Pápuák – avagy hol vannak a kannibálok? a hosszabb értekezés

Baliem valley
West Papua, avagy hol vannak a kannibalok?

Mindenkit udvozlok megint a halon keresztul. Azert jol esett, hogy jo par embernek feltunt 2 honapos eltunesem. Igaz, a Papuaknal nem lett belolem fott szerzetes, sem a szabadsagharcosok altal elrabolt feher tusz, se Sulawesin bivaly altal feloklelt jarokelo, sem a capa altal szetmarcangolt tetem, sem kalozok altal kivegzett utas. Tehat aki nem e fenti okokbol kifolyolag hianyolt, annak mar meg is bocsatottam. De most resszkessetek, mert jon a betu aradat fott szerzetesekrol, tuszokrol, bikaviadalrol es a tengeri kalandokrol. WEST PAPUA Prolog   Egy hír, hogy újból utazom a pápuákhoz, itt a program, lehet csatlakozni.

Szóval Jakartaban megvettük a repjegyet (innentől többes szám, mert Katrien, egy belga lány is csatlakozott hozzám)130$-ert repültünk Pápuakig (Europa-Amerika távolság kb.), de a reptéren kiderült, hogy nincs helyünk, mert nem konfirmáltuk a 2 napja vett jegyünket. Ez Ázsia. No de idefele menet Katrien összehaverkodott egy itt dolgozó sráccal, s most felismerték egymást. Rögtön korrigálták az elírás, s így másik ket ember lett a kieső. Azsia.

Magasbol a taj impressziv, hegyek, kacskaringos folyok, minden zold es hosszan lakatlan. Megerkezven rogton guid-ok serege vesz korul, szallasra semmi esely, mert draga, tovabbrepulni eselytelen, mert kell engedely erre a zona-ra, amit a rendorseg ad ki. Kinek mennyiert. Ezert K-t kuldom el Jayapuraba (kb. 2 ora ut), mert o megiscsak lany. Raereztem, mert 5 perc alatt es ingyert keszult el a papir, amiert masoktol orakat es sulyos penzeket kovetelnek a bribe-ittas nagyhatalmuak.
Addig aludtam, s mikor felebredtem sok fekete emberke vesz korbe. Neznek. Vegul egy kereszteny repuloforgalmistaval haverkodtam ossze, nala alszunk, illetve tole kaptunk korrekt infokat (ami itt hiany), s az o hatekony kozremukodesevel sikerul jegyet szereznunk (es ezaltal feltehetoen par helybelit leszoritani) a Wamena-ba ( Baliem valley) tarto jaratrol. A gep 32 fos, s ez az egyetlen megkozelitesi lehetoseg az 1500m magasan elterulo volgyhoz, melyet a 40-es evekben fedeztek fel. Addig egy vilagtol elzart terulet, ahol erintetlen kokori torzsi kultura elt-harcolt ezen a teruleten, ahol meg nem is olyan reg egymas elfogyasztasaval tettek szinesebbe az edeskrumplijukbol allo menusorozatukat. Fekete meztelen emberkek, orrukban csont, fejukon tolldisz. A wamenai repteren egy kettetorott repulo jelzi, hogy a civilizacio is mulando, egyebkent pedig gyerekek bicoznak a kifutopalyan es csopogo csapok jelzik az idoszamitas 30 evvel valo visszaforgatasat.
Elso impressziom kilepve: nyugodt utcakep, jarokelok s koztuk egy kicsi fekete meztelen penisztartos emberke jon nyillal a kezeben teljes termeszetesseggel. Utos elmeny. Rogton az istenek a fejukre estek film jutott eszembe, amint egy bennszulott kozlekedik a nagyvaros utcain.
De a fekete leves csak ezutan jon, mert a szallasok dragak es uresek, de alkudni lehetetlen, turista csoportokra van meretezve, habar egy darab turista sincs a volgyben (na jo 3-4 akad),. Monopolium. Hm.
No de azert remeny mindig van. Talalkoztunk egy csaladdal, akiknel lakhattunk. 8 gyerekuk melle meg mi is befertunk. Szegenyek, vacsorajuk ures rizs, teszta, vagy krumpli. Tanari fizetesbol ott sem lehet nagylabon elni. Mi potoljuk gyumolcs, zoldseg formaban a hianyzo vitaminjaikat amig itt vagyunk, hogy szinesebbe tegyuk mindennapi ‘kenyeruket’. De ez is mulando. Aram a jolet alma, ok meg nem almodnak.
Megnezem a tanar papa iskolajat. Reggel erositobol dol egy slager, s a tanarok arra tancolnak egy meghatarozott koreografia szerint. Utana a gyerekek kovetkeznek. Szokatlan. A lenyeg, hogy nincs hazi feladat es a gyerekek is szeretik. De mint kiderul Indonesiaban az iskola joreszt inkabb gyerekmegorzo, hogy a szuloknek legyen egy kis nyugalmuk es idejuk a kisoccs elkeszitesehez.
Egy felsotagozatos osztalyt is meglatogattam, akik eppen vizsgat irtak az utobbi 3 evben megszerzett angol tudasukbol. Katasztrofa. A het napjai: mondej, tusdai, sandai, yesterdai. Irjon le par helyi gyumolcsot: mango (holott itt irmagja sincsen. Mas nem jut eszebe). No igen, a magoltatva tanulas nem tanitja meg oket gondolkodni. Konnyiteskeppen megtippelheto valaszok is vannak. Pl. Hany fobol all a football csapat? 3,7,11,20. Nehez hibazni, mert a football Indonezul is igy hangzik. De az angoltanar is gyenge eresztes, neha a kerdeseit sem ertem, egyebkent jol elbeszelgetunk es viccelodunk a burokratakon, amerikaiakon, az eleten.

