakhelyetol 2000 km-re!! Most megy vissza kreativ art-ot tanitani. A kocsija hatuljan egy felirat: dont forget to breath.

Szoval ti sem, ha lelegzet elallito torteneteket olvastok valahol…

Gabor Csonka

2005 febr

Australia ujratoltve 2/2

Brisbane-be (QLD- queensland)erkezett a repulo gepem NZ-rol, onnan felstoppoltam Eszakra Cairnsig. (errol kesobb irok)

KURANDA – kb. 3 km-re van Cairns-tol, mimaron mar a tropikus zonaban. Ez egy Japan turistafalu, sok boltal, pillnango farmmal (es magyar biologusaval), a kozelben egy esoerdovel es vizesessel. A “dzsungel” seta kiepitett uton, de mivel en vagyok reggel az elso az erdoben, ezert meeg talalok valamit az intimitasabol, a madarak aktiv eletebol. Maganyosan csurgo patak, erdoillat, burjanzas. Az esos evszak vegen vagyok, de meg naponta tobbszor esik az eso. Bujocska. Percenkent valtozik az ido.
Elsetalok a kozeli vizeseshez (Barron falls 3km.), utkozben szines viragok a fak tetejen es az ut szelen. Kozben termeszvarakra is egyre nagyobb szamban bukkanok. Termeszetesen vonatot is epitettek ide a hegyekbe az angolok, de nem am a ket szep szemunkert, hanem hogy hatekonyabban kipusztitsak az erdoket, s a 2-3 meter atmeroju faronkoket elszallitsak. Ma turistakat szallit a sipolo vonat, a kiozonlo zajos tomegeknek percuk van , hogy kigyonyorkodjek magukat a messzesegben duborgo hatalmas vizesesben, majd sipol a vonat, visszaszallnak, s mennek tovabb Kuranda vasarlocentrumba. En a gyalogos megoldast valasztom, de a kornyek nyugalmat tovabbra sem lehet elvezni, mert nincs…. Motoros legfuvoval fujjak el az erdoben a foutrol a lehullott falaveleket (hogy miert is??).

Az abo mitología szerint a vizesesben hallhatjuk a teremtes hangjat (guju guju). Lassan a turistak es a gepek zaja arra indit, hogy a vandorhangya eletmodom helyett territorrialis allat legyek a jovoben…

A piacon van mez arus is kulonlegessegekkel: tok, licsi, blue gum (eukaliptusz?), mareeba, tea fa, avocado, es esoerdo viragabol. Kis allatkertben krokodilok, kigyok, s az elso telepesek eletet bemutato fototarlat. Van kengurusimogato, s kulon penzert az emberek nyakaba tesznek egy koalat egy foto erejeig. Igy lesz a pillanatbol orokkevalosag ereju kep. Milyen erzesek maradnak?

Egy fotos srac visz a tengerpartra vissza, aki sokat utazik, s a kerdesemre, hogy mit nem szeret AU-ban? Az elso valasza – az ozzy nok. Utana hianyolja hogy nincs tuz, lelkesedes az Australokban.
Innen egy idos par vesz fel, a ferfi vitorlassal hajozgat, a holgy (eredetileg lengyel) szinten fotos, backpacker, nemreg jott vissza Afrikabol. Eppen egy konyven dolgozik, s letelepedni akar a kornyeken. Jot beszelgetunk, vegul egy vaskos konyvet ajandekoz nekem: led by destiny. Ezt egy lengyel lany irta es illusztralta fotokkal, ki 5 even keresztul stoppolt a vilag korul. (hitchhiketheworld.com). Hasonlo tervet melengetek en is, de egy kicsit melyebbre szeretnek menni a felszinnel. (PL. a tortenlem hogyan alakitotta az adott orszag/kornyek kulturajat, emebereit? Miert olyanok amilyenek? Milyen tendenciak ervenyesulnek tarsadalmukban? Stb.)

Pourt Douglas – udulofalu puccos vasarloutcaval, kocsmakkal, s termeszetesen a csomagomat sehol nem hagyhatom (latlelet a kornyekrol). Vegul egy thaifoldi etteremben engedik. Setalok, majd este jot beszelgetek veluk. O sem szereti a voros nyakuakat (red neck = australok), mert megbizhatatlan munkaerok, nem szeretnek dolgozni.

Hat igen, nem szeretnek egy fejezetet kerekiteni Au. immigracios politikajarol, mely alapvetoen rasszista, s mnident megtesznek, hogy ne jojjon senki az orszagba. Itt politikusok a legnagyobb nyugalommal kuldenek vissza menekultet olyan orszagba, ahol kivegzik az orszagelhagyasert. S koncentracios taborokban tartjak evekig a menekulteket gyalazatos korulmenyek kozott. (de lehet hogy csak az Au.standard szerint rossz korulmeny. ) Sok tuntetes zajlik a mostani kormany politikaja ellen, mely paradox modon neveben liberalis, de valojaban jobbos konzervativ.
De azt csak be kell latni, hogy joreszt a kulfoldiek dolgoznak, rendkivul limitalt jogokkal, lehetosegekkel, mig a helyi erok aktivitasa joreszt az ivaszatban es a kocsikban merul ki. Tul konnyu let, mely az orszag nyersanyagainak eladasabol es a kulfoldi szorgos kezek munkajanak koszonheto. (Ha egy gyar veletlenul ide telepul, akkor az hozza a munkasait azsiabol, mert azokra szamithat, s dolgoznak mint a gepek.)
Itt minden termek kinai, s a nyersanyagokat (fat, erceket) kinanak adjak el. Meg altalanos iskolaban tanultuk, hogy ez a legnagyobb butasag, mert a feldolgozott termek munkahelyet teremt (kvazi porgeti a gazdasagot), s eladasabol tobb haszon keletkezik. Itt pedig munkaerohiany van, s notoriusan tavoltartjak a kulfoldieket. Paradox. Persze akik nagyobb vagyonnal rendelkeznek azoknak konnyebb az utjuk, de csupan a papirokon atvergodni 1.5 millio forintba kerul, s akkor meg csak a papirokat adta be valaki, s az elbiralas meg fenyevnyire van. De erdekes volt olvasni egy utlevelkero lapon, hogy 2002-ig!! ha egy austral mas orszagban allampolgarsagert folyamodik, abban a pillanatban elvesztette sajatjat. Jelek..

