<\/p>\n
M\u00f3dszerprobl\u00e9ma<\/u><\/strong><\/p>\n Humanista vez\u00e9rfogalmak:<\/p>\n Gadamer filoz\u00f3fiai sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00edrta ezt a k\u00f6nyv\u00e9t, ahol a k\u00e9rd\u00e9s nem az, hogy mit tesz\u00fcnk \u00e9s mit kellene tenn\u00fcnk, hanem az, hogy akar\u00e1sunkon \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk\u00f6n t\u00fal mi t\u00f6rt\u00e9nik vel\u00fcnk<\/u>. A t\u00f6rt\u00e9neti szellemtudom\u00e1nyok egy humanista \u00f6r\u00f6ks\u00e9ggel s\u00e1f\u00e1rkodtak, amely a m\u0171v\u00e9szet tapasztalat\u00e1hoz k\u00f6zel\u00edt. A vit\u00e1t a term\u00e9szettudom\u00e1nyok \u00e9s a szellemtudom\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt nem a m\u00f3dszerek, hanem a megismer\u00e9si c\u00e9lok k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge<\/u> adja. Kant filoz\u00f3fiai k\u00e9rd\u00e9st tett fel, \u00e9s azt k\u00e9rdezte, hogy megismer\u00e9s\u00fcnknek melyek azok az el\u0151felt\u00e9telei, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik a modern tudom\u00e1nyt, s ennek meddig terjed az \u00e9rv\u00e9nye? Hogyan lehets\u00e9ges a meg\u00e9rt\u00e9s? A meg\u00e9rt\u00e9s szerinte nem a szubjektum egyik viselked\u00e9sm\u00f3dja, hanem mag\u00e1nak a jelenval\u00f3 l\u00e9tnek a l\u00e9tm\u00f3dja. Ebben az \u00e9rtelemben haszn\u00e1lta a hermeneutika fogalm\u00e1t. A dolog term\u00e9szet\u00e9ben\u00a0 benne rejlik, hogy a meg\u00e9rt\u00e9s mozg\u00e1sa \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s egyetemes. P\u00e9ld\u00e1ul a m\u0171alkot\u00e1sok eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9ge olyan fel\u00e9p\u00edt\u00e9si t\u00f6rv\u00e9nyeken \u00e9s alak\u00edt\u00e1si sz\u00ednvonalon nyugszik, amelyek a t\u00f6rt\u00e9neti eredet \u00e9s a kultur\u00e1lis hovatartoz\u00e1s valamennyi korl\u00e1tj\u00e1n t\u00fall\u00e9pnek.<\/p>\n Az \u00edzl\u00e9st <\/strong>sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pp valamin k\u00e9pezz\u00fck, ami a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l megszabja, hogy mi ir\u00e1nt k\u00e9pezz\u00fck.<\/p>\n A hermeneutikai szempont egyetemess\u00e9g\u00e9t a m\u0171v\u00e9szet tapasztalat\u00e1val kezdi, hogy a meg\u00e9rt\u00e9s jelens\u00e9g\u00e9t el\u00e9g t\u00e1g horizontba tudja helyezni. A m\u0171alkot\u00e1s tapasztalata mindig t\u00fall\u00e9pi az \u00e9rtelmez\u00e9s szubjekt\u00edv horizontj\u00e1t. P\u00e9ld\u00e1ul:<\/p>\n T\u00f6rt\u00e9nelemfelfog\u00e1s <\/u>: r\u00e9gebben m\u00e1sk\u00e9pp olvast\u00e1k a forr\u00e1sokat, mert akkor m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sek, m\u00e1s el\u0151\u00edt\u00e9letek \u00e9s \u00e9rdekek mozgatt\u00e1k a kutat\u00f3kat.<\/p>\n Sz\u00f3t\u00f6rt\u00e9neti vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok <\/u>azt jelentik, hogy ez mag\u00e1nak a meg\u00e9rt\u00e9snek a mozzanata.<\/p>\n Nyelvis\u00e9g<\/u>: a hermeneutikai tudat valamennyi m\u00f3dj\u00e1t egyar\u00e1nt \u00e1tfogja. Ez a meg\u00e9rt\u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1si form\u00e1ja.<\/p>\n Meddig terjed mag\u00e1nak a meg\u00e9rt\u00e9snek \u00e9s a meg\u00e9rt\u00e9s nyelvis\u00e9g\u00e9nek szempontja?<\/p>\n Vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1saiban a tapasztalatr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejezet rendszertani kulcspoz\u00edci\u00f3t foglal el. A Te tapasztalata fel\u0151l vil\u00e1g\u00edtja meg a hat\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti tapasztalat fogalm\u00e1t.<\/p>\n A l\u00e9tet nem ott tapasztaljuk, ahol valamit el\u0151 tudunk \u00e1ll\u00edtani, \u00e9s ennyiben k\u00e9pesek vagyunk megragadni, hanem ott, ahol azt, ami t\u00f6rt\u00e9nik, csup\u00e1n meg\u00e9rteni lehet. Itt mer\u00fcl fel a filoz\u00f3fiai m\u00f3dszer k\u00e9rd\u00e9se, amit fenomenol\u00f3giai immanencia probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak fog nevezni. A hermeneutika fogalma alatt nem valamif\u00e9le m\u00f3dszertant \u00e9rt, hanem annak a val\u00f3di tapasztalatnak az elm\u00e9let\u00e9t, melyet gondolkod\u00e1snak nevez\u00fcnk (j\u00e1t\u00e9k).<\/p>\n Hermeneutikai probl\u00e9ma:<\/strong><\/p>\n A sz\u00f6vegek meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9se hozz\u00e1tartozik az eg\u00e9sz emberi vil\u00e1gtapasztalathoz. Ez nem m\u00f3dszerprobl\u00e9ma, ahol al\u00e1vetj\u00fck tudom\u00e1nyos megismer\u00e9snek, mint b\u00e1rmi m\u00e1s t\u00e1rgyat. Itt nem a biztos ismeret fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, hanem a megismer\u00e9s \u00e9s az igazs\u00e1g a t\u00e9t<\/em>. Amikor a hagyom\u00e1nyt meg\u00e9rtj\u00fck, nemcsak sz\u00f6veget \u00e9rt\u00fcnk meg, hanem bel\u00e1t\u00e1sokra tesz\u00fcnk szert, \u00e9s igazs\u00e1gokat ismer\u00fcnk meg. A meg\u00e9rt\u00e9s c\u00e9lja az, hogy felkutassa az igazs\u00e1g olyan tapasztalat\u00e1t, amely t\u00fall\u00e9p a tudom\u00e1nyos metodika ellen\u0151rz\u00e9si k\u00f6r\u00e9n, \u00e9s felt\u00e1rj\u00e1k saj\u00e1t legitim\u00e1ci\u00f3jukat. Olyan tapasztal\u00e1sm\u00f3dokkal ker\u00fclnek egy\u00fcv\u00e9, amelyek k\u00edv\u00fcl esnek a tudom\u00e1ny ter\u00fclet\u00e9n. (A m\u0171v\u00e9szet, a filoz\u00f3fia \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem tapasztalat\u00e1val.) Ezekben olyan igazs\u00e1g nyilv\u00e1nul meg, mely a tudom\u00e1ny m\u00f3dszeres eszk\u00f6zeivel nem verifik\u00e1lhat\u00f3! A nagy gondolkod\u00f3knak a sz\u00f6vegeit meg\u00e9rtve olyan igazs\u00e1got ismer\u00fcnk meg, melyet m\u00e1s \u00faton nem lehet el\u00e9rni. \u00cdgy van ez a m\u0171v\u00e9szet tapasztalat\u00e1val is. A m\u0171alkot\u00e1ssal igazs\u00e1got tapasztalunk, melyet m\u00e1s \u00faton nem tudunk el\u00e9rni. Ebben \u00e1ll a m\u0171v\u00e9szet filoz\u00f3fiai jelent\u0151s\u00e9ge. Az al\u00e1bbi vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok ez\u00e9rt az eszt\u00e9tikai tudat kritik\u00e1j\u00e1val kezd\u0151dnek, hiszen a tudom\u00e1ny lesz\u0171k\u00edtette az igazs\u00e1g fogalm\u00e1t.<\/p>\n A m\u0171v\u00e9szet igazs\u00e1g\u00e1nak a megv\u00e9d\u00e9se az els\u0151. Kidolgozza az ismeret \u00e9s az igazs\u00e1g olyan fogalm\u00e1t, amely megfelel hermeneutikai tapasztalatunk eg\u00e9sz\u00e9nek. A t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyokat is kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 teszi, de ugyanakkor \u0151 maga is megsz\u00f3lal a maga igazs\u00e1g\u00e1ban. Olyan igazs\u00e1got k\u00f6zvet\u00edt, amelyb\u0151l r\u00e9szesedn\u00fcnk kell. Felismeri, hogy nem csak igazolni kell filoz\u00f3fiailag, hanem maga a hermeneutikai vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s is a filozof\u00e1l\u00e1s egyik m\u00f3dja. Amikor a meg\u00e9rt\u00e9st tessz\u00fck az eszm\u00e9lked\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1, akkor c\u00e9lunk meg\u00e9rteni, hogy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s rejlik minden meg\u00e9rt\u00e9sben. A t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1ny \u00e9s az \u00e9let term\u00e9szeti rendje egy\u00fctt alkotja a vil\u00e1gnak azt az egys\u00e9g\u00e9t, amelyben mi mint emberek \u00e9l\u00fcnk.