Azért estére olvasnivaló is akadjon, egy cikket találtam 2021 febr.
„Aki NER az nyer” – volt 4 éve a 2farkúak békementetén az egyik transzparensen.
A NER-cégbirodalom többségük életképtelen rendszeres uniós és állami források nélkül.
A Simicska-birodalom villámgyors összeomlása is azt mutatja, hogy a lojalitás döntő szerepet játszik a rendszer fennmaradásában.
„Erősödő „haveri” állam
TÉRNYERÉS A járvány alatt tovább terebélyesedett a NER. Az ellenzéknek nem lesz egyszerű dolga akkor sem, ha jövőre nyer.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta az állami és a magántulajdon közötti határ egyre inkább elmosódik. A cél – a közpénz magánvagyonná transzformálása, elitcsere és a társadalom bizonyos rétegeinek, főleg a kormányhoz lojális köröknek a helyzetbe hozása – azóta sem változott. De a hangsúly már nem a rendszerépítésen és -működtetésen, hanem a halmozás felgyorsításán van.
A járvány második hullámának tetőzésére egyértelművé vált, hogy a kormány sebességet váltott a haveri államkapitalizmus gépezetén – fogalmazott a Népszavának Martin József Péter közgazdász, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója. A válságban megnövelt állami kiadások tetemes részének ugyanis semmi köze sincs a válságkezeléshez.
Az ellenzék esetleges 2022-es kormányra kerülése után a jogállami normákat a gazdaságban is helyre kell állítani. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a NER cégbirodalmait tápláló pénzcsapok elzárhatók, és meg lehet szüntetni a szisztematikus torzításokat a közbeszerzési rendszerben, de ezeken túl kevés jogi és gazdasági eszköze lesz egy új kormánynak a rendszer lebontására.
254 milliárd forintra teszik a Mészáros Lőrinc és családja uralta cégháló értékét, míg magánvagyonát 500 milliárd fölé
KILÁTÁS – Jól jár, aki a kormány közelébe kerül. A pénzosztás a járvány ellenére is zajlik
Haveri államkapitalizmus
RENDSZER A jövő évi választást nem lesz könnyű megnyernie az ellenzéknek, és még nehezebb lesz kormányon maradni. A járvány alatt tovább terebélyesedett a NER.
Egyszer kell csak megnyerni egy választást, de akkor nagyon. Orbán Viktor még 2007-ben mondta ezt Tusványoson. Igaz, akkor azt is mondta, hogy a „szegényekkel kötendő politikai szövetség szükségszerű lépés”. Azt ígérte, ha a Fidesz hatalomra kerül, megteremti majd ezt a szövetséget.
A szegényekkel kötendő szövetségből semmi sem lett, viszont kiépült a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ez mára jóval több hű oligarchák szoros gyűrűjénél, hatalomhoz hű vállalkozók holdudvaránál, a közbeszerzések irányított rendszerénél, az uniós források pártközelbe csatornázásánál. A rendszer a hétköznapok részévé vált, a gazdaság, a választók és bizonyos értelemben az ellenzék is idomult hozzá.
Lebontása hosszadalmas és bonyolult feladvány lesz. Kérdés, hogy ellenzéki győzelem esetén mennyi mozgástere lesz az új kormánynak a Fidesz által kifeszített gazdasági és intézményi hálóban. Erről beszélgettünk jogásszal, közgazdásszal, korrupciókutatóval, de csak az utóbbi adta nevét a válaszaihoz.
– A járvány második hullámának tetőzésére egyértelművé vált, hogy a kormány sebességet váltott a haveri államkapitalizmus gépezetén. A pénzosztás a válságkezelés ürügyén és annak kulisszái mögött zajlik.
Lásd például a Magyar Turisztikai Ügynökség mesés és pályázat nélküli támogatásait, a Szerencsejáték Zrt. által költött pénzeket, a szűnni nem akaró sportberuházásokat, a magyar Mathias Corvinus Collegium részvényekkel és ingatlanokkal való kistafírozását, a hulladékgazdálkodás magánmonopóliumba adását – fejtegeti Martin József Péter közgazdász, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója.
