Egy magazin ismét kíváncsi volt arra, mit gondol egy buddhista szemléletű utazó a fenntarthatóságról és gyerekvállalásról.
Csonka Gábor Vándorboyt kérdeztük, az azonos néven futó utazási blog szerzője, aki a Buddhista Főiskolán tanult, 155 országban hátizsákolt, stoppolt és tapasztalt, illetve most a Járatlan utakon fesztivál szervezője és utak túravezetője.
Fontos számodra, foglalkoztat a természetvédelem, fenntarthatóság témája?
Születésem óta foglalkoztat a fenntarthatóság kérdése persze, ha nem lenne fontos, nem élnék. A kérdés, hogy milyen mértékben? S mennyire tudatosan? 16 évesen lemondtam a húsevésről, gondolva, hogy már elég kevés mezőgazdasági terület maradt, s az állattartás többszörös erőforrást igényel azonos mértékű táplálék létrehozásához. A magam szintjén ennyit tehettem akkor 1988-ban.
Amikor elkezdtem utazni, tudatosan, ezt stoppal tettem, hiszen ha egy kocsi megy ugyanabba az irányba, miért ne vihetne el 2 embert is? Kisebb környezeti hatás, emberi interakciók létrejötte a win-win.
![](https://vandorboy.com/wp-content/uploads/2021/04/klimaváltozás-baba.jpg)
Amikor a világban nagyban utaztam, láttam az emberiség pazarló mivoltát, a másik végén pedig a forráshiányos oldalát, tehát a szemem előtt volt a jelenség, s adta magát, hogy felismerjek összefüggéseket, amik tovább cizellálták világnézetemet.
A fenntartható csökkenést már 30 éve hirdetem, mert az önkontrol és tudatos életvitel a mai kor kulcsa a problémák megoldására. Hatalmi eszközökkel lenne ideális szabályozni ezt, de politikai és gazdasági érdekek miatt ezek a kísérletek elhunynak, mert az emberek nem könnyen adják fel megszokásaikat, „életminőségüket”. Pedig a minőség nem a mennyiségi életben van. S erre az új szemléletre vannak megoldások is. A story of suff 5 perces filmecskéi https://www.storyofstuff.org/ csak megerősítették bennem, hogy ez a tudatosság elengedhetetlen.
![](https://vandorboy.com/wp-content/uploads/2021/04/klima-felelősség-baba.jpg)
Éltél meg klímaszorongást?
Attól függ, mit jelent ez? Filozófiai szinten igen, gyomorgörcs szintjén nem, hisz ez egy lassú folyamat, teszem hozzá sajnos, mert így az emberek hajlandóak nem foglalkozni a témával a súlyának megfelelően. Pedig ez kihat mindennapjainkra, hisz évszakok eltolódnak, szárazabb és melegebbek az éveink, más a termés, ez az árakra is kihat, invazív növényekkel, rovarokkal terhelődik a környezet stb. viszont a szorongás nem segít, a tettek és életmódváltás igen. Oda eljutni pedig kell egy felismerés.
Mit gondolsz a gyermekvállalás kontra klímaváltozás témáról?
20 éve amikor USA-ban laktam, több ismerős is volt aki tudatosan nem vállalt gyereket, hiszen a legnagyobb szennyezés paradox módon maga a létünk. Ezt megszakítva tehetünk legtöbbet a környezetünkért. Rácz Laura ennek egyik ismert hazai képviselője, aki kulturális újságíróként foglalkozik a témával és könyvet is ír róla, érdemes elolvasni ő mit gondol erről. Persze itt is a középút lenne járható szerintem, hogy 1 vagy 2 gyerekkel fenntartani a populációt, kinek kinek gazdasági teherviselésének megfelelően. Régóta hirdetem a fenntartható csökkenés filozófiáját, s az emberiség csak az utóbbi 5-6 éve jutott el odáig, hogy ki merje mondani egyáltalán ezt.
