OMÁN Már többször utaztam Ománban, egyik kedvenc országom lett a 128 közül melyben megfordultam az utóbbi 20 évben. Az origo.hu utazási oldalán is megjelent cikkem erről. Az emiratusokbol egy 40 perc repules Muscat ba, Oman fovarosaba. Felszallas elott egy utazasi imaval es egy koranreszlettel kezdenek. Air Arabia-val szalltam Kazahstanbol az Emiratusokba, s arab legitarsasaggal azert is erdemes repulni, mert teroristak valószínüleg fogjak felrobbantani. Egyebkent ha levegobol nezzuk az orszagot, akkor biztos nem a zold szo amire elsőre asszocialunk. A parti sav hegyes, legmagasabb hegye 3 ezer folotti. Beljebb 2000 km-en keresztul sivatagos. Szemet gyonyorkodteto az a kontraszt, amit az ontozott autopalya keresztezodesek zoldje, es a korotte terulo sarga homok ad.
Ha szeretnél te is ide utazni velem, akkor kattints ide a programért.
MUSCAT Egy jol mukodo rendszerbe pottyan az utazo, mint Amerikaban itt is 3 savos autopalyak szelik at a varost mely tobb mint 35 km hosszan huzodik a tengerpart mellett. Teny, hogy nem felfele terjeszkedik, mert van hely, s a benzin is túl olcso lekuzdeni a tavolsagokat; 50 ft literje, s kocsija majdnem mindenkinek van. Egyik oldalrol a tenger, masik oldalrol hegyek szoritjak satuba az urban terjeszkedest, amit gigantikus munkaval probalnak athidalni, nevezetesen atjarokat vagni a hagokon keresztul. A legmeglepobb egyebkent az orszagot behalozo kivilagitott orszagutak. Korforgalmaknal kozteri alkotasok teszik felismerhetove a korzetet, pl. mernok szobor, ket kez tart vonalzot, kalapacsot, francia kulcsot; avagy kormanykerek, vagy gigantikus kancso szobrok, belole kicsobogo vizzel,hogy csak parat emlitsek . De a legdivatossabb amikor a korán konyve magasodik a korforgalmak kozepen.
Képre kattintással nézhetsz fotókat:
Uralkodo – ami biztos nem keruli el a figyelmunket, hogy a sultan Qaabos kepe mindenhol visszakoszon: oriasplakatokon, kisbuszok es szemelyautok hatso ablakan, a penzeken, kokaardaakon es kituzokon , zászlőcskákon s az ujsagok minden oldalan. O tekint mosolyogva az emberekre, egy jokepu 72 eves uralkodo katonai diszben. Most unnepli oman a kiralyuk uralkodasanak negyvenedik evfordulojat. 40 év netto fejlodés. A Times of Oman cimu szines ujsàg mind a 40 oldalàn megtalàlhato a szultàn képe. A fizetett, hàlàt kifejezo reklàmok sokasàgàval.. Még a filippino kozosség is kifejezte hàlàjàt. Fellobogozva mára az egesz varos.
Egyebkent itt az unneples majd egy honapig tartott, mert eloszor jott a vallasi zarandoklat kezdete, majd vege, emiatt elhalasztottak a szultan szuletesnapjat. Aztan viszont hetekig tartottak a az unnepek nagy programokkal, lovas felvonulassal, neptanccal a stadionban. Ahova csak meghivottak mehettek. Kitettek magukert, meg az angol kiralyno is eljott, elotte meg a jordan kiraly. Itt kattintható képek jönnek:
A prepsznek, aki amugy is a bevandorlok, maradt a tűzijáték a stadion felett, allitolag a vilag eddigi legnagyobbja.
De ellentetben a vilagban szokasos gyakorlattal, a Sultan-t itt mindeki szereti, csak egyetlen ember hozott fel kritikàt vele szemben, mikozben elismerte a pozitiv oldalàt is. Nalunk ilyen elofordulhat?? De nem felelembol mondanak pozitiv velemenyt rola, nem azert mert kivasarolja oket, hanem mert nem korrupt! Az orszagot egy dinamikus fejlodes utjara tette, ertelmes fejlesztesekkel es beruhazasokkal, vallasi turelemmel, amibol mindenki reszesedik. A hetvenes evekben 2db iskola mukodott az orszagban! Egy olyan országban, amely regionális nagyhatalom volt, gyakorlatilag evszazadokon keresztul uralkodott madagaszkartol zanzibaron keresztul omanig az egesz Afrika keleti partjainál, ráadásul kezeben tartva a rabszolga-kereskedelmet. Mara kotelezo es tamogatott az oktatas, kulfoldi tanarokkal, epul az orszag kulfoldi mernokokkel es munkasokkal.
Itt el-itelik a terrorizmust, mindenki beekeet es nyugalmat akar, hiszen az utobbi husz evben megkostoltak a foldi joletet, amit nincs kedvuk rogvest becserelni a mennyekben kinalt paradicsomra – az ongyilkos merenyletert cserebe.
Egyebkent a szultan apja brit barat volt annyira, hogy bebortonozte a sajat fiat ( a jelenlegi szultant), aki szabadsagot es onallo fejlodest akart az orszagnak; s amikor az apjat kesobb eltavolitotta, akkor latott neki grandiozus fejlesztesi terveihez. Egyebkent o klasszikus muveltsegu, intelligens ember, indiaban tanult. De az orszag ma is eleg elitista, az embereknek is csak toredéke szavazhat, kb 4000 ember a 3 milliobol (de erre nem eskuszom meg). Muscat 70%-a kulfoldi, de példàul Dubaiban 90% az expatok arànya.
