Dél Afrika -A félelem országa

South Africa
South Africa

Dél-afrikai Köztársaság,  2006 marc  4

welcome to S.Africa
welcome to S.Africa

 A repulon U2 koncertje keszit fel az afrikai erkezesre es az egyenlo emberi jogokra. Ami – utazok elmondasa szerint – annyit tesz, hogy elveszik toled ha van valamid, hogy egyenlok legyunk. Csakhogy ez a folyamat elvet figyelembe veve nem igaz, hisz akkor neki lesz es nekem nem, s az egyenloseg neveben akkor nekem kell ot leutnom es kirabolnom. Meg az sem zavarja oket, hogy kirabolnak embereket a szallodaban, s masnap ugyanazon utcaban a loptt cuccokban viritanak. Negyvenes evei vegen jaro holgy ismerosomet pedig megeroszakoltak, hiszen ez afrikaban egy hetkoznapi tortenet, s oruljon akit nem olnek meg. Egy masik ismerosom Ugandaban elt mig el nem szamuzte a politikai fordulat, holott csak a tiszta viz projekteken dolgoztak, s jo viszonyban voltak a helyiekkel. Malayziaban pedig egy nyugdijas biologussal talalkoztam, akit szinten afrika deli reszerol uldoztek el, csakhogy neki szerencseje volt, mert oseire valo tekintettel kapott britt utlevelet es nyugdijat, igy abbol eleldegel egy malajziai dormitoriban.

A gep felhok kozul ereszkediok ala, de nyomor helyett helyre kis hazikokat latok. De az idoutazast sejteti, hogy a geprol egy buszra terelnek minket, mely rogton kissebb dugoba keveredik. Visum helyben ragasztva, csomagom egyben, majd ki a valosagba.
Nincs tomeg korottem, de lesokkol, hogy 35dollar bejutni a varosba kisbusszal. Nincs tomegkozlekedes!!Ilyenkor legjobb megoldas egy backpacker szallasra menni, mert ok ingyen befurikaznak a varosba ha naluk szall meg valalki. A turist infoban felhivjak figyelmemet, hogy tanacsos nehany kornyeket elkerulni, no meg este sem erdemes boklaszni. Nappal pedig ajanlott nem hulye turistanak kinezni, mert szeretik a turistakat.
A prospektus amit kapok Johannesburgrol, golden metropolisnak emliti a varost (melynek fenye szerintem 94 utan megkopott), luxus szallodairol es szolgaltatasairol tartja magat hiresnek. Ertekes turista kincseket is emlit (akiket ki lehet rabolni?) uzleti es pihenni vagyo latogatoknak. Konferencia es golfozasi lehetosegek, masszazs, vasarlokozpontok, ettermek, 4*4 utazas, lovaglas, leghajos utazas, casino … nem is folytatom. Ugy tunik nem az en orszagom lesz. Egy szo sem esik torzsekrol, muveszetrol, zenerol es mas kulturalis esemenyekrol stb.

South Africa
South Africa

A biztonsagrol is szo esik a brossuraban, ahol irjak: segithetek csokkenteni a bunozesi statisztikakat, ha teszek par ovintezkedest. (eddig azt hittem hogy ez forditva tortenik, de itt magara van hagyva az egyen a problemajaval. A normalis szerintem ha a hatalom tesz meg mindent a koz-ert, s en azzal kooperalok ha nem vagyok teljesen bugyuta.)
Egyebkent 94 elott is volt bunozes, csakhogy akkor a fekete kozossegen belul zajlott. A feher korzetekben kijarasi tilalom volt este 8h utan a feketeknek a feher negyedekben. Igy a fekete szolgaloknak addigra vissza kellett erniuk. Errol szol az egyik vicc: a rendor fel nyolckor lelott egy fekete kerekparost. A tarsa kerdezi; – miert tetted ezt?; Azert, mert tudom, hogy nem er haza 8h-ig.
A cseledek joresze birtokon belul lakott, mert igy volt lakasuk. A rendszervaltassal egyetemben a feketek magasabb fizeteseket harcoltak ki, de meglepodve tapasztaltak, hogy a haziurak penzt kezdtek kerni a lakasert, aramert stb. Igy gyakorlatilag nem valtozott anyagi helyzetuk. A kommunisztikus idok elmultak..

Beszelgettem feketekkel a bunozesrol, s nem tartjak jonak, hogy lovoldoznek, megeroszakolnak lanyokat, de mint kiderult mindenki ismer ketes elemeket, gyakran csaladon belul is, de valahogy osztoni szinten nem itelik el az ilyen cselekedeteket. Resze mindennapi eletuknek, mint a gmk es a maszekolas volt nalunk annak idejen. Szoval ez is jelzi, hogy nem fog elmulni hamarosan.
Serult a moral. Nem a szegenyseg miatt, mert Azsiaban sokkal szegenyebbek, de valahogy az eroszakos buncselekmenyek a minimum szinten vannak. Az is igaz, hogy a rendorsegnelk eleg a gyilkossagokkal (30ezer/ev )es a megeroszakolassal foglalkoznia, igy ha valakit kirabolnak, akkor csak azt mondjak, hogy oruljon hogy nem oltek meg. Ha valakit pedig elkapnak kissebb uggyel, akkor az lefizeti a nyomozati szerveket es mar kint is van. Ezert csak ha valaki fegyverrel kovet el rablast honoraljak hivatalosan szigoruan – minden golyo plussz egy evet nyom a latba. Viszont az ujsagok cimoldalon targyaljak, amikor elrabolnak, megeroszakolnak gyerekeket, sot meg azt is megtudjuk a leendo kormanyforol, hogy amikor megeroszakol valakit, az nem tart tovabb 15 percnel. Most eppen birosag elott probalja mosni magat.