Wamena –a volgy fovarosa – lakossaga 20.000 fo, s minden ami itt civilizacio, az az egbol erkezett. Ertsd ezalatt minden szeget, teglat es cementet, aszfaltutat es autokat, hogy a benzinrol ne is beszeljek. Minden repulon erkezett. Ezen a sokkon hetekig nem tudtam tuljutni. Egy varos epul fel a levegobol. Ez avatja Indonezia legdragabb helyeve Irian Jaya-t, mas neven West Papuat. Masreszrol meg a legolcsobb, mert ha valaki tartosan kihuzza krumplin es zoldsegeken, akkor napi 100ft-bol konnyen kijohet, de 200-bol mar gyumolcs es sult zoldsegek, tofu, esetleg local edesseg is belefer. Probaltam helyi nepzenet talalni, de csak Jawai zenek vannak, mert a kereskedok azok. Ami volt keves, azok is mind PNG-rol szarmaznak, ahol mar nemzeti ontudatra ebredtek. Voltak szemizdat helyi masolt-rossz minosegu kazettak dobozbol, de csak dragaert.
A meztelen Dani emberkek, – orrukban csont, fejukon toll, erosen hianyos fogazattal – a varosban most azzal utik agyon idejuket, hogy turistakra vadasznak, aki lefotozza oket jopenzert, melyet azutan – alkohol hianyaban – colara es cigarettara koltenek. De kivancsi vagyok, hogy a penzehsegen kivul a misszionariusokkal erkezett e valami pozitiv valtozas? Avagy ez lenne a megvaltas? Ennek jarok utana a kesobbiekben.

Isten igejevel egyutt jott a penz hatalma 1954 utan, amint az elso misszionarius megjelent. Az addig onellato nomad zoldsegtermelo oslakosok egyszerre csak megfertozodtek a civilizacio aldasaival, uj termekekkel melyet eddig nelkulozni tudtak, s mostanra egy szuksegszertuseg lett, amiert sulyos arat kell fizetni. (kerdes, hogy a cola utan telik-e fogorvosra?)
Az Indonez gyarmatositas utan (1962) a tokevel biro uzletemberek jottek a volgybe, s mind a mai napig egyetlen bolt sincs bennszulott kezen. A helyi lakossag foldmuvel, riksat hajt, vagy a piacon ul a 6 krumlija vagy 3 sargarepaja, uborkaja felett, ahol minden 1 vagy 5ezerbe kerul. Vicces (es szomoru). S ok joreszt nem minibusszal jonnek fel a city-be, hanem legyalogoljak a maguk 10-20km-t, fejukon kezzel font halo log, benne zoldsegek es gyerek. Ja igen ok a nok. Ok dolgoznak tobbnyire a csaladban, a ferfi ma inkabb here, mert a harc mar kiment a szokasbol, dolgozni pedig inkabb nagyobb projektekkor.

