{"id":19140,"date":"2019-01-30T10:05:20","date_gmt":"2019-01-30T10:05:20","guid":{"rendered":"https:\/\/vandorboy.com\/?p=19140"},"modified":"2022-10-07T19:44:31","modified_gmt":"2022-10-07T17:44:31","slug":"libanon-korut-a-felfedezendo-kozel-kelet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/libanon-korut-a-felfedezendo-kozel-kelet\/","title":{"rendered":"Libanon k\u00f6r\u00fat \u2013 a felfedezend\u0151 K\u00f6zel-Kelet"},"content":{"rendered":"

Libanon k\u00f6rutaz\u00e1s \u2013 az ismeretlen K\u00f6zel-Kelet.<\/strong> 2020 m\u00e1jus 1-10<\/p>\n\n\n\n

Amennyiben tetszik a program, s csatlakozn\u00e1l hozz\u00e1nk, akkor<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1nd\u00e9kodat jelezzed itt<\/a><\/h2>\n\n\n\n

10 napos utunk sor\u00e1n egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9ken lesz term\u00e9szetj\u00e1r\u00e1s \u00e9s a r\u00e9gi kult\u00far\u00e1k megismer\u00e9se.  Emellett mindig lesz id\u0151 a helyi vall\u00e1sokkal, emberekkel, piacokkal, falvakkal is megismerkedni a k\u00f6telez\u0151 turistal\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gokon t\u00fal.<\/p>\n\n\n\n

Ezt az utat azoknak aj\u00e1nlom, akik nem 4 nap\nalatt \u00e1tfutni, hanem t\u00e9nyleg megismerni akarj\u00e1k a K\u00f6zel-Kelet egyik sz\u00e1munkra\nismeretlen orsz\u00e1g\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

 Libanon\na F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger partj\u00e1val p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3 Libanon hegys\u00e9gr\u0151l kapta a nev\u00e9t\na franci\u00e1kt\u00f3l 1926-ban, l\u00e9trehozva ezzel egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llamot. Meglep\u0151 m\u00f3don s\u00edparadicsomk\u00e9nt\nis funkcion\u00e1l a K\u00f6zel-Keleten.<\/p>\n\n\n\n

Egykor innen indult \u00fatj\u00e1ra a f\u00f6n\u00edciai n\u00e9p,\nmajd j\u00e1rtak itt a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k, a r\u00f3maiak, k\u00e9s\u0151bb a Szentf\u00f6ld felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt\nharcol\u00f3 keresztesek is elhaladtak itt. Ezek ut\u00e1n az arabok h\u00f3d\u00edtott\u00e1k meg a\nvid\u00e9ket (m\u00e1sodszorra) 1500 k\u00f6r\u00fcl. V\u00e9g\u00fcl a v\u00e1ros oszm\u00e1n uralom alatt \u00e1llt,\neg\u00e9szen addig, am\u00edg 1926 szeptember 1-\u00e9n  Franciaorsz\u00e1g l\u00e9trehozta a  F\u00fcggetlen Libanoni K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got, de m\u00e9g\nmindig a sz\u00edriai n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi mand\u00e1tum ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt \u00e1llt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Libanon egy fekete folt a legt\u00f6bb utaz\u00f3\nt\u00e9rk\u00e9p\u00e9n. Pedig \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl civiliz\u00e1ci\u00f3k k\u00f6zpontja volt, nemr\u00e9giben\nm\u00e9g K\u00f6zel-Kelet Sv\u00e1jca jelz\u0151vel illett\u00e9k.  De azt\u00e1n 1975-ben 15 \u00e9vre polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faba s\u00fcllyedt.\nIzraellel t\u00f6bbsz\u00f6r is konfliktusba ker\u00fclt, s nemr\u00e9g Sz\u00edri\u00e1ban zajlott\npolg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa a szomsz\u00e9djukban.   <\/p>\n\n\n\n

Viszont ottl\u00e9t\u00fcnkkor l\u00e1tjuk, hogy Libanon egy\nmultikultur\u00e1lis orsz\u00e1g, amit mutat a \nhatalommegoszt\u00e1s is, amely szerint az \u00e1llameln\u00f6ki tiszts\u00e9get minden\nesetben maronita kereszt\u00e9ny, a minisztereln\u00f6kit szunnita muzulm\u00e1n, m\u00edg a\nparlament eln\u00f6k\u00e9nek tiszt\u00e9t s\u00edita muzulm\u00e1n vall\u00e1s\u00fa szem\u00e9ly t\u00f6lti be.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Bejr\u00fat modern pezsg\u0151 h\u00e9tk\u00f6znapjai, \u00e9jszakai\n\u00e9lete, modern negyede, f\u00e9nyei, s kontrasztk\u00e9nt t\u0151le nem messze az egyszer\u0171\nemberek h\u00e9tk\u00f6znapjai zajlanak.<\/p>\n\n\n\n

Utunk t\u00e9rk\u00e9pe<\/a>:https:\/\/goo.gl\/maps\/jejnC6rRt3dpX5sv6<\/p>\n\n\n\n

Kil\u00e9pve Bejr\u00fatb\u00f3l, \u00e9szakra a t\u00f6rt\u00e9nelmi\nByblos keresztes v\u00e1r romjai k\u00f6z\u00f6tt s\u00e9t\u00e1lhatunk, Tripoliban a mai iszl\u00e1m vil\u00e1g\nny\u00fczsg\u00e9s\u00e9t \u00e9lhetj\u00fck meg. Kicsit a term\u00e9szet fele is elindulunk, v\u00edzes\u00e9sek,\nbarlangok, kil\u00e1t\u00f3pontok,  majd a hegyek\nfel\u00e9, ahol 3090 m\u00e9teres magasban egy term\u00e9szetv\u00e9delmi \u00f6vezetben csod\u00e1ljuk az\norsz\u00e1g c\u00edmer\u00e9be ker\u00fclt libanoni c\u00e9drus erd\u0151t, \u00e9s a k\u00f6zel\u00e9ben lev\u0151 hatalmas\nkanyon rendszert a Qadesa v\u00f6lgyet. <\/p>\n\n\n\n

Elkanyarodunk Keletnek a Beeka v\u00f6lgy fel\u00e9,\nmely Libanon \u00e9l\u00e9skamr\u00e1ja.  Baalbek\ngy\u00f6ny\u00f6r\u0171en meg\u0151rz\u00f6tt R\u00f3mai kori eml\u00e9keihez, mely a K\u00f6zel \u2013Kelet\nlegcsod\u00e1latosabb \u00e9p\u00fclet egy\u00fcttese, amely tan\u00faskodik az ezredfordul\u00f3r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Bejr\u00fatt\u00f3l d\u00e9lre is elkalandozunk \u00e9s a d\u00e9li\nv\u00e9geken Szid\u00f3n (Sidon) \u00e9s T\u00fcrosz  (Sz\u00far, Tyre)\nvil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi romok helysz\u00edn\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

