Izland 8+4 nap körutazás

By , 2016. szeptember 23. péntek 21:39
Izland, Jökulsárlón és a Myrdallsjökull

Izland, Jökulsárlón és a Myrdallsjökull

IZLAND PROGRAM

Tavalyi utunk finomított, optimalizált verziója. Lesz vetítés is róla, hogy kedvcsináló legyen. Saját kisbuszunk lesz, és végig szállásokon leszünk. Hosszabbítás a Nyugat Fjordok fele lesz, az is különleges. Ha érdekel, akkor itt érdeklődj a részletekről. 

IZLAND PROGRAM 2017 aug 25 – szept 2 / 6

  1. Geysir, Izland

    Seltun, Izland

    nap (augusztus 25, péntek)

23.55: érkezés Keflavíkra. Felvesszük járművünket és a közeli szállásunkra megyünk.

Szállás: Keflavík

  1. nap (augusztus 26, szombat)

Megszilárdult lávaömléseken keresztül vezetett úton Seltún hévforrásaihoz tartunk. A területen utóvulkáni képződmények fakadnak, kigőzölgései és kigázolgásai számos iszapfortyogót, szolfatárát és fumarolát rejtenek, a talaj az ásványi anyagoknak köszönhetően sárgás, vöröses, kékes színekben pompázik a forró vizes patakok mentén.

Raufarhólsellir-lávabarlang

Raufarhólsellir-lávabarlang

A mélyben lévő magmakamra hője felmelegíti a talaj vizét, és ez gőzzé válva hasadékokon, kürtőkön, repedéseken keresztül hanghatások kíséretében tör-robban a felszínre, miközben magával ragad bizonyos ásványi anyagokat.  A látvány ismerős lehet a Curiosity által küldött képekről.

Elhagyva a gőzfelhőket, rövidesen megállunk egy közvetlenül a tengerpartra épült régi templomnál, és sétálunk kicsit az Atlanti-óceán partján.

Kerid kaldera

Kerid kaldera

Raufarhólshellir Izland 4. legnagyobb lávabarlangja. Az ehhez hasonló un. lávaalagút- vagy lávafolyosó barlangok gyakran km-es hosszúságúak és igen tágasak, magasak.  Keletkezésük lényege, hogy a felszíni, nyitott lávacsatorna felső zónája jobban hűl, és hamarabb megszilárdulva kemény kérget képez. Későbbiekben a kőzetolvadék lecsapolódásával létrejön a föld alatti folyosó. Fejlámpáinkat elővéve rövid látogatást teszünk a csaknem 5000 éve létrejött, sajátos formakincsű alagútban. A lávacseppkövek, erkélyek, párkányok, az egykor folyékony bazalt, különböző megszilárdulási alakzatai érdekes, ritka látványt nyújtanak.

Reykjadalur patakfürdő

Reykjadalur patakfürdő

Következő látnivalónk a kb. 3000 éves Kerið kaldera mélyülete. Az 55 méter mély, szabályos kráterben türkiz tó vize hullámzik és a környék látványa is nagyszerű. A közeli Seydishólar kráterek, pedig vöröses színükkel bűvölnek el.

Utolsó állomásunk Hveragerði városkája, ahol már saját magunkon próbáljuk ki Izland nagy áldását, a meleg vizet. A fürdőruhát és törölközőt elővéve egy völgyhöz tartunk, ahol tucatnyi hévforrás fakad. A príma környezetben lévő szabadtéri fürdőhelyen megmártózunk a kellemes patakban (táv: 6 km). A város szélén pedig üvegházakban hasznosítják a forró vizet, virágokat és gyümölcsöket termesztve.

