Folytatása a kósza estemnek
Az előző rész itt olvasható. Parkok – jól rendezettek és jól agyonszabályozottak. Még azt is tábla jelzi, hogy az ösvény melyik oldalán sétáljak. De tiszták és jól tartottak. Mindenhol van BBQ automata, szóval bárki sütheti elektromos platón a pecsenyejét – 1$ behelyezése után. Csak azok a fránya legyek ne lennének. S pimaszok, ragadósak, rögtön rátalálnak a testnyílásaimra. Érdekes, hogy a legyeket egy útikönyv sem említi Ausztráliával kapcsolatban. Pedig mindig és mindenütt tömegekben. Meg a városban is. S a légy idegesítő, mert ideges, izgatott.
A városban voltunk egy görög étteremben, s itt elfogadott, hogy az emberek maguk viszik a borukat. BYO – bring your own. Szervízdíjat számolnak érte persze.
Vasárnap délután meg Melbourne-ben is üresek az utcák. Persze nem a kínai negyed. Ott zajlik az élet. Ázsia – élet. Számomra szinonima. Ha valamire szükségem van, akkor biztos, hogy ázsiai boltokban megtalálom. Ilyen volt a mák. De a következő akadály a kávé daráló volt. Az emberek itt AU-ban nemigen isznak kv-t, kv darálójuk pedig nincsen. 5oo km-t utaztam azért, hogy megdaráljak egy kilót s mákos tésztám legyen.
A boltok konzekvensen ötig vannak nyitva, így aki dolgozik, annak esélye sincs máshol vásárolni, mint a supermarket. Ahol volt itt készített magyar szalámi(szerűség), de szójat csak az ázsiaiaknál kapok.
Az iskolások egyenruhában, ami a lányoknál miniszoknyát jelent. Hm.
Melbourne egy nap négy évszak. Ezen belül pedig naponta 15-ször is eshet az eső s kisüthet a nap. A éjszakák pedig mindig hidegek. De állandóan tavasz illat van, és madarak. Sok és színes.
Meglepően sok a villamos, s van egy belvárosi ingyenes is. Tudom a hatos.
Mindenhol fa plántálás, újra energia, benzin 140 ft és a diesel drágább! Jogsit is könnyű és olcsó szerezni, a teszt után már vezethetsz is, ha valaki ül melletted jogsis.
A szemetet már otthon is szelektíven gyűjtik. A nénik zöld bioszatyorba vásárolnak, s a piacon minden organic. A zöldség, a gyümölcs, a tojás és a tyúk is.
térképen: Batman str, Seymour, Ararat, Sorento, Altona,- hogy azért Európát el ne hagyjak.
Melbourne museum:
Nobel díjasaik (5) jórészt az orvostudományban jeleskedtek, hogy az idegsejtek hogy kommunikálnak, avagy a testünk hogyan ismeri fel az idegen testeket (a vírussal fertőzött testeket). Avagy a penicilin kifejlesztéséért.
Science work museum:
Jóreszt gyerekeknek izgalmas a neve ellenére; tolókocsi verseny, labda rúgás, sprint, rajzfilmhez mi alkothatunk hangeffekteket, időjárásjelentést produkálhatunk.
Williemstown:
A Yarra folyó torkolatánál békés hangulatú pihenő külvároska kávézókkal, vitorláskikötőkkel, s az öbölben úszó óriás kínai konténerszállító óceánjárókkal, amint átmanővereznek a gigantikus West gate híd alatt, háttérben Melbourne felhőkarcolóival.
Organ pipe national park:
Vulkáni kráter orgonasíp kinézetű kőképződménnyel. Először láttam és kóstoltam eukaliptusz levelet. Kellemes illata van. A koalák eszik, mi csak testre kenjük.
Immigration museum:
Bemutatja az 1800-as évektől a bevándorlók eletet, s azt hogyan kezdik el korlátozni a bevándorlást. Természetesen az aranyláz okozta konjunktúra idejen nincs korlátozás, de azt követően faji alapon, s most amikor ez már ciki, finomabb módszerekkel szűrik a külföldieket. (legyen művelt és/vagy gazdag) .
A legérdekesebb az interjú szoba, ahol virtuálisan részt vehetünk a kihallgatáson, s véleményezhetem azt. Persze ebből kiderült, milyen szubjektív alapon döntenek. Direkt eljátszottam kétszer egy iraki bevándorló kihallgatását, s ugyanarra az életre, sztorira elfogadták a letelepedést, ha akartam, amikor meg a nem gombot nyomtam meg, akkor elutasították. Mindkettőre volt magyarázat. (ha valaha beteg volt, vagy bizonytalanul emlékezett 20 évvel ezelőtti dátumokra el is utasíthatták.)
Persze szó esik más bevándorlókról is: madarak, patkányok, csótányok, nyulak, rókák stb.
Seres
– a megújuló energiák faluja Melbourne-ben. Iskolásokat oktatnak ésszerű energia és víz felhasználásra és új szemléletre. Bicó-val működtetett tv, izzó, vízforraló, bio wc-k, organic farm, állatok és sok-sok infó, hogyan vegyünk részt tudatosan a világ fenntartásában.
Szó esik alternatív kereskedelemről: bojkottáld az etikátlan cégeket, vásárolj a kicsiktől illetve a 3. világból. Invesztálj ésszel, s a részvényeiddel ne fegyverkísérleteket finanszírozz. Nyugdíjpénztárad ne olyan országba invesztáljon, ahol tiporják az emberi jogokat stb.
Ne vásárolj környezetterhelő termékeket. Használj compost toalettet. Évi 35 kg-t székelünk, 500 litert pisilünk, s mindezt 15ezer liter ivóvízzel öblítjük! Ha többet akarsz tudni:
greenpower.com.au
A fehér betelepülők állattartása (s a fakitermelés haszna) miatt az erdőirtások nagy méreteket öltöttek, s 200 év alatt az élővilág 70%-át elpusztították, beleértve az őserdők 75%-át , s az össz erdők 45%-át. 1990-ig csak quinsland területén több erdőt irtottak, mint az Amazonas mentén!
Ennek következtében elvesztették biodiverzitasukat a kontinensen, holott ez az ország rendelkezett a legsokrétűbb élővilággal. A fajok kihalása folyamatban, de már így is az emlősök 23%, a madarak, halaknak, hüllőknek stb 9%-a odaveszett. De amit már az emberek a saját bőrükön tapasztalnak, az a föld kiszáradása, a salinity, és az erózió. No meg mostanában a klíma megőrülése.
Ehhez meg hozzávehetjük, hogy USA után AU a világ legszennyezőbb országa, évi 18 millió tonna háztartási hulladékkal (1 tonna per fő/év!!!).
A világörökségi területeken bányák működnek, felszíni vizek elhasználva, s a Kyoto-i egyezményben elérve, hogy 8%-kal növelhessék a káros gáz kibocsátásukat, mely személyre kivetítve már így is a legmagasabb a világon (szénerőművek).
De persze nem minden ilyen sötét, mert hát igyekeznek tenni a környezetért, fákat telepítenek, állatokat védenek, de a gazdasági lobby meg erősebb, mint a környezetvédelmi.
Egy útszéli tábla markánsan jellemzi ezt az állapotot, amelyen figyelmeztetnek: az út szélén jelentős vegetáció van, vigyázzanak rá. No persze hol lehetne máshol, mint az úttest és a legelő kerítése közötti szűk méteren. S engem figyelmeztetnek, aki erre a szűk mezsgyére korlátozódik, s már szintén kihalóban lévő állatfaj. Groteszk.
A folytatás itt az Ausztrália 3