Libanon tizednyi Magyarorsz\u00e1g, leghosszabb\n\u00e1tm\u00e9r\u0151je 200 km \u00e9s m\u00e9gis egy hatalmas orsz\u00e1g, diverzit\u00e1s\u00e1val b\u00edr, mind\nterm\u00e9szetben mind t\u00f6rt\u00e9nelemben, ahol \u00e9vezredek eml\u00e9kei k\u00f6z\u00f6tt barangolunk.\nTr\u00f3pusi tengerpartt\u00f3l ahol t\u00e9len is 16 fokos a v\u00edz, eljutunk a 3 ezres s\u00edparadicsomokig,  vizes barlangokt\u00f3l  kanyonokig, a nagy gazdags\u00e1gt\u00f3l  a m\u00e9lyszeg\u00e9nys\u00e9gig, bev\u00e1ndorl\u00f3kt\u00f3l az\n\u0151slakosokig, a  falvakt\u00f3l  a nagy vil\u00e1gvall\u00e1sok szent helyeiig itt\nminden megtal\u00e1lhat\u00f3.  Erre a\nkaleidoszk\u00f3pra invit\u00e1llak most titeket is 9 nap erej\u00e9ig.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00fat sor\u00e1n \u00e9rintett\nUNESCO Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gek:<\/strong><\/strong><\/p>\n\n\n\n

–   Baalbek, Byblos, Tyre (T\u00fcrosz),  \nOuadi Qadisha (A Szent V\u00f6lgy)  \u00e9s a\nC\u00e9drus Erd\u0151, Anjar.<\/p>\n\n\n\n

A repjegy 100-110 ezer ft<\/p>\n\n\n\n

Utunk t\u00e9rk\u00e9pe:<\/p>\n\n\n\n

https:\/\/goo.gl\/maps\/54xKY7xxVwE85EQA7<\/a><\/p>\n\n\n\n

\nhttps:\/\/www.facebook.com\/StampedMagazine\/videos\/242617616426642\/\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n

kedvcsin\u00e1l\u00f3 vide\u00f3:<\/p>\n\n\n\n

  1. nap  Budapest \u2013 Bejr\u00fat<\/strong><\/li><\/ol>\n\n\n\n

    Menetrendszerinti j\u00e1rattal indulunk Bejrutba.<\/p>\n\n\n\n

    2.\nnap  Bejr\u00fat v\u00e1rosn\u00e9z\u00e9s<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    \u00c1tsz\u00e1ll\u00e1ssal val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hajnalban \u00e9rkez\u00fcnk\nK\u00f6zel-Kelet egyik legfontosabb l\u00e9gikik\u00f6t\u0151j\u00e9be. Felvessz\u00fck b\u00e9relt kocsinkat.<\/p>\n\n\n\n

    A napot v\u00e1rosn\u00e9z\u00e9ssel t\u00f6ltj\u00fck, s megismerked\u00fcnk\na f\u0151v\u00e1rossal.  K\u00f6zel-Kelet P\u00e1rizsak\u00e9nt\u201d\ntekintettek a v\u00e1rosra, a v\u00e1ros egyfajta elegye az eur\u00f3pai \u00e9s arab v\u00e1rosoknak.\nNyugati oldala a muzulm\u00e1n, a keleti a kereszt\u00e9ny.  <\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Belevetj\u00fck magunkat az utca forgatag\u00e1ba,\nmegn\u00e9zz\u00fck a nagymecsetet, a sz\u00e9pen fel\u00faj\u00edtott korm\u00e1nyzati negyedet, majd\nnapnyugta k\u00f6r\u00fcl s\u00e9t\u00e1lunk a tengerparti s\u00e9t\u00e1nyon, a h\u00edres \u201eGalamb Szikl\u00e1k\u201d-n\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n

    A Nemzeti\nM\u00fazeum<\/strong> kellemes csal\u00f3d\u00e1s lesz, j\u00f3l tematiz\u00e1lt, informat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, j\u00f3\nbevezet\u0151 lesz orsz\u00e1gj\u00e1r\u00e1sunk el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n

    Els\u00e9t\u00e1lunk a belv\u00e1rosban a 2008-ban\nfelavatott Mohammad Al-Amin mecset<\/strong>hez,\nmelynek 72 m\u00e9teres minaretje a mekkai nagy mecset alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s a sza\u00fadiak\nadt\u00e1k hozz\u00e1 a p\u00e9nzt \u00e9s a k\u00f6veket. A kupol\u00e1j\u00e1t pedig az isztambuli Hagia\nSophi\u00e1r\u00f3l koppintott\u00e1k.  K\u00f6zvetlen\u00fcl a\nmecset mellett egy eml\u00e9km\u0171 l\u00e1that\u00f3 a 2005-ben felrobbantott Rafiq Hariri\nminisztereln\u00f6k \u00e9s test\u0151rei el\u0151tt tisztelegve<\/p>\n\n\n\n

    A r\u00f3mai f\u00fcrd\u0151t \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t is\nhelyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ez itt a korm\u00e1nyzati negyed. Innen nem messze a Nejmeh t\u00e9r,\nahol a parlament<\/strong> \u00e9p\u00fclete \u00e1ll \u00e9s egy\nikonikus \u00f3ratorony<\/strong>, amit t\u00f6bbsz\u00f6r\nmegrong\u00e1ltak az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek harcaiban, de 90-ben siker\u00fclt helyre\u00e1ll\u00edtani\naz eredeti 1930-as art deco st\u00edlusban.  <\/p>\n\n\n\n

    Ha marad m\u00e9g id\u0151, a v\u00e1ros feletti R\u00f3zsadombon\nm\u00e9g r\u00e9gi kolostorokat tudunk megl\u00e1togatni ig\u00e9ny eset\u00e9n, vagy csak s\u00e9t\u00e1lunk a\nv\u00e1rosban.<\/p>\n\n\n\n

    Alv\u00e1s Bejr\u00fatban<\/p>\n\n\n\n

    3.\nnap  Jeita barlangok,  Jounneh k\u00f6t\u00e9lp\u00e1lya, Biblos, Tripolisz<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

    Ma b\u00e9relt kocsinkkal elindulunk egy\norsz\u00e1gj\u00e1r\u00e1sra. Hossz\u00fa napunk lesz, kor\u00e1n indulunk, m\u00e9g a dug\u00f3k el\u0151tt. Libanon\nlakoss\u00e1g\u00e1nak nagy r\u00e9sze a tengerparti szakaszon \u00e9l. A hegyek olyannyira a part\nk\u00f6zel\u00e9ben futnak, hogy a h\u00e1zak nagy r\u00e9sze csak itt f\u00e9rt el a meredek oldalba\nv\u00e1jva.<\/p>\n\n\n\n

    Alig hagyjuk el a f\u0151v\u00e1rost, l\u00e1thatatlanul a\nf\u0151\u00fat felett t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6vekre lehet lelni. Kis s\u00e9t\u00e1t tesz\u00fcnk a Nahr Al kalb<\/strong> fel\u00e9, ahol \u00f3kori k\u0151\nfeliratokat tal\u00e1lunk, s\u0151t m\u00e9g Nap\u00f3leon is hagyott itt k\u00f6vet.<\/p>\n\n\n\n