Szállás: Keflavík

  1. Thingvellir-nat-park

    Thingvellir-nat-park

    nap (auszusztus 27, vasárnap)

A mai napon a legnépszerűbb látnivalókat felfűző un. Arany Körutat (Golden Circle) barangoljuk be. Első megállónk a Þingvellir Nemzeti Park területe. A helyszín Izland legnagyobb tava, a kristálytiszta Þingvallavatn partján terül el, és mind történelmileg, mind geológiailag igen jeles helynek számít. A világ első parlamentjének (Alþingi) helyet adó, viszonylag sík és tágas mező 930-tól kezdve az országos gyűlések helyszíne volt.

Thingvellir Izland

Thingvellir Izland

Évente találkoztak itt a nemzetségek vezetői és képviselői, ahol törvénykeztek, ítélkeztek. A beszédeket bárki meghallgatatta, a gyűlésen minden izlandi részt vehetett. Az elfogadott törvényeket pedig a Törvénydombról (Lögberg) hirdették ki. A környéken került sor a kivégzésekre is, a vesztőhelyeknek ma már csak elnevezésük él. (Brennugjá – Égetőszakadék, Gálgaklettur – Akasztószikla, Drekkingarhylur – ahol nőket fojtottak vízbe)

Történelme mellett a térség földtanilag is jelentős: szépen tanulmányozhatjuk az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemezek találkozási pontjaként a felszíni árok-, hasadékrendszert.

Geysir, Izland

Geysir, Izland

Nagyobb szurdokvölgyek, és apróbb repedések szemléltetik a két földkéreg elem távolodását. Lesz ahová gyalogösvényen be is ereszkedünk, és megcsodálhatjuk a repedezett falakról lezúduló Öxarárfoss vízesést. Þingvellirben könnyű sétával járjuk be a látnivalókat.

Második állomásunk a Geysir környéke. A névadó gejzír már inaktív, de mellette a Strokkur (Köpülő) kb. 10 percenként 20 méterre kilövell. A hangosan felszökő vízoszlop látványa és élménye mellett a geotermikus mező több más érdekes jelenségét is megfigyeljük. A forró víz, különböző alakú és méretű üregeken át hőforrások és fortyogók formájában kerül a felszínre, szintén hanghatásokkal és gőzfelhők kíséretében.

Nem messze innen, Izland egyik leglátványosabb zuhataga a Gullfoss (Arany-vízesés) ejt ámulatba. A Hvítá folyó sziklás medre tektonikus erőknek köszönhetően nagy lépcsőkre töredezett, és ezeken át örvénylik tovább a jelentős vízmennyiség a 70 méter mély kanyonba.

Gullfoss vízesés

Gullfoss vízesés

A híres Hekla vulkánt megcélozva a Hjalpárfoss szépséges iker vízeséséhez tartunk, majd következő megállónk Stöngben lesz. Az egykor ide települt viking tanyát a Hekla 1104-ben hamuval betemette, régészek 1939-ben tárták fel, így most egy un. hosszúháznak a romterületét nézhetjük meg. A közeli Gjáin patakvölgye és vízesése varázslatos kis ékkő a kietlen, fekete hamufelszínhez képest: zöldellő hegyoldalak vadvirágoktól tarkállanak a nedves környezetben.

Stöngben csupán a maradványokat láthattuk, de Þjodveldisbaer-ben az egész egykori farmot rekonstruálták. A korhű anyagokból és módszerekkel felépített épületek hűen tükrözik a középkori szórványtelepülések képét.

Szállás: Rjúpnavellir

  1. nap (augusztus 28, hétfő)
Landmannalaugar

Landmannalaugar

Mai napunkon az izlandi Felföld területére hatolunk be. A Hekla és a Myrdallsjökull jégmező előterében, lakatlan és érintetlen vidéken vezet a csak 4×4-es autóval járható utunk, lávamezők és kopár vulkáni térszíneken keresztül. Patakátkelésekkel izgalmas szakaszon a vad természetben autózva végül Landmannalaugar-ba érkezünk. A térség nevezetes helyszín: itt húzódnak Izland legfantasztikusabb látványú hegyvonulatai. A helyi kőzetek és ásványi kiválások, valamint a növényzet miatt ez a vulkáni területek legszínesebbje.