<\/p>\n A szellemtudom\u00e1nyok azon f\u00e1radoznak, hogy jobban meg\u00e9rts\u00e9k a meg\u00e9rt\u00e9s univerzum\u00e1t, mint ahogyan a modern tudom\u00e1ny megismer\u00e9sfogalma alapj\u00e1n lehets\u00e9gesnek l\u00e1tszik. \u00daj viszonyul\u00e1st kell keresnie azokhoz a fogalmakhoz is, amelyeket \u0151nmaga haszn\u00e1l. Saj\u00e1t meg\u00e9rt\u00e9se nem elvekb\u0151l val\u00f3 konstrukci\u00f3, hanem egy messzir\u0151l ered\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s tov\u00e1bbfolytat\u00e1sa. A fogalmakb\u00f3l azt kell \u00e1tvennie, ami eredeti jelent\u00e9startamukb\u00f3l r\u00e1hagyom\u00e1nyoz\u00f3dott. Korunk filoz\u00f3fiai er\u0151fesz\u00edt\u00e9se k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a filoz\u00f3fia klasszikus hagyom\u00e1nyait\u00f3l, mert mag\u00e1hoz a fogalomhoz val\u00f3 viszonyuk megv\u00e1ltozott. Az eur\u00f3pai gondolkod\u00e1si hagyom\u00e1ny kontinuit\u00e1sa az\u00f3ta m\u00e1r csak megszak\u00edtva \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. A fogalmakat a tudom\u00e1ny mint valami szersz\u00e1mokat idom\u00edtj\u00e1k saj\u00e1t c\u00e9ljaikhoz. A hermeneutikai tapasztalatot ez az elj\u00e1r\u00e1s sem el\u00e9g\u00edtheti ki, mert a fogalmis\u00e1g, melyben a filozof\u00e1l\u00e1s kibontakozik, eleve ugyanolyan m\u00f3don tart benn\u00fcnket fogva, mint a nyelv, amelyben \u00e9l\u00fcnk.<\/p>\n A humanista hagyom\u00e1ny jelent\u0151s\u00e9ge a szellemtudom\u00e1nyok sz\u00e1m\u00e1ra<\/u><\/p>\n \u00a0\u00a0 K\u00e9pz\u00e9s<\/strong><\/p>\n A kiindul\u00f3pont Vico munk\u00e1ss\u00e1ga volt, aki a humanista trad\u00edci\u00f3 talaj\u00e1n \u00e1ll, de az antikvit\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozik. A trad\u00edci\u00f3 k\u00f6vet\u00e9se a szellemtudom\u00e1nyok \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9se sz\u00e1m\u00e1ra is fontos.<\/p>\n A m\u00f3dszerprobl\u00e9ma<\/strong><\/p>\n A szellemtudom\u00e1nyok logikai \u00f6neszm\u00e9l\u00e9s\u00e9t a term\u00e9szettudom\u00e1nyok mintak\u00e9pe hat\u00e1rozza meg, annak anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra \u00e9rtelmezik magukat. Egyed\u00fcl az indukt\u00edv m\u00f3dszert tekintik \u00e9rv\u00e9nyesnek, amely minden tapasztalati tudom\u00e1ny alapja. \u00c1ltal\u00e1ban nem meghat\u00e1rozott hat\u00e1sok okait t\u00e1rj\u00e1k fel, hanem egyszer\u0171en szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9geket \u00e1llap\u00edtanak meg. A szabad elhat\u00e1roz\u00e1sok nem szak\u00edtj\u00e1k meg a szab\u00e1lyos levezet\u00e9st, hanem maguk is ahhoz az \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1ghoz \u00e9s szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9ghez tartoznak, melyre indukci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n tesznek szert.<\/p>\n A t\u00e1rsadalmi vil\u00e1g tapasztalat\u00e1t viszont a term\u00e9szettudom\u00e1nyok indukt\u00edv elj\u00e1r\u00e1s\u00e1val semmik\u00e9ppen sem lehet tudom\u00e1nny\u00e1 tenni. Hasonl\u00f3an a t\u00f6rt\u00e9neti megismer\u00e9shez, melynek eszm\u00e9nye az, hogy mag\u00e1t a jelens\u00e9get \u00e9rtse meg, egyszeri \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti konkr\u00e9ci\u00f3j\u00e1ban. Azt akarj\u00e1k meg\u00e9rteni, hogy ez az ember, ez a n\u00e9p, ez az \u00e1llam hogyan lett azz\u00e1, ami. Hogyan t\u00f6rt\u00e9nhetett, hogy \u00edgy van? Ez nem z\u00e1rja ki, hogy \u00e1ltal\u00e1nos tapasztalatokat vonjunk le arr\u00f3l, hogy \u00e1ltal\u00e1ban hogyan fejl\u0151dnek. P\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edti Hermann Helmholtz besz\u00e9d\u00e9t, ahol a szellemtudom\u00e1nyokat logikailag \u0151 is negat\u00edvan jellemezte, mert a term\u00e9szettudom\u00e1nyok m\u00f3dszereszm\u00e9ny\u00e9b\u0151l indult ki. Logikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szi-\u00f6szt\u00f6n\u00f6s indukci\u00f3t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett meg. Ezt a k\u00e9t elj\u00e1r\u00e1sm\u00f3dot pszichol\u00f3giailag k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette meg. A szellemtudom\u00e1nyok k\u00f6vetkeztet\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sa tudattalan k\u00f6vetkeztet\u00e9s, pszichol\u00f3giai felt\u00e9telekhez k\u00f6t\u0151dik. Droysen a szellemtudom\u00e1nyokat \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nycsoportk\u00e9nt kezelte, ak\u00e1r a term\u00e9szettudom\u00e1nyokat. Dilthey szerint a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9shez hozz\u00e1tartozik az \u00e9letkapcsolat megsz\u00fcntet\u00e9se. \u00dagy gondolja, hogy distanci\u00e1t kell teremteni saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnkkel szemben, mert csak \u00edgy v\u00e1lik lehet\u0151v\u00e9, hogy objektumm\u00e1 tegy\u00fck. Dilthey a szellemtudom\u00e1nyi m\u00f3dszerek \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1ra t\u00f6rekszik, amit neves el\u0151dj\u00e9re, Bacon-re alapoz. \u00c1m b\u00e1rmennyire v\u00e9delmezte is a szellemtudom\u00e1nyok ismeretelm\u00e9leti \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t, az, amit a modern tudom\u00e1nyban m\u00f3dszernek neveznek, minden\u00fctt egy. Csup\u00e1n arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a term\u00e9szettudom\u00e1nyokban mintaszer\u0171en mutatkozik meg. A szellemtudom\u00e1nyoknak nincsen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u00f3dszere.<\/p>\n Helmholtz szerint a\u00a0 t\u00f6rt\u00e9neti megismer\u00e9st eg\u00e9szen m\u00e1sf\u00e9le tapasztalat hat\u00e1rozza meg, mint amely a term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyek kutat\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. A szellemtudom\u00e1nyok a humanizmus igazi let\u00e9tem\u00e9nyesei. A humanit\u00e1s fogalm\u00e1nak is alapvet\u0151en \u00faj tartalmat adott. Akkor jutott \u00e9rv\u00e9nyre a k\u00e9pz\u00e9s fogalma. Sorra mer\u00fcltek fel a sz\u00f3- \u00e9s fogalomt\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9rd\u00e9sek. A sz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek r\u00e9gebbi fogalma k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9st \u00e9s a term\u00e9szet \u00e1ltal l\u00e9trehozott alakokat jelentette. K\u00e9s\u0151bb a k\u00e9pz\u00e9s sz\u00f3 m\u00e1r a legszorosabban \u00f6sszetartozik a kult\u00fara fogalm\u00e1val, amely az ember term\u00e9szetes adotts\u00e1gait \u00e9s k\u00e9pess\u00e9geit kik\u00e9pzi. A k\u00e9pz\u00e9s sz\u00f3 gy\u0151zelme a forma felett nem v\u00e9letlen, mert a k\u00e9pz\u00e9sben benne rejlik a k\u00e9p, ami egyszerre jelent k\u00e9pm\u00e1st, \u00e9s mintak\u00e9pet. Gyakran el\u0151fordul, hogy a folyamatot jelent\u0151 sz\u00f3t \u00e1tviszik a l\u00e9tre, s ezzel magyar\u00e1zhat\u00f3 az is, hogy a k\u00e9pz\u00e9s nem annyira a folyamatot, mint ink\u00e1bb az rem\u00e9ny\u00e9t jelenti. A k\u00e9pz\u00e9s egy k\u00e9pess\u00e9g m\u0171vel\u00e9se, valami adottnak a fejleszt\u00e9se, puszta eszk\u00f6z valamilyen c\u00e9lhoz.