De persze ha egy letelepedni szandekozo (avagy az utobbi 10 evben letelepedett) felhozza aggalyait az Au letforma, politika, kulturalis es kornyezeti tudatossaggal kapcsolatban, akkor elintezik azzal, hogy nem muszaly itt elni. Eszukbe se jut, hogy egy messzirol jott ember kivulrol nezhet ra egy problemara, esetleg meglatasa lehet arrol amirol egy helyi – mivel benne el – fel sem merul, hogy lehet maskeppen is.. Lehet hogy csak javitani akarna (ha mast nem, akkor szemleletet). Ok azt hiszik, hogy itt minden a legjobb. Termeszetesen itt is vannak nagyon eber es tudatos emberek, de ok nem a tobbseg (mint mashol sem).

Mossman gorge (szurdok) – egy teherautosofor visz el odaig, ahol a Kukuyalanji Abo torzs kommunaja van (Abo- Aborigin – benszulott, Austral torzsek elnevezese). Este van, hat setalok a faluban, s megkerek egy csaladot, hogy nyissa ki a babkonzervemet (mi mast?). Meglepodve latom, hogy egy nagy x-et vagott bele kessel, ami arrol tanuskodik, hogy nincs konzervnyitojuk. Egyebkent europai csaladi hazakban laknak, de belul agyon, matracon kivul csak kosz es rendetlenseg van. (no meg tv termeszetesen). Megkerdeztem, hogy mondjak a nyelvukon hogy koszonom. Erre a fia atkisert egy masik hazhoz, ahol van egy asszony a faluban, aki meg beszeli a nyelvuket. Azok pedig annyira megorultek, hogy valaki hallani akarta a beszeduket, hogy rogton egy konyvet ajandekoztak nekem, mely a torzsuk tortenetet dolgozta fel. Beszelgettunk, naluk alhattam.
Termeszetesen ez egy tudatos csalad, benne egy debil, egy rokkant, s par ejszaka hazaero fiatal. Konyhajuk szegenyes, kulon esznek, a huto csak disznek van, s meg kenyerpiritojuk sincsen. Igen az eves itt nem kozponti tema. Viszont az ivas igen. A cd jatszobol country zene szol, csopog a csap, mig a tv-bol szemcsesen jon a program, mint nalunk a 70-es evekben. A wc-ben pedig ujsagpapir van es eeves kosz. S elengedhetetlen kelleke a hazaknak az innen onnan odakerult kutyak, macskak.

Hajnalban kirandulok egyett a folyovolgyben, amig a turistak nem kelnek. Napfelkelte korul meg elenk a fauna. Zubogo folyo, sziklak, fuggohid. Itt ugyan at kell masznom, mert le van zarva osvenyburkolas!! miatt. De ez a legszebb resze a parknak, (Ugye a tiltott gyumolcs a legedesebb, de nezzetek meg a kepeket!!) benne informativ tablak az Abo-k hogyan hasznaltak /eltek egyutt a termeszettel. Itt talakoztam egy igazi arasznyi gyikkal a fan, paran attoro napsugarak simogatasaval, hatalmas fakrol leereszkedo indakkal, friss levegovel, nyugalommal stb. Visszaterve a hidon hangos-zajos- piknikelo turistak “elvezik” a termeszetet.
Egyebkent jellemzo AU-ra, hogy minden kocsisoknak van kitalalva, s egy kilometernel soha nem kell tobbet gyalogolni, hogy elerjenek egy helyet. Ha megis, akkor oda mar senki nem megy! A helyi Abok 25 dollarert elkiserik a csoportokat a kozeli sziklarajzokhoz, s nyujtanak elo ismereteket az erdorol. Ma jott orvos a faluba, fo problema a vese es a cukorbaj – jah az eletformavaltas problema. Yalanji.com.au