58 Ófauerfoss vízesés, Eldgjá tűzkanyon (12)A táj sárgás-vöröses, kékes-zöldes árnyalatokban pompázik, de láthatunk narancs és fekete csúcsokat is, mindez fehér hófoltokkal díszítve. A csillogó obszidián és riolit hegyek oldalában, patakvölgyeiben mofetták, fumarólák pöfékelik kénes felhőiket. Bláhnúkur kilátópontjáról nagyszerű a közeli lés távolabbi vidék látványa. Számos megállóval tarkított túrát teszünk ebben a csodaországban, lehetőség van rövidebb és hosszabb verzióra is. (rövid túra: 5 km, hosszú: 8 km).

 Haifoss vízesés

Haifoss vízesés

A kirándulás végén beülhetünk a természetes szabadtéri melegvizes medencébe, és a lávamező előterében, az égbolt alatt áztathatjuk ki tagjainkat, a kellemes hévízben.

Kirándulásunkat követően a gázlókon át visszatérünk a civilizációt jelentő burkolt útra, viszont sokat nem haladunk rajta. Miután hídon keresztezzük az ország legnagyobb folyóját, a Þjórsá-t ismét földútra térünk, hogy megnézzük a 122 méteres Haifoss vízesést. Az eddig látott zuhatagok eltörpülnek a függőleges falakról, sziklás aljzatra nagy robajjal, több ágon keresztül lefolyó Fossá-patak szurdokához képest. A látvány tényleg drámai.

Szállás: Rjúpnavellir

  1. Seljalandsfoss

    Seljalandsfoss

    nap (augusztus 29, kedd)

A Hekla vulkánt megkerülve különleges vízeséshez tartunk. A Seljalandsfoss jellemzője, hogy körbejárható: bemehetünk a sziklapárkányról leszakadó vízfüggöny mögé!

Továbbhaladva az Eyjafjallajökull és a Mýrdalsjökull jégmezők előterében autózunk. Megállunk Eyja vulkán látogatóközpontnál, ahol a 2010-es kitörésről és annak következményeiről nézhetünk meg egy kisfilmet, valamint számos egyéb vulkanizmushoz kapcsolódó érdekességet láthatunk.

Skógafoss vízesés

Skógafoss vízesés

Nem messze, a felfödi jégsapkák vizét levezető 62 méteres gyönyörű a Skógafoss zuhatagban gyönyörködhetünk. Miután alulról jól megszemléltük, lépcsőkön felgyalogolhatunk a tetejéhez, és sétát tehetünk a patakvölgy mentén.

Következő állomásunk fagyos élményeket kínál. Ugyanis a Mýrdallsjökull jégmező egyik kiágazó karjához, a Sólheimajökull gleccserhez tartunk. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan visszahúzódik, de így is egészen a jégnyelv elvégződéséig mehetünk, közelről is megnézni a vulkáni hamuval meghintett, kékes-fehéres gleccser anyagát.

Skógafoss skanzen

Skógafoss skanzen

Visszatérve a tengerparthoz, látványos abráziós (parti erózió) formákat nézünk meg. Elsőként Dyrhóley diadalív alakú sziklakapuját, amely egyúttal Izland legdélebbi pontja. Reynisfjara bazaltorgonás tengerpartján az egykor folyékony kőzet jellegzetes megszilárdulási formáját szemléljük meg.  Az itteni sziklák szintén nagyszámú madárállománynak adnak otthont, az előtérben hullámzó Atlanti-óceán pedig íveket, tornyokat, fülkéket, barlangokat hoz létre a falak megdolgozásával.

