Választási rendszerünk 2011 után elvesztette arányos és igazságos jellegét. De nézzük meg egy politológus szemével a változásokat
A parlament 2011-ben egy nappal (!!) karácsony előtt fogadta el az új választójogi törvényt. Átszabták a választókerületeket, már relatív többséggel is lehet mandátumot szerezni. Jól van ez így? Igazságos? Arányos? Nézzük meg.
.
A választókerületeket felsoroló részt is sarkalatossá tették, azaz a jövőben csak kétharmados többséggel lehet újra rajzolni a választókerületeket.
A civilizált világban egy választási törvény módosítása csak egy választási ciklus után lép életbe. Ezt is megsértették, mert rögtön ezen a lejtős pályán kellett megküzdeni az ellenzéknek.
A legfontosabb változások 2010-hez képest
- A parlament létszámának csökkentése
• A választási bizottságok átalakítása
• Kétfordulós helyett egyfordulós rendszer
• A területi listák megszűnése
• Jelöltállítási szabályok változása
• Nagyon fontos változás: a töredékszavazatok rendszere
• Az egyéni és listás mandátumok arányának változása (!)
• Alapvetően új kampánytámogatási rendszer
A törvény alkotói a rendszer arányosító elemeit gyengítették.
A Fidesz-KDNP országos 44,24%-os egyéni szavazataránya a kormánypártoknak elképesztő magas 90,56%-os egyéni mandátumarányt eredményezett.
Az előző választások után részletesen láttuk, hogy miért súlyosan aránytalan a rendszer. A győzteskompenzáció azt is eredményezte, hogy a Fideszre leadott szavazatok sokkal többet értek, mint az ellenzéki voksok. A kormánypártnak 31 833 szavazónként összejött egy-egy parlamenti hely, míg például a baloldali pártszövetségnek 66 309, a Jobbiknak 84 879, az LMP-nek pedig 94 424 szavazóként járt egy mandátum.
A Fidesznek nem a támogatottsága ilyen nagy, hanem a rendszer által nekik kínált előny aránytalan.
Kétfordulós helyett egyfordulós
rendszer.
Ennek következménye, hogy – a kvázi – abszolút többségi egyéni körzetekből relatív többségi körzetek jöttek létre. Legfontosabb következménye: az ellenzék elveszti összefogási lehetőségét.
A területi listák eltűnése csökkentette a pártok helyi mozgósítási képességét, illetve növelte ezen a téren is a centralizációt, amivel romlott a pártok helyi demokratikus működése.
A választási bizottságok átalakítása. A legnagyobb probléma ezzel az új bizottsággal, a konszenzus hiánya. Az NVB tagjai többségben kormánypártiak, ami felveti a demokratikus deficit kérdését.
Az elmúlt hét évben kialakították az autokratikus kormányzás kereteit, amelyek látszólag demokráciát kínálnak az embereknek, de világos, hogy senki sem tud érdemben odakerülni a kormányrúdhoz rajtuk kívül.
Ilyen összeállítás mellett nem lehet beszélni az ellenzéki pártok alkalmatlanságáról, hiszen a rendszer azt sem teszi lehetővé, hogy kiderüljön az alkalmatlanságuk. Ez a rendszer brutálisan igazságtalan.”
A jelöltállítás könnyítésével tovább aprózhatják az ellenzéket, megkönnyítve ezzel a mandátumszerzést az egységesebb szavazótáborral bíró kormánypártnak.
Célja – a többes ajánlás lehetőségével együtt – az indulni szándékozók számának drasztikus növelése. Azért, hogy a szavazatok megoszlásával a kormánypártok könnyebben megszerezhessék az egyéni körzetek mandátumait. Egyszerűen fogalmazva: sok pénz, sok jelölt.
Az Együtt-PM akkor alkotmányjogi panaszban kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja felül a rendszert. Az alaptörvény ugyanis előírja, hogy egyrészt minden választópolgárnak azonos számú szavazata kell hogy legyen (a határon túliak esetében ez alól maga az alaptörvény ad felmentést), másrészt pedig az egyes szavazatoknak lehetőleg, az adott választási rendszerelem sajátosságain belül azonos súllyal kell rendelkeznie, vagyis lehetőség szerint azonos arányban kell mandátumot eredményezniük.
Az Alkotmánybíróság végül határozatában megállapította, hogy a győzteskompenzáció nem sérti a választójog egyenlőségre vonatkozó alkotmányossági követelményeit.
Hm, tényleg??
A választási trükkök, csalások:
A választás torzulása a külföldről küldött levélszavazatokkal, (+ 1-2 képviselő 2014-ben, ami a 2/3-ot hozta.
Illetve a Magyarországról elköltözöttek választásának megnehezítése.
Körzethatárok átszerkesztése.
És ehhez jönnek még a valódi választási csalások.
Átjelentkeztetik billegő körzetekbe az embereket. (kormány ehhez asszisztált a nyitvatartással is)
Az emberek eladják pénzért a szavazatukat.
Szavazatszámlálóknál ha több lap van mint szavazó volt, akkor az összes párrtól levesznek annyi szavazatot. Így 5-6 ellenzéki párttól vesznek el, míg a kormánypárt csak 1x bukik annyit. Okos. Habár egyszerűbb, ha pipálnak extra pár száz embert, és akkor be is huzhatnak még pár lapon akinek akarnak. (feltéve ha a bizottságban nincs ellenzéki jelölt, ami kis falvakban nem elképzelhetetlen verzió (6000 körzetben pld. 2018-ban)
Az embereket megfenyegetik, hogy ha nem az általuk kívánt jelöltre szavaz, elveszti közmunkáját stb. Belekényszerítik jórészt falvakban, hogy másra szavazzon, mint akire akar. Ilyen esetben megoldás, hogy hekkeljék meg a csalásra kényszerítőket.