<\/p>\n Hegel az \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1ghoz felemelked\u00e9s fogalm\u00e1val tudta megragadni a k\u00e9pz\u00e9st, ami az eg\u00e9sz\u00e9ben vett emberi \u00e9rtelmess\u00e9gnek a l\u00e9nyeg-meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val esett egybe. L\u00e9nyege az, hogy \u00e1ltal\u00e1nos szellemi l\u00e9nny\u00e9 tegy\u00fck magunkat, ami emberi feladat. A v\u00e1gy korl\u00e1toz\u00e1sa \u00edgy szabads\u00e1got jelent, a v\u00e1gy t\u00e1rgy\u00e1val szemben.<\/p>\n A munk\u00e1lkod\u00f3 tudat \u00f6n\u00e9rzete tartalmazza valamennyi mozzanat\u00e1t annak, ami gyakorlatilag a k\u00e9pz\u00e9st alkotja. T\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s a v\u00e1gy \u00e9s a szem\u00e9lyes sz\u00fcks\u00e9gletek k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9vel szemben \u00e9s valamilyen \u00e1ltal\u00e1nosnak az elismer\u00e9se.<\/p>\n Hegel az idegenben felismeri a saj\u00e1tot, otthonoss\u00e1 v\u00e1lik benne, ez az alapmozg\u00e1sa a szellemnek, melynek l\u00e9te csak abban \u00e1ll, hogy m\u00e1s l\u00e9tb\u0151l visszat\u00e9r \u00f6nmag\u00e1hoz. \u00cdgy az egyes egy\u00e9n eleve mindig a k\u00e9pz\u00e9s \u00fatj\u00e1n halad, s \u00e1lland\u00f3an cs\u00f6kkenti saj\u00e1t term\u00e9szetis\u00e9g\u00e9t, mert a vil\u00e1got amelybe belen\u0151, a nyelvben \u00e9s az erk\u00f6lcsben az emberek k\u00e9pzik. \u00cdgy az emberek \u00f6nmagukb\u00f3l dolgozt\u00e1k ki, bocs\u00e1tott\u00e1k ki, amit magukban v\u00e9ve jelentenek. Teh\u00e1t a k\u00e9pz\u00e9s l\u00e9nyege nem az elidegened\u00e9s, hanem az \u00f6nmagunkhoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s, ami persze el\u0151felt\u00e9telezi az elidegened\u00e9st.<\/p>\n Eml\u00e9kezet<\/u>. Vannak dolgok, amiket meg akarunk \u0151rizni, m\u00e1st viszont sz\u00e1m\u0171zni akarunk eml\u00e9kezet\u00fcnkb\u0151l. Csak a felejt\u00e9s r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lik lehet\u0151v\u00e9 a szellem teljes meg\u00fajul\u00e1sa, az a k\u00e9pess\u00e9ge, hogy mindent friss szemmel n\u00e9zzen. Tapintatra is \u00e9rv\u00e9nyes ez, egy meghat\u00e1rozott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, mely l\u00e9nyeg\u00e9hez hozz\u00e1tartozik a ki-nem-mondotts\u00e1g. Tapintatlans\u00e1g kimondani olyasmit, amit csak megker\u00fclni lehet. A megker\u00fcl\u00e9s azonban nem azt jelenti, hogy eltekint\u00fcnk valamit\u0151l, hanem azt, hogy \u00fagy tartjuk szem el\u0151tt, hogy ne \u00fctk\u00f6zz\u00fcnk bele, elhaladjunk mellette.<\/p>\n A szellemtudom\u00e1nyokban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 tapintat megismer\u00e9sm\u00f3d \u00e9s l\u00e9tm\u00f3d. Ez l\u00e1that\u00f3 a k\u00e9pz\u00e9s fogalm\u00e1nak fenti elemz\u00e9s\u00e9b\u0151l. Az eszt\u00e9tikai \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9neti ir\u00e1nt \u00e9rz\u00e9k\u00fcnk kell, hogy legyen, hogy a szellemtudom\u00e1nyi munk\u00e1ban r\u00e1b\u00edzhassuk magunkat a tapintatunkra. Mivel ez az \u00e9rz\u00e9k nem egyszer\u0171en term\u00e9szeti adotts\u00e1g, joggal besz\u00e9l\u00fcnk eszt\u00e9tikai vagy t\u00f6rt\u00e9neti tudatr\u00f3l, nem pedig \u00e9rz\u00e9kr\u0151l.<\/p>\n A hagyom\u00e1ny tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa m\u00e9g nem el\u00e9g, ha a m\u0171alkot\u00e1s ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1g nincs el\u0151k\u00e9sz\u00edtve. \u00d6nmagunkat \u00e9s saj\u00e1t c\u00e9ljainkat distanci\u00e1val szeml\u00e9lni azt jelenti: \u00fagy n\u00e9zni, ahogy a t\u00f6bbiek n\u00e9zik.<\/p>\n A k\u00e9pzet tudat, csak annyiban m\u00falja f\u00f6l\u00fcl a term\u00e9szetes \u00e9rz\u00e9keket, hogy ezek mindig egy meghat\u00e1rozott szf\u00e9r\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3dnak. Maga a k\u00e9pzet tudat valamennyi ir\u00e1nyban tev\u00e9kenykedik, teh\u00e1t \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rz\u00e9k. (sensus communis). \u00cdgy jutottunk el a Gadamer \u00e1ltal is igen fontosnak tartott fogalomig, ami a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9k<\/u>. <\/strong><\/p>\n A sensus communis -k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9k- fogalm\u00e1t m\u00e1r az antik vil\u00e1gban is haszn\u00e1lt\u00e1k a b\u00f6lcs \u00e9rtelm\u00e9ben, amit az \u00e9kessz\u00f3l\u00e1s sz\u00f3 is tartalmazott, mert a j\u00f3l besz\u00e9l\u00e9s az egyben\u00a0 az igaz mond\u00e1s\u00e1t is jelentette.<\/p>\n Az antik hagyom\u00e1nyb\u00f3l az iskolai tud\u00f3s \u00e9s a b\u00f6lcs ellent\u00e9t\u00e9re t\u00e1maszkodik, ami a cinikusok Sz\u00f3krat\u00e9sz-k\u00e9p\u00e9ben form\u00e1l\u00f3dik meg, a szophia \u00e9s a phron\u00e9szisz\u00a0 (gyakorlati tud\u00e1s) fogalmi ellent\u00e9tek\u00e9nt.<\/p>\n Vico viszont m\u00e1r a modern tudom\u00e1nnyal szembeni saj\u00e1tos ellent\u00e9tre gondol. \u00dagy v\u00e9li, a nevel\u00e9s c\u00e9lja a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9k kik\u00e9pz\u00e9se, mely nem az igazb\u00f3l, hanem a val\u00f3sz\u00edn\u0171b\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozik. Azt az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9pess\u00e9get \u00e9rti alatta, amely k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get l\u00e9tes\u00edt. Az \u00e9rz\u00e9k \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen m\u0171k\u00f6dik, s \u00e9pp ez\u00e9rt nem lehet a tudom\u00e1nnyal helyettes\u00edteni. Ez az \u00e9rvek megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak a m\u0171v\u00e9szete., A gyakorlati tud\u00e1s konkr\u00e9t szitu\u00e1ci\u00f3ra ir\u00e1nyul. de ez a tud\u00e1s nem ragadhat\u00f3 meg racion\u00e1lis tud\u00e1sfogalommal. Ez az ellent\u00e9tben egy etikai mozzanat \u00e9rezteti hat\u00e1s\u00e1t. , amely beker\u00fclt a r\u00f3mai-sztoikus tan\u00edt\u00e1sba. A konkr\u00e9t szitu\u00e1ci\u00f3 megragad\u00e1sa \u00e9s a vele val\u00f3 erk\u00f6lcsi megbirk\u00f3z\u00e1s azt k\u00f6veteli, hogy az adottat ilyet\u00e9nk\u00e9pp al\u00e1foglaljuk az \u00e1ltal\u00e1nosnak, azaz c\u00e9lnak, hogy \u00e9rv\u00e9nyre jusson a helyes. Teh\u00e1t m\u00e1r eleve el\u0151felt\u00e9telezi az akarat valamilyen ir\u00e1ny\u00e1t, teh\u00e1t el\u0151felt\u00e9telez valamilyen erk\u00f6lcsi l\u00e9tet.