South Africa
South Africa, prison life

A bortonkorulmenyek nyilvan nem austral szinvonalon mukodik, de mint tudjuk a korulmenyeket illetoen nem az infrastruktura a donto, hanem az, hogy kikkel vannak osszezarva, milyenek a farkastorvenyek. Itt az erkezoknek beavataskent adnak egy szamot, amit betetovalnak a testukre, s esszerint fog eltelni a kovetkezo par evuk. Ha szerencseje van nem a csicska kasztba kerul, – vagyis nem mindenki hasznalja szexualis kielegitoszernek -, de ezert valoszinuleg meg kell harcolnia.

Szerencsere ertem erdelyi ismerosom jott ki, aki vilaglatott es vilag er(t)ett, tajekozott ember es korrekt informaciokkal szolgalt jovobeli afrikamat illetoen. A parkolobol kijovet a soromponal ki kellett kapcsolni a motort, hogy a tolvajlasnak elejet vegyek. Utkozben magas keritesek, decens hazak, utcan alig vannak emberek, ha igen akkor csoportosan, vagy parban de fegyverrel.

Assszem a Joburg-i turista hivatal es egyeb utazasi ugynoksegek nem fogjak megsimogatni a fejemet a fentebbi oldalakert, de most ezek jottek ki. Habar Jobourg turista ajanlatai koze en ajanlottan bevennem az “Adrenalin turat”: Esti seta egyedul a belvarosban. Vagy barhol. Ilyen elokeszites utan az embernek tenyleg nem marad kedve bemenni a varosba. Pedig erdemes.

De egy jo hir van a varossal kapcsolatban: ihato a csapvize, nincs malaria, leven majd 2000 meter magasan vagyunk, s egesz evben napsutes van. Ez utobbit cafolni latszott az elkovetkezo par nap, de remeljuk a tobbi igaz. De akkor se hagyjuk a csomagunkat orizetlenul, smikor a hotelba becsekkolunk. Ne setalj egyedul. (de ha parban setal valaki, az az AIDS rovasara megy.)

welcome to S.Africa
welcome to S.Africa

No mar ha tudnak rola. A lakossag harmada HIV fertozott, s tobb, ha elmennenek vervizsgalatra. Hatborzongato erzes tudni, hogy minden harmadik szembejovo ember mozgo halott, halalraitelt, zombi, s par even belul belehal az elet miatt. Igaz, buddhista szemuvegen keresztul mindenki allandoan potencialisan a halal kezen van, de valahogy itt eletre kel az elmelet.
A problema pedig sokszorozodik, hisz ujabb lanyok kerulnek be a szexualis hexaederbe (akarva vagy eroszakolva), minek kapcsan gyerekek szuletnek, s tovabb hatvanyozodik a fertozottseg. Persze az ujszulottek megmenthetoek lennenek, de a teljes vercsere nem megoldhato, hiszen a feketek potencialisan ki vannak zarva a veradok korebol, mivel a fertozottsego rata tul magas, ellenorizni mindenkit pedig koltseges. Illetve a ver amit adnak is tobbnyire fertozott.Ha valakit mutenek es verre szorul, akkor vinnie kell a donorokat. Mg jo hogy a sziket es az agyat nem.
Regebben volt nagy kampany az AIDS megelozesere, de tul szemermesek leven egy seprunyelen demonstraltak az ovszer hasznalatat, s a rossznyelvek szerint a feketek ugy vedekeztek, hogy felhuztak a seprure a kondomt, s megdongettek a lanyt. Masik tortenet az ingyen osztogatott egymillio gumi esete, ahol a hasznalati utasitast tuzogeppel csatoltak a gumihoz! Okos. Egyebkent sem igen hasznaljak a gumit szerintem, mert draga, kb. 1dollar darabja. Szoval lenyeg a lenyeg, hogy az AIDS beboritja a lakossagot. De azert ertekelendo, hogy az orszag nyersanyagkincsenek egy resze orvosi ellatasra forditjak, mert kozgyogyban jok. S allitolag meg azokra is ervenyes, akik bevandorlokent erkeznek, S megkapni az allampolgarsagot allitolag konnyu a feketeknek, csak ket ember kell aki igazolja, hogy ok Del-Afrikaiak.

Johannesburg; 5millios lakossag
A varosban minden jelzolampanal (melynek neve: robot) ujsagarusok, ablakmosok stb. Buszt nem is latni, tomegkozlekedes gyakorlatilag nincs, csak par foutvonalon, s ha van is draga. Kisbuszok latjak el az egyeb utvonalakat, de rengeteg korzetben nincs jarat, mert mindenkinek van kocsija. Nos ennyit a szegenysegrol. S 50 km-es korzeten belul nincs megmuvelt terulet, mely persze lehet a tunete annak, hogy nem szeretnek dolgozni, de az is lehet, hogy jolet van. De persze az is dragava teszi az orszagot, hogy nem hatekony a munka. Valoban, a munkanelkuliseget kozmunkakkal szamuzik, de a parkok tele vannak allandoan sziesztazo munkasokkal.