Kirkju bazaltorgonái

Kirkju bazaltorgonái

A közeli Vík kisvárosában lesétálhatunk a sajátos, fekete homokkal borított plázshoz. A település fölé kapaszkodva a magaspart pereméhez mehetünk, ahonnan jó rálátást kapunk a Reynisdrangar vízből ujjakként kimagasodó sziklatornyaira, valamint a távolabbi vidékre.

A Mýrdallsjökull déli szegélye előtt haladunk tovább, nemsokára a Mýrdalssandur tágas lapályához jutunk. A jégmezők előterében folyamatosan hízó sík területeket a Felföldről lefolyó vizek által szállított, és itt lerakott moréna (glaciális hordalék) hizlalja. A nagy nedvességtartalmú kőzetaprólék több kilométer szélességben érdekes tengerpartot un. olvadékvíz-síkságot alkot.

Kirkju..

Kirkju..

Mai célállomásunk Kirkjubæjarklaustur kisvárosa. Szállásunk elfoglalása után ismerkedhetünk a már 12. században apácakolostorral bíró település látnivalóival: a sziklaoldalban érdekesen lecsorgó (nem zuhanó) Systrafoss (Nővér) vízeséssel, a Systravatn-al (Nővér-tó), ahol az apácák fürödtek, és a Kirkjugólf-nak (Templompadló) hívott területtel, ahol a hatszögesen elváló bazaltnak csupán a teteje látható a felszínen, lépesmézhez hasonlító alakzatban. A településen úszómedencét és meleg vizes fürdőt is használhatunk.

Szállás: Kirkjubæjarklaustur

  1. Izland, Jökulsárlón és a Myrdallsjökull

    Izland, Jökulsárlón és a Myrdallsjökull

    nap (augusztus 30, szerda)

Kelet felé, a hatalmas Vatnajökull (Európa legnagyobb jégborítása, helyenként 1 km vastag!) szegélyén haladunk, megszilárdult lávamezőkön át, egy helyen rövid sétát teszünk a kő labirintusba. Innen Izland igen különleges látnivalójához tartunk: a Jökulsárlón gleccserlagúnához. A képződmény a jégmező előterében létrejött olvadékvíz tó, ami összeköttetésben van az óceánnal. Ide borjadznak a Vatnajökullról leváló darabok, amelyek méltóságteljes, lomha tempóban úsznak a nyílt víz felé. Mintha a Jeges-tengeren lennénk: különböző méretű és alakú jégtömbök, táblák pompáznak fehéres-kékes színben, csak itt meghintve a rájuk fagyott vulkáni hamu feketéjével.

46 Skaftáreldahraun (13)Már csupán sétálni, nézelődni is fenséges, de lehetőség van kétéltű járművel hajókirándulást tenni a százával sodródó jéghegyek közé. A parton megfeneklett és lassan olvadó példányokat a Nap szobrászmester alakítja igen érdekes alakúra. Háttérben a felmagasodó jégsapkát csodálhatjuk.

Hogy másféle perspektívából is szemlélődjünk, felkeresünk egy másik lagúnát is, ahonnan fentről tekintünk le az úszó jégdarabokra.

svartifoss vízesés

svartifoss vízesés

Innen a Skaftafell Nemzeti Park bejáratához autózunk, és a következőkben elmerülünk a természet ölelésében. Jól kiépített gyalogösvényen megnézzük az orgona sípjaihoz hasonlatos bazaltoszlopokon lefolyó Svartifoss vízesést. Neve Fekete vízesés jelent, ami is a sötét kőzetére utal. Majd a Skaftafelljökull gleccserhez teszünk kirándulást. A terület nem véletlenül vált nemzeti parkká: itt sétálva bepillantást nyerünk a vad izlandi tájba, a jég és a moréna világába. A nagyszerű panorámákat kínáló útvonalon eltörpülünk a mérhetetlen jég- és sziklatömeg tövében, túránk végére egészen más véleményünk lesz önnön nagyságunkról. (rövid túra: 4 km, hosszú túra: 8 km)

A nemzeti park fogadóközpontjában pedig sok mindent megtudhatunk a jégmezőről és az alóla időnként kitörő vulkánok hatásáról, valamint a rezervátum egyéb különlegességeiről.