<\/p>\n Aquinoi Tam\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9k a k\u00fcls\u0151 \u00e9rz\u00e9kek k\u00f6z\u00f6s gy\u00f6kere, illetve az \u0151ket kombin\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g, mely az adottr\u00f3l \u00edt\u00e9l, s mely valamennyi ember k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pess\u00e9ge.<\/p>\n A szellemtudom\u00e1nyok munkam\u00f3dj\u00e1ban az \u00e1ltal\u00e1nosb\u00f3l levont k\u00f6vetkeztet\u00e9s \u00e9s az alapelvekb\u0151l levezetett bizony\u00edt\u00e1s nem el\u00e9gs\u00e9ges, mert d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9ge van a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek. Amit a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9k k\u00f6zvet\u00edt, az saj\u00e1tos pozit\u00edv ismeret.<\/p>\n Shaftesbury szerint a humanist\u00e1k a sensus communison a k\u00f6zj\u00f3 ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9ket \u00e9rtett\u00e9k, de ink\u00e1bb szoci\u00e1lis er\u00e9ny, vagyis a sz\u00edv semmint a fej er\u00e9nye.<\/p>\n A XVIII. sz\u00e1zad skolasztikai metafizik\u00e1ja a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9ken egy bizonyos elm\u00e9leti k\u00e9pess\u00e9get \u00e9rtettek, a teoretikus \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151t, mely az erk\u00f6lcsi tudat (lelkiismeret) \u00e9s az \u00edzl\u00e9s mell\u00e9 sorakozott. Oetinger minden igazs\u00e1g forr\u00e1s\u00e1nak tekintette a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9ket, melynek alapja a vita, amely az \u00e9let fogalma, mert Isten adom\u00e1nya. A ratio gyakran Isten n\u00e9lk\u00fcl is korm\u00e1nyozza mag\u00e1t, a szab\u00e1lyok r\u00e9v\u00e9n, az \u00e9rz\u00e9k mindig csak Istennel. Ezek \u00fagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l, mint a term\u00e9szet a\u00a0 m\u0171v\u00e9szettel.<\/p>\n \u00cdt\u00e9l\u0151er\u0151<\/strong><\/p>\n Az \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151 fogalma szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9kkel. A judicium fogalm\u00e1t akarj\u00e1k megfelel\u0151en visszaadni (\u00e9rt\u00e9kel\u0151k\u00e9pess\u00e9g) , melynek szellemi alaper\u00e9nyk\u00e9nt kell \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnie, amelyet a XVIII, sz\u00e1zadban vezettek be. Az angol mor\u00e1lfiloz\u00f3fusok szerint az eszt\u00e9tikai \u00edt\u00e9letek nem az \u00e9sznek engedelmeskednek, hanem az \u00e9rzelemnek. (\u00cdzl\u00e9snek). Az \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151 nincs al\u00e1rendelve olyan elvnek, amely ir\u00e1ny\u00edtan\u00e1 az alkalmaz\u00e1s\u00e1t. Ha volna ilyen elv, akkor ennek a k\u00f6vet\u00e9s\u00e9hez egy m\u00e1sik \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151re lenne sz\u00fcks\u00e9g. Ez\u00e9rt nem lehet \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban tan\u00edtani, hanem csak esetr\u0151l esetre lehet gyakorolni, s ez\u00e9rt ink\u00e1bb olyasf\u00e9le k\u00e9pess\u00e9g, mint az \u00e9rz\u00e9kek. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp a n\u00e9met felvil\u00e1gosod\u00e1s filoz\u00f3fi\u00e1ja az \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151t az alacsonyabb megismer\u00e9si k\u00e9pess\u00e9gek k\u00f6z\u00e9 sz\u00e1m\u00edtotta. Ezzel \u00faj ir\u00e1nyba ment el az \u00e9rtelmez\u00e9s. amely a skolasztikus hagyom\u00e1nyt folytatja. Shaftesbury szerint els\u0151sorban nem form\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9g a sensus communis, nem szellemi k\u00e9pess\u00e9g, melyet gyakorolni kell, hanem eleve \u00edt\u00e9letek \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9si m\u00e9rc\u00e9k \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t foglalja mag\u00e1ba, melyek tartalmilag meghat\u00e1rozz\u00e1k. Aki j\u00f3zanul \u00edt\u00e9l, az tudja, hogy mir\u0151l van sz\u00f3, azaz helyes, j\u00f3zan szempontb\u00f3l n\u00e9zi a dolgokat. Az \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151 ink\u00e1bb k\u00f6vetelm\u00e9ny, hiszen mindenkinek van k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9ke, azaz \u00edt\u00e9l\u0151k\u00e9pess\u00e9ge. Kant az erk\u00f6lcsi parancsolat felt\u00e9tlens\u00e9g\u00e9vel l\u00e9p fel, mely a moralit\u00e1s saj\u00e1tja, elvileg kiz\u00e1rja a m\u00e1sokra ir\u00e1nyul\u00f3 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 reflexi\u00f3t. Az erk\u00f6lcsi parancsolat azt jelenti, hogy elvonatkoztatunk saj\u00e1t \u00edt\u00e9let\u00fcnk szubjekt\u00edv, szem\u00e9lyes felt\u00e9teleit\u0151l, s a m\u00e1sik n\u00e9z\u0151pontj\u00e1ba helyezked\u00fcnk. Az \u00ed\u00e9l\u0151er\u0151 feladata, hogy az erk\u00f6lcsi t\u00f6rv\u00e9nyt az akarati elhat\u00e1roz\u00e1sra alkalmazza. Kant azt k\u00f6veteli, hogy akarati elhat\u00e1roz\u00e1sunkat csakis azok a mozgat\u00f3rug\u00f3k hat\u00e1rozz\u00e1k meg, amelyek a tiszta, gyakorlati \u00e9sz \u00f6n\u00f6trv\u00e9nykez\u00e9s\u00e9n alapulnak. Ennek alapj\u00e1t nem k\u00e9pezheti az \u00e9rz\u00e9s puszta k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge, hanem csak egy hom\u00e1lyos, de m\u00e9gis biztosan ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 gyakorlati \u00e9sz cselekv\u00e9s , \u00e9s a gyakorlati \u00e9sz kritik\u00e1j\u00e1nak \u00e9pp az a feladata, hogy ezt felt\u00e1rja, \u00e9s r\u00f6gz\u00edtse. Ahol j\u00f3zan \u00e9szr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, ott Kant szerint valami k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gessel van dolgunk. Az ilyen, j\u00f3zan \u00e9sz csup\u00e1n az \u00e9rtelem el\u0151foka. \u00cdgy mindennek a jelent\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l, amit \u00e9rz\u00e9ki \u00edt\u00e9l\u0151k\u00e9pess\u00e9gnek lehetne nevezni, Kantn\u00e1l nem marad m\u00e1s, mint az eszt\u00e9tikai \u00edzl\u00e9s\u00edt\u00e9let. Az igazi k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9k az \u00edzl\u00e9s<\/p>\n Az \u00edzl\u00e9s <\/strong><\/p>\n Eredetileg az \u00edzl\u00e9s ink\u00e1bb mor\u00e1lis, nem pedig eszt\u00e9tikai fogalom volt. Az \u00edzl\u00e9s \u00e9rz\u00e9ki megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se nem puszta \u00f6szt\u00f6n, hanem az \u00e9rz\u00e9ki \u00f6szt\u00f6n \u00e9s a szellemi szabads\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el. A m\u0171velt ember ide\u00e1lja abban \u00e1ll, hogy az \u00e9let \u00e9s a t\u00e1rsadalom \u00f6sszes dolgaival szemben megszerzi a t\u00e1vols\u00e1g igazi szabads\u00e1g\u00e1t, s \u00edgy tudatosan k\u00e9pes megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni \u00e9s v\u00e1lasztani. Az, amit j\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1gnak neveznek, m\u00e1r nem sz\u00fclet\u00e9s \u00e9s rang alapj\u00e1n ismeri fel \u00e9s legitim\u00e1lja mag\u00e1t, hanem szigor\u00faan csak \u00edt\u00e9leteinek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n. Teh\u00e1t az \u00edzl\u00e9s fogalma egy bizonyos megismer\u00e9sm\u00f3dot jelent. Az \u00edzl\u00e9s \u00edt\u00e9let\u00e9t saj\u00e1tos megfellebbezhetetlens\u00e9g jellemzi, hiszen el\u0151fordul, hogy vonz\u00f3dunk valamihez, amit ugyanakkor saj\u00e1t \u00edzl\u00e9s\u00fcnk elutas\u00edt. Az \u00edzl\u00e9s ink\u00e1bb valami olyasmi, mint az \u00e9rz\u00e9k, nem rendelkezik el\u0151zetes bizony\u00edtott ismeretekkel, az \u00edzl\u00e9ssel legszorosabban \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 jelens\u00e9g a divat.