Tadzsik Pamir

Tadzsik 4 – Nyugat Pamír, Khorog

Sorry, this entry is only available in Hungarian.

Az előző részben a Fergana völgybe illetve a Fann hegységi trekkinghez kalauzoltalak titeket. Most indulunk a Pamírba!

Ebben a posztban a PAMÍR-hegység felé indulok kamionnal.

A fővárostól a Pamír legnagyobb városkájáig, Khorog-ig a távolság csak kb. 500 km, de eljutni oda legalább 20 óra utazás dzsippel. Teherautóval másfél 2 nap. Ezegyben jelzi is, hogy milyen állapotban vannak az utak az országban. A Pamír highway-t 1934-ben fejezték be a szovjetek, talán a birodalom szétesése után, azaz 30 éve nem is gondozták. A kirgiz Osh városát köti össze Dusanbéval, ami annó egy ország volt, és mint utánpótlási utat építették a keleti végekre.

A „highway” szóból valószínűleg nem az autópálya jelentését kell meghallani, hanem a szó szerintit, miszerint magasan futó út. A Pamírban 3-4 ezres hegyeket mászunk meg, de a minőséget tekintve, bármelyik nemzetközi rallyt próbált embert megrázza. Szó szerint, hisz az aszfalt inkább ritka kivétel, amely még az Afganisztánba tartó orosz tankok alatt ott volt, mert ugye abból a célból építették. Mára az élet útjává vált Kína-Kigriz-Tadzsik országok között. Ezen utakon keresztül az élelmiszer bejuthat az országba, de kínai kacat is. A feltételes mód helyett a kijelentő mód helyénvalóbb ebben a kontextusban.

Szóval busszal kijutottam a városból, ahonnan stoppolok a Pamírig. Mivel forgalom nagyon ritkás, az ember a teherautókat is megbecsüli, habár azok fele annyival haladnak, mint a kocsik. Végül egy kamionos vett fel, beiktatva sok technikai és kaja szünetet.

Amikor a sofőröm megállt enni egy boltnál, a kereszteződésben láttam két stoppost. Odamentem hozzájuk érdeklődni, milyen a stoppolás a Pamírban, mik a tapasztalataik stb.. Az egyik gyerek csak néz, nézeget, és azt kérdezte, nem Magyarországról vagyok-e? De igen. Akkor én téged ismerlek!! – mondta. 2 évvel ezelőtt találkoztunk Yazd városában !! Kicsi a világ. Egy lengyel utazó ismert fel, akivel Iránban találkoztunk 20 percre egy buszállomáson. Kicsi a világ!

Egy értelmes, ügyvédnek készült másik kamionsofőr vett fel éjszaka egy rendőrblokknál. Egész éjjel rázkódtunk, fel- le, jobbra- balra. Másnap reggel megálltunk kerekeket ellenőrizni, addig gondoltam könnyítek magamon kicsit. Félrevonultam az úttól,a folyó felé, de nem messze. Amikor már dolgom végeztem, észrevett a sofőr, s elkezdett kiabálni, hogy Mi-na, mi-na!  – Na mi? Mii??? Mina?? Mit mond? Mi az övé? Aztán leesett a tantusz, és megértem, hogy mina = mine = egy aknamezőn vagyok.

Taposóaknák hazája a határsáv ahol már vagyunk, s mindezt azután kell megtapasztalnom, hogy  már elhagytam Afganisztánt. Régebben láttam a „Beyond borders” című kiváló filmet, amiben láttam ilyen területet, s hogy mit csinál az akna. Hát igen, itt az út a határt jelentő folyó mellett fut több száz km-en keresztül, de miért pont ott van aknamező, ahol dolgom végeztem? Nem vagyok stratéga, de ennyi erővel bárhol is lehetne. Így kicsit dobogó szívvel lépegettem visszafele, próbálva megsaccolni, merre lépkedhettem, hogy minimalizáljam a veszélyt, hogy meghallom a kattanást. Mint tudjuk, akkor robban amikor lelépünk róla.. szóval van idő átgondolni merre dőljünk, hogy lágy részeket ne érjen,  s csak az egyik láb csonkolódjon.

