Utazás és Isten élmény

By , 2015. június 22. hétfő 07:58
Tanzánia, gyerekek

Tanzánia, gyerekek

A weblapomon van egy link, hogyan támogathattok, s csodák csodája, volt nem is egy lelkes ember, aki vállalta, hogy mp3–ról begépeli a naplóm egy-egy részletét, így új történeteket, elmélkedéseket is teszek fel lassanként oldalamra. Te segítségedet is elfogadom szívesen, ha úgy érzed tudsz gépelni. Megosztom az egyik szösszenetet:

Érdekes, hogy egyes európait Ázsiába szólít a lelke, másokat pedig Afrikába. A legtöbbjüket persze sehova. Egyébként érdekes volt egyetemi

Gambia, Farato

Gambia, Farato

előadásokat hallgatni régészetről, korsókészítésről, fém öntési és fúvási technikákról,

amit 2 és 20 ezer évvel ezelőtt műveltek miközben most itt zajlik a szemem előtt. És közben azon gondolkodom, hogy a természeti vagy

természet közeli népek mit kezdenek az időtengerükkel, s a benne elhangzottakkal, azaz a beszélgetéseikkel? Jut-e ezáltal egy jottányit is a népesség közelebb bármiféle bölcsességhez, megértéshez? Vagy csak maradunk

’kultúrállatok’, akik a szavakkal, de nem a tartalmukkal haladják meg a négylábúakat. Az utazásról megint csak eszembe jutott pár dolog, hogy ilyenkor talán több helye és ideje van az áldott állapotoknak, amikor beugrik, összeáll a kép. Megérik a gondolat. De talán ez amiatt is van, hogy jórészt befogadás zajlik  és nincs a napi kényszer el- és kiadni magunkat másoknak.

Benin, Boukombe

Benin, Boukombe

Itt van az amikor megvan a befogadás és ahogy van időnk, úgy beérik a gondolat.

Mikor az alma érése már nem az esőn múlik, nem is a víz felszívásán, hanem csak a napon. Szóval nem kell kiadni magunkat másnak, s ha még szerencsésebbek vagyunk, akkor még nem is értjük és nem is értik a nyelvet, és ilyenkor már csak csupán a természet van. Az ő nyelve átjár, amint a hideg is meg a meleg is. Tehát ő nem más, mint önmaga. S amikor mi sem vagyunk mások, csak önmagunk, akkor tudjuk megérteni egymást. Minden egyéb alkalommal el vagyunk választva, s keressük magunkat.

S azt gondoljuk, hogy beszéd révén majd ez menni fog, vagy valami mástól. Megtudjuk. S aztán így egyre távolabb kerülünk önmagunktól. Az én helyzetem most már más, lehet hogy én is úgy viselkedem, ami egyénként érthető másoknak ebben a szituációban, de ez nem azért van, mert meg akarok felelni, és akkor majd elfogadnak, vagy esetleg valakiknek a véleményére adnom kell: pl. közvélemény.

Uganda, a létező közösség

Uganda, a létező közösség

Hanem én most ezt játszom.

Az Istenélmény. Vannak állapotok amikor az egységet érzem. Lehet, hogy hülyén hangzik, de van amikor tényleg bejön ez az összhang. Amikor tudom, hogy az ő akarata és az én tettem éppen egy húron pendül. Beh szép is az!

Fura egyébként, mert ahogy meg akarom fogni ezt az érzést, rögtön elillan a kezemből. Nem tudom megfogalmazni. Lehet hogy nem akarni kell, hanem csak követni a bensőnket és akkor miénk lesz az élmény teljesen. És akkor egyesülünk a bennünk levő Istenünkkel, magunkkal, s teljessé válunk, teljesség érzése lesz. Egész-ség.. S ez a teljességélmény fejeződik ki úgy, mint Istenélmény.

Ezek az érzések hasonlóképpen törtek rám itt Afrikában, hiába snassz, de azért mégis egy csoda, hogy ott van, aztán meg eltűnik. S ehhez képest a mindennapi létünk, ami egyébként szintén csoda, de valahogy olyan profánnak hat.

Afrika, Benin, Ouidah

Afrika, Benin, Ouidah

Meg ez a sok csacsogás, izgés-mozgás. Mennék odébb a gyerekektől, de ezek csak jönnek utánam. Ezek szerint nincs meg bennük az az empátia, amit egy gyerekről gondolnánk.   Vagy bennem a tűr-elem. Fura hogy a társadalmi lét mire szocializál. Hogyan formál, reformál és

deformál minket. De az biztos, hogy nem az együttélésre, az együtt-re-hangolódásra. Pedig a modern társadalmakban egyre több szabály van erre, a sok zajban meg nem halljuk meg az alaprezgést. Talán lehet, hogy ez a nyelveknek az összekuszálása. Ez az együtt-rezgés egyébként lehetett a horda közösségekben, amikor együtt éheztek, együtt étkeztek, együtt éreztek…

Csak ennyi. Ezt a hangulatot akartam megosztani, akinek füle van hallja..