    Jeita\ngrotto (barlang) <\/strong>\u2013 Az\norsz\u00e1g egyik legnagyobb turisztikai l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga lesz a k\u00f6vetkez\u0151 meg\u00e1ll\u00f3nk,\nmelynek egy k\u00fcl\u00f6nleges vizes barlang. A l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3 cseppk\u0151-barlang a\nvil\u00e1g 10 legszebb helyei k\u00f6z\u00f6tt kapott helyet, (az\u00e9rt n\u00e9mi t\u00falz\u00e1ssal), de t\u00e9ny,\nhogy a f\u00e9l arab vil\u00e1g Libanonba j\u00e1r nyaralni, \u00edgy lett vil\u00e1gh\u00edr\u0171.  Itt tal\u00e1lhat\u00f3 a vil\u00e1g legnagyobb f\u00fcgg\u0151\ncseppk\u0151oszlopa, 8,20 m. A barlangrendszer 9 kilom\u00e9ter hossz\u00fa, \u00e9s k\u00e9t\nf\u0151barlangb\u00f3l \u00e1ll. Kabinos felvon\u00f3val lehet felmenni a fels\u0151 barlanghoz,\n\u00fatk\u00f6zben egy z\u00fag\u00f3 hegyi patak f\u00f6l\u00f6tt himb\u00e1l\u00f3zunk. Majd gyalogosan lehet\nbes\u00e9t\u00e1lni. Onnan azt\u00e1n egy “kis vonattal” lehet lemenni az als\u00f3\nbarlanghoz, ahol egy tavon cs\u00f3nak\u00e1zva n\u00e9zhetj\u00fck meg a v\u00edzben t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 cseppk\u0151\nk\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyeket.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

    Jouneh<\/strong> \u2013 Teleferique (felvon\u00f3). D\u00e9l k\u00f6r\u00fcl Harissa-n\u00e1l\n\u00fajb\u00f3l felvon\u00f3val kapaszkodunk fel a part menti hegyre a jelent\u0151s m\u00e9ret\u0171 M\u00e1ria\nszoborhoz, ami a helyi kereszt\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra zar\u00e1ndokhely. Sz\u00e9p kil\u00e1t\u00e1s ny\u00edlik a\ntengerparti r\u00e9szre. <\/p>\n\n\n\n

    Innen kb. 25 km B\u00fcblosz, ami a k\u00f6vetkez\u0151\nprogramunk..<\/p>\n\n\n\n

    B\u00fcblosz\n<\/strong>(Byblos) egykori f\u00f6n\u00edciai keresked\u0151v\u00e1ros, az\negyiptomi papirusz kereskedelem k\u00f6zpontja volt. A g\u00f6r\u00f6g biblia jelent\u00e9se:\nk\u00f6nyvek. A biblosz sz\u00f3 pedig az egyiptomi papirusz neve volt, melyet B\u00fcblosz\nv\u00e1ros\u00e1r\u00f3l neveztek el. Ez volt ugyanis az a f\u00f6n\u00edciai kik\u00f6t\u0151, ahol a f\u0151leg a\nN\u00edlus mocsaraiban termesztett \u00e9s \u00edr\u00e1sra haszn\u00e1lt papirusz nemzetk\u00f6zi kereskedelmi\nforgalomba ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    L\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga egy XII. sz\u00e1zadban, r\u00f3mai \u00e9s\nf\u00f6n\u00edciai romokra \u00e9p\u00fclt v\u00e1r,<\/strong> ahol\nfelid\u00e9zhetj\u00fck a t\u00f6bb ezer \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nelmet. \nB\u00fcblosz nevezetess\u00e9gei k\u00f6z\u00e9 tartozik az Obeliszk templom, amelyben\nbronzfigur\u00e1k tal\u00e1lhat\u00f3k, valamint a r\u00f3mai sz\u00ednh\u00e1z.<\/p>\n\n\n\n

    A f\u00f6niciaiak<\/strong>\na F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger keleti partvid\u00e9kein leteleped\u0151 n\u00e9pek voltak az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk\nel\u0151tti \u00e9vezredekben. Soha nem volt egys\u00e9ges a ter\u00fclet, sem politikai, sem\netnikai \u00e9rtelemben. Voltak k\u00f6zt\u00fck keletr\u0151l odasziv\u00e1rg\u00f3 S\u00e9mi t\u00f6rzsek \u00e9pp \u00fagy,\nmint a mai Ciprusr\u00f3l \u00e9s az \u00c9gei-tenger szigetvil\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00e9rkez\u0151 emberek. Egys\u00e9ges\n\u00e1llam sose j\u00f6tt l\u00e9tre F\u00f6n\u00edci\u00e1b\u00f3l, a v\u00e1rosok mindv\u00e9gig megtartott\u00e1k\nk\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1sukat, b\u00e1r szoros kapcsolat jellemezte \u0151ket. Vir\u00e1gkor\u00e1t i. e. 1200 \u00e9s\n700 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lte. A ter\u00fclet gazdag kereskedelmi csom\u00f3pont volt, melyet hatalmas\nbirodalmak vettek k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s az itt \u00e9l\u0151k j\u00f3l ki is haszn\u00e1lt\u00e1k ezt. A Krisztus\nel\u0151tti 2500-as \u00e9vekben az egyiptomiak nevezt\u00e9k az itt \u00e9l\u0151ket f\u00f6n\u00edciaiaknak.  A nyugati kult\u00fara a f\u00f6n\u00edciai \u00e1b\u00e9c\u00e9n kereszt\u00fcl\nk\u00f6t\u0151dik ide, amelyet a nyugati \u00e1b\u00e9c\u00e9 el\u0151dj\u00e9nek tekintenek. <\/p>\n\n\n\n

    M\u00e9g tehet\u00fcnk este egy levezet\u0151 s\u00e9t\u00e1t Batrounban, ahol a kik\u00f6t\u0151 \u00e9s a templom, meg a hangulat a m\u00e9rvad\u00f3. Sz\u00e1ll\u00e1s Tripoli k\u00f6zel\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

    \nhttps:\/\/goo.gl\/maps\/6nzGhs3WY17NYUPJ9\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n

    4. nap    Tripoli, Keresztes v\u00e1r, Piac,  Hamamok, haj\u00f3k\u00e1z\u00e1s, \u00f3v\u00e1ros<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

    Tripoli\nv\u00e1rosn\u00e9z\u00e9ssel<\/strong> kezdj\u00fck\na napot. Ny\u00fczsg\u0151, \u00e9l\u0151 igazi arab hangulat\u00fa v\u00e1ros. <\/p>\n\n\n\n

    Mecsetek,  baz\u00e1r, f\u00fcrd\u0151k, madrasa (14. sz.), \u00e9s minden\nami egy belv\u00e1ros (medina) kell\u00e9ke.  Itt\nfinom \u00e9telekkel, italokkal k\u00e9nyeztethetj\u00fck magunkat a forgatagban.<\/p>\n\n\n\n

    A v\u00e1ros legismertebb\nl\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a keresztesek v\u00e1ra<\/strong>\n(Qalat Sanjil), melyet Raymond de St. Gilles gr\u00f3f \u00e9p\u00edttetett a 1102-ben a\nzar\u00e1ndok hegy tetej\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