Tortenelme
Eredetileg a sziget holland erdekeltseg vala (a tobbi nemet birtok volt, ma PNG, Papua Uj Guinea), amibe a 2. VH. alatt a Japanok belepiszkaltak egy rovid idore. 1962-ben Indonez katonasag foglalta el a szigetet (amerikai tamogatassal), melyet 1969-ben ‘szabad’ valasztas eredmenyekeppen Indoneziahoz csatoltak. Nehez nem eszrevenni, hogy USA tamogatasa mogott mi allhat (de hadd tevedjek!). A szigeten talalhato a vilag 2. legnagyobb copper banyaja es a vilag legnagyobb aranytartaleka, melyet egy amerikai ceg birtokol mind a mai napig, melynek profitja(!) napi(!) 1 millio dollar. Erre mar hollandiat is be lehet aldozni. Nyilvan a Javai burokratakkal konnyebb targyalni, mint holland uzletemberekkel. Ok most indonezia legnagyobb adofizetoi, de 90%-ban nem helyi munkasokat alkalmaznak.
Ezutan azon csodalkozni sem erdemes, hogy a ‘Szabad Papuaert Mozgalom’ gerillai probalnak harcolni a fuggetlensegert, amelyre gondolom a hadsereg a timor-i modszer alapjan valaszol. (Hisz magyarorszagnak sem esett jol a nagytestverek szponzoralasa, foleg, ha nem is testverek.) Most relativ csend van, de sok terulet ma is tiltott zona szamunkra. Figyelemfelhivasbol elrabolnak neha turistakat, legyen sajtojuk kulfoldon (de meg nem olik oket.)
A volgy tele katonai tamaszpontokkal, ellenorzo bodekkal, rendororsokkel, s mivel fizetesuk nem versenykepes, ezert majd minden athaladot megsarcolnak. Nekunk csak a pecsetert kernek penzt, de 10 perc utan megertik, hogy feleslegesen. Ezt mi kulfoldiek megtehetjuk, de a helyi erok nem, mert ok jobban ki vannak szolgaltatva a fegyvereknek. Konnyen eltunhet barki, foleg ha rafogjak, hogy ellenallo. De azt hiszem ez a keplet mindenkinek ismeros a tortenelembol. Ez Nyugat Papua nagy vonalakban.

De mit lathatunk mi?

A varos uj piacara neha elvetodnek nyugat-volgybol szarmazo nagypeniszu bennszulottek is, fejukon tolldisz, orrukban disznoagyar, nyakukon kagylobol keszitett ‘partedli’, igazan szemrevaloak.
A kornyeket kb. 20 km-es korzetben el lehet erni minibusszal, razos futam, de jo penzert letezik. Aram Wamena-n kivul nincs, sot ott is csak az elitnek. Netrol pedig ne is almodjon az idevetodo. Viszont a mobilpiac viragzik, s ingatlanhoz is olcson lehet jutni. De eljutni tavolra mar, a fenti okokbol nem lehet. Van missionari flight ketto is a kereszteny egyseg jegyeben, kulon katolikus es protestans ceg. Ahogy templombol is ketto fajta van minden faluban (ha nem tobb!), s azok is olyan oriasira nottek, hogy nehez nem eszrevenni a kontrasztot, viszont az embereket benne nehez talalni. De a lakossag Papua resze kereszteny, hogy mennyire, arra majd meg kiterek.

Kirandulunk a kornyeken, a foldeken aasokent hasznalt bottal forgatjak a foldet, en is beallok. Nehez kenyer, akarom mondani krumpli, mert itt minden es mindig: az. Mintha palyszerral asnank. (nem mintha az asot nem ismernek)
Mindenhol gyerekek uszalya vesz korul, az egesz falu megcsodal minket. Az idosebbek aiii hangon csodalkoznak el rajtuk, szemukben csodalat es meleg szeretet. Talan ezek a talalkozasok a legmarkansabb erzelmi emlekeim errol a neprol, mert ez nem az az iskolaban betanitott ‘hello mister’ formula, hanem belulrol megelt oszinte orome a talalkozasnak. Az uton sok meztelen emberke jon velunk szemben, ha szerencsenk van, akkor no is akad fuszoknyaban felmeztelenul, de ok inkabb a ritkasag.
Viszont a legutobbi idokig elt az a szokas, hogy csaladtag halala eseten levagjak egy ujjukat. Ilyen csonkakbol rengeteg akad, foleg azok faztak ra, akiknek sok testveruk, gyerekuk volt. Nem ritka a 10 amputalt ujj sem. Gondolom itt sulya van a csaladtagoknak, s a fajdalomban szo szerint osztoznak.
A minibuszban is neha ulnek meztelenek, akik vallukn cipelve disznjukat – mely ebben a kulturaban mindennek az alfaja es 0megaja – mellyel feleseget vagy elegtetelt vesznek, a gazdagsag fokmeroje es az unnepsegek kulinaris szenzacioja.