Diantree rainforest – francia lanyok, majd egy oreg mehesz visz tovabb Eszakra, majd a folyoig a revesz. Estenkent rengeteg krokodil varja a hibazokat – mondja. Innen eszakra mar folyamatos krokodilveszelyre figyelmeztetnek a tablak, habar mostanaban senki nem halt belejuk. Ha tortenik is incidens az inkabb a reszeg parton elalvokkal tortenik. A tulparton egy szep filipino lany banant arul, aki szinten erzi a tarsadalombol valo kirekesztodest szarmazasa miatt.
Egy fiatal backpacker trio visz tovabb, nem allunk meg az ice-cream factory-nal, a tea ultetvenynel, viszont megallunk minden erdekessegnel: kilatopontok, broadwalkok. No igen itt nem osvenyen setalunk, hanem fahidon a novenyzet felett. S termeszetesen tabla figyelmeztet, hogy milyen csuszos es veszelyes eso utan az a 350 meteres seta, egy masik pedig az termeszetben leves veszelyet hirdeti. Nem csoda, hogy az emberek nem akarnak kimozdulni (a kocsmabol). Az egesz nemzeti parkban csak egyetlen tura van, 3.5km!! a hegy csucsig, de “csakis fitt es gyakorlott turazoknak” javasoljak!, s 7h-t! vesz igenybe. Hat igen, ha mar ki kell szallni a kocsibol az mar tura.
Mindenesetre izgalmas es latvanyos a mangroove mocsaron keresztul setalni, s ha idot adunk neki, eletre kel az erdo: mocsarfutok, pokok, csigak, madarak es estere persze a szunyogok..

Cape tribulation – jellemzo, hogy a wc-t jelzik, nem a kilatopontot. Elemi osztonok az elsodlegesek, a latvany csak utana, ha megleled.
A tengerpart homokos, lovon ulok turistakat fotoz a turavezeto, napozoagy az arterben norveg lanyokkal. Bogyok, virgazo fak, s kokuszfa. Egy diot megostromlunk, s sikerul megpucolni, megtorni. Robinson erzes. A naplementet lasd a fotokon. Este hatalmas zapor, a bufes holgy zaras elott felajanlja nekem az eladatlan pizzakat, piteket. A denever haz tornacan alszom, de amikor agyazom latok a korlaton egy elenkzold muanyag giccs beka nehezeket. Kivancsisagbol megnyomom, hat nem is muanyag. Egy valodi. Az egesz erdo hangos toluk.
Hajnalban megint en vagyok az elso erdokerulo. Ugy hirdetik a prospektusok az erdot, hogy evmilliok ota valtozatlan, de a teny az, hogy itt is kiirtottak az erdoket, s ami van az meglehetosen fiatal. 1983-ban nagy tuntetesek voltak az erdo statuszaert, de az nem zavarta a buldozereket. S a mobil bortonoket is bevethettek a tuntetok elzarasara. Vegul 1988-ban lett Nemzeti Park s a vilagorokseg resze. Hat igen a 17 ev millioknak hat..hat

Stop – Bloomfield vizesesig egy dzsippel, gyakran folyokon gazolunk at, de sehol egy pont megallni, setalni stb. A vizesesnel japanul es nemetul is figyelmeztet a tabla: krokodil veszely. Kulonos erzes a folyoparton setalni, meg vizben fotozni, mikozben allando ebersegben kell lenni. De az az igazsag, hogy Au-ban a tablakat nem igen veszem komolyan.
Innen egy abo holgy visz a szomszedos wujal wujal kommunaba. A templom kabrios (nyitott), elotte lovak legelesznek, minimalis mozgas. Joreszt mindenki otthon, iszogatnak, penzben kartyaznak nok ferfiak egyarant. Gyorsan porognek a lapok. Sok perspektivajuk nincs itt a vilag vegen eloknek, s az idot valahogyan el kell utni. Beszedbe elegyedem veluk, eloszor tartozkodoak, nem ertik mit is keres itt egy idegen feher, de aztan oldodik a hangulat.
A falu 300 lakojanak van korhaza, konyvtara, boltja, (kocsmaba 120km-t kell autozni),
A kormany epitette nekik a hazakat, melyet jelkepes osszegert berelnek. Munkajuk nincs, de ami van is mind feherek altal betoltott. Kicsit az az erzesem, hogy rengeteg penzt olnek a kommunakba, de ez joreszt a fehereknek mnkalehetoseg (korhaz, onkormanyzat, stb)
A segelyek bosegesen elegendo a megelheteshez, de hallottam mashonnan, hogy a szulok extra penzt kapnak, ha iskolaba is jar. Sok gyerek kimarad az iskolabol, s bunteteskeppen nem mehetnek a konyvtarba – ujsagolta a feher konyvtarosno (jol kitoltak veluk). O mellesleg Eger kornyeken volt onkentes par eve egy telepules-fejlesztesi project-ben. (lehet terv is, de az furan hangzik). Az ivas, munkanelkuliseg, es a rossz szuloi attitude az ifjabb generaciot is a szenvedelyek utjara tereli.
Az utolso haznal is behivnak teazni, beszelgetni, ertelmes ember, tud Mo.-rol is, de messze meg nem volt falujatol. Buszke hagyomanyaikra, kigyot fog, lovat ul, de a Cassowary madartol (struc) o is fel. Egy szerelonel dolgozik, majd mindenki a rokona akik az utcan elsetalnak, s allitolag didgeridoo-n is jatszik, de otthon nincs hangszere. (Ja meg egy teveszme, hogy a didgeridoo global Austral. Csak az eszaki teruleteken volt ismert.). No es vannak szep Abo lanyok is! Igaz, hogy valoszinuleg kevertek. (lasd a stolen generation resz az AU elso blokkban).