Koreográfia: kap a válaszásra jogosult egy kitöltött szavazólapot zsarolóitól, amivel bemegy választási helyszínre, ott adnak neki egy üreset is (amit le kell adni zsarolóinak). Amikor bemegy a fülkébe, húzzon a csaló lapra még pár x-eket több jelölthöz, és akkor érvénytelen lesz a szavazata majd. Az üres lapot pedig vigye ki és adja oda zsarolóinak, vegye fel a pénzt, és örüljön.
Média túlsúlyról itt egy jó cikk
A választások még titkosak. Már csak ez maradt elvileg a szabad és igazságos választásokból.
S hogy mi is az a demokrácia? Olvassátok el Béres András blogjában
Mi a választási matematika?
Minél többen mennek el szavazni, annál kisebb a kormányzó párt esélye többséget kapni. 71% részvétel esetén rendszerváltás lehet.
Egyet tehetünk: Menjünk el minél többen szavazni!
Mi az a taktikai szavazás?
Miért van szükség rá? A Fidesz-KDNP országos 44,24%-os egyéni szavazataránya a kormánypártoknak elképesztő magas 90,56%-os egyéni mandátumarányt eredményezett!!
Taktikai szavazásnak – jelen esetben – azt tekintjük, amikor a választó nem a számára legszimpatikusabb jelöltet, vagy nem a számára legszimpatikusabb párt jelöltjét választja, hanem szavazatával a választókerület megnyerésére legesélyesebb ellenzéki jelöltjére szavaz. Alul a linkek az aktuális esélyekről.
Elveszett szavazat
A kormányváltást preferáló választók megfontolt döntése számos választókerületben az ellenzéket juthatta volna és juttathatja április 8-án is mandátumhoz.
Ha az egyes ellenzéki szavazótáborok nemcsak listán, de egyéniben is pártjukat, illetve pártjuk jelöltjét kívánják támogatni, abban az esetben a kormányváltást támogató szavazatok az ellenzéki pártok között megoszlanak.
Vagyis hiába vannak többen az ellenzéki szavazók, jó eséllyel a kormánypárti jelölt szerez mandátumot. Az ellenzéki szavazó egyéni voksa tehát elveszik.
Szavazatmegosztás
A kormányváltást sürgető választópolgárok számára taktikai megfontolásból a szavazatmegosztás a legkifizetődőbb döntés, hiszen míg pártpreferenciájukat kifejezhetik pártlistás szavazatuk révén, addig a legesélyesebb ellenzéki jelöltre leadott egyéni vokssal megakadályozhatják a Fidesz-KDNP egyéni jelöltjének mandátumszerzését.
Pár weblap is született, de az első a legautentikusabb, amelynek világos a matematikája:
Taktikaiszavazás.hu – Sanyó Ádám több felmérést aggregáló meta oldala
https://kozosorszagmozgalom.hu/ – A Közös Ország Mozgalom egyéni körzetben végzett friss felmérései. Az adatokból a taktikaiszavazas.hu is dolgozik.
www.v18.eu/eselyes-ellenzeki-jeloltek – A V18 mozgalom az esélyeseket a taktikaiszavazas.hu alapján állította összehttps://rendszervaltas2018.hu/ – A Márki-Zay Péter-féle mozgalom szerint esélyes jelöltek
https://www.kireszavazzunk.hu/ – Az Iránytű Intézet felmérései alapján állít erősorrendet
A Republikon Intézet kutatása és esélyesei(pdf)
Illetve a
Egyet tehetünk:
Menjünk el minél többen szavazni!
A Soros téma: indul Soros a választásokon?
Mi van? Az állami pénzből finanszírozott pártkampány idáig tompítja az emberek gondolkodását?
A magyar választók kétharmada abban a tudatban él, hogy Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az április 8-i országgyűlési választáson – derül ki a Policy Agenda közvélemény-kutatásából, amely a Zoom.hu megbízásából készült.
Csak minden negyedik válaszadó tudja, hogy nem is létezik ilyen párt. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint megnyerheti-e Soros György Pártja (SGYP) a tavaszi országgyűlési választásokat?”, a válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy nem, míg 2 százalék szerint valós győzelmi esélye van a – valójában nem is létező – pártnak.
És a kamupártos sztorihoz ezt érdemes megnézni.
Mindössze a válaszadók 24 százaléka tud arról, hogy valójában nem is létezik ilyen nevű párt
Vagyis a magyar választók kétharmada – vélhetően a kormányzati propaganda hatására – azt hiszi, hogy az amerikai milliárdos saját párttal képviselteti magát a magyar országgyűlési választáson.
Ismert, egy 2006-os felmérésben a Tárki azt vizsgálta, hogy a piréz, vagyis egy valójában nem létező népesség alapján mennyire mérhető az idegenellenesség Magyarországon.
A válaszadók 59 százaléka mondta akkor azt, hogy a pirézeket nem kellene befogadnunk… Ráadásul az egy évvel később megismételt felmérésből az is kiderült, hogy tovább nőtt a „pirézellenesség” Magyarországon.
A Fidesz szavazói élték bele magukat abba, hogy Soros György Pártja indul a választásokon. 81 százalékuk azonban biztos abban, hogy nem nyerhet, és csak 12 százalék van tisztában a valósággal. A bizonytalanoknál 61-22, a Jobbik szimpatizánsai esetében pedig 54-31 ugyanez az arány.
A gyűlöletkampány szeret téged.
Egyet tehetünk:
Menjünk el minél többen szavazni!