Muscat, Portugal epiteszet keze nyomat viseli a legtobb epulet, var, rom es erod, mivel ok voltak az
elso epiteszettel biro kulturahozo nep aki lehorgonyzott a felszigeten. Ez mara oman vedjegye lett, s mar a csaladi villak, falusi hazak is ilyen stilusban epulnek. Sot, meg a hazak tetejen allo viz tartajok is ezt a dizajnt kovetik, kvazi bastya kepet formalva a tavolbol nezve. Az ajtofelfak, keretek is szepen faragottak a legtobb helyen, de az uj hazak inkabb csillogo feherek.
A Nagy mecset 24 km-re a varoskozponttol, kihagyhatatlan, orakat lehet benne barangolni es csodalni ezt az epiteszeti remeket. Az ornamentikak, az alagsorban talalhato kulonbozo iszlam stilusokat bemutato pillarok es boltivek orakra amulatbe ejtettek. Aki ismer tudja, hogy ez nem konnyu feladat, de itt sikerult. Egyszer majdnem lekestem a repulogepemet emiatt, végül egy torok kamionos vett fel es mentette meg a helyzetet.
Hatalmas szupermarketek es bevasalo kozpontok, bevasarlokocsikon pupozott nylonzacso tomegek, kicsit eletidegenne teszik a varost. Sim kartya csak utlevélre kaphato, erdekes kontrol egy szabad orszagban. Raadasul a fovarosnak egyetlen zoldseg piaca letezik, ami 40 km re a kozponttol talalhato. Nyilvan nem a kisnyugdijasok cel allomasa. Az utolso varosi piacot par eve zartak be, hogy egy Lulu supermarket vagye at a helyet.
Ami azert meglepo, mert a lakossag tulnyomo tobbsege indiai, pakisztani, bangladesi. Kevés helyen maradtak kulturàt orzo igazi indiai negyedek. Indiai templom is csak egy van a majd millios hindu populacionak, s ugy tunik nem is hianyzik nekik. Azt mondjak, nekik van otthon oltar, minek a templom?. Nincs tiltva a templom epitese állítják, de nem kerult ra sor. Erdekes. A jolet egyertelmuen eltavolitja az embereket a
valasossagtol.
Halpiac, formalis, reggelente tucatnyi arus kinalja fogasat, ton halak, szarnyas rajak, crab.
Bazár – kicsit formalis, elvesztette a spontanitasat amit egy kozel keleti piac epithetonjanak gondolnek, de hat megcsapta a nyugat, a jolet szele az arab felszigetet. Neha felbukkannak maszkos nok, akik az eszaki regiobol jottek, ferfiakon neha palesztin kendot s felfedezni. Par hatalmas hajo a kikotoben, a kek siita mecset brilians diszitesekkel. Arusok probalkoznak meggyozni teged hogy vasarolj, de allitolag az omaniakat nem molesztaljak. A legnepszerubb termek a fustolo, amit delen termelnek egy specialis fa gyantajabol. Feher kontosben a ferfiak, dekoralt iszlam sapkacskaban. A beburkàlt nok pedig meg nem garanciak a husegre. Ahogy beszelgettem veluk, a megcsalàs nem tabu, s talan a tobbnejusegre lehet visszavezetni, hogy az a kulturajuk resze.
Goat cutting ceremony. Pont a haj, zarandoklat, kezdetere ertunk, amit kecskek meszarlasaval unnepelnek szerte az arab vilagban. Mivel a lakossag muszlim, a bevandorlok pedig pakisztanbol es Bangladesbol erkeztek, igy most az orszag verben furdik. Lefogjak az allatot, s nyakon szurjak, kifolyatjak a veret, majd az egesz csalad segedkezik a fozesben. S délután jön a lakoma.
Kirandulas a fovaros kornyeken. Yitti beach-hez autózunk ki, festoi taj a formas sziklakkal, napsuteses, koves hegyekkel es a mély kék tengervizzel kontrasztot alkoto taj. Ezt az elmenyt egy csoport couchsurfingessel elveztuk, vidam csapat, kuwaitbol dubaibol es indiabol. Pakisztaniak foznek a parton unnepelve, piknikezve, s mindenki meghivott minket enni. Sajna vega vagyok, de azert jol esik az orszagot homogenen atitato vendegszeretet.
Az unnepek alatt tettunk 200-km es korzetben egy kis korutat del fele. Rengeteg wadit, azaz kanyont ejtettunk utba, sivatagot, varoskakat es falukat.
Wadi Arabiana – veletlenul leltunk ra, tablazatlan, hegyek kozott megbuvo sekely tavacskak lepik meg a veletlenul erre vetodo felfedezoket. Vilag vegenek is nevezhetnem, de mar a piciny falukban is van autojuk az emberekek.
Azon elgondolkodom, hogy ilyen termeketlen videken, ahol csak datolyat tudnak termeszteni, mibol veszik az autot. Par kilo datojabol? Ez miert nem sikerul a szorgos azsiai es Kelet-europai sorstarsaiknak, akik rengeteg zoldseget termesztenek?
Bimac sink hole – egy beszakadas, amelybol tavacska formalodott idovel, ma nepszeru piknikelo hely es park. Igen, ez is ingyen, afrikaban biztos elkertek volna 10 dollart erte.