Cooktown – egy Abo jogvedo noi par visz a legeszakib “nagy” varosba, mely szerintem nem szamlal tobbet 2ezer embernel. Csutortokon tobben vannak, mert az a fizetesnap, s a 60 km-re levo abo kommunabol beutaznak inni az emberek. Szoval Cooktown-ban foldon fekvo alvo reszeg abo latvanya fogad. A tobbiek meg labon. Par regi haz, kikoto, klub, s kocsmak – benne fotogen arcok. Fekete-feher egyutt iszik, 50-es szexis oreglany miniben, a 20 eves lepukkant, a macso fiatal srac, s a szimpla alkoholista. Szociologiai metszet. A csomagomat a helyi alkoholboltosnonel hagytam. Itt AU-ban az ital bolt kocsiknak van tervezve, s igy ki sem kell szallniuk vasarlasnal. Ide a dolgozo, otthon-alkoholizalok, a fiatal bulizok jarnak, no meg az utca fekete embere meeg egy sorert, ha sikerult az utcan a penzt ra osszekunyiznia. (de reg hasznaltam ezt a szot).
Nehezen, de sikerul talalnom fuvart a kommunaba. A legtobben csak masnap mennek, mert a rendor ma szondaztat. Egyebkent a legtobb kommuna szaraz kozosseg, tehat italt vasarolni ott tilos, s ha valaki italt csempeszik be, annak elkobozzak a kocsijat. (Ja meg elvileg 75ezer $ buntetes jar erte – 10 evre megvonjak a munkanelkuli segelyet???).

Hopevale kommuna – este zsufolt dzsippel megyunk a folduton (cooktown-tol eszakabbra a maradek 5-600 km foldut), s az egyik fiatal srac erdeklodik a Mo.-i drogszokasokrol. Nem talalt, de azert aludhatok naluk. Csupa fiatal lakja, elokerul a frissen hozott marihuana, melyet egy muanyag flakonbol, vizen keresztul szivjak. Ez a mai vizipipa. Az idoutazasomat itt is csopogo csapok jelzik, no meg a koz wc-re hibasan felirt szavak.
Reggel a hazakbol hangos zene, az tucán lovak legelesznek, sok kutya, nagy teer elmeny.. Igen, a legkozelebbi lakott hely 50 km-re van, nem kell szoronganiuk.
A falu lelkesze a 19.szazadban erkezett ide Nemetorszagbol majd elt itt, es teritette meg az Abokat. Majd jott a 2. vilaghaboru, s mint az Austral paranoiara jellemzo, kemgyanus emberkent (mert nemet) deportaltak. A bennszulott gyulekezetet pedig ezer km-re delre vagoniroztak!! Pedig a japanok tobb ezer km-re voltak a Papuaknal, s ez valtotta ki a nagy remuletet az orszagbol (darwintol 1500 km-re tettek at a hadi kozpontjukat a sivatag kozepebe..
Seta a faluban. Poland street – meglepodom. De aztan a polgarmesterrel beszelgetve kiderult, hogy o egy hosi halott volt. A benzinkutat feltorik a helyiek, pedig tabla figyelmeztet, hogy termegfigyelok mukodnek. A rendor nem helyi, hanem import Cooktown-bol. A sajat kozosseg nem ismer megbizhato embert? (avagy el a szolidaritas?)
Az iskolaban es a boltban nem lehet hitelre vasarolni – hirdetik a feliratok, egy masik pedig karacsonyra sporolasra buzdit (minden heten tegyen be a boltba penzt, amit egyben kivehet az unnepekre. Nos igen, igy tartos fogyasztasi cikkekre nem telik, mert ok naprol napra elnek. A jelen emberei. Neha arra asszocialok, hogy ok az alkalmazkodas peldai, mert ez a tarsadalom nem kivan mast a ketlabuaktol, mint hogy fogyasszanak, s porogjon a gazdasag. S ok ezt teszik… termeszetesen red neck kollegaikkal egyutt. Persze sirankozhatunk, hogy egy nagy multu kultura kiveszik hamarosan, de a jajszo messsze nem hallatszik.
Meghivnak a tanarok az iskolaba, s beszedet mondok a fekete gyerekeknek. Beszelek a nyelvek fontossagarol, s arrol, hogy sajat nyelvuket, hagyomanyaikat orizzek, apoljak. Meglepoen aktivak, kerdeznek sokat. Majd leultetik oket a video ele… Pentek egyebkent a fozes napja, de fura, hogy elore elkeszitett porbol sutnek sutit, kenyeret. (Mar meg sem tanuljak, hogy hogy mibol all a suti.) Egy talalo reklamban zacskos levest foz a gyerek, olvassa a hozzavalokat. Olaj, so, bors, .. .viz. Itt elbizonytalanodik, s erre megkerdi mamajaat: – hol tartod a vizet? Nos ennyit egy atlag ozzy konyhahoz valo viszonyarol. De legalabb vannak akik ezt eszreveszik.