    A Nagy Mecset<\/strong> a 12. sz\u00e1zadb\u00f3l egy keresztesek \u00e1ltal \u00e9p\u00edtett templomra\n\u00e9p\u00fclt, melynek alapjai m\u00e9g az \u00e9szaki r\u00e9szen megn\u00e9zhet\u0151ek. Taynal mecset pedig\negy jellegzetes iszl\u00e1m \u00e9p\u00edt\u00e9szet remeke.<\/p>\n\n\n\n

    Belv\u00e1rosi s\u00e9t\u00e1nk alatt  \u00e9rdekes belekukkantani a Hamam al Nouri<\/strong> f\u00fcrd\u0151be (1333), ahol kicsit \u00e1t\u00e9lj\u00fck a korai\nk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9let helysz\u00edneinek hangulat\u00e1t..<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Souq al Haraj<\/strong> \u2013 a piac, ahol t\u00f6ltekezhet\u00fcnk illatokkal, szagokkal,\nv\u00e1ltozatos  emberekkel tal\u00e1lkozunk.  A Burj es Saaba \u2013 miniat\u0171r kast\u00e9ly ami m\u00e9g\n\u00e9rdekes lehet a v\u00e1rosban, ha lesz r\u00e1 id\u0151nk. <\/p>\n\n\n\n

     Haj\u00f3k\u00e1zni is lehet fakultat\u00edvan ha arra lenne\nig\u00e9ny (kb. 2h). <\/p>\n\n\n\n

    5. nap  Qadesha v\u00f6lgy kir\u00e1ndul\u00e1s<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    Ma elindulunk a Qadesha v\u00f6lgy<\/strong> fel\u00e9, amely m\u00e1r majd 100% kereszt\u00e9ny z\u00f3na. A nap v\u00e9g\u00e9re 2000 m\u00e9ter k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n lesz\u00fcnk, ahol m\u00e1r kellemesebb lesz a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet. A maronit\u00e1k (egy kereszt\u00e9ny k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g) \u00e9lnek ezen a ter\u00fcleten t\u00f6bb mint 1500 \u00e9ve. <\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Mai nap egy 13 km-es kir\u00e1ndul\u00e1st tervez\u00fcnk, \u00e9rintve p\u00e1r v\u00f6lgyb\u00e9li molostort is, \u00e9s j\u00f3r\u00e9szt komolyabb szintemelked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl abszolv\u00e1lhat\u00f3 a t\u00fara. A kanyon meredek oldal\u00e1ban sz\u00e1mtalan monostort v\u00e1jtak a szikl\u00e1ba, ahol szerzetesek \u00e9lt\u00e9k \u00e9let\u00fcket. A hegytet\u0151k\u00f6n pedig kis falvak \u00e9p\u00fcltek, ahol javar\u00e9szt ez a kereszt\u00e9ny kisebbs\u00e9g \u00e9li mai napig \u00e9let\u00e9t. A v\u00f6lgy ment\u00e9n sz\u00e1mos kolostor \u00e9s templom is tal\u00e1lhat\u00f3, mi az egyik legszebbet n\u00e9zz\u00fck meg, a Qozhaya kolostort<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

    Este Bcharre faluj\u00e1ban alv\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

    6. nap Bcharre, Ehden park, Cedres, <\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    1998 \u00f3ta az UNESCO vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi list\u00e1n szerepel a ter\u00fclet, ahol sok turista \u00fatvonal is tal\u00e1lhat\u00f3. Ehden k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n tehet\u00fcnk egy 2 km s\u00e9t\u00e1t a term\u00e9szetben<\/strong> j\u00f3l jelzett \u00f6sv\u00e9nyeken. Itt megtal\u00e1lhat\u00f3 az orsz\u00e1g n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1nak a 40%-a, 1050 n\u00f6v\u00e9ny k\u00e9p\u00e9ben, melynek 12%-a vesz\u00e9lyeztetett, s n\u00e9ha farkasok, hi\u00e9n\u00e1k  \u00e9s szarvasokkal is lehet tal\u00e1lkozni. <\/p>\n\n\n\n

    Bcharre a sz\u00e9ls\u0151jobbos Maronita falangiast\u00e1k sz\u00e9khelye. Ez \u00edgy biztos nem hangzik valami j\u00f3l, de a val\u00f3s\u00e1gban egy b\u00e9k\u00e9s kis falu, sz\u00e9p templomokkal, b\u00e9k\u00e9s k\u00f6rnyezetben, \u00e9ttermekkel, sz\u00e1ll\u00e1sokkal. <\/p>\n\n\n\n

    Szent Saba templom\u00e1hoz \u00e9s a sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1hoz\ndedik\u00e1lt Notre Dame de Lourdes grotto-hoz is els\u00e9t\u00e1lunk.<\/p>\n\n\n\n

    De ami miatt \u00e9rdekes,  Khalil Gibran<\/strong> misztikus \u00edr\u00f3 m\u0171v\u00e9sz sz\u00fcl\u0151helye, akinek a h\u00e1za ma ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 t\u00e9r is, van egy m\u00fazeuma, \u00e9s felette Qadesha\nbarlang<\/strong>, \u00e9s f\u00f6n\u00edciai s\u00edrokat\nis megn\u00e9zhet\u00fcnk a k\u00f6zelben.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Ha kir\u00e1ndul\u00e1s<\/strong>ra\nadjuk fej\u00fcnket, akkor \u00f6sszek\u00f6thet\u00fcnk t\u00f6bb \u00fatvonalat is.  A Deir mar Elisa (Elizeusz) \u2013 maronita\np\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g k\u00f6zpontja lehet egy j\u00f3 c\u00e9lpont. \nVagy Chapel of Nar Chmouni, Deir as Salib (remete barlangok), Qannoubin monostor\na 4. sz-b\u00f3l, Deir Mar Antonius Qozhaya remetes\u00e9g a legnagyobb, itt m\u00e9g kis m\u00fazeumjuk\nis van. <\/p>\n\n\n\n

    Cedres<\/strong> \u2013 egy kis nemzeti park, ahol m\u00e9g van p\u00e1r\nLibanoni c\u00e9drus. Mindannyian ismerj\u00fck Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar h\u00edres\nfestm\u00e9ny\u00e9t a Mag\u00e1nyos c\u00e9drust. Ez\u00e9rt felkeress\u00fck az \u201e\u00dar c\u00e9drusai\u201d (Horsh Arz\nel-Rab) ligetet, ahol a fest\u0151 meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette a t\u00f6bb ezer \u00e9ves f\u00e1t, amit egy\nfrancia k\u00f6lt\u0151r\u0151l Lamartine f\u00e1j\u00e1ra kereszteltek. A fa m\u00e1r a hatvanas \u00e9vekben\nkisz\u00e1radt, \u00e9s az\u00f3ta a halott Krisztus f\u00e1j\u00e1nak h\u00edvj\u00e1k, de a ligetb\u0151l maradt m\u00e9g\nn\u00e9h\u00e1ny \u00f6reg p\u00e9ld\u00e1ny, amelyet megn\u00e9zhet\u00fcnk egy kellemes \u00f3r\u00e1s s\u00e9ta\nkeret\u00e9ben.  El\u00e9g fotog\u00e9n k\u00f6rny\u00e9k. <\/p>\n\n\n\n