Viszont a kulvarosi szupermarketekben majd minden az europai arak folott van 20-50 szazalekkal. Kivetel a benzin, ami csak 1 dollar literje. Viszont az interiorok, a designe teljesen jo, s a varost nem ontotte el a kinai gagyi es a giccs.
A belvarosi boltokban a csomagot kint kell hagyni, s kijovetkor mindenkit automatikusan megmotoznak. Ilyen a bizalomra es a moralra epito tarsadalmak hetkoznapjai. De hogy tud hir lenni ez? Az utobbi szaz ev legnagyobb foldrengese volt Mozambikban, 7.5 erossegu. 3 halott. Joburgban orankent es minden nap minimum ennyi.

welcome to S.Africa
welcome to S.Africa

A kocsiajtokat indulas elott mindenki bezarja, de a piros lampas trukk ma is mukodik, miszerint ha az ulesen hagyja valaki a taskajat, akkor betorik az ablakot es a taska mar fut is. A belvarosban sok arus racs mogul arul a biztonsag kedveert, de minden boltnak van biztonsagi ore vagy ketto. Parkolasi helyeken onkentes kocsiiranyitok mutatjak az amugy is lathato szabad helyeket, egy kis baksis remenyeben. Viszont ahhoz kepest, hogy Joburg 5 millio lakosu, nem latok egyaltalan sok embert az utcakon. Ja, a kozlekedes draga, meg a lakossag fele ugyis haldoklik. Nagyon sok az utcai arus, neha cask par cukorka mellett toltik napjukat. Viszont az teny, hogy a nagy belvarosban egesz nap setalva nem lattam tobb mint 6 feher embert!!!! Elkepeszto! (ezalol kivetel volt a Gandhi ter buszvegallomas) Egesz nap.
1994 –ig a varos kozpontja egy elheto nyugodt, ettermekkel es boltokkal teli negyed volt. A rendszervaltast kovetoen az osszes uzlet elkoltozott, a varosresz lepukkant lekoszlott s egyfajta szellemvarossa alakult, ahonnan meg a helyiek is sietve tavoznak el este 5 utan. Annyira, hogy buszkozlekedes is megszunik este elott.

Hazak korul elektromos keritesek – elnezest hogy ennyit emlitem, de bennem ezek mindig a borton kepzetet keltik, csakhogy itt az emberek magukat zarjak be. Most ertek veget az onkormanyzati valasztasok, a “feher” part plakatok a “crime stop” losungal hirdetik magukat. Az igazsaghoz az is hozzatartozik, hogy nekik is vannak fekete kepviseloik, es az ANC-nek is feher, szoval nem minden tisztan fekete es feher. Az apartheid alatt a fajkozi szex tiltott volt, de erdekes modon a statisztikak szerint 3 millio un. coloured (szinezett) el az orszagban. Viszont az teny, hogy a fekete (avagy a vegyes)lanyok nagyon szepek tudnak lenni. Nagyon.
Minden fekete izlesesen es szepen oltozott, s a hajformajukra kulonoskeppen adnak. Zselet biztosan. Mindegyikuk ugy nez ki, mintha most jott volna ki a fodrasztol. Mindenkinek all, kanyarodik, befont, kiegyenesitett, hosszu avagy modern roved, esetleg szinezett. S ez a fiukra is vonatkozik. Szoval egy szakma biztos nem hale ehen: a fodrasz. Az utcakon mindenutt rasztasitok, muhajat hozzacsomozok, s egyeb otleteket megvalositok varnak kuncsaftokra – nem is hiaba.

Hetvegen elindultunk videkre, kedvemert voltunk szegeny negyed kornyeken, de a kis decens palahazak, rendezett varosszerkezettel nem arrol beszelnek, hogy olyan gaaz a let. Viszont trafipaxok mukodnek,, s termeszetesen lefizetheto a rendor.
Ettem egy afrika etterem nevezetu helyen, de egyetlen vega opcio a majonezes krumpli rizzsel es ceklaval. Hogy ebbol melyik afrikai arrol fogalmam sincs. Esetleg az, hogy keves de legalabb draga. Viszont a tanyer szepen motivumokkal diszitett volt, s kanalat is adtak. Ti nem is tudjatok, hogy milyen jo kajak vannak otthon..