Itt is ertetlenkedve neznek az emberek amint elsetalok portajuk elott, de azert behivnak hazakba, s gyorsan feloldodnak. (de jo nem ozzynak, jenky-nek lenni. ) Utana ok kerik, hogy fotozzam oket. A faluban lakott egy papua is, aki a 60-as evekben harcolt az Indonez gyarmatositok ellen, majd ide emigralt. Rendszeresen megy tuntetni Canberra-ba – 3-4ezer km-re – ha Indonez politikus erkezik az orszagba. Most tudtam meg, hogy Papua hagyomany volt, mielott megoltek valakit a harcban, megkerdeztek a nevet. A faluban legkozelebb szuleto gyerek az o nevet viselte. (Szerintem ez oriasi!) Gyereke edes, a nagyi pedig walkmant hallgat.
Ja errol jut eszembe, ha mar eloitekletekrol beszelunk,.hogy par hete volt egy botrany AU-ban amikor a PNG (Papua Uj Guinea) miniszterelnok hivatalos latogatasra erkezett, s a repteren levetettek a cipojet, hogy biztonsagi vizsgalatnak vessek ala. Az USA elnokenek ezt nem kellet megtenni… Mindenki egyenlo, de vannak egyenlobbek – Orwell utan. (Persze nezhetem az erem masik oldalat is, miszerint ez egy igazi demokracia, ahol a vezetok olyanok elbiralasban reszesulnek mint a polgarok. De hadd ne legyek ennyire naiv…)

Visszastoppolok Cooktown-ig abokkal, akik nem ertik, hogy miert stoppolok, amikor a franciak mar regen feltalaltak a repulogepet!

Laura rock art site (meg 200 km.). Egy helyi meno csavo vesz fel, 40es, hosszuhaju, laza, eletmuvesz, aki billiard bajnokkent nyeri el masok penzet. Fonokkent tisztelik a feketek a falujaban.
Utana egy Jezusarcu eklektikus profeta vesz fel: om es gurukultusz keverve keresztenyseggel. Ova int, hogy ne hagyjam testembe chip-et epiteni, mert annal a halal is job, s idezi az aktualis biblia reszletet. Majd vazolja az eppen aktualis osszeeskuves elmeleteket: kozelitunk az egy hatalom es a 3. vilaghaboru fele. Megtudom tole, hogy az angolszaszok az elveszett bibliai torzs. Vegul ket konyvvel (cion bolcsei meg egy meg nem jelent) es egy Cd-vel gazdagabban (es nehezebben) szallok ki a kocsibol. Ugy latszik errefele mindenki meg akar szabadulni a konyveitol lattomra.

Az esemenyt megkoronazando hatalmas teljes dupla szivarvany keletkezik az egbolton. Elragado, fenseges. Ujabb 60 km var ram, s kozben itt a vilag vegen (akkor meg azt hittem ez az) lassan ramsotetedik.. Szerencsere egy Abo par felvesz, s a sziklarajzoknal alszom az eteri csendben, total sotetben. Ujhold..
Masnap hajnalban indulok fel a hegyre, melynek toveben 14 ezer eves sziklarajzok. A festmenyek joreszt kenguruk, deneverek, fura emberi isteni lenyek vorossel a sziklakra festve.Tortenetet mar senki nem adhatja tovabb, mert a feherek mar kiirtottak az itt elo torzset. A siksag tetejen ulok, atlatom az egesz pusztat, csend, beke, nyugalom. Csak ulok es mozizom. Magikus hely. Visszhang.

Innen ugyanaz a kocsi vett fel mint tegnap, de most a testvere ult benne. Elugrik bevasarolni a legkozelebbi varoskaba, mely 160 km. Masok itt a leptekek. Kozben egy utkeresztezodes, faluval, amit inkabb helynek mondanek. Itt ugy mondjak, hogy ha egy hosszabbat pislantasz, akkor elmulasztottad a helyet. (persze itt mindenkinek kocsi-tudata van. A legmegdobbentobb az volt, amikor egy asszony a ferjet az autoja alapjan irta le: aki azzal a feher furgonnal jar dolgozni. Az ember attributuma a jarmu. Szep Uj vilag. Huxley)

Az utkeresztezodestol egy aranyaso parocska vett fel, akik a kozeli (40km) patakban mossak az aranyat. Allitolag sikerrel. Majd egy nagyothallo kamionos vett fel a maradek 200km-re Cairns-ig vissza, hogy lassam a majus elsejei felvonulast (ami majus masodikan volt megtartva!!)

Innen indulok majd nyugatra a sivatagon keresztul Darwinba, ami a kovetkezo 3000 km kaland.
Folyt kov.

AU 2/3

Cairns again

Majus 1 – a munka unnepe, melyet itt munkaval unnepelnek. Minden bolt nyitva, s a felvonulas is holnap lesz. Azon pedig meg sem lepodom ezutan, hogy az anyak napja egy hettel kesobb, mint illene. Ma van a nap, amikor megmutatja Hippi – a finn ismerosom – a “beer faktorijat”, ti. olcsobb inni, ha otthon keszul a sor, amit egy kicsit meg meg is lehet erositeni….

Majus 2- finn vendeglatom az internacionale finn eneklesevel ebreszt. 10.30-kor indul a felvonulas, amire sikerult vagy szaz embert osszetoborozni a szervezoknek. A menetet egy skot dudas zenekar vezeti. Tanarok, korhazi dolgozok es az elektromos muvek dolgozoi sippal, hanggal skandaljak, hogy a munkahoz joguk van, s a felvonulok kozott elvegyul egy Harli Davidson motoros is. Gyorsan korbeszaladtak a belvarost, majd megrohantak a sorsatrakat. A hivatalos beszedek ezek utan senkit nem erdekeltek.