    Itt tal\u00e1lhat\u00f3 jelent\u0151sebb ter\u00fcleten az igazi\nc\u00e9druserd\u0151, amely egykoron az eg\u00e9sz orsz\u00e1got bebor\u00edtotta. A c\u00e9drusok\negykoron az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1got szimboliz\u00e1lt\u00e1k \u00e9s jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rultak az\norsz\u00e1g gazdas\u00e1gi \u00e9rt\u00e9k\u00e9hez. <\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Libanonnak a z\u00e1szlaj\u00e1ban is benne van az ikonikus c\u00e9drus fa<\/strong>, val\u00f3j\u00e1ban az \u00e9vezredek sor\u00e1n az orsz\u00e1g fakincseit  m\u00e1r r\u00e9ges-r\u00e9g lerabolt\u00e1k a haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u0151k \u00e9s \u00e1csok, de m\u00e9g vas\u00fati talpf\u00e1nak is ezt haszn\u00e1lt\u00e1k el\u0151deik, ez\u00e9rt is lett most v\u00e9dett ter\u00fclet. Ami maradt az Unesco v\u00e9detts\u00e9get \u00e9lvez \u00e9s nemzeti park.  S term\u00e9szetesen egy Csontv\u00e1ry Eml\u00e9kt\u00e1bla, illetve c\u00e9drusb\u00f3l faragott organikus szobrok<\/p>\n\n\n\n

    Alv\u00e1s ism\u00e9t \nBcharre-ben.<\/p>\n\n\n\n

    6.\nnap, Dahr el Qadib \u2013 trekking, Al Afqa v\u00edzes\u00e9s, Balbek<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    A libanoni hegys\u00e9g t\u00faloldal\u00e1ra indulunk Balbek fele.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Az 1952-ben felfedezett H\u00e1rom h\u00edd-v\u00edzes\u00e9s<\/strong> az els\u0151 meg\u00e1ll\u00f3nk, mely Libanon egyik k\u00fcl\u00f6nleges\nl\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga, a vil\u00e1g legk\u00fcl\u00f6nlegesebb v\u00edzes\u00e9se. <\/p>\n\n\n\n

    Innen m\u00e9g elaut\u00f3zunk az Afqa v\u00edzes\u00e9shez<\/strong>, ahol Afrodit\u00e9 \u00e9s Adonis tal\u00e1lkoztak hal\u00e1luk el\u0151tt. Egy r\u00f6vid s\u00e9ta keret\u00e9ben ism\u00e9t a term\u00e9szettel lesz\u00fcnk \u00e9s m\u00e9g egy viaduktot is l\u00e1tunk, meg egy barlangot.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Felkeress\u00fck Balbek el\u0151tt a vil\u00e1g leghosszabb,\nember \u00e1ltal kitermelt \u00e9s fazonra v\u00e1gott k\u00f6v\u00e9t, 21,5 m hossz\u00fa, 1000 tonn\u00e1s\nm\u00e9szk\u0151 megalitot,  amit Hajar al-Hibla\nn\u00e9ven emlegetnek, magyarul a terhes n\u0151 k\u00f6ve. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag aki meg\u00e9rinti, egy\ncsap\u00e1sra term\u00e9keny lesz.<\/p>\n\n\n\n

    V\u00e9g\u00fcl meg\u00e9rkez\u00fcnk az \u00f3kori r\u00f3mai vil\u00e1g Heliopolis-\u00e1ba. Balbek<\/strong> az \u00f3kori vil\u00e1g\negyik legjelent\u0151sebb v\u00e1rosa volt (UNESCO vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g). A t\u00f6bb mint 4000 \u00e9ves\nm\u00faltra visszatekint\u0151 v\u00e1ros a f\u00f6n\u00edciaiak \u00e9s a r\u00f3maiak szakr\u00e1lis k\u00f6zpontja volt,\nj\u00f3shely \u00e9s zar\u00e1ndokhely is egyben.  A\nv\u00e1rost elnevezt\u00e9k Heliopolisznak (napv\u00e1ros)<\/p>\n\n\n\n

    A r\u00f3maiak\u00a0 f\u00f6n\u00edciai m\u00e9rn\u00f6k\u00f6kkel terveztett\u00e9k az \u00e9p\u00fcleteiket, az impoz\u00e1ns bej\u00e1rathoz vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151sor h\u00e1rom egys\u00e9gre tagolt, ami nem jellemz\u0151 a r\u00f3mai \u00e9p\u00edt\u00e9szetre.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"
    Balbek<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

    Gyakorlatilag egy hatalmas megemelt teraszt\nhoztak l\u00e9tre, melyre az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeiket emelt\u00e9k. N\u00e9gy \u00f3ri\u00e1si templomot \u00e9s sz\u00e1mos\negy\u00e9b \u00e9p\u00fcletet h\u00faztak fel ide, Jupiter, Bacchus, Merk\u00far \u00e9s V\u00e9nusz temploma\ntal\u00e1lhat\u00f3 a v\u00e1ros f\u00f6l\u00e9 magasod\u00f3 teraszon. <\/p>\n\n\n\n

    A Jupiter templom k\u00f6zel\u00e9ben v\u00e9grehajtott\n\u00e1sat\u00e1sok felt\u00e1rt\u00e1k az emberi telep\u00fcl\u00e9sek nyomait a korai bronzkor folyam\u00e1n (i.\ne. 2900-2300). A f\u00f6niciaiak i. e. 2000 k\u00f6r\u00fcl telepedtek le Baalbekben \u00e9s els\u0151\ntemplomukat Ba\u00e1lnak, a Napistennek szentelt\u00e9k, akir\u0151l a v\u00e1ros a nev\u00e9t\nkapta.  Ezeknek az \u00e9p\u00fcleteknek a romjait\nhaszn\u00e1lt\u00e1k alapul a r\u00f3maiak Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tti \u00e9vsz\u00e1zadban\nkezdt\u00e9k, \u00e9s 200 \u00e9ven \u00e1t tartott az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s. Ahogy a mond\u00e1s tartja: lass\u00fa\nmunk\u00e1hoz id\u0151 kell.<\/p>\n\n\n\n

    K\u00e9s\u0151bb azt\u00e1n f\u00f6ldreng\u00e9sek \u00e9s h\u00e1bor\u00fak puszt\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rost, de m\u00e9g \u00edgy is j\u00f3 \u00e1llapotban maradt meg az ut\u00f3kornak.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"
    Anjar<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