Szállás: Kirkjubæjarklaustur

  1. 14 Geysir (10)nap (augusztus 31, csütörtök)

A délelőttöt a Fjardrárgljúfur-szurdok felfedezésével kezdjük. Meredek falakkal övezett szűk kanyon peremén sétálva megnézzük az ide vizet levezető zuhatagot (táv: 2 km).

Következő megállónk a skógari skanzen és múzeum. Bejárva a kiállításokat bepillantást nyerünk az régi izlandi élet mindennapjaiba, az összehordott épületek és használati tárgyak megtekintésével. Igen sajátosak a fűtetejű lakóházak.

Skógafoss skanzen

Skógafoss skanzen

Útban a főváros felé kis kitérővel meglátogatjuk Izland legrégibb szabadtéri termálfürdőjét. Rövid sétával érjük el a látványos völgybe telepített medencét, ahol megmártózhatunk a meleg vízben, miközben a környező tájban gyönyörködhetünk.

Folytatva utunkat, megnézzük a legnagyobb vízhozamú zuhatagot, a Þjórsá folyón méltóságteljesen zubogó Urrigafoss-t, majd a fővárosba érkezünk.

Reykjavik izland

Reykjavik izland

Reykjavík jelentése: füstölgő öböl. Az első betelepülőket a környékbeli geotermikus kigőzölgések látványa ihlette a név adására. Mi is körülnézünk: elsőként a környékre legjobb panorámát kínáló Perlan nevű kilátóhoz megyünk. A tájban gyönyörködés közben lehetőség van fogyasztani valamit, hiszen az épületben étterem és kávézó is működik. Leereszkedve, a tengerparti Sun Voyager-hez megyünk. Az egyedi szobor tulajdonképpen egy viking hajó sajátos ábrázolása, elnevezése a Nap fontosságára utal. Reykjavíkban van Izland legnagyobb temploma, a Hallgrímskirkja, amelynek külső díszítése a bazaltoszlopokat mintázza. Lifttel a 75 méter magas torony kilátójába is felmehetünk, ahonnan tiszta időben nagy távolságra ellátni. A Városháza, és a ma már nem Thingvellir mezején ülésező izlandi Parlament épületének megtekintése után érdemes sétálni, beülni a kikötő valamelyik hangulatos éttermébe halat ebédelni, aztán egy kávéházban vagy a parkok valamelyikében megpihenni.

Szállás: Reykjavík

 

  1. nap (szeptember 1, péntek)

Délelőttöt a fővárosban töltjük, majd a Reykjanes-félszigeten folytatjuk utazásunkat, rövid szakaszon több látnivalót is megnézünk. Az ország déli nagy félszigete tulajdonképpen Izland földtörténeti magja, az őssziget egy darabja. Az óceán mélyén, húzódó és kőzetlemezeket elválasztó észak-atlanti hátság itt a felszínre került: megszületett Izland.

Elhaladunk egy geotermikus energiára épülő erőmű (az ország energiatermelése kimondottan zöld: víz-, és geotermikus alapokon nyugszik) mellett, ahol elektromos áramot és tengervízből sót állítanak elő. Nemsokára szemtanúi leszünk mit is hasznosítanak benne: Gunnuhver térségében iszapfortyogókból forró gőz száll a levegőbe. A talaj a kicsapódó kémiai anyagok miatt színpompás, kiépített járdákon mehetünk közelebb a föld alól bugyborékolva, sisteregve feltörő víz és sár látványához.