Tourist information – ajanl kulturalis programot, de fogalma sincs rola merre, mit, mennyiert, mert a szorolap errol nem tesz emlitest. Hogy miert is van ott?? Akar a portas a nagy irodahaz aljan. Nem lehet bemenni, cask az itt dolgozoknak – mondja. Kerdezem, kik dolgoznak itt? Erre a kerdesre nem volt felkeszitve, igy vagy ot percbe telik kihuzni belole, hogy ez egy allami irodaepulet. Huhh.
A masik dolog amin feleslegesen izgatom magma, hogy az utcai fulkekre – de a tel. kozpontokban is – ki van irva, hogy 1 egyseg az 90 cent, de az ott dolgozoknak sincs fogalma arrol, hogy egy egyseg hany mp. beszelgetesre eleg!! Idegesit a butasag. Ezutan megkerdezem, hogy mennyi az internet, mire mondjak, hogy 8 rand egy ora. Mire visszakerdezek:- miert nem egysegben adja meg az arat? Persze mosolyt nem is varok.Igen, egy masik igen fontos megfigyelesem, hogy az itteniek nem mosolyognak, sot meg ram se neznek, semmi szemkontakt. (lehet hogy eppen vipassana meditaciojukat csinaljak, csak kenytelenek bemenni dolgozni?) Egyebkent az erdeklodes hianya tukrozodik az arcukon, igen ritkan esik meg, hogy valaki visszamosolyog, vagy kerdez valamit az utcan.
Viszont ha valaki nyugalomra vagyik, akkor egy biztos pont van: az art gallery. Ez egy hatalmas letesitmeny, ahol kortars muveszektol par klasszikusig terjed a kinalat, de cask egyetlen!!!! Ember volt rajtam kivul!! Egy otmillios varosban. Hogy egyeb kulturalis programok hianyoznak ezutan mar torvenyszeru, hiszen este senki nem mer kimozdulni.

Vandorboy

South Africa 2

Az urbanizacios problemakrol, diszkriminaciorol, beavatasomrol, kulturalis kulonbsegekrol, kultura sivatagarol, a kirablasomrol, a stoppolasrol es az Indiai negyedrol…

Johannesburg
Rengeteg uttcanev Hollandul van, pontosabban Afrikaans-ul, ez a Holland egy modosulasa, korcsosulasa, mert a bur lakossag mar olyan regen volt itt, hogy sok afrikai azt hitte, hogy ez az osi nyelv, s ezek az emberek mar oroktol fogva ott elnek. Hat igen az emberi emlekezet 100 evnel nem nyulik messzebbre.
Az utcan rengeteg hajsodro, kotozo, rasztasito vallalkozas, s igy naponta ezrekkel gyarapodik a kulonleges hajuak tabora, melyre a feketek kulonosen nagy hangsulyt fektetnek.
A belvaros a hetvenes eveket idezo toronyhazakkal, ujabban keszult bevasarlokozpontok es hagyomanyos boltok valtjak egymast.
Afrika museum; a fotokiallitas reszen megemlitik, hogy Denis Gabor fedezte fel a hologrammot, s en pofatlanul odabiggyesztettem, hogy magyar szarmazasu volt. De mashol is korrigaltak a latogatok a kiirasokon szereplo helyesirasi hibakat. Hat igen, a 94-es kormanyvaltassal iranyvaltas is tortent: lefele.
De legalabb annyit megtudtam – s most ti is – , hogy Gandhi itt elt 1893-1914-kozott, s a passziv ellenallas peldajat innen vette at (es nem Deak Ferencektol). Habar – rosszindulatom mondatja – itt ezert semmit sem kellett tenniuk, mert egyebkent sem tettek semmit.

Fotozas -; mindenhol kerdezik indulatosan, miert fenykepezek, de csak azutan enyhulnek, miutan kiderul, hogy kulfoldi vagyok. Minden aruhazban, palyaudvaron, bolt elott biztonsagiak tornek ram, amikor fotozni keszulok, pedig van hogy csak a felvagottat akartam fotozni, vagy a menetrendet. De a “biztonsag” erdekeben nem teszem meg, nehogy az ellenseges Eszak Ir terroristak megtudjak, mennyi a bontott csirke ara itt a messzi Afrikaban es a vonatok merre mennek. A torvenyhozas epuleten hatalmas transzparensek hirdetik az egyenlo jogokat, de letiltanak a fotozasrol. Ugy latszik nem buszkek ra, vagy tudjak, hogy fordult a kocka es a feherek rosszabb helyzetbe kerultek most, mint anno a feketek.
A varos este hatra kihal, szellemvarossa avanzsal, s meg szuksegallapotra sincsen szukseg, mert a felelem eltunteti az embereket. S a szellemvarosi szegenylegenyeknek az uj hatalom penzt nem iger, de hatalmat igen, igy fegyverrel a kezukben barmire kepesek hisz az az egyetlen kiemelkedesi lehetoseg. S maradt a bunozes.
Vegul is a felelem mint mondtam az egyik huzoiparag, mert a lakossag fele biztonsagi or, s a szogesdrot, elektromos kerites es figyelorendszer gyarak hatalmasat kaszalnak. Ez az uj szabadsag, amikor mindenki bortonbe teszi magat.

A varosban gyakorlatilag a buszkozlekedes nem letezik, s minden hatalmat a kisbuszosok birtokolnak. Persze osszeeskuves elmeletem azt mondatja velem, hogy a mafia fizeti a politikusokat, mert iszonyu draga kisbusszal utazni a varosban. S mindig a kisembereken csattan az ostor, akik fel fizetesuket arra kell koltsek, hogy bejussanak a munkahelyukre. Miert is nem csinalnak forradalmat?? Vagy miert nem vesznek oten egy autot?? Vagy akinek van bevihetne a szomszedait, vagy valtsak le politikusaikat stb!!
Az ebrdezo piac lehangolo kepet nyujt, reggelre kialvo tuzek, szemet, ketes elemek, lerobbant uttest – ez Joburg latlelete. 94 utan minden lepusztuloban.
A buszpalyaudvaron nehezen de kideritettem, hogy melyik az enyem a Jan Smutz-on. Tudjatok, a buur nemzeti hos. Repteret is neveztek el rola. Hol is vannak a fekete hosok?? Rakerdeztem, lehet-e jegyet venni a buszon – mondtak, hogy igen. De akkor miert allnak sorba az emberek kicsit odebb? Nem tudjuk, volt a valasz. Persze nem azzal a cellal jott mindenki a vilagra, hogy tudjon vagy ertsen abbol valamit ami korotte zajlik. Vegul is vegesek a kapacitasaink s mindenki torodjon a maga dolgaval.