Wadi Shab a legkedveltebb kirandulohely, mert 40 perc seta paratlan elmennyel ajandekozza meg az atlag lusta piknikezoket. Erdekes koformaciok, melysegek, a tavacskaban pedig lehet pancsolni es husolni a nagy melegben. Aki viszont tovabb mereszkedik annak nyilnak meg igazan a szepseges volgykatlanok, igaz ehhez mar maszni kell, vagy uszni a toban (víznyelőben), melynek egyik részén barlang van. Mi kombinaltuk ezt a kettot.
Sur – kicsit delebbre fekszik, igazi mediterran varoska, sziesztaval, kis utcakkal, tengerparti setannyal. Van tobb var, belul kutak, boltivek, kilatas a feher varosra. Delidoben megtelnek a kavezok, teazok, turbanos, feher lebernyegbe oltozott ferfiak vitatjak meg az elet ugyes (bajosnak aligha nevezheto dolgait. ) Ovaros, promenad, mecsetek, napelemmel ellatott nemet jeep. Strabag reklam ot viritott az egyik hidon. Kozelben van egy szobor, mely hajot abrazol, hogy emlekeztessen a legendas multra, amikor innen lattak el az arab vilagot nagy hajokkal.. Mara a hajoepitok dokkja persze indiai munkasokkal mukodik reg ota. Helyiek altalaban allami hivatalnokok, majd az osszes uzletet indiai vezeti, az osszes munkas pakisztani, s az osszes szolga bangladesi. Mutatja a fennallo geopolitikai hierarhiat. Kozelben halaszok tekerik be a halojukat a motorcsonakba.
Wadi Tiwi – tettunk egy 3 napos turat a hegyekben. Szuk utak vezetnek felfele, piciny faluk, robogo folyoba martoznak a piknikezo indiaiak. (egyebkent piknikezo omanit gyakorlatilag nem is latni.) Tovabb felfele mar nincsenek piknikezok, feltarul az igazi falusi élet. Emberekkel kommunikalni problemasabb, mert angolul nem beszelnek, de mecsetekben mindig hozzajutni vizhez. A falukhoz a folyo felsobb szakaszarol vezetik el a vizet kicsiny muvelesre alkalmas folddarabkaikhoz. Falaj a neve ennek a csatornarendszernek, amit evszazadok ota hasznalnak. Itt az arisztokratikus hofeher oltozet helyett mar eletszerubben oltoznek a ferfiak, s szinesebbek a nok, hennazott a kezuk. Beke nyugalom , auto is orankent talan egy jar erre.
Az elso nap a volgyet fedezzuk fel, maszkalunk palmaligetekben es sziklaszirteken. Estere elindulunk felefele, s madartavlatbol latjuk az oriasi hegyek koze ekelodott alant csurgo folyocskat, melyre a hegyoldalban gomba modra novo kocka epuletek is leneznek. S az egeszet mi is fentrol szemlelhettuk, mert par orat felfele kapaszkodtunk mar a sziklaosvenyen, ahol a jelek is el el tunedeztek a koomlasok miatt.
2. nap kapaszkodas felfele, fennsik, kietlen taj, viz nincs, rengeteg volgy korottunk, eltuntek a jelzesek is, de azert nagyjabol tudjuk az iranyt, de a bizonytalansag rossz izt kever a kirandulasba. Mert ugy mondtak nekünk, hogy fel vannak festve jelek, de azok rendszeresen eltunnek, normalis terkep pedig nem letezik Omanrol, nemhogy turistaterkep. Aki nem hiszi jarjon utana! (katonai térkep igen, de hozzaferhetetlen). De elotte fogadjon velem. Szoval kihivas, mert ha felfedezesre indulok, akkor ugy keszulok. De ha jelzett turara, akkor tudom hogy mennyi ideig tart, mennyi vizre van szukségem. Szerencse mindig mellém szegődik, mert estere a hegy tetejen, kb. 3000 meter magasan, talaltunk egy elhagyatott mecsetet, mely megvedett a fagyos szel ellen, s raadasul vizet is kinàlt. Lam az iszlam a vandorok mencsvára. Ejszakara ide jottek a kobor csacsik a kornyekrol, mert napi jarofoldre sehol nincs viz vagy lakott terulet. Csupan termeszet es isten jelenlete. Tokeletes hely meditaciora.
3. nap nem voltunk biztosak a leteroben, melyik kanyon visz wadi bani khalid fele, s ha hibazunk az meg ket nap kiterot jelenthetett volna, mert akkor meg kell mászni egy vagy kettő hegygerincet. Így mentunk tovabb egy folduton, ami valószínűleg lakott településre visz. Akkor még nem tudtuk, hogy az még 40 km. Olyan helyekre jutottunk, ami tenyleg mindentol tavol, ahol a pasztorok enekelnek a hegyeknek. De ez a romantikus kép hamar összeomlott, mert rajottem, hogy igy terelgetik a kecskeiket, de akkor is misztikus és szép élmény volt. Aztan felvett minket egy vizhordo pick up, mert vagy 15km t kell menniuk vizert az embereknek. Igen ez oman ahol nincs viz, de mindig hoznak. Benzin pedig van eleg.
Jalan Bani Bu Hasan – 51 kupolas mecset, korives formalyu tornyocskak, s a teremben boltives szonyegek toldjak meg a hangulatot. Mesek vilaga.. , a regi varosreszen szines ajtok, vagy faragott faajtok, ornamentikaval diszitett csempezett ablakkeretek. Van egy romokban hevero hangulatos varuk is, ko struktura, agyaggal bevonva. Helyi gyerekek mutatjak korbe, maszunk a falakon. Itt orrukat osszeerintve koszontik egymast a turbanos ferfiak.