Cairns-bol elindulok nyugatra. Eloszor egy svajci olasz no veszfel, regebben szinten stoppolt, s rogton jott hallomasbeli remtorteneteivel, gyilkossagokkal a sivatagban.
Szerinte az ozzyk felszinesek, hulyek, es nincs gasztronomiai kulturajuk. Egy olasz szajabol ez hitelesen is hangzik.
Utana egy abo tanar vett fel, aki uzletemberkent funkcional jelenleg. Majd egy barlangasz, utana egy ertelmes lengyel gyokeru vagabond – aki a 70-es evekben stoppolt Angliabol Torokorszagba, s imadta kelet Europat. Au-ban is stoppolt, s Alice Springtol egy szelvedo nelkuli autoban ult. Kaland. Majd egy lepusztult fiatal par visz egy darabon, s aztan egy abo nosereg. Mt. Garmet-ig. Vegul egy hosszabb utra egy idosodo apolo visz tovabb, s innentol mar nincs forgalom gyalorlatilag.
A tropusokbol atterunk a szavanna ovezetbe, mely csak itt Au. eszaki reszen 1.9 millio negyzetkilometer!!. A fak ritkan nonek egymastol , s az esos evszak csak 2 honapig tart, igaz akkor elont mindent, s az orszagutak felfuggesztik mukodesuket. Utkozben van a lava tube Nemzeti park, mely nevadojat nemreg fedeztek fel, veletlenul. Hajdanan itt egy hatalmas vulkan volt, s ugy szilardult meg a lava, hugy alagutrendszert hagyott maga alatt. Ezek egy hatalmas polip karjaira emlekeztetnek, mely belul uregesek, s korotte sivatag.

Mount Surprise- egy lis falu par hazzal, statusza varos. (de lassan megszokom, hogy ami hely 12 fonel tobbet szamol az itt mar varos. Ez nem vicc. Australia legkissebb varosa 12 fos. Es nem csernobilnek hivjak). Forgalom zero, igy setalok a par epulet kozott, hatizsakom az uton. Egyszer csak integet egy kozepkoru par. Mint kiderul ket telepulessel odebb laknak, s elvisznek. Igy a maradek 400 km-t veluk teszem meg. Egyenes ut ameddig a szem ellat. Fura elmeny, hogy orankent talan egy auto jon szembe velunk, annak a fenyet pedig mar 20 km-rol latjuk, majd jo 6 perc utan tortenik a nagy talalkozas. Vicces, de igaz itt a nagy puszta egyenesben, hogyha az ut egy kicsit kanyarodik, akkor azt mar tabla jelzi!!!
Errefele mar latni road train-t, ami egy kamion, de 3-4 potkocsi egymashoz csatolva (56 kerek), igy elerik az 50 metert is. Regi vagyam, hogy stoppoljak egyet, de itt Au-ban kamionosoknak hivatalosan tilos stoppost felvennie.

Normantom – mar latni par kocsit a varos szeles utcajan, egeszen varosi dugoban erzem magam. Igy a “kulvarosban” alszom, mivel meghivtak magukhoz vendegsegbe. A hely- na jo, hivjuk varosnak, mert van a “kozpontban” egy szobra is, egy 6 meteres muanyag krokodil. Mi mas.
), ami Mo-n meg a padlason hever.JSzoval a varos nevezetessege a lila kocsma. (Ugy tunik, hogy nem csak a bukkmogyorosdiak fantaziajat ihlette meg a lila fal). No meg a 19. sz-ban epult vasutallomas, ami ma turista vasutkent funkcional egy kis muzeummal kiegeszitve, benne regi dolgok (mi mas
A hazigazdam szeret fotozni, s megorokitette a kornyek jellegzetes termeszeti jelenseget a gordulo felhoket. Fantasztikus. Ez a jelenseg szeptemberben lathato minden reggel, ahogy a horizontot tobb szaz km hossszan egy felgongyolt felho-szonyeg boritja. Impressziv. Egyebkent a ferj villanyszerelo, s gyakran 300 km-t autozik, hogy megjavitson valamit!! (gondolom ha ket faluval odebb kieg egy izzo, akkor s.o.s. ot hivjak).
Fontolgatjak, hogy egy vilag vegi banyaba mennek dolgozni (hat ez mi, ha nem a vilag vege??), mert ott job a fizetes, s ahol ket het munka utan10 nap szabadsag jar, s erre az idore repulovel barhova hazamehetnek.

. )JTovabbstoppolni nehezkes, mert nincs forgalom. 4h-utan jutok el 7-km-re, az utelagig. Ott ujabb 3h a hosegben, mire egy leszakadt abo paros vesz fel, akik valami abo foldbirtokos gyulesre mennek Mt. Isa-ba. Kinaljak is a sort es a pizzat rogton. Hurra, a kovetkezo 400 km-em biztositott, s ott mar a “fouton” leszek. Hatul ul egy masik fiatal stoppos srac, aki Au-ban dolgozott egy kicsit, s most utazik. Mint kiderult Chileben vegzett agrarmernok, s szeptembertol kezdene meg doktori-jat Mo-n vagy Cseh orszagban. Mivel a magyar kontakt nem valaszolt a jelenkezesere, hat felhivom neki az egyetemet, s lekerem az infokat a felvetelihez. (Mi ez kerem, ha nem orszagimazs