Elindultam Pretoria fele vonattal. Rogton elso osztalyu jegyet adtak, holott nem is lattam elsoosztalyu kocsit (masodikat sem). Ez aztan a diszkriminacio. De aztan korrigaltattam. Meglepetesemre lekestem, mert korabban indult, ami egyedi eset ezen a kontinensen. Sebaj, felorankent jar. A vonaton en vagyok az egyetlen feher!! Mintha a budapest hatvan kozott kozlekedo jaraton nem lenne egyetlen cigany sem. Persze senki nem keveredett szoba velem, igy olvasgattam a ket ora uton. Folyamatosan jarkaltak arusok, fulpiszkalot, elemet, cernat, zoknit, muanyag jogsi tok arust (o el is adott egyet!!!), neha kombinalva egy harmonikazo fedel nelkuli arussal. Zajlik az elet. Ja, tudtatok – ezelottig, hogy Churcil volt bortonben?? Itt Pretoriaban.

PRETORIA – az egyik fovaros.
Az art gallery itt is ures, de a kertjeben ramlel egy mankos koldus, mikozben majszolom kenyeremet. Latvan a menumet nem is fanyalodik ra, csak azt mondja, hogy Istentol ugyis kap, mert az gondoskodik rola. De ki az Isten az? Egyebkent itt a koldusok nem aprozzak el, eleve 1-2 dollart kernek, amivel reszemrol lezartnak is tekintem az ugyet. Tobb szerenyseget varnek toluk. Ritka fillert mintsem suru forintot.
A bevasarlokozpontokban megno a feher suruseg (80%) es draga. Ez a kozossegi elet terulete. Esznek, isznak, talalkoznak, majd vissza a maganyukba.
A church street a vilag leghosszabb egyenes utcaja a vilagon a maga 26 km-vel. Itt is tobbnyire 70-es eveket idezo toronyhazak hangulat. Biztonsagosabbnak tunik ez a varos, de unalmas. A state theatre-ban minden ket hetben van egy!! Program, a klasszikus zenei elet pedig felszivodott.. Africa Africa oooohhh.
Ezen kivul lehet a kovetsegeket latogatni, s tudatlansagukkal szembesulni. Basszus meeg meg sem erkeztem ezekbe az orszagokba es tobbet tudok roluk, mint az onnan szarmazo alkalmazottak.
Du. Szerencsere fekete ismerosom elvisz a szomszedos nyomornegyedbe (bidonville), az elso igazi jo elmenyem Del Afrikaban. Ahogy tartunk kifele a varosbol romlik az epuletek es az utak allapota, s no az emberek surusege. Sator-templom, ut poraban szervizelok, utcai husarus legyekkel, autoiskola egy lakokocsiban, halottsirato egyhazi asszonykorus, akik negy ora hosszat enekelnek es tancolnak, gosspelleznek. Ez az igazi fekete feeling, tancolnak es vigadva sirnak. A badognegyedben kivancsi tekintetek es kedves koszonesek fogadnak, megszolittattam es rammosolyogtak! Engedik hogy fotozzak, beszedbe elegyednek, az oviban pedig enekelnek nekem – Mandela-rol.

Valahol most avatodtam be afrikaba. Mostmar indulhatok utazni.

Ki az allomasra, a buszmegalloban fodraszkodnak, mas ehetot nem arulnak mint a kombo; kifozott knedli gomboc kenyerpotlek. A vonaton kellemes hetvegi hangulat, a gitarozo vak koldus enekebe az utazok is beszallnak es teremtenek igazi afro hangulatot. Nos igen, ilyen spontan hangulatfoszlanyokert erdemes uton lenni.
Joburg vasutallomason a vonat mellett dontok, talan tobb helyem lesz aludni. A vonaton biztonsagiak jarkalnak, kerdezem csomagomat letegyem-e a labamhoz hogy ne lopjak el, mire ranez a hatimra s mondja – aaa, tul nagy, nem viszik el. A vonat gyors, csendes, annyira nem tomott es csak feketek utaznak rajta. Feher hollonak erzem magam, s meg ki sem leptem a fovaros kornyekerol, de maris ugy erzem, hogy mar tobbet lattam az orszagbol mint a legtobb helyi..
Vasutassztrajkra erkezem, mint mar annyiszor a vilagban. Ugy tunik a vasutasok sokan vannak es raernek szervezkedni.. 🙂