4 hozzászólás “Utazás és Isten élmény”

  1. vandorboy szerint:

    Köszönöm leveledet.. kedves Remete
    nem a darab számot gyűjtöm, mert akkor már 10 országgal több lenne… meg leutaztam volna 3 év alatt és nem 30 év alatt.. gondolom..
    FB pldalamon postolok gondolatokat is… keress rá ha FB közelében vagy 🙂
    …önmagaert valo vandorlas csapdajaba… – hm.. sztem is: nem a célbaérés a fontos, hanem maga az úton levés.. ha mi tesszük nem csapda, de kényszer szüli, akkor igen..

    remeteségek?
    Keresztény vonal? sziriában volt egy kedves sivatagi kolostor.. nagyon jó hely.. most gondolom nem ..
    De ortodoxiában is vannak Gr. o-ban, pld.
    Élő szerzetességek még? vannak, de a noviciusi időszak 3-5 év..

    Vagy buddhista vonal érdekel? Abból van egy csomó.. Burmát ajánlanám első körben .. van meditation visa…

    Vagy india – csomó ashram van ott..

    Szerintem a szulöhazajat is el kell hagyja annak aki uj valosagot keres. —írod..
    szerintem nem.. belső ujászuletés elég. . LAo Ce – a bölcs faluját el nem hagyja, mégis világot megismer

    listám nincs.. de tuti, ha elindulsz rád fog akadni a kolostor 🙂
    olvass utána, dontsd el melyik vonal érdekel, s indulj el arra fele..
    Akkor már tudok segíteni, de nem ismerlek, nem ajánlhatok addig..

    próbáld ki első körben a vipassana meditációt… dhamma.org .. ideológia mentes..

    Gábor

  2. Lakos Dezső szerint:

    Szervusz Vandorboy..!..

    Bocsanat, hogy kritikusan kezdem.. egyebkent svedorszagbol irok, es itt a gepen nincsenek meg mind a magyar karakterek ..
    .
    Nem tudom nem estel-e az önmagaert valo vandorlas csapdajaba.. Mintha a celod ma az lenne, hogy minel több orszagot bejarni… Es ha felersz a csucsra, a vilag összes orszagat bejartad..?..
    .
    A Buddhizmus eredetien nem masrol szol..?..
    Nem gabalyodtal bele kicsit a Maya fatyolba, vagy a szamszaraba..?..
    .
    Magam kitörni igyekszem a szmszarabol.. A keresztenyseg epp foszladozik rolam, es mas utat, az igaz letet keresem.. Igaz,tart meg nehany kötelek, ami az anyag – vilaghoz lancol, de nyiladozik az a belsö kehely bennem..
    .
    Elhagyni ezt a vilagot, eloldani a köteleket, s hagyni, hogy a lelek leghajo magatol szalljon…- valamerre, talan egy masik vilagba, vagy akar a semmibe messze.. Athajozni a földi let boszporszan, hol feltarul elöttunk a vegtelen keklö letocean…
    ..
    Tudom, hogy ismersz vallasi csoportokat, ahol oktatas follyik.. De engem olyan hindu, buddhista közösseg erdekelne vagy akar ortodox monostorokat, ahol tagjava fogadnaak az embert ..
    Franciaorszagban jartam Labrie Nobleban, es egy ortodox monostorban, de körulneznek meeg, hol talahatok a lelket felszabadito helyet.. A vallasi környezet majdnem mindegy, de jo ha akad azert a tarsasagban egy-ket szellemi tars..
    .
    Az almom, huvös videk, hegyi kolostor, vagy közöseg… Szerintem a szulöhazajat is el kell hagyja annak aki uj valosagot keres.. Az otthon, a csalad, a törtenetek szinten kötelek, amitöl szabadulni kell, annak, aki az e-vilagot elhagyni keszul… Jezus ezt jol mondja….. – igaz szellemi modon, de fizikai elszakadas is fontos..
    .
    Ha ismersz ilyen kolostort, közösseget, esetleg jartal valamelyikben, vagy listad is lenne rola, vagy weboldalrol tudsz, kerlek ird meg nekem..
    .
    itt az egyik blogom.. http://sikarioss.blogspot.se/
    .
    remete

  3. vandorboy szerint:

    Köszönöm az önzetlen segítséget.. irok PM.

  4. Kovácsné Farkas Judit szerint:

    Gábor,
    gépelésre én is vállalkozom. Ha lehetséges, elmegyek az afganisztáni vetítésre, ott esetleg elmondod, mi a módja.
    Szia Judit

Leave a Reply

*

Panorama Theme by Themocracy

Facebook Like Button for Dummies