Nemrégiben esőzések voltak, rengeteg hidat elmosott az eső a hegyekben. Egy hozadéka volt számomra, hogy a megáradt folyó árterén a hegyek visszatükröződései megragadják fotós tekintetemet. Valóban gyönyörű az út, csak fájdalmasan hosszú. Néha járőröző gyalogos határőrök tűnnek fel, de gyakorlatilag még így is megakadályozhatatlan  a drogcsempészet, különösen ilyen elhagyatott szakaszon. Ebből él az ország másik fele. A maradék lakosság meg vegetál, túlélésre rendezkedett be.

Stein Aurél (1877) is megfordult erre, gondolom az ő nyomdokait követtem a Ghunt völgyben. Xung Zong és Marco Polo is járt ezen a környéken, továbbá még sok utazó, kalandor. Ők is részesei voltak a „Great Game”-nek, az orosz medve és az angol birka 19. századi lökdösődéséből alakult ki a szó. Ez külön történet. De ki hallott Charles de Ujfalvyról (Ujfalvy Károly Jenő), a híres antropológusról? 1874-ben a Francia Földrajzi Társaság felvette tagjai sorába. Első kutatóútjának célja Közép-Ázsia földrajzi viszonyainak tanulmányozása volt. A 17 hónapos expedíció alatt – a sok nehézség ellenére – értékes földrajzi, néprajzi és embertani anyagot gyűjtöttek. A tudományos megfigyeléseket hatkötetes műben foglalta össze. készített.http://hu.wikipedia.org/wiki/Ujfalvy_K%C3%A1roly_Jen%C5%91

Az ő kutatásaiból derül ki, hogy a pamíriak 38%-a szőke volt 1908-ban! Kék szemű. Már megint Nagy Sándort és bandáját lehet felelőssé tenni a dologért, vagy a nem sokkal korábban arra hódító oroszokat?  Ki tudja? Azt hiszem, a macedón ősök felmutatása vállalhatóbb a helyieknek. Ha valaki olvasgatásra adná szemét, akkor Robert Middletown – Huw Thomas: Tajikistan and the High Pamirs c. könyvét ajánlanám. Ez papír könyv, egy kilós.

Tadzsikisztánban gyakorlatilag 3 féle tadzsik nép létezik, északiak, Dusanbé környékiek és a pamíriak. Ez utóbbiak szívesen elszakadnának az anyaországtól, mert támogatást sem kapnak tőlük, vallásukban is mások, mert ők izmaeli muszlimok, és a nyelvük is teljesen különbözik. A pamíri nyelvek maguk is völgyenként különbözőek, ezért lehet nem is értik egymást.

Észak, Khojand környéke, mint a leggazdagabb vidéket, jórészt üzbégek lakják. Ők nem bánnák az önállóságot. Míg a hivatalos főváros és környéke próbálja egybetartani a 8 milliós lakosságot. Egyébként is 2 millió közülük Oroszországban dolgozik már, a másik 1 millió tadzsik a környező országokban, főleg Afganisztánban és Üzbegisztánban.

Ramadán – Még soha senkit nem láttam a Pamírban, aki tartja a böjtöt. Igaz ők az izmaeli irányzatot képviselik az iszlámban, ami elég liberális vállfaja a siita iszlámnak. A pamíriak nem az a típus, akik megszenvednének, vagy meghalnának a hitükért.

Az iszlám 5 pillére csak az építészetükben jelenik meg. Tény, hogy alkalmazott iszlám, mert a vendégszeretet az még alapeset. A környéken mindenki nagyon hálás a Svájcban élő vallási vezetőnek, Aga Khan-nak (aki kenyai ősökkel is rendelkezik).