    Alv\u00e1s Balbek v\u00e1ros\u00e1nak k\u00f6zel\u00e9ben<\/p>\n\n\n\n

    7. nap  Qaraoun v\u00edzt\u00e1roz\u00f3, Anjar, Ksara, Beiteddine palace<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    Innen Anjar<\/strong> fel\u00e9 vessz\u00fck az ir\u00e1nyt, mely fontos keresked\u0151 v\u00e1ros volt. A 8. sz\u00e1zadban alap\u00edtott v\u00e1ros\u00e1t ma f\u0151leg \u00f6rm\u00e9ny bev\u00e1ndorl\u00f3k lakj\u00e1k, akik T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gb\u00f3l telep\u00fcltek \u00e1t ide a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n. Baalbek ut\u00e1n az UNESCO vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi list\u00e1n szerepl\u0151 Anjar, Walid kalifa \u00e1ltal alap\u00edtott v\u00e1ros, az Omajj\u00e1d v\u00e1rostervez\u00e9s egyik legkiemelked\u0151bb p\u00e9ld\u00e1ja. A fallal meger\u0151s\u00edtett, 4 r\u00e9szre osztott, szimmetrikus utc\u00e1s v\u00e1roska, biz\u00e1nci be\u00fct\u00e9st is hordoz. A nagy palota eg\u00e9sz j\u00f3l helyre\u00e1ll\u00edtott. P\u00e1r \u00f3r\u00e1t itt is b\u00f3kl\u00e1szunk.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Innen nem messze egy bortermel\u0151 vid\u00e9k<\/strong> van, \u00edgy meg\u00e1llunk Ksara-ban, egy bork\u00f3stol\u00f3ra.<\/p>\n\n\n\n

    \u00datba ejtj\u00fck a nagyon fotog\u00e9n Lake Qaraoun<\/strong> v\u00edzt\u00e1roz\u00f3t, s l\u00e1thatjuk a falusi \u00e9letet.          <\/p>\n\n\n\n

    Innen elindulunk a hegyeken kanyarogva tengerpart fele a Chouf hegys\u00e9gen kereszt\u00fcl, s ha lesz m\u00e9g id\u0151nk, egy C\u00e9drus nemzeti parkot is megl\u00e1togatunk, s\u00e9t\u00e1lunk 1-2h-t.<\/p>\n\n\n\n

    A v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lunk Deir El Kamar faluja, az em\u00edrek \u00e9s hercegek f\u0151v\u00e1rosa. A v\u00e1ros t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9v \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlus\u00e1t \u0151rizte meg, \u00edgy m\u00e9lt\u00e1n lett az UNESCO vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sze. A v\u00f6r\u00f6s tet\u00f6s k\u0151\u00e9p\u00fcletei a libanoni korm\u00e1nyz\u00f3k rezidenci\u00e1i voltak a XVI. \u00e9s XVIII. sz\u00e1zadban. A Beiteddine palace<\/strong> – Beshir Chebab em\u00edr olasz mesterek \u00e1ltal de libanoni st\u00edlusban \u00e9p\u00edttetett palota komplexumot n\u00e9zz\u00fck meg, amit  libanoni, damaszkuszi \u00e9s olasz mesterek a XIX. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtettek II. Emir Bechir megrendel\u00e9s\u00e9re. Van itt biz\u00e1nci mozaikok, m\u00fazeum,  A sz\u00e9p \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezetben \u00e9rdekes 1 \u00f3r\u00e1t barangolhatunk a ter\u00fcleten, s l\u00e1thatjuk milyen pomp\u00e1ban \u00e9ltek itt az uralkod\u00f3k..   <\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    \u00c9rdekes lehet m\u00e9g Deir El Kamar-ban a Mir\nAmin palota, ami ma sz\u00e1lloda, \u00e9tterem, nem messze van a viasz m\u00fazeum\n(panoptikum) \u00e9s p\u00e1r km. a Moussa Al Maamari \u00e1ltal saj\u00e1t kez\u0171leg \u00e9p\u00edtett Moussa kast\u00e9ly<\/strong>. Ha valaki m\u00e9g\nbefogad\u00f3k\u00e9pes itt is el lehet t\u00f6lteni egy kis id\u0151t.  Este s\u00e9ta a kis utc\u00e1kon, be\u00fclhet\u00fcnk egy kis\nvend\u00e9gl\u0151be vacsor\u00e1zni.<\/p>\n\n\n\n

    Deir El Kamar-ban alszunk, ebben a kellemes\nhegyi faluban. <\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    8.\nnap  Sidon (Saida), T\u00fcrosz (Tyre)  Beirut<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    D\u00e9lel\u0151tt innen leereszked\u00fcnk vissza a tengerparthoz, ahol ism\u00e9t a l\u00e1bunk el\u00e9 ker\u00fcl az \u00f3kor, \u00e9s Sidon (Saida) v\u00e1rosa. <\/p>\n\n\n\n

    A biblia szerint No\u00e9 lesz\u00e1rmazottja, K\u00e1na\u00e1n\nels\u0151sz\u00fcl\u00f6tt fia, Szid\u00f3n volt szid\u00f3niak \u0151se. R\u00f3la nevezt\u00e9k el a v\u00e1rost, \u00e9s\n\u00e9veken \u00e1t ez volt a legjelent\u0151sebb telep\u00fcl\u00e9se a f\u00f6n\u00edciaiaknak. l\u00e9v\u00e9n Szid\u00f3n a\nf\u00f6n\u00edciai part egyik legjobb kik\u00f6t\u0151j\u00e9vel meg\u00e1ldatott ter\u00fclet, nagy kereskedelmi\nk\u00f6zpont lett ahol a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n k\u00f6zleked\u0151 karav\u00e1nok tal\u00e1lkoztak a haj\u00f3sokkal,\nakik az \u00e1ruikat a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengeren tov\u00e1bb sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Sidon el\u0151tt Eshmoun<\/strong>-ban \u00e1llunk meg egy templom\nromjain\u00e1l. Eshmun szent\u00e9lye az\negyik legfontosabb f\u00f6n\u00edciai szent\u00e9ly volt. A gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 istennek, Eshmunnak\naj\u00e1nlott\u00e1k, akit legk\u00e9s\u0151bb az i. e. 4. sz\u00e1zadt\u00f3l Aszkl\u00e9piosz istennel\nazonos\u00edtottak.<\/p>\n\n\n\n

    Innan csak p\u00e1r kilom\u00e9ter a\nf\u00f6niciai Szid\u00f3n<\/strong>, a vil\u00e1g legr\u00e9gebbi, folyamatosan lakott v\u00e1rosa, egyesek szerint 6-7\nezer \u00e9ves. B\u00fcblosz v\u00e1rosa ugyan vitatja ezt, \u00e9s a szentf\u00f6ldi Jerik\u00f3ban is id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk\nel\u0151tti X. sz\u00e1zadi leleteket tal\u00e1ltak, de igazi \u00f3kori telep\u00fcl\u00e9s volt.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Szid\u00f3n t\u00f6rt\u00e9nete a Kr. e. 4. \u00e9vezredig ny\u00falik\nvissza. Az \u00f3kori gazdag, f\u00f6n\u00edciai keresked\u0151v\u00e1ros t\u00f6bbek k\u00f6zt elef\u00e1ntcsont\nfaragv\u00e1nyair\u00f3l, arany \u00e9s ez\u00fcst \u00e9kszereir\u0151l, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00fcvegt\u00e1rgyair\u00f3l volt h\u00edres.\nEz\u00e9kiel pr\u00f3f\u00e9ta Szid\u00f3n ellen is j\u00f6vend\u00f6lt. A kereszt\u00e9nys\u00e9g gyorsan elterjedt\nitt az I. sz\u00e1zadban, P\u00e1l apostol, miel\u0151tt R\u00f3m\u00e1ba ment, megl\u00e1togatta az itteni\ntestv\u00e9reket. <\/p>\n\n\n\n