DURBAN
Afrika legnagyobb kikotovarosa. Mit is keresek itt? Nos az indiai koloniat, mert vagyom azsiai (elet), azaz etel-re, illetve mivel Joburg kornyeke is kb. 1800meter magas fensikon honolt, egy kicsit melegebb idore.
Optimistan egy temetkezesi vallalkozonal hagyom a csomagom, s bevetem magamat a surube. Minibuszokbol duborgo negynegyedek, megtorve az utca monoton negyutemu zajait. Utcai arusok mindenfele, vallasi intezmenyek egymastol karnyujtasnyira – s a kereszt es a felhold bekesen atkaroljak egymast, mikozben indiai etteremben ehetem a helyi verziojat a curry-nek; itt kenyer-belsobe toltik. A finom eteltol alabbhagyott az ebersegem, s amint egy kicsit kiertem a negyedbol ketten megtamadtak. Egyikuk hatulrol lefogott, s a masik mar bent volt a zsebeimben. Magam is meglepodtem, hogy milyen hirtelen reagaltam, rogton rugtam, utottem, uvoltottem. Asszem kaotikus mozgasert nem kell a szomszedba mennem, s ok sem szamitottak ilyen heves reakciora. Igy meghatraltak, sot meg par duhos szoval is illettem mutatvanyukat. Ket meterre tolem voltak polgarok, de egyik sem mozdult segitsegemre. Ez am a szolidaritas. Vagy tanultak valamit a passziv ellenallasbol? No mindegy, egy tapasztalattal tobb, s most mar tudom hogyan reagalok veszhelyzetben, s latom, duhos oroszlan is tudok lenni.
No sebaj, a kozpontba mar nyitott bicskaval a kezembe mentem, de rajottem milyen nevetseges egy 6 centi pengeju jatekbicska egy massziv fekete ellen.
Masnap egy nemet ismeroseimet raboltak ki, ketszer egy nap, s egy japan ismersom kameraja is itt esett aldozatul egy rablasnak. No, mar emlitettem, hogy azsiaban eroszakos cselekmeny szinte soha nem tortenik, valahogy ott a moral maskeppen realizalodik. Itt, mint irtam ideerkeztemkor, az emberi elet semmijen ertekkel nem bir, s oruljunk, ha csak kirabolnak es nem olnek meg vagy eroszakolnak meg. S persze ha a tulelesre kell jatszaniuk, akkor persze hogy a kultura nem letezo fogalomma valik. Sebaj, marad a termeszet, tan a hegyeket nem tudjak ellopni.

A varosban belefutok a vasutas szakszervezet tuntetesebe, ami inkabb hasonlit egy fiestara, ahol az emberek transparensekkel a kezukben torzsi dalokra tancolnak, s telik jo hangulatban az egesz.
Az art gallery-ben itt is meg a fekete-feher ellentmondasban elnek. Kivancsi vagyok hany ev kell, mig kitalalnak valami ujat, s mig kinovik a traumat es rajonnek, hogy igy sem job nekik a letuk..
A local history museum vegkeppen szegyen.. ures is.. meg ort sem latni, mert tudjak, hogy a bunozok elekrulik a kulturat szeles ivben. Annyit azonban megtudok, hogy 1854-ben az angolok torvenybe iktattak a kotelezoen terdig ero ruhat, meg hogyan szuntettek meg a putrikat a feherek.
A fort ; az erod ; pedig nevetseges, mert egy atlag csaladi haznak sokkal nagyobb fala van, mint ennek a katonai letesitmenynek. Igaz, a burok nem is maradtak benne, amikor felbukkantak az angol hajok.

Vendeglatom kezmuves termekeket forgalmaz, s probalja visszatanitani a feketeknek (itt Zulu nepek elnek, azok akik kiirtottak a bushmanokat) a kezmuves termekek eloallitasanak modjat. Tracey sokkal tobbet tud a Zulu kulturarol, mint maguk a feketek, tagja a helyi tancklubnak. Feher letere. Most mar megtudtam azt is, hogy Afrika deli reszen illetlenseg a masik szemebe nezni. En ezt ugy ertelmeztem, hogy ez az osi osztonok megmaradasa, mert sok allatnal (a csimpanzoknal is) ez a kihivas, konfrontacio jele. Ez persze a mai vilagban ellentmondast szul, mert a feltorekvo fekete retegek feher iskolaba iratjak a gyerekuket, akik amugy kevesebb koncentracios kepessegekkel rendelkeznek, s a tanar amikor kijon a sodrabol s beszel hozza, megkoveteli tole, hogy nezzen a szemebe. Amikor a gyerek ezt otthon teszi, akkor pofonnal jutalmazzak. De ugye kutyabol nem lesz szalonna, s az arisztokratizmus sem improvizalhato, ahogy azt Nietzsche is mondta. Igy a feherek ma is job tanulok, de viszont az egyetemeken feher kvota van (milyen rossz ha nem tudas alapjan allitjak fel a kvotat, tudjuk ezt a kommunista idokbol), igy az ertelmiseg elvandorol az orszagbol. A poziciokat alkalmatlan emberek toltik fel, s ez feltupirozva a korrupcioval a fix recept a gazdasagi kaoszra. Meg szerencse, hogy jelentos asvanyi anyag kincsuk van, s ebbol (ha nem adjak el) kitoldozgathatjak a hibakat. Egy darabig.