<\/p>\n Megfigyelhet\u0151 a t\u00e1rsadalmi \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1s mozzanata. A divat fogalm\u00e1ban egy v\u00e1ltoz\u00e1sra k\u00e9pes m\u00f3dr\u00f3l van sz\u00f3, amely nem tartalmaz egy\u00e9b norm\u00e1t, minthogy mindenki \u00edgy teszi. Az \u00edzl\u00e9s jelens\u00e9g\u00e9t viszont szellemi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 k\u00e9pess\u00e9gk\u00e9nt kell meghat\u00e1rozni. Az \u00edzl\u00e9s alkalmazkodni tud a divat \u00e1ltal k\u00e9pviselt divatir\u00e1nyhoz, vagy saj\u00e1t mag\u00e1hoz tudja igaz\u00edtani azt. Az \u00edzl\u00e9s olyan \u00e9rtelemben k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9k, hogy senkinek sem lehet kifog\u00e1sa ellene. Az \u00edzl\u00e9s saj\u00e1tos megismer\u00e9sm\u00f3d, ami a reflekt\u00e1l\u00f3 \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151 m\u00f3dj\u00e1ra fogja fel az egyesben az \u00e1ltal\u00e1nost. Az egyes meg\u00edt\u00e9l\u00e9se egy eg\u00e9szre val\u00f3 tekintettel.<\/p>\n A jog \u00e9s az erk\u00f6lcs szab\u00e1lyai visznek rendet az \u00e9letbe, hogy az mindig produkt\u00edv kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sre szorul.\u00a0 Sz\u00fcks\u00e9g van az \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151re, hogy a konkr\u00e9t esetet helyesen becs\u00fclj\u00fck f\u00f6l. Hasonl\u00f3an a term\u00e9szeti \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti sz\u00e9pet mindig a sz\u00e9p eg\u00e9sz tenger\u00e9vel kell kieg\u00e9sz\u00edteni, mely az ember erk\u00f6lcsi realit\u00e1s\u00e1ban ter\u00fcl el. Ebben mindig szerepet j\u00e1tszik egy eszt\u00e9tikai mozzanat. Minden erk\u00f6lcsi d\u00f6nt\u00e9shez \u00edzl\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g. Az \u00e9rz\u00e9k teljes\u00edtm\u00e9nye az, hogy eltal\u00e1ljuk a helyest, \u00e9s az erk\u00f6lcsi t\u00f6rv\u00e9nynek az alkalmaz\u00e1s\u00e1t \u00fagy ir\u00e1ny\u00edtsuk, ahogy arra maga az \u00e9sz nem k\u00e9pes. Akinek a helytelen az \u00edzl\u00e9s\u00e9t s\u00e9rti, az tudja elfogadni a j\u00f3t, \u00e9s elvetni a rosszat.<\/p>\n Kant volt az, aki minden eszt\u00e9tikai \u00e9s \u00e9rz\u00e9smozzanatt\u00f3l megtiszt\u00edtotta az etik\u00e1t. Egy \u00faj fejl\u0151d\u00e9s ny\u00edlt meg: az \u00edzl\u00e9s fogalm\u00e1t egy olyan ter\u00fcletre korl\u00e1tozta, melyen az, mint az \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151 saj\u00e1t elve \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s f\u00fcggetlen \u00e9rv\u00e9nyre tarthat ig\u00e9nyt, de m\u00e1sfel\u0151l ezzel a megismer\u00e9s fogalm\u00e1t az \u00e9sz teoretikus \u00e9s gyakorlati haszn\u00e1lat\u00e1ra sz\u0171k\u00edtette.<\/p>\n Arra k\u00e9nyszer\u00edtette a szellemtudom\u00e1nyokat, hogy \u00f6neszm\u00e9l\u00e9s\u00fckben a term\u00e9szettudom\u00e1nyok m\u00f3dszertan\u00e1ra t\u00e1maszkodjanak.<\/p>\n Az eszt\u00e9tika szubjektiviz\u00e1l\u00e1sa a kanti kritika r\u00e9v\u00e9n<\/strong><\/p>\n Kant tan\u00edt\u00e1sa az \u00edzl\u00e9sr\u0151l \u00e9s a zsenir\u0151l. <\/u><\/p>\n Az \u00edzl\u00e9s\u00a0 a transzcendent\u00e1lis kit\u00fcntet\u00e9se. Az, ami az \u00edzl\u00e9s k\u00f6r\u00e9be tartozik, abban a priori mozzanatot fedezett fel. Hol tal\u00e1lhat\u00f3 ilyen a priori? Az \u00edzl\u00e9snek saj\u00e1t k\u00e9pess\u00e9gnek kell lennie. Egy tapasztalat feletti norm\u00e1t vesz\u00fcnk ig\u00e9nybe, amikor eszt\u00e9tikai meg\u00edt\u00e9l\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3. Az \u00edzl\u00e9st minden megismer\u00e9si jelent\u0151s\u00e9gt\u0151l megfosztja Kant. Csak azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a szubjektumban a priori megfelel nekik a gy\u00f6ny\u00f6r \u00e9rz\u00e9se. Ez a c\u00e9lszer\u0171-szubjekt\u00edv viszonyt elvileg val\u00f3ban mindenki sz\u00e1m\u00e1ra ugyanaz, teh\u00e1t \u00e1ltal\u00e1nosan k\u00f6zl\u00e9sk\u00e9pes, \u00e9s \u00edgy megalapozza az \u00edzl\u00e9s\u00edt\u00e9let \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9nyre tartott ig\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n A szabad \u00e9s a j\u00e1rul\u00e9kos sz\u00e9ps\u00e9g tana<\/p>\n A szabad term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9g \u00f6nmaguk\u00e9rt v\u00e9ve sz\u00e9pek. Az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171v\u00e9szet a j\u00e1rul\u00e9kos sz\u00e9ps\u00e9g ……………….. A tiszta \u00edzl\u00e9sit\u00e9letre val\u00f3 alapoz\u00e1sa fel\u0151l lehetetlen elismerni a m\u0171v\u00e9szetet.\u00a0 A sz\u00e9pr\u0151l ott besz\u00e9l\u00fcnk, ahol a k\u00e9pzel\u0151er\u0151 szabad \u00f6sszhangban van az \u00e9rtelemmel, teh\u00e1t ahol produkt\u00edv lehet.<\/p>\n A sz\u00e9ps\u00e9g eszm\u00e9ny\u00e9nek tana<\/u><\/p>\n Csakis az emberi alak \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1n\u00e1l lehets\u00e9ges, hogy a m\u0171 eg\u00e9sz tartalma egy\u00fattal\u00a0 mint t\u00e1rgy\u00e1nak kifejez\u00e9se sz\u00f3l hozz\u00e1nk. Az\u00a0 \u00edzl\u00e9s fogalomn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u00e9nek a felismer\u00e9se vezet t\u00fal a puszta \u00edzl\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1n.<\/p>\n A term\u00e9szeti \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti sz\u00e9phez f\u0171z\u0151d\u0151 \u00e9rdek <\/u><\/p>\n A kanti eszt\u00e9tika mozgat\u00f3 problematik\u00e1ja a sz\u00e9p \u00e9rdekkiv\u00e1lt\u00f3 jelent\u0151s\u00e9ge. A sz\u00e9p term\u00e9szet k\u00e9pes egy mor\u00e1lis \u00e9rdeket kiv\u00e1ltani. A m\u0171v\u00e9szet jelent\u0151s\u00e9ge is azon alapul, hogy megsz\u00f3l\u00edt benn\u00fcnket, hogy mag\u00e1t az embert mutatja meg, mor\u00e1lisan meghat\u00e1rozott egzisztenci\u00e1j\u00e1ban. A m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sok csakis az\u00e9rt vannak, hogy \u00edgy megsz\u00f3l\u00edtsanak benn\u00fcnket, a term\u00e9szeti t\u00e1rgyak viszont nem ez\u00e9rt vannak. A term\u00e9szeti sz\u00e9p jelent\u0151s\u00e9ge abban \u00e1ll, hogy m\u00e9gis k\u00e9pes tudatos\u00edtani erk\u00f6lcsi rendeltet\u00e9s\u00fcnket. A ,m\u0171v\u00e9szet el\u0151ny\u00e9nek viszont az tekinthetj\u00fck, hogy olyan nyelve van, mely ig\u00e9nyekkel l\u00e9p fel, s nem bocs\u00e1tja mag\u00e1t szabadon \u00e9s meghat\u00e1rozatlanul a hangulatszer\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9s rendelkez\u00e9s\u00e9re, hanem jelent\u00e9seiben meghat\u00e1rozva sz\u00f3l\u00edt meg benn\u00fcnket.