![](https://vandorboy.com/wp-content/uploads/2021/04/klima-babavár-2.jpg)
A megszokás nagy úr, főleg a tradicionális társadalmakban, ahol ráadásul a sok gyerek az öregség kulcsa, hiszen ott nincs nyugdíj, így jórészt utódjaik gondoskodnak róluk öreg korukra. Így bezárult a kör, a szegénység termeli a szegénységet. A szegénység higiéné csökkenéséhez, járványokhoz járul, amely természetes módon kontrollálta a populációt. Az orvostudomány és az ipari mezőgazdasággal már inkább a háborúk, forradalmak voltak a populáció szabályozás eszközei. Mára pedig megoldásként csak a tudatosság marad, az emberek önkontrolja, s itt el is bukott a dolog. Mert a nagy népesség egyenlő szegénység, = források hiánya az oktatásban = tudatosság hiánya = környezetterhelés = rossz minőségű élet, szegénység és a kör bezárult..
Felmerültek benned/bennetek etikai kérdések a gyerekvállalással kapcsolatban? (kell-e gyerek? milyen világban fog élni? szenvedni fog-e? jogunk van-e újabb lényeket a világba teremteni stb.)
![](https://vandorboy.com/wp-content/uploads/2021/04/klima-baba-jövő.jpg)
Természetesen. Én 47 éves koromig nem is tudtam elképzelni, hogy gyereket vállaljak, barátnőim bánták ezt, de pár éve foglalkoztat, hogy jó lenne valakit végigkisérni a tudatosodásának útján, ahol olyan értékeket tudok átadni neki, ami egy minőségibb életet, tudatot ad neki. Persze ezt más csatornákon is teszem, közösségi média, blog, intejuk, cikkek nyomán, de azért a gyerek az minőségileg más kapccsolat. S lássuk be, gyerekemtől is nagyon sokat kapok..
S hogy szenvedni fog-e? Minden kornak megvolt a maga keresztje. Ezeknek okait meg kell érteni, fel kell venni, megoldásokat keresni, változni, s utána le tudjuk tenni békével. Ez egy belső út is, rajtunk múlik mennyit akarunk szenvedni, mikor ismerjük fel, s mikor teszünk valamit, hogy ez változzon. Önnön változásunk hozza meg a világ változását.
Ha igen, miért döntöttetek mégis a gyermekvállalás mellett?
Pont ez a tudatosság átadása az új generációnak volt a fő motiváció. Megtanítani a kérdésekre, s hogy válaszokat, megoldásokat keressen önállóan, szerveződjön közösségbe, s ott érvényesítse a fenntartható világ elveit, filozófiáját és életvitelét. Ha ennyit sikerül átadnom, akkor megtettem ezügyben a legtöbbet amit az ügy érdekében tehetek. Egy önállóan gondolkodó autonóm és kooperáló lényt adok át az emberiségnek, a Földanyának.
![](https://vandorboy.com/wp-content/uploads/2021/04/klima-babavárás.jpg)
Mi a véleményed most, hogy lassan egy éve bezárva élünk, megváltozott a világ?
Egy gyökereiben beteg társadalom, aki nem figyel se befele, se környezetére, – hanem csak mint egy vírus viselkedik (mátrix c. filmből vettem) – , csak külső kataklizma, kényszerítő hatására hajlandó feladni megszokásaiból. Belső felismerés és megértés nélkül tartós változásra nincs esély.
A szemetet sem azért nem dobom el , mert megbüntetnek, hanem mert tudom ezeknek a hatását. A buddhizmus is innen indul, hogy a dolgok kapcsolatban állnak egymással, hatnak, visszahatnak. El kell jutni a felismerésig, majd tudatosan rálépni az ösvényre, amely kivezet a szenvedésből. Erre kevesen képesek, mert ezekért tenni kell, sőt önfeladással is jár, de pont ezáltal jutunk önmagunkhoz közelebb, lesz egy boldogabb, tisztább életünk. Kívül is meg belül is. A dolgok összefüggenek.
Az egymillió kilóméteres út is az első lépéssel kezdődik. Kívánom, hogy mindenki jusson el a felismerésig, hogy szükséges a változás, és lépje meg az első lépést. Utána már könnyebben megy a többi, s az eredménye is meglesz.
![](https://vandorboy.com/wp-content/uploads/2021/04/klima-föld-baba.jpg)