Masnap – mily szerencses vagyok – hazigazdam elvisz videkre, ahol kezmuves kooperativ mukodik, de ha o nincs ott, a munka nem megy. S mivel a penzt szetosztjak egymas kozott, ez demoralizalja azokat, akik dolgoznak (ezert sem mukodhetett a kommunizmus). Termeszetesen a chief (fonok) rokonsaga kivonja magat a munka alol, de termeszetesen a fizetesi napon mindig raernek. Nos ezt kikuszobolendo bevezeti a regisztraciot. No de kivancsi vagyok, hogy ezt hogyan furjak meg a hatalommal birok. Mindenhol utkozik a modernitas es a hagyomany.

A afrikaiak nem tudnak hosszabb tavon gondolkodni, osszekapcsolni a jovobeni torteneseket. A szemleletbeli kulonbseget ugy hivjak, hogy future based conception, amivel a feher ember bir, reszben a klimanak koszonhetoen. Mivel a hosszu tel rakenyszerit minket az elorelatasra, mivel ha nem gondolkozunk elore, akkor konnyen rafazhatunk, vagy ehen halhatunk. (tucsok es a hangya meseje). Ezt a szemleletet tukrozik hazasodasi szokasaink is, mivel europaban altalaban a lany szulei fizettek kihazasitaskor, hogy kvazi megalapozzak az ifju generacio jovojet.
Afrika mult orientalt tarsadalom – past based conception – mivel a fiunak kell fizetnie a lany szuleinek (itt szarvasmarhaval, ma penzzel – amit gyorsan elkotyavetyelhetnek), akik ezaltal bebiztositottak maguk oregkorat, hiszen nem marad otthon a lanyuk, hogy mosson-fozzon rajuk.
Szoval ilyen modon nagyon nehez barmifele uzletet kezdeni itt, mert az a jovobeli eredmenyre kalkulal. Ezert a feher ha teheti feherrel dolgozik. Fekete a feketeket alkalmazza, de amikor nem keszul el a project – mert dolgoznak ha kedvuk van es ha ertenenek hozza – igy ilyenkor feher kulsosoket alkalmaznak. Igy az allami projectek ketszer annyiba kerulnek. Sebaj gazdag orszag.

En elsetalok a kozeli iskolaba, s eppen szunet van, etelosztas a gyerekeknek, (a kornyezo teruletek megmuveletlenek, jah igy konnyu ehezni) melyet az allam szponzoral. Ez ugye kenyelmes megoldas. 8 tanar, 8 osztaly, 500 gyerek (csucsidoben). Itt is az ismeteltetos modszerrel verik a gyerekekbe az elmondottakat (nem a tudast), sokat enekelnek is. Itt is allandoan kerdik ki kuldott, mit akarok, s penzt kernek az iskola bovitesere, vagy jarjak ki nekik segelyeket. Nehez elmondani, hogy en egyedul nem vallalhatok felelosseget az egesz fejlodo vilagert, sajat hazuk tajan kell keresni, mert van mit. Nem tudok helyettuk is dolgozni es eltartani mindenkit aki tartja a markat, mert az kenyelmes. De valahogy isten mindig ad nekik, pl. 3 termet a nemetek adtak, no meg egy komputert netkapcsolattal, de persze nem hasznaljak. A hardware megelozi a softwaret. S meg allitom azt is vegignezik olbe tett kezzel, hogy valaki felepiti nekik, de a lapatig nem jutnanak el.

Del Afrika gazdag orszag, megha a latszat csal is: de persze ahhoz ki kellene menni a mezore es felasni. Igy konnyebb kerni, s mindig kapnak is. S ez igy jol is van, csak belegondolok azoknak az embereknek a helyzetebe, akik 10-14 orat guriznek Europaban, adot is fizetnek, hogy abbol fentartsak masok statikus (lusta) allapotat. Csak mi lesz, ha egyszer elapad a kanaan, mert tul sok feheret rabolnak ki, foldjuket elveszik, jogaikat is stb. Akkor mi lesz?
Amikor muvelt tanult emberenek feltettem a kerdest, hogy mit gondola a ….. kerdesrol, nem kepesek felelni. Itt ez a kerdes nem fel-te-he-to! Nem gondolnak semmit, ha nem mondjak meg nekik mit kell gondolniuk. No, de biztos csak rossz mintabol valasztottam…

De persze ezteket a kritikakat az europai szemuvegem mondatja, mert addig minden a helyen volt, mig nem lettek belekergetve a “jatszunk nyugatit”-ba, igy most felkeltek a vagyak, nyiltak a perspektivak, amely a hagyomanyos eletszemleletben idozoknek (ez jo kifejezes) csak alom marad, frusztralt alom. S ha ki akarnak torni az alombol, akkor a legrovidebb ut leutni valakit, elvenni stb.. Mert a keresztenyseg bejovetelevel a moral nem parosult mindig, ahogy ezt lattam Del Amerikaban is.

A falu boltjaban is panaszkodik a fiu, hogy beazik a hodaly teteje, mert mar mindenhol lukas a badogteteje. Mielott kerne, elmondom neki, hogy azsiaban ez a par aru elfer egy 4m2-es helysegben, amire itt 100m2 van. A lukadas sem tegnap tortent, csak nem erdekelte oket, tologattak az arut, de most mar nincs hova, s csak ilyenkor veszik eszre a bajt. Nem latnak elore. De az eszukbe sem jut, hogy mivel az egesz epulet ugysem kell, igy abbol a reszbol potolja ki a hasznalt reszt. No igen, ahhoz dolgozni is kellene, s amugy is majd megjavul valahogy. Azt pedig el sem tudjak kepzelni, hogy europaban a tejjel mezzel folio kanaanban vannak hajlektalanok, szegenyek, olyanok akik esetleg faznak vagy ehesek. Azert elkuldenem oket egy kis terepszemlere, vagy importalnek par koldust ide. Habar vannak feher koldusok is az utcakon, igy talan hamarosan formalodik a vilagkepuk.