Valahnúkur sziklái Izland

Valahnúkur sziklái Izland

A közeli Valahnúkur kietlen lávaszikláira az első világítótornyot építették, tövéből csodás kilátást kapunk. A falak madárfészkelő helyeknek adnak otthont, alkák, csüllők, sirályhojszák, lakják a kőzetrepedéseket.  Az épp nyugat felé néző magaspart szép panorámát ad az óceán felé a naplemente körüli időben. A szemközti Eldey sziget a szulák egyik fő fészkelő helye, hó helyett guanótól fehérlő szikláival.

Következő megállónk a Két földrész híd. A felszínen lévő tektonikus hasadékvölgy egyik fele geológiailag eurázsiai eredetű, a másik oldal észak-amerikai származású, ezt kötötték össze egy gyalogbürüvel. Néhány lépéssel kontinensnyi távolságot tehetünk meg  J

Elhaladunk a híres Blue Lagoon termálfürdője mellett, majd Keflavíkba érkezünk, ahol a Viking Világ Múzeumban számos érdekességet láthatunk Izland első telepeseinek életmódjáról, sőt rekonstruált viking hajókat is megtekinthetünk.

Elbúcsúzunk hazautazó utastársainktól, akiktől a repülőtéren válunk el, majd a hosszabbítókkal visszatérünk reykjavíki szállásunkra.

Szállás: Reykjavík

Hazarepülés szept 2

Hosszabbítás:

  1. nap (szeptember 2, szombat)

Reggelit követően elhagyjuk a fővárost és a part mentén északra tartunk: következő 3 napot a Snæfellsnes-félsziget és a Nyugati fjordok (Westfjords) szépséges látnivalóival töltjük.

Utunkat a Reykjanes-félszigettel kezdtük, most Izland következő nyugatra kinyúló részével, a 100 km hosszú Snæfellsnessel folytatjuk. A terület mintha az ország természeti bemutatóterme lenne: találunk itt sziklás lávamezőt, vulkáni krátereket, rejtelmes barlangokat, jégmezőt és gleccsert, különböző színű tengerpartokat, bokros, fás, és füves térszíneket, vízeséseket, sebes patakokat, viszonylag kis távolságokra. A helyszínek legtöbbje pedig mind-mind valamilyen szerepet játszik a helyi a sagákban, sokuk pedig a rejtett nép (huldufólk – tündérek, elfek, trollok) lakóhelye.

Raudisandur

Raudisandur Izland

Elsőnek Raudfeldsgjá misztikus szurdokában teszünk egy sétát. Innen már jól látható Snæfellsjökull, a Snæfell vulkán jégmezője. Ezt a tűzhányót Verne tette híressé: az „Utazás a Föld középpontjába” szereplői itt ereszkednek a mélybe. Egyik lejtőjén lávabarlangba kukkantunk be, majd Arnarstapi tengerpartjához ereszkedünk. A kicsiny halászfalutól indul az ösvény, ami a sziklás magaspart szegélyén Hellnar-ba vezet.

Malariff szirtjei

Malariff szirtjei

Útközben látványos abráziós formákat, sőt lávaalagutat, és barlangokat is láthatunk, a fészkelő, repkedő sok tengeri madár mellett (táv: 3 km). Az igazán nagyszámú kolóniákat Malariff és Lóndrangar szirtjeinél láthatjuk, ezért itt is teszünk egy rövid sétát. Nemsokára ellaposodik a part, és a Dritvík-öböl fekete homokú strandján, a Djúpalónssandur-nál találjuk magunkat. A naplemente időszakában nézzük meg az egykoron forgalmas halászkikötő maradványait. A régi kunyhók omladékai mellett legérdekesebbek az un. emelő kövek, amelyekkel a halászok egymás erejét tesztelték, ki melyik méretűt tudja felemelni.