    L\u00e1tnival\u00f3k: \nA tengerparti er\u0151d<\/strong> 1228-b\u00f3l,\namit Sea Castle-nek h\u00edvnak \u00e9s egy f\u00f6niciai temlomra \u00e9p\u00fclt. \u00e9s a 17. sz-ban\nsz\u00e9pen helyre\u00e1ll\u00edtottak.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Khan el Franj \u2013 egy 19. sz\u00e1zadi francia el\u0151kel\u0151\nlak\u00f3\u00e9p\u00fclete, vagy a Debbane palota<\/strong>\nis meg\u00e9r egy pillant\u00e1st. A szappan\nm\u00fazeum<\/strong> is \u00e9rdekes lehet, a sz\u00e1r\u00edt\u00f3ival, ahol a 17. sz\u00e1zadt\u00f3l m\u00e1r\nk\u00e9sz\u00edtettek szappant.<\/p>\n\n\n\n

    A nagy Omari mecset<\/strong>, 13. sz\u00e1zadi iszl\u00e1m \u00e9p\u00edt\u00e9szet jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja. Avagy a Bab al Saraj 1201 a legr\u00e9gebbi \u00e9s a legnagyobb kupol\u00e1val b\u00edr\u00f3 mecset, melyhez a k\u00f6veket Olaszorsz\u00e1gb\u00f3l hozatt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

    Ut\u00e1na szabadid\u0151ben lehet bolyongani a\nhatalmas r\u00e9gi baz\u00e1r<\/strong> sik\u00e1toros\nlabirintus\u00e1ban illatok, zajok kavalk\u00e1dj\u00e1ban. Lehet barangolni a Murex hegyen,<\/strong> mely kagyl\u00f3k ezreib\u0151l\n\u00e9p\u00fclt, amib\u0151l sz\u00ednez\u00e9ket vontak ki. (kb. 10 ezer kagyl\u00f3 kellett 1 gramm lila\nfest\u00e9k kivon\u00e1s\u00e1hoz.) Van egy temet\u0151 is, ha valaki felkapaszkodna oda. <\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Ha id\u0151nk engedi, a v\u00e1ltozatoss\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt ism\u00e9t egy bibliai helyhez zar\u00e1ndokolhatunk. Maghdouche<\/strong> kicsi v\u00e1rosk\u00e1j\u00e1ban van egy M\u00e1ria szobor a hegytet\u0151n, ahol a helyiek hite szerint M\u00e1ria J\u00e9zusra v\u00e1rt, mialatt \u0151 Szid\u00f3nban pr\u00e9dik\u00e1lt, \u00e9s seg\u00edtett egy l\u00e1nya gy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1\u00e9rt esedez\u0151 asszonynak. A barlang, ahol M\u00e1ria az \u00e9jszak\u00e1t t\u00f6lt\u00f6tte, ma zar\u00e1ndokhely.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    D\u00e9lut\u00e1n T\u00fcroszba<\/strong> (Tyre, Sour) utazunk, ami m\u00e9g 40 km d\u00e9lre , az izraeli hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben. F\u00f6n\u00edciai kik\u00f6t\u0151v\u00e1ros. A v\u00e1ros \u00f3kori r\u00e9szei 1984 \u00f3ta az UNESCO vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi list\u00e1n szereplnek. Az \u00d3korban \u00e9lte a f\u00e9nykor\u00e1t; haj\u00f3sai alap\u00edtott\u00e1k Kart\u00e1g\u00f3t, \u00e9s a legend\u00e1k szerint itt sz\u00fcletett Eur\u00f3p\u00e9 \u00e9s Dido. <\/p>\n\n\n\n

    A v\u00e1rosb\u00f3l az oszlopsorokkal szeg\u00e9lyezett\nr\u00f3mai utak, egy diadal\u00edv, a tornacsarnok, a f\u00fcrd\u0151 \u00e9s az ar\u00e9na romjai l\u00e1that\u00f3k.\nA v\u00e1rosfal egy r\u00e9sze f\u00f6n\u00edciai eredet\u0171. A falmaradv\u00e1nyok egy m\u00e1sik r\u00e9sze a\nkeresztesek kor\u00e1ra dat\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

    – <\/strong>Nagy S\u00e1ndor \u00e9s a r\u00f3mai id\u0151k nyom\u00e1ban j\u00e1rhatunk ism\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n

    9. nap T\u00fcrosz,\u00a0hippodrom,\u00a0belv\u00e1rosi\u00a0s\u00e9t\u00e1k,\u00a0baz\u00e1r,\u00a0cors\u00f3,\u00a0f\u00fcrd\u00e9s<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    T\u00fcrosz<\/strong> az \u00f3kori F\u00f6n\u00edcia legjelent\u0151sebb v\u00e1ros\u00e1llama,\n\u00e9s a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je volt. Haj\u00f3sai alap\u00edtott\u00e1k i.e.\n814-ben Karth\u00e1g\u00f3t. Id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tti VI. sz\u00e1zadban a babil\u00f3niaiak 13 \u00e9vig\npr\u00f3b\u00e1lkoztak, de sikertelen\u00fcl ostromolt\u00e1k meg a v\u00e1rat. A bevehetetlennek hitt\nv\u00e1rost i.e. 332-ben Nagy S\u00e1ndor seregei m\u00e9gis el tudt\u00e1k foglalni.  A k\u00f6z\u00e9pkorban folyamatosan elvesztette\njelent\u0151s\u00e9g\u00e9t majd a XIII. sz\u00e1zadban a mamelukok csaknem teljesen\nelpuszt\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

    A r\u00e9g\u00e9szeti ter\u00fcletre l\u00e1togatunk el, ahol egy\nidegenvezet\u0151 \u00e9l\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra a k\u00f6vek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n

    Al Mina archeol\u00f3giai ter\u00fclet<\/strong> az 5 ezer \u00e9ves els\u00fcllyedt egyiptomi kik\u00f6t\u0151h\u00f6z visz minket. A mozaikos utca a r\u00f3mai \u00e9s biz\u00e1nci id\u0151kre vezet vissza minket. A ter\u00fcleten az agora, az oszlopos utca, mozaikos utca, \u00e9s egy r\u00f3mai f\u00fcrd\u0151 leny\u0171g\u00f6z\u0151 m\u00e9g \u00edgy t\u00f6bb ezer \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l is.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Al Bass archeol\u00f3giai ter\u00fclet egy temetkez\u00e9si ter\u00fclet, nekropolisz,<\/strong> m\u00e1rv\u00e1ny \u00e9s k\u0151szarkof\u00e1gokkal. A  Romai hyppodrome<\/strong> is mag\u00e1val ragad\u00f3, \u00e9s a v\u00edzvezet\u00e9keket is megn\u00e9zhetj\u00fck. <\/p>\n\n\n\n