Rengeteg pénzt pumpál (az afgán, pakisztáni és Tadzsikisztán pamíri térségébe) étel, oktatás, infrastruktúra fejlesztésére, kultúra megtartására. Gyakorlatilag úgy tűnik nekem, hogy ez a kortárs iszlám, de mivel Svájcban él, nem korrumpálódott annyira, ezért jut el a pénz a kiválasztottaknak.

Vagy esetleg afganisztáni drogpénzekből finanszírozza a fejlesztéseket? Habár ez utóbbit kétlem, mert abban a szunniták viszik a pálmát (meg a drogot). Továbbra is kérdésként merül fel, honnan finanszírozza az egészet? Mert az izmaelita közösség relatíve kicsi, szegény területekről van szó. Sehol nincs domináns politikai erő, vagyis igazi lúzerek szegények. De az Agha khan foundation kulturális hagyományok megőrzésében is szerepet vállal, Institute of Ismaili Studies weblapjáról le lehet tölteni tradicionális zenemintákat a pamíri térségből ( www.iis.ac.uk ). Egész jók pld.: Doulratman Hol, Zafar Ayubi, akiket útközben hallottam lejátszani kamionosoknál. Olyan jó, hogy itt nem nyugati zeneket hallgat egy átlagember, kicsit Bolíviában vagy Peruban érzem magam, ahol a tradícióknak még talaja van.

No, de a kérdéshez hozzátéve, találkoztam egy sofőrrel (igaz északról, az üzbég vallásos területről jött), aki szigorúan tartotta a böjtöt, és még 3-4 ezer méteres magasságban is kiszállt dacolni az elemekkel és a hideggel, hogy Allah-ot dicsőíthesse. Kirakta a teherautó elé a kis szőnyeget, és a jeges szélben imádkozott.

KHOROG

A kereskedelmi központja a Pamír hegység nyugati szélén A várost 30 ezren lakják, 2200 méter alacsonyan van, mert innen minden csak felfelé terjeszkedik. Nem egy nagyváros, de az egyetlen jelentős központ, 400km-en belül. Piacán tömegközlekedésre szánt minibuszokkal, illetve itt lehet felszerelni  magunkat  a hegyi túrákra térképpel, élelemmel, mert később már tényleg pár emberből álló  falvak vannak csak s a természet, a hegyek..

Pamíri ház –általában az univerzum szimbóluma (ugye, mint az égbolt), tetején van egy kis ablak, sok elforgatott négyzetű keret felett. Három része (szoba, konyha, bejárat) szimbolizálja a 3 világot (állat, növény, ásványok). Az öt tartóoszlop Ali vallási vezető családtagjait jelképezi (bölcsebb interpretációk az iszlám öt pillérét látják benne, avagy az öt prófétát). Nyilván a legmesszebbre látók a korábban gyakorolt zoroasztriánus vallás öt elem rendszerét látják meg benne. Hova ültetnek a házban, mint vendéget, annak is jelentősége van, melyik pillér közelébe kerülsz. Mutatja a státuszodat. Aga khan kifüggesztett képe meg szinte kötelező minden házban.

Botanikus kertjük is van Khorogban, de nem hajlandóak együttműködni a helyi kézművesekkel és az őket inspiráló NGO-val, akik keresik a természetes színezékeket adó növénytípusokat. Kanapészörfösvendéglátóm önkéntesként dolgozik ott, és azt mondja tudható, hogy folyt ez ügyben ott vizsgálódás, de nem hajlandók megosztani az eredményeket velük. Ennyit az autoritásról és az együttműködésről az országban. Ezért maradi és nem haladi.

Nem sokat időzhettem ezeken az egyébként kellemes klímájú helyen a rövid 45 napos vízumom miatt. Így hamar útra keltem. 4 párhuzamos völgyből áll a Pamír nyugati része, én a délivel kezdtem kalandjaimat.

Wakhan völgy felfedezése olvasható tovább..

About the author

Világlátott, világjárt, jártas a világban, mert világot járt.
Alternatív világjárás, alternatív világlátás.
155 ország, sok élmény, rengeteg tanulság, és végeláthatatlan történetek. Itt a blogomban.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Facebook Like Button for Dummies