Mt Isa – az orszag leggazdagabb banyaja az orszag sziveben. Ket hatalmas fustolgo kemeny es meddohanyo mered a gyonyoru piros naplementebe a varos kozpontjaban.
. Jarmumozgas gyer, igy alszom egyet.JA benzinkutnal road-trainek pihennek, de egy leszakadt urge mar itt dekkol stoppert. A beszede erthetetlen, kicsit reszeg, egy kis tatyoval megy Broomig (meg 3-4 ezer km), mert valaki mondta neki, hogy ott lehet aranyat talalni. De addig is mindenesetre eloadja, hogy o fotos is (miutan mondtam neki, hogy szoktam fotozni), s elovett negy rossz minosegu allatkepet, s 50 dollarert megvaalt volna toluk. Termeszetesen ezt a hianyt (marmint a fotoet) nem potolhatta volna, igy nem vettem meg a kepeit
Masnap meg mindig ott ul az urge. Nekem sincs nagyobb sikerem a fouton, egy alak visz 3 ora acsorgas utan a repterig (4km), majd felajanlja, hogy delutan elvisz Darwinig (1500km). Szerencsere egy izraeli fiu vesz fel hamarsan, aki berelt autot visz vissza Darwinba.
Camooweal telepulesen megallunk tankolni (errefele a szavannaovezetben kb. minden 200 km-en egy telepules van, es semi mas. A boltossal beszedbe elegyedem, s a tortenelem nyilik meg elottem. Apja harci lovaat tartott, melyek a bur haboruban (Del Afrika!!) szolgaltak. Tetszett oszintesege, hogy a hivatalos allami propagandaval ellentetben o kimondta, hogy nem a sabadsagert ontottak veruket az australok a vilagban, hanem a brit koronaert harcoltak. Regen az ABO-k a farmon talaltak munkat, ma mar fiatalon sincs mit tenniuk, igy marad a kartya es cigi. Ez a jovokep. Regen 3 allam hatara huzodott itt, szoval viragzo kereskedelem, allattenyesztes folyt. Ma pedig csellengo feketek, s visszatero motivum, hogy kartyaval fizetnenek az egyetlen boltocskaban, de a kartya nem hitelkepes.
Atlepjuk a Qld-NT hatart, megszunik a sebesseg korlatoas, igy mehet 150 a vegtelen egyenesben.

Barkley roadhouse-ig megyunk, ahol minden jo draga, s hivatkoznak arra, hogy napi 500 dollarert jar a generator (hogy a pusztaban legkondicionalt fenyarban usszon a szallo-etterem.) Falon impressziv fotok a farmokrol, tobb ezer tehennel, kamionnal. Felejthetetlen naplemente, kulonos felhokepzodmenyekkel. Beszeltem egy tehenesz fiuval (cowboy), aki napi 150 dollarert melozik a seholban (Sehol – a zsido also vilag – a szojatek kedveert).

Reggel egy Apolo vesz fel abo nojevel. Alice Spring-tol (central Au) 500 km-re dolgoznak. Felvazoltak az Abo let kilatastalansagat, a jolet ellenere. A penzt nem tudjak kezelni , amit kapnak azt egy nap alatt felelik, majd egy hetig nelkuloznek. (de a kolcsont azt mindig visszafizetik. Van mit tanulnunk magyaroknak!) Jol elnek arra fele, de elmerulnek a let konnyusegeben. Leven szaraz kommuna, igy ha inni tamad kedvuk, akkor 500km-t autoznak, hogy berugjanak. Ja, es arrafele mar cask gazolajat lehet kapni, hogy elejet vegyek a benzin szipuzasnak. Akit rajtakapnak hogy benzint csempeszik, attol elkobozzak a kocsijat.. Gyors agyhalal garantalt, igy is ugy is. A let elviselhetetlen konnyusege. Tunya elet, hagyomanyok kiveszoben, mit is keresnek ott? (szegregacio a tobbsegiv tarsadalom reszerol?) Eletforma valtas, rossz egeszseg. Kell az apolo. Ujabb munkahely fehereknek

Persze vannak feltorekvo Abo-k, akik jo tanulmanyuk reven kitorhetnenek az ordogi korbol,, de a kozepisklakban tapasztalhato rasszizmus, vagy a koleszes kivetettseg kenyszeriti terdre a maradekot, s visszaternek a komunaba, a remenytelensegbe. Ki vagy mi legyen a pelda? Aki kitart es befejezi tanulmanyait, azt pedig sajat kozossege tekinti mar fehernek es nem igazan fogadja vissza. Ket urnak nem szolgalhatnak. Igy marad a visszimilacio es az ivas.
Asszem ennek megvan a Magyar valtozata is. Itt kb. 500-bol tiznek van munkaja. De azert meg figyelnek a vervonalra, s letezik meg tiszta fekete.JVicc: Az Abo elmegy a centrelink-be. (munkakozvetitobe)

Triway – lehet elfelejteni? Harom ut talalkozik, a 20 lako mar nagyvarosnak hat. Multat idezo zenegep. Itt ujra talalkozom a Broom-ba tarto aranyaso szerencselovaggal, aki utkozben annyi penzt iszik el, amennyibol mar busszal odaert volna. No felvesszuk ot is. Kov telepules 140 km. Meleg szieszta ido, all a let, nem tortenik semi. Ebbe a semmibe neha megjelenik egy auto. Egy idos hazaspar vesz fel akik 5 eve mar utazgatnak zsufolt lakokocsiukkal. Magyar nepzenere telik a kovetkezo ket ora ut.
A benzinkutnal a boltos lany kiszalad es kerdi: te hagytad el a kameradat? Eeeen? Azert belenezek hatizsakoba… es tenyleg. Uzenet vart, hogy masnap egy 400 km-errel feljebbi turist office-ban lesz a gepem. Huhhh.
A kovetkezo egy ora nemet tuc-tuc zenere vanszorog, majd az utkeresztezodesben ragadok a kovetkezo 16 orara. A klasszikus szalloige megdolni latszik, mert nem all meg vizet adni az arra autozok tobbsege. De mindig akad egy igaz ember, meg sort is felajal…. Ezert menekul meg a vilag, illetve en…
Az ut szelen alszom a felsivatagban, s ejfelkor egy kapatos stoppos szall ki egy jarmubol. Bizony az en aranyaso kalandor ismerosom erkezett. Kicsi a nagyvilag.