    Els\u00e9t\u00e1lunk a hal\u00e1szkik\u00f6t\u0151kig, ahol m\u00e1ig fahaj\u00f3kat is l\u00e1tunk k\u00f6zlekedni. Ott egy Ottom\u00e1n kori souq<\/strong>-ban (baz\u00e1r) barangolunk kicsit, majd eln\u00e9z\u00fcnk a kereszt\u00e9ny negyedbe is, s v\u00e9g\u00fcl a vil\u00e1g\u00edt\u00f3 toronnyal z\u00e1rjuk a s\u00e9t\u00e1nkat. (A menek\u00fclt t\u00e1bort akkor ha biztons\u00e1gos \u00e9s lesz r\u00e1 id\u0151nk, illetve ha mindenki akarja, van egy “m\u00fazeum”, ahol a h\u00e1bor\u00fa eml\u00e9kei m\u00e9g az utc\u00e1n hevernek, s vannak t\u00far\u00e1k, ahol v\u00e9gigvezetnek ezeken a helyeken \u00e9s sztorikkal t\u00f6ltik meg.). <\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure>\n\n\n\n

    Visszat\u00e9r\u00fcnk Beirut-ba, \u00e9s m\u00e9g megn\u00e9zhet\u00fcnk dolgokat amik kimaradtak, pld. Nemzeti m\u00fazeum, kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetek m\u00fazeuma, Beit Mary, stb. Este vacsora a tengerparton, majd ir\u00e1ny a rept\u00e9r.<\/p>\n\n\n\n

    10. nap <\/p>\n\n\n\n

    Hajnalban rep\u00fcl\u00e9s haza.<\/p>\n\n\n\n

    \"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n


    <\/p>\n\n\n\n

    Vissza\u00e9rkez\u00fcnk \u00e1tsz\u00e1ll\u00e1ssal Budapestre.<\/p>\n\n\n\n

    Amennyiben tetszik a program, s csatlakozn\u00e1l hozz\u00e1nk, akkor<\/p>\n\n\n\n

    Sz\u00e1nd\u00e9kodat jelezzed itt<\/a><\/h2>\n\n\n\n

    Mi\u00e9rt utazz velem? <\/strong><\/p>\n\n\n\n

    21 \u00e9rv, hogy mi\u00e9rt utazz velem.<\/a><\/h3>\n\n\n\n

    Egy kiv\u00e1l\u00f3 blogot aj\u00e1nlok olvas\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n

    https:\/\/fikatours.blogspot.com\/2019\/05\/libanon.html?fbclid=IwAR05T0bcpZ1veYGFO1LIUTVhuwXQePDVaQCtpSUjDH9W0h5iJAilk0tu6Qw<\/a><\/p>\n\n\n\n

    Kiutaz\u00e1s: <\/p>\n\n\n\n

    Menetrend szerint k\u00f6zleked\u0151 nemzetk\u00f6zi\nrep\u00fcl\u0151j\u00e1rattal.<\/p>\n\n\n\n

    A rep\u0151l\u0151jegy\u00e1r a t\u00e9nyleges foglalhat\u00f3 szabad\nhelyek szerint v\u00e1ltozhat.<\/p>\n\n\n\n

    A ter\u00fcletr\u0151l: <\/p>\n\n\n\n

    Libanon orsz\u00e1g D\u00e9lnyugat-\u00c1zsi\u00e1ban, a\nK\u00f6zel-Keleten. \u00c9szakr\u00f3l \u00e9s keletr\u0151l Sz\u00edria, d\u00e9lr\u0151l Izrael, nyugatr\u00f3l pedig a\nF\u00f6ldk\u00f6zi-tenger hat\u00e1rolja. Libanon ter\u00fclete Magyarorsz\u00e1g\u00e9nak kb. egy-kilencede.<\/p>\n\n\n\n

    Id\u0151j\u00e1r\u00e1s: <\/p>\n\n\n\n

    parti s\u00edks\u00e1g meleg, mediterr\u00e1n \u00e9ghajlat\u00fa,\nsz\u00e1raz nyarakkal. Nagyobb magass\u00e1gokban t\u00e9len gyakori a fagy, decembert\u0151l\n\u00e1prilisig h\u00f3 is el\u0151fordul. A tenger vize t\u00e9len is elviselhet\u0151 a f\u00fcrd\u00e9shez (kb.\n16 \u00b0C).<\/p>\n\n\n\n

    V\u00edzum: <\/p>\n\n\n\n

    Magyar \u00e1llampolg\u00e1roknak nem kell v\u00edzum Libanonba, 30 napn\u00e1l r\u00f6videbb id\u0151re.<\/p>\n\n\n\n

    Biztos\u00edt\u00e1s: <\/p>\n\n\n\n

    Az \u00fat teljes id\u0151tartam\u00e1t lefed\u0151 biztos\u00edt\u00e1s\nmegk\u00f6t\u00e9se utaz\u00e1si felt\u00e9tel. Irod\u00e1nkban van lehet\u0151s\u00e9g kedvezm\u00e9nyes baleset,\nbetegs\u00e9g poggy\u00e1szbiztos\u00edt\u00e1s megk\u00f6t\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

    Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi tudnival\u00f3k: <\/p>\n\n\n\n

    K\u00f6telez\u0151 olt\u00e1s nincs. Aj\u00e1nlott, ami minden \u00fatra hasznos: Hepa A, B, Diperte. Amennyiben t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni szeretne a t\u00e9rs\u00e9gben el\u0151fordul\u00f3 megbeteged\u00e9sekr\u0151l, k\u00e9rj\u00fck, forduljon orvos\u00e1hoz, vagy a nemzetk\u00f6zi olt\u00f3k\u00f6zpontokhoz.<\/p>\n\n\n\n

    Tov\u00e1bbi info: www.oek.hu<\/p>\n\n\n\n

    Orsz\u00e1gos Epidemiol\u00f3giai K\u00f6zpont<\/p>\n\n\n\n

    Nemzetk\u00f6zi Utaz\u00e1s-eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s\nOlt\u00f3k\u00f6zpont.<\/p>\n\n\n\n

    A valuta\u00e1rfolyam v\u00e1ltoz\u00e1sok az \u00e1rakat m\u00f3dos\u00edthatj\u00e1k.\nAz \u00fat \u00e1rai 1 EUR = 320 Ft, 1 USD = 280 Ft \u00e1rfolyamig \u00e9rv\u00e9nyesek.<\/p>\n\n\n\n

    Az utat kisebb l\u00e9tsz\u00e1mmal is tudjuk ind\u00edtani, csak m\u00e1s\n\u00e1ron \u00e9s m\u00e1s szolg\u00e1ltat\u00e1sokkal.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Libanon k\u00f6rutaz\u00e1s 9 napban V\u00e1ndorboy-al.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":19144,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[35,122],"tags":[339,357,338,574],"class_list":["post-19140","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kozel-kelet","category-utazz-velem-kulfoldre","tag-bejrut","tag-kozel-kelet-2","tag-libanon","tag-muszlim-vilag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19140","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=19140"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19140\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/19144"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=19140"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=19140"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=19140"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}