<\/p>\n Az \u00edzl\u00e9s \u00e9s a zseni viszonya<\/u><\/p>\n A zseni m\u0171v\u00e9szete abban \u00e1ll, hogy a megismer\u0151er\u0151k szabad j\u00e1t\u00e9k\u00e1t k\u00f6z\u00f6lhet\u0151v\u00e9 teszi. Aminek a megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz a tanul\u00e1s \u00e9s a m\u00f3dszeres munka nem el\u00e9g, ahol valami nem a m\u00f3dszeres sz\u00e1m\u00edt\u00e1snak, hanem a sugallatnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, ott minden\u00fctt zsenir\u0151l van sz\u00f3. A term\u00e9szeti vagy m\u0171v\u00e9szi sz\u00e9p a priori elve ugyanaz, teljesen a szubjektivit\u00e1sban rejlik.<\/p>\n A zsenieszt\u00e9tika \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyfogalom.<\/strong><\/p>\n A zsenifogalom\u00a0 el\u0151t\u00e9rbe nyomul\u00e1sa<\/strong><\/p>\n Van-e \u00e9rtelme a term\u00e9szettel szemben j\u00f3 \u00e9s rossz \u00edzl\u00e9sr\u0151l besz\u00e9lni? Itt az \u00edzl\u00e9s, mint l\u00e1ttuk, csak a sz\u00e9p korl\u00e1toz\u00f3 felt\u00e9tele. Az eszt\u00e9tik\u00e1nak az \u00edzl\u00e9s fogalm\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kanti alapoz\u00e1sa nem lehet igaz\u00e1n kiel\u00e9g\u00edt\u0151., A m\u0171v\u00e9szeti sz\u00e9p k\u00f6vetelm\u00e9nye, hogy invari\u00e1ns legyen az id\u0151k v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val szemben. Kant sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak a l\u00e9nyege, hogy l\u00e9trehozza az eszt\u00e9tika auton\u00f3m, fogalom m\u00e9rc\u00e9j\u00e9t\u0151l megszabad\u00edtott megalapoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n az \u00e9lm\u00e9ny sz\u00f3t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hezz. Meg\u00e9lni els\u0151sorban azt jelenti, hogy m\u00e9g \u00e9letben lenni – erleben\u00a0 – amikor valami t\u00f6rt\u00e9nik. A meg\u00e9lt sz\u00f3 jelent\u00e9se annak a maradand\u00f3 tartalm\u00e1t jel\u00f6li. m\u0171v\u00e9sz a m\u0171vet az \u00e9letb\u0151l akarja meg\u00e9rteni. Goethe k\u00f6ltem\u00e9nyei \u00faj, \u00e9rtelemt\u00f6bbletet abb\u00f3l, amit meg\u00e9lt. Dilthy az \u00e9lm\u00e9ny a k\u00f6zvetlen\u00fcl adottat jelenti, mely minden fant\u00e1ziak\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny v\u00e9gs\u0151 anyaga.<\/p>\n Az \u00e9lm\u00e9ny fogalma<\/strong><\/p>\n A szellemtudom\u00e1nyokban az adotts\u00e1gnak saj\u00e1tos jellege van, \u00e9s Dilthy ezt akarja megfogalmazni az \u00e9lm\u00e9ny fogalm\u00e1val., Ez az \u00e9lm\u00e9nyfogalom teleologikusan van elgondolva. Ami \u00e9lm\u00e9nynek nevezhet\u0151, az az eml\u00e9kez\u00e9sben konstitu\u00e1l\u00f3dik. Az \u00e9lm\u00e9nynek k\u00f6zvetlens\u00e9ge van, amit magunk \u00e9l\u00fcnk meg.\u00a0 Az \u00e9lm\u00e9ny bels\u0151 \u00e9letvonatkoz\u00e1s. Georg Simmel szerint az objekt\u00edv nem csak k\u00e9pp\u00e9 \u00e9s k\u00e9pzett\u00e9 lesz, mint a megismer\u00e9sben, hanem mag\u00e1nak az \u00e9letfolyamatnak a\u00a0\u00a0\u00a0 mozzanataiv\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\n \u00a0<\/strong><\/p>\n Az \u00e9lm\u00e9nym\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rai<\/strong><\/p>\n Az alleg\u00f3ria rehabilit\u00e1ci\u00f3ja.-<\/strong><\/p>\n A M\u0171v\u00e9szet az \u00e9lm\u00e9nyb\u0151l ered. \u00c9lm\u00e9nym\u0171v\u00e9szetnek nevezik az olyan m\u0171v\u00e9szetet is, amelyet az eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9nynek sz\u00e1ntak. Az alleg\u00f3ria \u00e9s a szimb\u00f3lum m\u0171v\u00e9szi ellent\u00e9te: a k\u00e9t sz\u00f3 jelent\u00e9s\u00e9ben az a k\u00f6z\u00f6s, hogy valami ilyen m\u00f3don valami m\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra van. Az alleg\u00f3ria eredetileg a besz\u00e9d, a logosz szf\u00e9r\u00e1j\u00e1hoz tartozott, teh\u00e1t retorikai alakzat volt. A szimb\u00f3lumnak saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9ki l\u00e9t\u00e9nek van jelent\u00e9se. Felmutatott valami, amelyr\u0151l valami m\u00e1st felismer\u00fcnk. K\u00f6z\u00f6s strukt\u00far\u00e1juk a reprezent\u00e1ci\u00f3. A szimbolikus az isteni megismer\u00e9shez kalauzol benn\u00fcnket, hasonl\u00f3an ahhoz, ahogy az alleg\u00f3rikus besz\u00e9dm\u00f3d magasabb jelent\u00e9shez vezet benn\u00fcnket. A szimb\u00f3lum el\u0151felt\u00e9telezi a l\u00e1that\u00f3 \u00e9s a l\u00e1thatatlan metafizikai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t. A szimbolikus olyan l\u00e9tez\u00e9st jelent, melyben valamilyen m\u00f3don megismerj\u00fck az eszm\u00e9t, teh\u00e1t az eszm\u00e9ny \u00e9s a jelens\u00e9g bels\u0151 egys\u00e9g\u00e9t jelenti, mely a m\u0171alkot\u00e1s saj\u00e1tos jellemz\u0151je. Az alleg\u00f3rikus viszont csak \u00e9rtelmez\u00e9s r\u00e9v\u00e9n teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy ilyen jelent\u00e9sbeli egys\u00e9g j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre. Gadamer v\u00e9gigk\u00f6veti az alleg\u00f3ria le\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t, amely a n\u00e9met klasszik\u00e1nak volt f\u0151 c\u00e9lja, mert a m\u0171v\u00e9szetet meg akarta szabad\u00edtani a racionalizmus b\u00e9kly\u00f3it\u00f3l, \u00e9s a zseni fogalmat juttatta kit\u00fcntetett szerephez. Ez a hat\u00e1s mutatkozik meg a filoz\u00f3fiai eszt\u00e9tika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben is. Vischer a szimb\u00f3lumot a szubjektivit\u00e1s egyik alapteljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek tekinti. A szimb\u00f3lum fogalm\u00e1n a jelens\u00e9g \u00e9s az eszme t\u00f6k\u00e9letes megegyez\u00e9s\u00e9t \u00e9rtik, a meg nem egyez\u00e9st pedig az alleg\u00f3ri\u00e1nak, illetve a mitikus tudatnak tartj\u00e1k fenn. A szimb\u00f3lum \u00e9s az alleg\u00f3ria fogalmi ellent\u00e9te v\u00e9g\u00fcl is elveszti k\u00f6telez\u0151 \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t, ha felismerj\u00fck, hogy a zseni- \u00e9s az \u00e9lm\u00e9nyeszt\u00e9tik\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik. XIX. sz\u00e1zad eszt\u00e9tik\u00e1ja a l\u00e9lek szimboliz\u00e1l\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek a szabads\u00e1g\u00e1n alapult.