Szállás: Ólafsvík

  1. Kirkjufell

    Kirkjufell

    nap (szeptember 3, vasárnap)

Neshraun lávamező fölé emelkedő Saxhóll kráter pereméről remek kilátást kapunk a környékre, és az óceánra. Skardsvík aranyhomokú partja pedig éles kontrasztot alkot az előtte szemlélt sötét lávasíkság képével. A Svörtuloft szirtek pedig egy újabb nagyszerű madár megfigyelőhely. Érintjük Ólafsvík és Grundarfjördur szép fekvésű, csinos városkáit; utóbbi mellett a Kirkjufell templom alakú hegyét csodálhatjuk meg.

A kisebb fjordokkal szabdalt parton, Berserkjahraun drámai lávamezőjét keresztezzük, ahol az egyik rege szerint tragikus események történtek. Következő állomásunk gasztronómiai jellegű: a speciális izlandi ételt, a rohasztott cápahúst (hákarl) előállító farm meglátogatása. Generációk óta ezzel, és halászattal foglalkozó család szívesen elmagyarázza az elkészítés folyamatát, és kóstolni is lehet (belépő: 7 EUR). Stykkishólmur a félsziget legnagyobb települése (lakosság: 1100 fő) a Helgafell (Szenthegy) domb tövében, amely mind a sagák idejében, mind a kereszténységben nagy fontossággal bír. Érdemes felmenni a 73 méteres kiemelkedésre, mert a hagyomány szerint, aki először jár itt annak teljesül egy kívánsága!

A Nyugati fjordok (Vestfirdir) félszigetére 2.5 órás csodálatos hajóúttal megyünk. A fedélzetről megszemlélhetjük a számos szigetecskét, valamint a levegő és a tenger élővilágát.

Szállás: Hagi

  1. Látrabjarg

    Látrabjarg Izland

    nap (szeptember 4, hétfő)

Az ország legnyugatibb pontjához (az Azori-szigeteket leszámítva, Európának is), Látrabjarg szikláihoz megyünk. A 14 km hosszú, és helyenként 400 méter magas szirtek kontinensünk egyik legforgalmasabb madár költőhelyének adnak otthont. Tömegével nyüzsögnek a lundák, alkák, sarki csérek és a többiek. A szárnyasok általában igen közel engednek minket, jó lehetőség lencsevégre kapni őket. Az óceán ostromolta drámai falak látványa lenyűgöző.

 Raudisandur

Raudisandur

Breidavík aranysárga tengerpartja és Raudisandur vöröses-sárgás, lagúnával és tekintélyes sziklafalakkal övezett csendes plázsa, jó időben igen kellemes kirándulóhely, járunk is egyet a környéken. Jó esetben fókákat is láthatunk a víz szélén. Majd a gleccserek és tengervíz által létrejött fjordok felé vesszük az irányt. Benézünk a félsziget legnagyobb településére Patreksfjördurba, utána Tálknafjördurban, a fjord mellett szabadtéri melegvizes fürdőből tanulmányozhatjuk a jégár alakította öblöt.

A rákászatból is élő bíldudaluri halászok az Arnarfjördur-on át hajóznak ki és be a tengerre, mi a partról nézzük meg útvonalukat. A 100 méteres, különleges szépségű Dynjandi vízesésnek akár a peremére is felmehetünk, hogy magasabbról is láthassuk a Borgarfjördur öblét, ahová belefolyik. Szállásunk egy környékbeli turistaházban.

Szállás: Hagi

  1. nap (szeptember 5, kedd)

Reggeli után Reykjavík felé indulunk, és a fjordok mentén kanyarogva elhagyjuk a Vestfirdir területét. Utoljára a Hvammsfjördur partján sétálunk, ahol igen erős az árapály tevékenység, néhány perc alatt érzékelhetően emelkedik vagy süllyed a vízszint. Rövid megállókat tartva a fővárosba érkezünk, ahol lesz idő szabadprogramra, búcsúvacsorára, szuvenír vásárlásra. Végezetül az esti órákban a keflavíki repülőtérre megyünk. Gép indul: szeptember 6., 0.40h

Leave a Reply

*

Panorama Theme by Themocracy

Facebook Like Button for Dummies