Kirandultunk messzebbre is, hatunkon elelem es meleg cuccok, mert 2-3ezer meter kornyeken az estek igen hidegek. Vilagtol elzart falvakon ballagtunk keresztul, ahol az egyetlen ut az osveny. Neha hihetetlen helyeken bukkantunk asszonyokra, akik arultak par zoldseget az arravetodoknek. (de inkabb arrol lehetett szo, hogy talalkoztak, s ha mar ugyis ulnek, akkor aruljanak is.) Turista itt is feher hollo. Neha 60-70es evek slagereire ebredunk ultrarovidhullamon, mert ugye a radio elert ide is, s heti egyszer dani nyelven is sugaroznak. Ez a kapocs a kulvilaggal, no meg az ima.
Vasarnap en is csapodtam egy templomba igyekvo csoporthoz. Pentakosta protestans church-be vitt a svung (igy a katolikusrol lemaradtam). Eletem egyik legerosebb istentiszteleten vettem reszt. Kozossegi elmenyt nyujt. Az imat atszellemulten, majd gitarkiseret mellett enekeltek nagy atelessel, mely addig fajult, hogy heves mozdulatokkal buntettek, okoltak magukat, s sirtak. Itt ereztem azt, hogy ok valoban megelik az eredendo bun mibenletet. A legkulonosebb a volt, amikor nehany meztelen bennszulott is tapsolt a gitarhoz es a vegen egyutt sirtak a hetkoznapi oltozetben odalatogato nokkel, gyerekekkel, ha ugy alakult szertartas kozben szoptattak. Ferfiak jobb, nok bal oldalon ultek a foldon. A utana pedig mindenki egy-egy edesburgonyat vitt ki az oltarhoz (perselyezes helyett). Majd ket embertartott beszedet a bibliarol eleg teatralis formaban, s a kozossegbol mindenki felolvasott egy mondatot. A legvegen egyfajta kozgyulesse (birosagga) alakult a szertartas, s az egyik ember nagy szonoklat utan nagy penzt adott egy masiknak, aki nyilatkozott errol, majd egy 3.-nal kotott ki a penz. Vegen persze kezfogas, majd a templomkertben levezeteskeppen egy kis tetveszkedes.

Haladni a hegyek kozott faraszto es kalandos, mert gyakran egy folyoban kell gazolni, nehol orakig meredeken fol, de meg itt is talalunk a75%-os lejton gazdalkodokat. Vizesesek, barlangok, orrunk elott a felhokepzodes, maskor utos napsutes. Gyerekek nyakaban nyaklanckent beka, amit utana meg is sutnek.