<\/p>\n A m\u0171v\u00e9szet igazs\u00e1g\u00e1ra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s visszanyer\u00e9se<\/strong><\/p>\n Az eszt\u00e9tikai k\u00e9pz\u00e9s problematikuss\u00e1ga<\/u><\/p>\n Schiller az \u00edzl\u00e9s transzcendent\u00e1lis gondolat\u00e1t mor\u00e1lis k\u00f6vetelm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1ltoztatta. A m\u0171v\u00e9szetet a szabads\u00e1g begyakorl\u00e1sak\u00e9nt proklam\u00e1lja \u00e9s imperativuszk\u00e9nt proklam\u00e1lja. Ezen k\u00e9pess\u00e9g szabad j\u00e1t\u00e9k\u00e1t antropol\u00f3giailag a fichtei \u00f6szt\u00f6nelm\u00e9let alapj\u00e1n \u00e9rtelmezte. Az eszt\u00e9tikai nevel\u00e9snek az a c\u00e9lja szerinte, hogy kim\u0171velje a forma \u00e9s anyag\u00f6szt\u00f6n harmoni\u00e1j\u00e1t azaz a j\u00e1t\u00e9k\u00f6szt\u00f6nt. A m\u0171v\u00e9szetnek az a rendeltet\u00e9se, hogy a term\u00e9szet \u00e1ltal adott \u00e9s szabadon hagyott terekben v\u00e9gezze a maga kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 \u00e9s kit\u00f6lt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n \u00a0A pszichologizmus ellen fell\u00e9p\u0151 fenomenol\u00f3giai kritika megmutatta, hogy t\u00e9v\u00fatra vezet minden olyan k\u00eds\u00e9rlet, amely az eszt\u00e9tikum l\u00e9tm\u00f3dj\u00e1t a val\u00f3s\u00e1gtapasztalat fel\u0151l gondolja el. Az olyan fogalmak, mint az ut\u00e1nz\u00e1s, a l\u00e1tszat, az elval\u00f3tlan\u00edt\u00e1s, az ill\u00fazi\u00f3, a var\u00e1szlat, az \u00e1lom, vonatkoz\u00e1st el\u0151felt\u00e9teleznek egy igazi l\u00e9tre, melyt\u0151l az eszt\u00e9tikai l\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. Az eszt\u00e9tikai tapasztalat viszont val\u00f3di igazs\u00e1gnak tekinti, amit tapasztal. Teh\u00e1t annak az oka, hogy az eszt\u00e9tikum ontol\u00f3giai meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t az eszt\u00e9tikai l\u00e1tszat fogalm\u00e1ra szor\u00edtott\u00e1k, az hogy a term\u00e9szettudom\u00e1nyos ismereteszm\u00e9ny uralma minden olyan megismer\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get lej\u00e1ratott, amely k\u00edv\u00fcl \u00e1ll ezen az \u00faj m\u00f3dszertanon.<\/p>\n Az eszt\u00e9tikai k\u00e9pz\u00e9s eszm\u00e9j\u00e9ben pedig egyetemess\u00e9 t\u00e1gul annak a k\u00f6re, amit az eszt\u00e9tikailag k\u00e9pzett tudat mag\u00e1nak ig\u00e9nyel. Minden meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s meghat\u00e1rozott \u00edzl\u00e9st\u0151l elvonatkoztat a reflexi\u00f3ban. Sz\u00e1m\u00e1ra az eszt\u00e9tikai tudat az a meg\u00e9l\u0151 centrum, melyhez minden, ami m\u0171v\u00e9szetnek sz\u00e1m\u00edt, m\u00e9ri mag\u00e1t. Teh\u00e1t amit m\u0171alkot\u00e1snak nevez\u00fcnk \u00e9s eszt\u00e9tikailag meg\u00e9l\u00fcnk az absztrakci\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9n alapul. Amikor mindent\u0151l elvonatkoztatunk, a m\u0171 mint tiszta m\u0171alkot\u00e1s v\u00e1lik l\u00e1that\u00f3v\u00e1. Az eszt\u00e9tikai tudatnak ezt a teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t nevezi Gadamer eszt\u00e9tikai megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9snek. Ez az absztrakci\u00f3 az eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9ny \u00f6ntudat\u00e1ban megy v\u00e9gbe. Amire ir\u00e1nyul, az a voltak\u00e9ppeni m\u0171, s amit\u0151l eltekint, az a hozz\u00e1 tapad\u00f3 k\u00fcls\u0151 mozzanatok: a c\u00e9l a funkci\u00f3, a tartalmi jelent\u00e9s. Az eszt\u00e9tikai tudat az eszt\u00e9tikait megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti minden eszt\u00e9tik\u00e1n k\u00edv\u00fclit\u0151l. Elvonatkoztat a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s valamennyi felt\u00e9tel\u00e9t\u0151l, melyek k\u00f6zt egy m\u0171 megmutatkozik sz\u00e1munkra. A m\u0171 eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9g\u00e9t elk\u00fcl\u00f6n\u00edti valamennyi tartalmi mozzanatt\u00f3l, amely mor\u00e1lis vagy vall\u00e1si \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sra k\u00e9sztet benn\u00fcnket. Csak mag\u00e1ra a m\u0171re ir\u00e1nyul, annak eszt\u00e9tikai l\u00e9t\u00e9ben az eszt\u00e9tikai tudat szimult\u00e1n jelleg\u0171, mert nem csup\u00e1n jelent idej\u0171, mert mag\u00e1ba emeli, mert egyben t\u00f6rt\u00e9neti tudatk\u00e9nt hat\u00e1rozza meg mag\u00e1t. Csakhogy szimultaneit\u00e1sa az \u00edzl\u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti relativit\u00e1s\u00e1n alapul, teh\u00e1t egy mozg\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u00e9rz\u00e9k foglalja el a meghat\u00e1rozott \u00edzl\u00e9s egys\u00e9g\u00e9nek a hely\u00e9t.<\/p>\n Az eszt\u00e9tikai megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s term\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek megnyilv\u00e1nul\u00e1sa, hogy a k\u00fcls\u0151 l\u00e9t\u00e9t is megteremti, hogy l\u00e9trehozza a szimultaneit\u00e1s val\u00f3s\u00e1gos, t\u00e9rbeli helyeit: az egyetemes k\u00f6nyvt\u00e1rat, a m\u00fazeumot, a hangversenytermet.<\/p>\n Az eszt\u00e9tikai megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a m\u0171 elveszti hely\u00e9t \u00e9s a vil\u00e1got, melyhez tartozik. A szabad m\u0171v\u00e9sz megrendel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl alkot, f\u00fcggetlen, \u00e9s ez\u00e9rt t\u00e1rsadalmilag is a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 jellegzetes von\u00e1sait \u00f6lti mag\u00e1ra, amely a boh\u00e9m fogalm\u00e1ban t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. Ugyanakkor azonban a m\u0171v\u00e9sznek olyan elhivat\u00e1s terh\u00e9t rakj\u00e1k a v\u00e1ll\u00e1ra, amely k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 figur\u00e1v\u00e1 teszi. Az \u00faj mitol\u00f3gia romantikus k\u00f6vetel\u00e9se egy \u00fajfajta felkents\u00e9g tudat\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6nzi a m\u0171v\u00e9sznek. Vil\u00e1gi \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, akiben a vil\u00e1g rem\u00e9nykedik. Ez a m\u0171v\u00e9sz trag\u00e9di\u00e1ja. Mert a megv\u00e1lt\u00e1s mindig csak r\u00e9szlegesen teljes\u00fcl. Az \u00faj szimb\u00f3lumok vagy egy mindenkit \u00f6sszekapcsol\u00f3 monda\u00a0 keres\u00e9se k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get teremt, de mivel mindenkinek megvan a maga k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge, ez\u00e9rt az ilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gk\u00e9pz\u0151d\u00e9s csak r\u00e9szleges, \u00e9s egy folyamatban lev\u0151 sz\u00e9thull\u00e1s bizony\u00edt\u00e9ka. Csakis az ezt\u00e9tikai k\u00e9pz\u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos form\u00e1ja egyes\u00edti \u0151ket.