Wadi Bani Khalid – a turank itt ert volna veget, ha megtalaljuk. Igy stoppal jottunk vissza kis (par szaz km) kitero utan. Egy halasto, feljebb meg a magas sziklakrol lehet a frissito vizbe ugralni. Egy kicsivel tovabb pedig a langyos termal viz bugyog fel, melynek forrása egy barlangban, ahová bemásztunk. Szerencsére mindig van nálam lámpa, így élvezzük a meleg hangulatos fürdőt. Kellemes megfurodni tobb nap tura utan. Habar ez tavol van a tajik kirgizi hataron ativelo majd ket hetes furdes nélkuli rekordomtol.
Wahiba Sand Dune – utolso programunk a sivatag. Szerencsere egy holland par felvett minket a kanyonnal, igy gond nelkul bejutunk a sivatagba. Tizenkilometerre kiszallunk, s gyalog indulunk visszafele. Masszuk a duneket, szaltozunk a homokban, mintazatok, szinek, lenyugvo nap hosszu arnyekai, es a vegelathatatlan horizont igazi szabadsagerzest ad. Van elet is, pld lehorgonyzott tevek, ganajturo bogarak, gyikok, madarak, sivatagi roka, Ali baba es egyeb ismeretlen labnyomok. Novenyzet is akad mely alkalmazkodott a korulmenyekhez. Az este kezd huvos lenni, feltamadt a szel, s szorja a homokot rank, teljesen bebugyolaljuk magunkat. A homok is minket. Azert elkepzelem a regi karavan utazokat, s nem irigylem oket, komoly embert probalo kornyezet a sivatag. Homokbol kilogo kodarabok jelzik a temetot es a sirokat. Mashol kavicsokkal teleszorva, meg tovissel kirakva, hogy allatok ne oda uritsenek.
A sivatag szelen volt egy falucska, rogton behivtak datojara es teara, nagyon baratsagosak, kedvesek voltak, de az angol meg nem az erosseguk. Mielott kivit volna a foutig, meeg meg akart tevegeltetni. S az a jo, hogy itt az emberek nem uzletbol teszik hanem mert szeretik teveiket s tenyleg a kedvedbe akar jarni. Es orulnek az eletnek. Felhaborito mi? 😉
Amikor stoppolunk, s omani vesz fel, akkor biztos ott lapul a kocsijaban a tevehajto botocska. Ez itt olyan alapfelszereles, mint a maasai-oknak a piros ruha. Sokan buszkelkednek, hogy az o teveje is indul a pentekenkenti teve versenyen. Mindig el is hivnak.
A legviccesebb, hogy az egyik varosban volt Ministry of camel affair. Teveugyi miniszterium. Az omàniak àltalàban lustàk, àllami munkàt végeznek jo fizetésért és nyugdijért, évente 35 nap szabadsàguk is van, de ha valaki katonaként dolgozik 75 napot is kitesz, valamint 20 év szolgàlat utàn nyugdijba is mehetnek és a fizetésuk 80%-àt kapjàk életuk végéig.
Camel race – mint otthon a szombati rangado meccsek- ha van meg ilyen, mert a rangja mar kikopott a magyar futballnak. Egy hosszu homokos (mi mas??) kifuto, ket tevet probalnak az elejen leultetni, s az adott jelre rapattannak a hajtok, es uzsgyi neki. Ok utik a joszagot, azok meg verik a port, a kozonseg pedig biztatja es paskolja ossze a tenyeret. A rajt azert nem szokott ilyen siman es egyszeruen lezajlani, mert odacibalni a tevet a rajtvonalhoz, es elmagyarazni neki, hogy most a masik melle ulljon le, raadasul ezt ket tevevel egyszerre megertetni nem konnyu feladat. A bot sem segit, nagy allat, nagy akarattal. Van nagy mormogas, nyuvites, zuzravar, s mi fotosok ebben halaszunk.
North Oman
A kovetkezo hetekben Oman eszaki reszet fedeztuk fel, nagyon kalandos volt.
Nizwa – Kozben leszerveztunk egy nemet couchsurfinges parral egy eszaki turat. Nizwa-ban talalkozunk, ahol a fo latvanyossag a bazar, es a mellette zajlo szines es hangos Friday animal market – allat piac. A furcsa az, hogy az allatokat vezetik korbe, s a vevok ulnek. Erdekes. A folyomederben van a kacat muanyag piac. Sok a maszkos no, mintha a velencei karnevalon lennenk. Homlokukat osszeerintve koszontik egymast ok is, de a fenykepezogepnek nem orulnek.
A piacon keves a gyumolcs, s ha van is draga. Van fegyver bolt is, meg fegyverekkel setalo papa, mert a hetvegi szorakozas a helyieknek a celbaloves a penteki ebed utan. Leepes meez, egy noveny aagaara raepitve a leep, s azt hordozzak korbe egy tanyeron a piaci forgatagban.
Az erod szepen felujitott, kint pedig sok turista bolt, suvenir – altalaban keesek, diszes dibozok, fonott kosarak, korsok, ekszerek. A varosban sok indiai szabaszat van, mert egy omani nem sokaig hord egy ruhadarabot. Fogyasztoi iszlam tarsadalom.
Innen indulunk tovabb hegyi korutunkra. Bahla fort egy jo allapotu fotogen erod.