A kezmuves nok is csak akkor mennek el dolgozni, ha latjak hogy nincs penzuk. De persze erre egy europai nem alapozhatja az uzletet, mert csak felidegeli magat, s olyan hogy hatarido azt el is felejtheti. A visa kartyaval sem tudnak banni afrikaban, mert amig adnak valamit a lapkaert, addig hasznalja, s persze csodalkozik, ha feketelistara kerul. Ha valaki pedig kisegiti, akkor azt a penzt sem fogja viszontlatni.
Tehat ezert job a feher munkaero, de mint mondtam ez most szabalyozva van, s csak feketeket vehetnek fel nagyobb vallalkozasok, s allami megrendelest is csak ok kapnak. A kvotarendszer pedig szepen sorvasztotta a mukodo vallalatok versenykepesseget, mely igy az egesz gazdasagra kihat. Viszont felnovekedett egy fekete kozep[preteg (araanyos gazd-i novekedes nelkul), akik epitkeznek, szepitkeznek, de kozben aramszunetek vannak, mert a hatteripar nem tart lepest az igenyekkel.
Masreszrol pedig az afrikai talalekony, alkalmazkodo, pl. a muveszetekben ha nincs egy alapanyag, akkor azt kivaltjak masikkal, esetleg uj mintakat talalnak ki, vagy ahogy ez megtortent egyes afrikai orszagokban, a keresletnek megfeleloen elkezdtek nagyobb peniszu faragvanyokat kesziteni. S lassan mar csak azt lehet kapni, s az valt a nepmuveszette, ahogy a papuaknal a kagylo lancok, melyeket a misszionariusok hoztak be az otvenes evekben.
Ellentmondas viszont az, hogy a kisgyerek mellettem rogton felcsap guide-nak, de mire 30 evesek lesznek mar csak tamasztjak a falat, s majd csak az olebe pottyan.
Viszont tetszik, hogy a Zulu is leiro nyelv. Pl. a mobil telefon zulu-ul: ami a zsebben sir. aranyos, nemde?

Egyik este elmentunk a Lions club-ba vetelkedore, ahova az ertelmiseg jar lazulni. Mondanom sem kell, hogy egyetlen fekete sem volt, de mi jot szorakoztunk, egy okkal tobb az evesre-ivasra..

Utazom delre a hevvel, csak feketek kozott, rendorok kutatnak at drogot keresve, majd elkezdek stoppolni. Felhosodik az ido, egy teherautos fekete srac vesz fel, akinek ugyan nincs jogsilya, de elnie kell valamibol. Aztan a hegyi faluban ragadok, forgalom alig, hatizsakom az ut szelen, s fotozom a helyieket. Egyszer csak befekez egy auto amint meglatta a csomagomat s egy kedves lany vesz fel, aki szinten bejarta a vilagot, s most jott szuleit meglatogatni. Ixopo-ig vitt, melyet klakkolosan kell ejteni, mely a sarban cuppogo marhak hangjara alliteral. Itt ragadok delutanig, s felvesz megint, s naluk alhatok. Egy fauzem is a kozelben, kandalloban futenek, holott eso kozben is rovidujju polo eleg. Naluk is fekete bejaronok dolgoznak, s a kornyek csodalatosan szep es kellemes, leszamitva az esot.

Masnap tovastoppolok Sani Pass hotelig, de esik az eso, nulla forgalom, hat egy kisbuszra benevezek. A delafrikai hataron ki sem kell szallni, elviszi valaki az utlevelunket, majd meg 11 km kaptato a folyomosta arkos utakon fel a hegyekbe a Lesothoi hatarig.

Adalekok az orszagrol:

Del Afrikai talalmany a koncentracios tabor is, amit a bur haboruban honositottak meg az angolok. Illetve ha egy afrikai valaszthat, akkor inkabb a burokkal szimpatizal, mintsem az angolokkal, akik sokkal jobban elkulonitettek magukat az oslakossagtol.
Sot innen szarmazik allitolag a job oldali kozlekedes is, mert egy garazsban mindig ossze .
A poligamia altalanossaga pedig a haboruskodasok miatt volt kozkeletu, mert a ferfiak letszama igy mindig alacsonyabb volt.
Az irastudatlansag allitolag meg ma is 33% kozotti a fekete felnott lakossag koreben.
Feketek nem dohanyoznak, es nem hordanak napszemuveget.
Nobel dijat kapott egy tudosuk aki a sarga lazzal foglalkozott 1951-ben, volt egy irodalmi is – Nadine Gardimer 1991-ben, s volt 4 Nobel bekedijasuk is (szerintem vilagrekord), joreszt ANC vonalon.

Gabor Csonka
afrikai tudositonk
2006.03.29

About the author

Világlátott, világjárt, jártas a világban, mert világot járt.
Alternatív világjárás, alternatív világlátás.
155 ország, sok élmény, rengeteg tanulság, és végeláthatatlan történetek. Itt a blogomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*