<\/p>\n Az eszt\u00e9tikai tudat <\/strong>absztrakci\u00f3j\u00e1nak b\u00edr\u00e1lata<\/p>\n Hamann jelent\u00e9keny jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re h\u00edvta fel a figyelmet. Aminek saj\u00e1t jelent\u00e9kenys\u00e9ge van, egy\u00e1ltal\u00e1n elv\u00e1gja a vonatkoz\u00e1st arra, aminek alapj\u00e1n meg lehetne hat\u00e1rozni a jelent\u0151s\u00e9get. Lehet-e egy ilyen fogalom az eszt\u00e9tika teherb\u00edr\u00f3 alapja? Az eszt\u00e9tikai l\u00e1tv\u00e1nyt is haszn\u00e1lja. Adekv\u00e1tnak elgondolt \u00e9szlel\u00e9s, belel\u00e1t olyasmit is, ami egy\u00e1ltal\u00e1n nincs ott. A jelent\u00e9sess\u00e9g nyilv\u00e1nval\u00f3an ir\u00e1ny\u00edtja a l\u00e1tv\u00e1ny olvas\u00e1s\u00e1t. Az \u00e9szlel\u00e9s mindig jelent\u00e9st fog felk, a puszta l\u00e1t\u00e1s, hall\u00e1s, dogmatikus absztrakcik, melyek mesters\u00e9gesen reduk\u00e1lj\u00e1k a jelens\u00e9geket. Teh\u00e1t fon\u00e1k formalizmus, az eszt\u00e9tikai k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny egys\u00e9g\u00e9t, tartalm\u00e1val ellent\u00e9tben , csakis a form\u00e1j\u00e1ban keresik. Kantn\u00e1l nem a m\u0171alkot\u00e1s jelent\u00e9ses tartalm\u00e1val, hanem az anyaginak a puszta \u00e9\u00e9rz\u00e9ki inger\u00e9vel szembe\u00e1ll\u00edtva jellemzi a forma fogalma az eszt\u00e9tikai k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ezt j\u00f3l szeml\u00e9lteti a mot\u00edvum fogalma, amely ontol\u00f3giailag tekintve mindig anyagtalan, de ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem jelenti azt, hogy tartalmatlan. S\u0151t, mot\u00edvumm\u00e1 az\u00e1ltal lesz valami, hogy nyilv\u00e1nval\u00f3 egys\u00e9get mutat s a m\u0171v\u00e9sz az \u00e9rtelem egys\u00e9gek\u00e9nt viszi v\u00e9gig, mint aahogy a befogad\u00f3 is egys\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rti.<\/p>\n Mi lehet egy m\u0171alkot\u00e1s befejezetts\u00e9g\u00e9nek a m\u00e9rc\u00e9je? Csup\u00e1n egy virtu\u00e1lisan rajta t\u00falmutat\u00f3j alak\u00edt\u00e1sfolyamat megszakad\u00e1a? Paul Valery szerint a befogad\u00f3ra kell b\u00edzni, mit csin\u00e1l abb\u00f3l, ami el\u0151tte van. K\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny egyik meg\u00e9rt\u00e9se ugyanolyan legitim, mint a m\u00e1sik. A m\u0171vel val\u00f3 minden tal\u00e1lkoz\u00e1st az \u00faj alkot\u00e1s rangja \u00e9s joga illeti meg. Gadamer szerint ez tarthatatlan hermeneutikai nihilzmus. Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy szerint m\u0171alkot\u00e1s csak \u00fcjres forma, , puszt\u00e1n csom\u00f3pont a lehets\u00e9ges eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9nyek sokas\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n Az eszt\u00e9tik\u00e1nak az \u00e9lm\u00e9nyre val\u00f3 alapoz\u00e1sa Kierkegaardbebizony\u00edtotta a szubjektivizmus rombol\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit.<\/p>\n Ni\u0171cs adva sz\u00e1munkra olyan n\u00e9z\u0151\u0151pont, amely lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9, hogy azt, ami felt\u00e9tel\u00fcnket k\u00e9pezi \u00e9s k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rol benn\u00fcnket, saj\u00e1t maga fel\u0151l n\u00e9zz\u00fck.. S magunkat k\u00edv\u00fclr\u0151l szeml\u00e9lj\u00fck.<\/p>\n A m\u0171v\u00e9szet egy t\u00f6rt\u00e9netileg felg\u00fcleml\u0151 \u00e9s \u00f6sszegy\u0171jt\u0151 szellemnek a tette. Az eszt\u00e9tikai tapasztalat is az k\u00f6nmeg\u00e9rt\u00e9s egyik m\u00f3dja. A m\u0171alkot\u00e1s nem marad idegen univerzum, amelybe belevar\u00e1zsoltattunk, ellenkez\u0151leg. \u00d6nmagunkat \u00e9rtj\u00fck kmeg benne l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre. A m\u0171v\u00e9szet megismer\u00e9s, \u00e9s aza m\u0171alkot\u00e1s tapasztalata ebben a megismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00edt benn\u00fcnket. Vajon a m\u0171v\u00e9szetben nem rejlik ismeret? A m\u0171v\u00e9szet tapasztalat\u00e1ban nem rejlik-e olyan igazs\u00e1gig\u00e9ny, mely k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a tudom\u00e1ny\u00e9t\u00f3l? Ezt bajosan lehet elismerni, ha az ismeret igazs\u00e1g\u00e1t Kanthoz hasonl\u00f3an a tudom\u00e1ny ismeretfogalm\u00e1val \u00e9s a term\u00e9szettudom\u00e1ny val\u00f3s\u00e1gfogalm\u00e1val m\u00e9rj\u00fck. Tapasztalat fogalm\u00e1t t\u00e1gabban kell \u00e9rtelmezn\u00fcnk. Hegel kimutatta, hogy a m\u0171v\u00e9szet minden tapasztalat\u00e1ban igazs\u00e1gtartalom rejlik. Az eszt\u00e9tika a vil\u00e1gn\u00e9zetek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. A m\u0171v\u00e9szet tapasztalat\u00e1t is az igazs\u00e1g megismer\u00e9sek\u00e9nt kell legitim\u00e1lnunk.<\/p>\n Elvileg tiszt\u00e1znunk kell, hogy mit jelent itt az igazs\u00e1g. Ez a tapasztalatot sokas\u00e1g\u00e1t nem fel\u00fclm\u00falni, hanem meg\u00e9rteni akarj\u00e1k. Az \u00fajkori szubjektivizmus Heideggeri kritik\u00e1ja szerint f\u00e9lre\u00e9rtelmezik, hogy a saj\u00e1t id\u0151je \u00e9s j\u00f6v\u0151je alapj\u00e1n \u00e9rtelmezn\u00e9 mag\u00e1t…………………….<\/p>\n …Az egzisztencialista radikaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A filoz\u00f3fia k\u00e9rd\u00e9se azt k\u00e9rdezi, hogy mi az \u00f6n\u00e9rt\u00e9s l\u00e9te. Ennek alapjak\u00e9nt az id\u0151t t\u00e1rja fel, Nyitott\u00e1 v\u00e1lik egy gondolkod\u00e1son t\u00fall\u00e9p\u0151 tapasztalat ir\u00e1nt, melyet Heidegger a l\u00e9tnek nevez.<\/p>\n A m\u0171v\u00e9szet tapasztalata bevallja mag\u00e1r\u00f3l, hogy sose lesz k\u00e9pes egy v\u00e9gs\u0151 ismeretben \u00f6sszegezni a teljes igazs\u00e1g\u00e1t annak, amit tapasztal. Nem azt k\u00e9rdezz\u00fck, a m\u0171v\u00e9szet tapasztalat\u00e1t\u00f3l, hogy mi a val\u00f3s\u00e1gban, \u00e9s mi az igazs\u00e1ga,<\/p>\n Mit jelent az igazs\u00e1g? A m\u0171alkot\u00e1s tapasztalata meg\u00e9rt\u00e9st foglal mag\u00e1ban, teh\u00e1t maga is hermeneutikai jelens\u00e9g. A meg\u00e9rt\u00e9s mag\u00e1val aa m\u0171alkot\u00e1ssal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1shoz tartozik, \u00fagyhogy ez a hozz\u00e1tartoz\u00e1s csak a m\u0171alkot\u00e1s l\u00e9tm\u00f3dja alapj\u00e1n tiszt\u00e1zhat\u00f3.<\/p>\n A m\u0171alkot\u00e1s ontol\u00f3gi\u00e1ja. <\/strong><\/p>\n <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Gadamer igazs\u00e1g \u00e9s m\u00f3dszer kompendium M\u00f3dszerprobl\u00e9ma Humanista vez\u00e9rfogalmak: Gadamer filoz\u00f3fiai sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00edrta ezt a k\u00f6nyv\u00e9t, ahol a k\u00e9rd\u00e9s nem az, hogy mit tesz\u00fcnk \u00e9s mit kellene tenn\u00fcnk, hanem az, hogy…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[70,37],"tags":[306],"class_list":["post-7424","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dolgozataim","category-egyebek","tag-dolgozatok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7424","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=7424"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7424\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=7424"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=7424"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/vandorboy.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=7424"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}