Innen elmentunk az omani Grand Canyon-ba, mely kierdemelte a nevet. Kb 8 km hosszu es legelebb 2 km mely a vegen. Este toltenenk a kamerankat, keresnenk aramot egy faluban, s egy gyaszolo csalad hazanal lattunk csak emebreket, hat megkertuk oket. Rogton be is invitaltak, hoztak datojat, teat s gyumolcsot. Ertelmes emberek is voltak, akikkel az airbus repulogepek hajtomotorjanak a hibairol is lehetett beszelgetni (nemet srac repulogep szerelo volt). Nos igen, jart az ember amerikaban, meg neznek biztos NG televiziot. Az ejszaka a prerin kempingezunk ismet.
Egyebkent ez nagyon erdekes, hogy az omaniak elkepesztoen vendegszeretoek, segitokeszek, de magukhoz soha nem fognak behivni ejszakara. Soha. Beszelgettem indiaiakkal es expatokkal is, s ok is elmondtak, hogy nincs igazi mely baratsag helyiekkel. Valahogy tan lenezik a kulfoldit, mas vallasut, stb?? De ezt soha nem ereztetik, annal kulturaltabbak, de azert ez igy van. Cafoljatok meg ha tudtok.
Wadi tanuf, Sayk plateau, viz szallito teherautok hozzak rendszeresen az itt lakoknak a vizet.
Snake kanyon a masik attrakcio, szinten hatra kell hagynunk cuccainkat, es atuszni hideg tavacskakon a szuk szorosban. Evmiiliok rontgenkepe a fal, mert a kanyon oldala csikosra csiszolt sziklak, igy ez mar nem csak szeperzekunket, de mar maszokepessegunket, batorsagunkat is igenybe veszi. Magas sziklakrol ugralunk a falak koze szorult vizlukakba, Igazi indiana jones kaland. Rendesen kimerulunk es lefagyunk a vegere.
Masik kanyon is szuk, szinten vizbeugralos, sziklamaszos, izgalmas, es jo erzes az, hogy ha leesek a meredek sziklarol, akkor vizbe pottyanok. Es sok sok ilyen vizes tavacskaba kell uszni, s csontig atfagyni. A kanyonon kivul 35fok, de itt kellemes 20 fok, de ejszaka a viz kihul, igy benne mi is.
Egy haagon at jutunk bilad sayt fele, ahol teraszos muvelesu hegyoldalak vannak, s lelatni a 2 km mely kanyonba, s nem sokkal a fejunk folott magasodik Oman legmagasabb hegycsucsa, 3600 m.
Wadi mistal, magaslat, kis var, nagy iskola. Erdekes, hogy a jatszoterek a faluktol tavol talalhatoak! Ezt mar a kocsival biro tarsadalmaknak terveztek. Boltokban semmi ertelmes kaja nincs, probalok az iskola kantinjabol venni kenyeret, de persze nem engednek be. Vegul az egyik tanar hazaszalad es hoz nekunk otthonrol. Kedves, oszinte, meghato, s fizetni sem enged erte. Pedig heti egy alkalommal jon ide auto, s hoz kenyeret a messzisegbol. Errefele hatalmas szines kendot viselnek , az egyebkent szep kialakitasu nokJ . Kilatas a volgyekre, zold sziget a csupasz hegyekben.
Nakhal – mar a hegyek labanal, a tenger feloli oldalon, hot spring es jo allapotu fort a latvanyossag, belul meg kiallitas is van.
Vegul utunkat a homokos tengerparton zarjuk, atmegyunk a kozeli Sohar- szigetre amely lakatlan, s csak egy szep vilagito tornya van.
Dél Oman
Salalah – 1000 km re delre van egy masik erdekes regio, hat leugrunk oda is a sivatagon keresztul. Itt meg vannak csorbak a tokeletes uthalozaton, de dolgoznak rajta. Itt teveket fuvaroznak a teherautoban, sivatagon at. Stoppolni eleg konnyu volt, de ha nem vettek fel az inkabb a rendorposztoktol valo felelem miatt van, mert mostanaban elkezdtek keresni az illegalis bevandorlokat, teroristakat, igy surubb az ellenorzes. Habar az indiai vagy egyeb kulfoldi aki illegalis, az legtobbszor hazi rabszolga, igy evekig ki sem mozdul a hazabol, csak hazautalja a keresetet. Meg a sivatagi falusiaknak is van szolgajuk, pedig van felesege, gyerekei, nagyszulok, s nincsenek komplex rendszereik. Boldog pakisztàni munkàsok az éh bérnek is orulnek, hat foglalkoztatjak oket..
Delig meg csak 200 km t tettunk meg, raadasul a forgalom gyer, igy a megerkezesunk aznap Salala ba az az inshaallah kategoriaba tartozik. Ha isten is ugy akarja.
Stoppjaink nagyon konnyen jottek, vagy meghivtak minket inni, vagy enni, vagy extra 40 km-re, hogy addig is koszoulhesse rajtunk angol tudàsàt. Egy kamion a préri kozepén fordult el, de szerencsére egy indiaiakkal megrakott dzsip szoritott nekunk helyett ket matrac kozott. Majd egy régi sàrga kamionos vett fel, egy szot sem beszélt angolul, de o is kitett magàért, etetett , itatott. Este pedig egy taxi sofor vett fel, s felajànlotta, hogy ingyen elvisz a maradek 80 km re. Ez egy ilyen orszàg; ahol a taxis eloszor pénz akarna, de végul elvisz ingyen.