A válságban megnövelt állami kiadások tetemes részének semmi közük nincs a válságkezeléshez. De ez nem jelent paradigmaváltást. Nem arról van szó, hogy a hibrid (demokrácia és diktatúra) közötti rezsimből most diktatúrává alakulna a rendszer, csak felgyorsultak a korábbi trendek.
A G-napig tartó időszak a TI ügyvezetője szerint a Simicska Lajosra optimalizált rendszerépítés kora volt, amikor az oligarchák az állam meghosszabbított kezeként kezdtek el működni. Az állami és a magántulajdon közötti határ számos ponton már akkor elmosódott. A cél – a közpénz magánvagyonná transzformálása, elitcsere és a társadalom bizonyos rétegeinek, főleg a kormányhoz lojális köröknek a helyzetbe hozása – azóta sem változott, de a hangsúly már nem a rendszerépítésen és működtetésen, hanem a halmozás felgyorsításán van.
Ennek extrém megnyilvánulása Mészáros Lőrinc jórészt EU-s pénzből történt gazdagodása, amelynek sebessége példátlan a gazdaságtörténetben. A gázszerelő milliárdos pályája jól példázza, hogy az új burzsoázia tagjait nem az érdem, a rátermettség és a teljesítmény emeli fel, hanem a hatalom választja ki elsősorban a lojalitás és a hűség elismeréseként.
Jelenleg nincs olyan adat, amely a korrupció elleni elemi lakossági felháborodásra utalna – mutat rá a TI ügyvezetője. – Sőt az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint Magyarországon a legnagyobb a korrupció toleranciaindexe az Európai Unióban. A TI tavalyi korábbi kutatása pedig megállapította, hogy a kormánypárti szavazók 80 százaléka nem tekinti veszélynek az állami korrupciót.
Kormányváltás esetén Martin szerint a jogállami normákat a gazdaságban is helyre kell állítani, például meg kell szüntetni a szisztematikus torzításokat a közbeszerzési rendszer és az azt részben átfedő uniós pénzosztó mechanizmus működésében, utána azonban a piacra kell bízni a gazdaság újraszerveződését.
Az ellenzék kormányra jutása esetén a mozgásteret mindezeken túl erősen befolyásolja majd a legitimáció ereje. (Minél kisebb lesz a győzelem, annál kisebb az esély a békés átmenetre). Ha sikerülne nagy többséggel nyerni, az lökést adhatna az elszámoltatáshoz is.
Bár ehhez nem érdemes nagy reményt fűzni: ha Budai Gyula Polt Péterrel a háta mögött ennyire jutott, akkor ennek azért eléggé behatároltak a határai.
Az igazságszolgáltatás kulcspozícióiban azonban aligha úszható meg a többes személycsere. Fontos lenne az ügyészség és a különféle hatóságok szakmai autonómiájának visszaállítása. De ha ez megvan, akkor hagyni kell a jogi malmokat maguktól őrölni, s ha ez nem elég a kijátszott vagyonok visszaszerzéséhez, akkor az sajnos elveszett.
Mindezeken túl kevés jogi, gazdasági eszköze lesz az ellenzéki kormánynak a NER felbontására, hacsak nem veszi át a Fidesz módszereit. Ehhez persze alkotmányozó többségre lenne szükség. Másrészt nehezen lenne elfogadtatható az ellenzéki szavazókkal. A korrupciós játszmák megtörése hosszú évekbe telhet, hiszen ehhez el kell hagyni az eddig követett magatartásmintákat.
Elsősorban a Fideszhez lojálisak az állami intézmények vezetői.
Az Orbán-kormány által különböző cégbirodalmak révén felhalmozott vagyon nagyságát nehéz megbecsülni. Némi támpontot adhat ehhez a Forbes céges és magánvagyonokról készített listája. A legismertebb stróman, Mészáros Lőrinc és családja uralta cégháló értékét 254 milliárd forintra teszik, míg magánvagyonát 500 milliárd fölé. A NER-hez sorolható vállalkozók összvagyona ugyanezen lista szerint jóval meghaladja az ezer milliárd forintot.