Masnap delelott egy kozepkoru ember vesz fel, aki elt kulfoldon, s latja, hogy mennyire nem jo fele tart Australia, s mara csak szabalyok halmaza lett a szabadsag orszagabol. Elhatarozta, hogy 55. szuletesnapjan felhagy a munkaval, mert a ferfiak koran halnak, s valamikor elni is kell. Tisztelem meglatasaert es donteseert. Jot beszelgettunk, majd o kajakozni ment en pedig a kameramert.
Talalkoztam ujra az Israelí fiuval, s egyutt mentunk a Katherin szoroshoz. Szep kilatas, merules a tavacskakban, majd atuszunk a tuloldalra s eljuk robinsin letunket. Megismerkedtunk egy lannyal, s aludhatunk nala. Cserebe fozok gombapaprikast magyar nepzenere, meg tancra is perdulnek. Az est levezetese a hoforrasnal vegzodik. Igaz tablak figyelmeztetnek, a krokodilok jelenletere. Ez az uj adrenalin sport: itt a piros hol a kroko…
Hajnali 3-ig nem jelentkeztek.

Majus 9 – nemetorszag kapitulalt, mi pedig a Kakadu Nemzeti Parkba. Mivel itt eszakon meg az esos evszak utozengeit senvedjuk, ert egy csomo latvanyossag el van zarva. Sok osveny mocsarban vegzodik, de pont ezert az allatvilag meg lathato.
Nourlangie – sziklarendszerek, melynek aljaban szikla rajzok talalhatoak., teknos, denever, kenguru, tancolo es ufofeju alakok illetve a kihalt tasmaniai tigris.
Ubirr – egy masik sziklarajzos hegy, ahol a legregebbi rajz 20ezer eves, de van pusas feher ember is (a feher ember attributuma europan kivul). Szivarvanykigyo, naplemente vegtelen tavlatokkal.

A park info centereben megtudjuk, hogy az egesz eszaki teruletet fenyeget egy beka (mely nem beka), mely mindent felfal, viszont ot senki, mert mergezo minden stadiuma a tojas-ebihal-tol a kifejlett ugraszig. Queensland-ba telepitettek hogy a cukornadat evo rakot semlegesitsek.De az felmaszott a novenyre, s a beka hasztalanul es megallithatatlnul terjedt. S itt a wetland tokeletes elohely neki. (tobb ezer km-t atugralt az evek soran, dobbenet).
Van itt egy hal, mely harom eves kora utan nostenynye valtozik. A krokodilok is tulburjanzottak, mert mar 18 evvel az Abo-k utan oket is tilos loni .
Termeszek – utkozben egyre tobb termeszvarat latni, joreszuk kicsi, melyet akar ket het alatt felepitenek, de akad 3-4 meter magas is, melyek eszak deli tajolasuak.Ok az esos evszakot veszelik at a kastelyaikban, a tobbi idoben keszulnek a kovetkezo szuk szezonra, illetve ujabb telepeket hozna letre.
Van egy forras ahova meg elmegyunk, de tablak figyelmeztetnek, hogy a bakteriumok miatt nem lehet benne furdeni.

Darwin- Eszak fovarosa, ahol a konyvtar a parlament epuleteben honol. Igazi tropusi klima, sok zoldel es szunyoggal. Egy pszichologusnonel kapunk szallast.

Masnap egy mikrobúsz hatuljaban megyunk ket napra a Litchfield Nemzeti Parkba.
Hegyek, volgyek, patak tavacskakkal, ugralas a sziklarol, masszirozas vizeseessel, dozsoles s minden jok. Sokan soros rekesszel erkeznek, hogy feledhetetlenne tegyek hetvegejuket. En egy 15 meteres farol vetem magam a melybe. Nekem ez a s-orom. Elsore kell batorsag, de utana mar konnyebben megy.
Egy kis telepulesen vacsorazunk, s a helyi kocsmaban Abok isznak. Az egyik asszonysag tud Mo-rol, s hamarosan kiderul hogy miert. Megismerkedem a ferjevel, akirol kiderul, hogy szerb s 32 eve el itt.. Beszelgetunk, majd elhiv benunket a kertjebe aludni.Nem szerety az ozzy-kat, mert onzoek es lustak.
A kocsmaban sok fiatal is, szol a zene, mulatnak. Mint kiderul diakok akiket iderepultetnek, hogy angolt tanitsanak nekik egy hetig. Aztan jon a kovetkezo abo csoport. Penzt is kapnak motivacionak, melyet persze rogton elisznak. A szellemi krem? Ez a jolet..
.A wc-ben egy idosebb aboval elegyedek szoba, aki megbocsat Cook kapitanynak es utodainak, barmit is tettek. Majd oszinten mondja: Welcome to Australia.

Asszem most erkeztem meg igazan az orszagba, most erzem azt, hogy olyan fogadott be, akitol hiteles lehet ez a mondat.
Folyt kov

About the author

The most traveled Hungarian

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Facebook Like Button for Dummies