Vendéglàtonk egy kanadai utazo és dominikai felesége, akivel rogton talàltunk kozos ismerosoket. Dominikàn élt egy Ir haverom, akit véletlenul ismert a no. Mig a férj Belizben a menonita kozosségben lakott, ahol én interjut készitettem a falu bolcsével. Ismerte. Kicsi a vilàg…
Màsnap amikor kiléptunk a hàzukbol, kiraktuk a kezunket az ajtoban, és abban a pillanatban meg is àllt egy auto az ut masik oldalan, raadasul egészen véletlenul Taquah vàrosa fele mentek. Mesebe illo, ahogy itt a dolgok klappolnak, s illeszkednek. Egy vegtelenitett tortenet, ahol barmit elkepzelhetsz es megvalosul.
Taqah – kisvaros, erod es kastely a fo làtvànyossàg, szépen faragott ajtokkal. Kulon szobaak noknek, gyerekeknek, vendegeknek. Food stuff and luxuries feliratu boltok sokasaga, illetve *mehr lights * markaju cigaretta, vicces kontextus.
A kozelben van Bin Ali sirja, mauzoleum, az iszlamot o hozta el omanba, gyonyoru emlekhelyet kapott. Meg a korotte levo temeto is pompas, de ugye en temeto szereto vagyok.. Az erdekesseg itt, hogy a sirkovek is a portugal bastyamintat kovetik. Vagy forditva? Melyik volt elobb???
Wadi dharbat – nagy letorés (akàr egy hegy metszete), ahol nyàron az esos évszakban vizesés is van , a fennsikon pedig sok a teve, piknikelok és a pàlmafa. Mindenhol erdekes szikla kepzodmenyek,
Sumharam – muzeum, osi kikotovel, ami mara kiszaradt, egy 3000 éves kikotovàros romjai, de eros fantàzia kell hozzà, hogy elképzeld milyen volt a mult.
Zero gravity point, ahol allitolag a kocsik felfele indulnak el az emelkedon! Kiprobaltuk, nem mukodott, lefele gurult, csak ugy gondoltak, hogy az a felfele. Csodak mar nincsenek. Mesek is csak vadallatokrol, tigrisekrol, veszelyes kigyokrol, hogy vannak, s vigyazzunk ha kint alszunk, stb.
Amikor az omaniak meghalljak, hogy Yemen be akarunk menni, mindegyik elszornyulkodott, s mondtak, hogy nagyon veszelyes arra. De persze egyikojuk sem jart soha arra. Most is mondja a soforunk, hogy oda ne menjunk, mert veszelyes, de mikor latja, hogy eltokeltek vagyunk, elovesz egy nagy eros kest, s azt mondja, hogy ezt vigyuk magunkkal a biztonsag kedveert. Nem tudtuk visszautasitani. Azota allando utitarsam az oroszlanolo kes, amit afrikaban eloszeretettel tartok keszenletben ejszakai mozgasaink alkalmaval. Az ordog nem alszik.
Masnap elmentunk a Yemeni hatar fele, Mughsail hoz, amely Blow Hole-jàrol hires, de csak az esos évszakban tornek fel gejzirként a kovek alà beszorulo es felcsapo hullàmok. Az évnek ebben a szakaszàban inkàbb piknikezésre hasznàljàk.
Voltunk a yemeni hatar fele is, ahol a hegyek kaprazatosak, olyan mintha egy barlangban jàrnàl, csak kivulrol làtod, tiszta termeszet alkotta barokk es rokoko. Szines és meredek hullamvasut az egesz ut, s hatalmas letoreses hegyoldalak sajt lukas arca jobbra ballra. Egy keresztezodésnél kiszàlltunk a Szaud Aràbiai soforunk mellol, aki egy szot sem beszélt angolul. Elindultam a hegyi faluba korulnézni, hogy van-e valami érdekes. Egyszer csak megàll mellettem egy dzsip és kérdezik, hogy elvesztem-e.? Nem, csak szep tajat keresek. Erre kipakolta a faluban a gyerekeket és minket vitt el a Rakhyut tengerpartra a jeepjevel, ahol a baràtai piknikeltek mar es vartak a halfogast. Hatalmas hullàmok, mogottunk letoréses hegyek, kozotte koborlo tevék. Utàna elhivtak ebédelni, majd emésztés gyanànt lovoldoztunk. Igy mulat az omàni péntek délutàn. Aztàn indulunk vissza mert még 150 km vàrt rànk Salalahig, s megint lelkes fiatalok vettek fel, akik elvittek Sab falutol 3 km-re levo szakadékig, ahol tobb mint kilométer magasrol belàttuk az egész tengerpartot.
Hazafele is gordulékenyen ment a stopp, s az utolso soforunk elmesélte, hogy gyermek koràban talàlkozott a szultànnal aki eredetileg innnen szàrmazik és beulhetett a kocsijàba is. Nagyon félt, de a szultàn kedvesen megnyugtatta, beszelgetett vele, majd egy millio forintnyi csekkel megajàndékozta, hogy vegye meg amire vàgyik. Làm nekunk is kellene egy ilyen miniszter elnok, aki sajàt pénzébol osztogat ràszorult gyerekeknek.