A jövő évi választás után megalakuló új kabinet munkáját a gazdasági háttér mellett erősen meghatározza majd a kormány, illetve a végrehajtó hatalom működését ellenőrző, esetlegesen korlátozó autonóm és erős jogkörökkel rendelkező állami intézmények vezetősége.
Márpedig ezek túlnyomó részét most Fidesz-hű kinevezettek foglalják el, méghozzá többségükben jó sokáig. A fontos pozíciók közül csak a köztársasági elnök kinevezése jár le a jövő évi választás előtt. A Monetáris Tanács volt alelnöke előzékenyen lemondott tavaly, így oda újabb Fidesz-jelöltet betonozhattak be hosszú évekre.
Az Állami Számvevőszék és az NMHH/Médiatanács élére, a Monetáris Tanács három, az Alkotmánybíróság négy helyére már az új kormány delegálhatja embereit. De a fideszes többség akkor is megmarad.
Az Országos Bírói Hivatal elnökének, illetve a legfőbb ügyésznek 2028-ban jár le a mandátuma. A Kúria tavaly kinevezett új elnöke 2029-ig marad hivatalban, míg a Gazdasági Versenyhivatal elnöke 2026-ig. Matolcsy György 2025-ig vezetheti a Magyar Nemzeti Bankot.
A magánberuházási ráta (az üzleti beruházások aránya a nemzeti jövedelemhez) 2019-ben a második legmagasabb volt Európában. Ennek több oka volt, például a negatív reálkamat okozta olcsó hitelek, de az is, hogy a gazdasági szereplők egy része vélhetően „beárazta” a jogállamiság romlását, a rendszerszintű korrupciót, és megbékéltek azzal a helyzettel, hogy a magyar piacon a kormánybarátság többet érhet bármilyen innovációnál.
A Simicska-birodalom villámgyors összeomlása is azt mutatja, hogy a lojalitás döntő szerepet játszik a rendszer fennmaradásában. Ha megszűnik a barátság a kormányfővel, a helyeket feltörekvő NER-lovagokkal töltik be.
A NER-cégbirodalmak pénzmozgásait figyelve azért látszik, hogy többségük életképtelen rendszeres uniós és állami források nélkül. Gondoljunk csak a KESMA-cégekre, amelyek közül önmagában a TV2 tavaly 17 milliárd forintos dotációt kapott hirdetések révén. – Ezek a pénzcsapok elzárhatók egy esetleges kormányváltáskor – mondta a Népszavának egy másik szakértő.
Mészáros Eszterházy birtokaival vetekedő földvagyona pedig a földalapú uniós támogatások feltételeinek átírásával gyorsan lenullázható.
A társaságok mérlegeiből is behatárolt mozgástér olvasható ki. A közbeszerzési győzelmeket halmozó építőipari cégek például meglepően kevés saját erőforrással rendelkeznek. A Közgép kiesése alig zavarta meg az építkezéseket. A tényleges munkát elvégző alvállalkozók egyszerűen egy másik társaság ernyője alatt gyűltek össze.
A nagy holdingok többsége mesterségesen felpumpált cég. Pozíciójuk megtartásában persze sokat segíthetnek a különféle koncessziók. A kormány épp most árusítja ki a hulladékágazatot és az elektronikus jegyértékesítést.
De amíg Simicska szisztematikusan építkezett, Mészáros köre egyszerű parazita. A felhalmozott vagyon nagysága tekintélyes. Éves szinten átlagosan a GDP 5 százalékát tehette ki. Akad, aki szerint az állami ellenőrzés alól kivont pártközeli alapítványok vagyona önmagában elegendő a holdudvar több cikluson át való kitartására. A Mathias Corvinus Collegiumnak átadott vagyon az összes pártalapítványnak juttatott támogatás hússzorosa.
PÉNZLESZÍVÁS
A NER-cégbirodalmak pénzmozgásait figyelve látszik, hogy többségük életképtelen rendszeres uniós és állami források nélkül.
SZALAI ANNA”