Salala – del fovarosa, modern nagyvaros, mediterran hangulatban. Motorozunk, igaz hivatalosan tilos (auto lobbi??), de mellekutakon nincs rendor. Ja igen, es oman ban szinte soha nem latni rendort. Valahogy onfenttarto. Joleti tarsadalom, ahonnan hianyoznak a semmit tevok , azaz azok vannak, de allami alkalmazasban, igy nem torkollik bunozesbe. A bevandorlok sem bunoznek. Hihetetlen, de tapasztalataim szerint, mely szeeles, a muszlim orszagokban a bunozes nem statisztikai kategoria. Van moral, emberi tartas es ami a legfontosabb, szolidaritas. Az iszlam ot alappillerenek egyika az adakozas. Ha van, akkor osszd meg. Ez volt a tuleles zaloga. Ezert is sikeres reszben a muszlim tarsadalom es kultura.
A varosban van feher mecset, clock tower, sufi szent sirja, meg mohamed tevejenek a labnyoma a kosziklan. Egyebkent laza , hangos, de kedves nepek elnek erre, habar a rossz nyelvek szerint allitolag a fehéreket is lenézik. Talàlkoztunk egy kiégett uj-zélandi rock zenésszel, aki 7 év thaifoldi haknizàs utàn angol tanàrként kotott ki. Ami azért egyszeru itt, mert nincsen kovetelmény az iskolakban, s a diàkok csak annyiban motivàltak, hogy havonta 2000 euronyi pénzt kapnak azért ha bejàrnak a tanintezetbe. Nem rossz, 12 év alatt annyi pénzt gyujthet, hogy a màsik 20 év alatt nem kell dolgoznia. Meg amugy is àllami àllàsa lesz, amit bor szinre kap, tehat gondolkodnia sem kell a megelhetesert. Ez teszi oket lustava a kulfoldiek szemeben. No meg a forro klima.
Az autostopp omanban kaprazatosan jo, meg ejszakai is. Eloszor egy fiatal helyi diak vett fel tesz egy 80 km kitérot, hogy addig is beszélgethessen velunk, majd egy Pakisztani teherauto allt meg ejfelkor, s felvettek egy olyan utvonalra, amelyet a terkep is csak szimbolikusan jelol, szo szerint keresztul ment a sivatagon. De pont arra amerre mi szerettunk volna menni. Matematikai eselye ennek majd nulla, mert 600 km folduton egesz ejszaka csak par auto jott szembe. Ugy 10 h an keresztul zotykolodtunk s nappal mar gyerekjatek volt eljutni a
Masirah Island – kikotojehez, ahol természtesen gyalogosoknak a 2 ora hajout ingyenes. A nok szinesben, s a noi wc t egy burkas asszony jeloli, legalabb koherens a dolog, nem ugy mint sziriaban, ahol miniszoknyas piktogram volt a wc ajtajan.
Tropusi paradicsomnak irtak le a szigetet. Hat azert ahhoz tobb esore lenne szukseg, mert ez a sziget kvazi a sivatag folytatasa, csak eppen tenger veszi korbe. Feher homokbol kinovo kohegyek erdekes kombinaciok, az emberek erejukon felul kedvesek, vendegszeretoek. De hiàba kérdezzuk, hogy merre vannak jo koralos tengerpartok, senki sem tud semmit a szigetrol. Egyszeruen elnek, de kocsijuk es datojajuk mindig van megosztani. Az egyik benzinkutnal meg versenyeztek is ertunk, ki vigyen tovabb, habar amikor kerdeztuk oket is, hogy hol vannak jo koralok, azt senki nem tudta elmondani, viz ala nem neznek, maximum halasznak.
Amint visznek korbe a szigeten, teszunk kisebb kitéroket, elhivnak vendégségbe ide, elvisznek tevegelni oda, hogy megmutassa, hogy milyen tevéi vannak. A legdobbenetsebb amit làttunk, hogy helyiek ulnek a dzsipjukbe és poràzon sétàltatjàk a tevéjuket a kosivatag kozepén! S ez nem vicc ! Aztàn halàszok vesznek fel, akik hivnak minket is az esti càpa fogàsra. Kis hezitàlàs utàn csatlakozunk hozzàjuk. Beindul a ket hatalmas yamaha motor, és vagy 10 km-re ki szàguldunk a tengerre, ahol vagy màsfél km-nyi hàlot tesznek le a vizbe az indiai szolgàk. Kozben beesteledett, 2 oràt ringatoztunk a vizen, varunk, cigiznek, anekdotaznak, majd màsfél ora alatt szedték be a hàlot és gyujtottek be a zsàkmànyt, a siràlyok folyamatos ricsajozàsa kozben. A zsàkmàny nagy részét visszadobàltàk, de pechukre ok az éhes siràly falka àldozatai lettek. Pedig ennyi sokk utàn megérdemelték volna a tulélést, s hogy nagyobbra nojenek. Kb 50 kg-nyi càpàt és egyéb halakat (cat fish) stb. fogtak ki. Fàraszto munka lehet folyamatosan huzni a hàlot. Maj GPS segitségével huztunk ki a partra, 50 km/h sebességgel. Este egy parton allo hajon alszunk, csillagok, foszforeszkàlo, csillàmlo planktonok.
Màsnap séta egy majdnem kihalt faluban, majd a kozeli tengerparton nudiztunk a koralokes szines szoros tengeri csillagok kozott a szupertiszta vizben. Visszastoppoltunk a sziget tuloldala fele, igaz forgalom majdnem nulla. A varosban deli szieszta, igy felulunk a kompra. Aztan a kompon stoppoltunk egy pick upot, hogy a maradek 500 km re elvigyen Muscat ba.
Nagyszeru honapot toltottnk Omanban, konnyen azt tudjuk hinni, hogy ez egy olyan orszag, ahol az ember szivesen eltoltene par evet munkaval. Az emberek pozitivak, optimistak, orommel segitokeszek, raadasul jol lehet keresni, olcson lehet megelni, benzin a viznel is olcsobb, jo minosegu infrastruktura vesz korbe. S mint feher ember alapbol jobban kereshetsz, mint az indiai, megha ugyanazt a munkat is vegzed. Eloszor ez furcsan hatott, de aztan a jordaniai cegvezeto ismerosom elmondta, hogy ide mindenki azert jon, hogy penzt keressen es tehessen felre. Egy europait nem lehet idecsabitani azonos fizetesert mint amit europaban kap. Esetleg itt meg annyi pozitivum is van, hogy nem kell adot fizetni. Ez is valami. Illetve kedvezo, hogy a cegek fizetnek evente hazautat es biztositast, amit a legmodernebb korhazakban lehet igenybe venni. (Kazahstanban pld. havi sok penzert olyan biztositasok leteznek, ami a helyi korhazakra jo csak, de ott nem nyulnak kulfoldihez, mert tilos. Atkuldik a draga magankorhazba, amit viszont nem fedez a biztositasuk. S ez ismerossel megtortent eset. Ez csak akkor es ott derul ki.)
Varosban is lehet stoppolni, sot tobbszor megtortent, hogy a taxis vett fel, hiaba magyaraztam, hogy stoppolok, nem baj – mondta, elviszlek. Ilyen velem legutobb a nyugat szaharaban tortent egy varosban, amikor probaltam beerni a bamako rally versenyzoit.
Egyebkent a joletnek ara is van, mert 70%-os a cukorbetegek arànya, de a ràk is rendesen szedi àldozatait maar. De legalabb van penzuk gyogykezelesre, mert a vilag jo orvosai dolgoznak ebben a regioban, de ennek ellenere sok omani europaban kezelteti a bajat, amihez itt az allam kolcsont nyujt, mig Szaud Arabiaban fizetik a kezelest es a hozzatartozo utazasat is. Na ja, olajn penzekkel konnyu finanszirozni a joletet.
Meg itt Omanban az eskuvot az allam finanszirozza, ha a csalad nem tudja fizetni a tobb szaz ember meghivasaval jaro mulatsagot. Persze csak akkor, ha Omani not vesz el, mert ez novekvo problema, hogy a helyi nok egyre kevesbe kellenek, mert ugye draga kivasarolni, s hogyan is lehetne fulop szigeteki, thaifoldi es egyeb europai lanyokkal versenyezni. Mert itt ugye szuzen mennek ferjhez a lanyok, s otthon is tartjak oket.
Szerveztem cooking event et ketszer is, hogy a szocialis eletem is meglegyen, nagyon jo hangulatban zajlott, erdekes emberek gyultek ossze, de megint csak expatok; torok, jordan, indiai, libanoni, francia, sloven, skot, bur. Mozi estet is szerveztem arra is 9 en eljottek, s pezsgo szikrazo beszelgeteseket generaltunk, nagyszeru tarsasag jott ossze ismet. Hat igen, tan egy baj van omannal, hogy szorakozas szempontjabol nem olyan sok lehetoseg adodik. De kozel sem olyan rossz, mint Irak kurdisztani reszen, ahol egy biliard terem az egyetlen kozossegi elmeny. Meg a budapest etterem, ha majd megjonnek bele a felszolgalo nok. Afganistanban azert lehet hova menni, habar felo hogy az csak ivasra korlatozodik, vagy zajos hazibulira. Vagy az afgan oldalon hangos lagzira, ahol lovoldoznek, mert ugy szokas, mire a hirszerzes rajuk hivta az F 16 osokat es szetbombaztak a lakodalmas sokasagot. 60 halott. Petit maloor. Kivancsi vagyok szomaliaban hogy mulat a nep? Valoszinuleg a celbalovest valasztjak kulonbozo polgari alakzatokra. No ket pont, terhes no 3 pont. Vagy ennek egy izgalmasabb valtozatat jatszak, mindenre loj ami mozog es szembe megy veled (politikailag, ideologiailag). Ezt hivjak kaosznak; S otthon mi az aktualis jatek?? Ah verskoltes, en tanulok, te tanulsz, o ellogja az orakat … ismeritek nem?
A yemeni vizum kerelmunk elbukott, mint arrol mar irtam, mert ahhoz kepest, hogy egy eve meg a hataron adtak ki promt a vizumot, ahhoz kepest mar a kovetsegen is csak akkor adnak ki, ha egy utazasi irodanal foglaltal egy turat, ami napi 100-140 dolllar korul van, es minimum 3 napot kell foglalni. Utana a miniszterium kiad egy szamot, amit ok elkuldenek a kovetsegre, amire lehet kervenyezni vizumot. Pedig yemen nagyon olcso orszag, s szegeny.
Ehhez kepest pedig a draga Omanban egy honap alatt koltottunk fejenkent 250 dollart. Ezert ugy dontottunk, hogy 225 dollarert atrepulunk Kenyaba, 5h repules, mert ott van visa on arrival 25 dollarert.
Na a mesenek vege, ezeregy ejszakan belul gyertek ide, mert minden ami elromolhat az el is romlik, ami egy tarsadalomra halmozottan ervenyes.
Nos jo telet es jo szelet mindenkinek
Gabor csonka
Vandorboy
2011. februar
szosszenetek:
Dubai – eye scan.
Paradicsom termesztes a sivatagban.
Politikus teves felvonulassal nepszerusiti magat, a kovetkezo valasztasokra keszulve.
Comments