A hegyekben egyik este a falu felett gyerekek egy csoportja landszaval kezukben harci dallal es mozdulatokkal bucsuztattak a napot. Most mar teljesen bejott a papua feeling, tavol utaktol, elektromossagtol, kozel a termeszethez es a csillagokhoz. Keveredve az urh adok sistergesevel tenyleg 50-60 evet visszszalltam. Megnyomnam a pause gombot…
Taplalkozasunk eleg egyoldalu, a max fuszer amit ismernek, a so es a chili. A rizs unnepi alkalmakkor, egyebkent mindig krumpli es fott zoldseg. Repa, levelek, banan, cukornad meg a felhozatal. Hozott rizsunket megfozetjuk valamelyik csaladdal, s egyutt esszuk meg. Vasarolunk hozza zoldsegeket, melyert az udvarba kell csak kimenniuk. Nagyot orulnak nekunk, kedvesek.
Kunyhokban laknak, mely kor alaku, alacsony, s szalmatetovel fedett, kozepen tuz eg, azon foznek, a fust pedig a teton es a picike ajton keresztul tavozik. A portakat sok esetben soveny valasztja el, hogy a disznok kivul maradjanak, igaz estere beterelik a gyerekeket es a disznokat a kunyhojukba. Igy egyutt az egesz csalad.
Egyik este gitarszo hallatszik az egyik nagyobb kunyhobol, vallasos dalokat enekelnek elmelyulten, hogy meg a tuz is kialszik. Meghato igy itt a vilag vegen, ahova meg a madar se jar.
Ahol alszunk, az a haz a legizgalmasabb az egesz falu szamara. Mindig talalnak valami okot, hogy bejojjenek, s a tobbiek egymas nyakaban ulve tulekednek az ajto elott, hogy belassanak mit csinalunk. Ha az ajto csukva, akkor az ablakon keresztul kandikalnak be a gyerekek. Minden lepesunket 20-30 gyerek koveti. Barmit kerunk, rogton teljesul.
Sok faluban nehez kikerulni a turista szerepbol, de zsenialis otletemnek (no es K fertotlenitoszerenek) koszonhetoen mikor megerkezunk egy faluba, elovesszuk a csodaszert es lekezeljuk a falu serultjeinek keleseit. Majd mindenkin gennyes sebek sokasaga, melyet allandoan legyek lepnek be. Hihetetlen, hogy pont az orvosi ellatas hianyzik ezekbol a falvakbol. Mert hogy szakadt segelyruhakban elnek az nem szamit (nekik nem hideg ami nekem az), de hogy pici csecsemok szenvednek egyszeru gyogyszerek hijjan, az szomoru. Viszont ezutan olyan szeretettel vesznek korul, hogy azt nehez elfelejteni. A falu lakoi mosolygosak, kedvesek (egymashoz is) egy kis egi paradicsom itt 3000 tajekan. Egy hvg meg volt nalam, az egesz falu nezegeti a kepeket, s amikor egy kocsit meglatnak, akkor kerdezik: taxi? Szamukra nem elkepzelheto, hogy valakinek csak ugy maganak sajat reszre van egy autoja. Sokat mondo.
Gyerekek jatszanak, szalmakarikat fujnak egymasra, golyot dobnak, labdaznak, nagyobbak nyilaznak, kicsiknek tolhato kerek. Erzekenyebb gyerek pedig jatek-gitarjan pengetget. Mindig ugyan azt; a dead man c. film hangulata csapott meg. Tenyleg annyira foldon tuli minden ami itt tortenik.
Persze a civilizacio jon, neha emberek formajaban, akik egy darab femtetovel gyalogolnak ket napot, hogy a faluban modern legyen a haztetoje valakinek, cserebe tyukot kap. Pedig a dani kunyho szunyog es hoallo, tehat adott viszonyok mellett jobb, elhetobb lak. De hat nem lehet ellenallni annak ami csillog. Van falu amelynek van egy kicsi fuves reptere, s havonta erkezik egy missionari flight. Ez a falu fo esemenye a honapban, eppen ott voltunk, de a felhos ido miatt mara a szeansz elmaradt. A hegycsucsok kozott ide lemanoverezni meg tiszta idoben is izgalom. Fura osszehasonlitani, hogy ami a kisrepulonek 10 perc, az nekunk ket nap tracking.
Elmentunk a nyugati dani-khoz (nevuk yali), a nagy peniszvedo tokkel biro nepek hazajaba, de mar nemigen viselik ezt az impozans dresszt, persze a fizeto turista kedveert felveszik. (S csattint a csikos az ostoraval). Angoltanarnot valahonnan elokeritik, szerznek szallast az egyik boltban, a boltos nagyon buszke, hogy ott alszunk. Meg az olajlampat is beizzitotta, hogy legyen vilagunk, s persze itt is kint szorongott a falu apraja nagyja, hogy minket lathasson. Mintha UFO-k erkeztek volna. Csillagos este, dombteton fiatalok gitarrtal a kezukben (nepzenekent) szabadsagrol almodoznak. Rokon lelku nep, szeretem oket. Igaz az egyetlen nepi hangszeruk a bambuszbol keszult doromb, melyre spargat erositettek, s azt huzogatva rezegtetik meg az ajkukhoz tett hangszer nyelvet.
Belefutottam egy igazi krumplisutesi szertartasba, melyen az egesz falu reszt vett. Izzitott kovekre helyeztek novenyeket, majd arra a krumplit, majd ismet kovek, noveny, krumpli. No nevezhetjuk rakott krumplinak is, lenyeg, hogy vidam hangulatu volt az egesz..

A volgyben probaltam Mummy-kat talalni, de ezek az osi balvanyok mar csak mutatoban vannak. S mar ott sem. A volgyben mocsarakon vagtunk keresztul, benne colopokon szokdeltunk, kidolt fakon araszoltunk, hogy eljussunk a faluig, ahol allitolag… De mar ott sincs. Maradt a kaland es az izgalom, hogy kitalalunk-e. A laap is laap.

Pyramid faluja misszios iskolajarol hires.
Egy feher csalad fogadott otthonaba, mar 8 eve elnek itt, mindketten misszionariusok leszarmazottai, gyakorlatilag csak a passzportjuk kulfoldi es a szinuk. A ferj antropologiat tanult, s most telepulesfejlesztest csinal es oktat. Iskolat vezetnek, mely gazdasagi, szamitogepes es uzleti ismereteket es nemzeti ontudatot, hitet es erot plantal es taplal az arra valallkozo fiataloknak, hogy tegyenek valamit az orszagukert. Az iskolat joreszt egy kulfoldi alapitvany finanszirozza, viszont cserebe tanulast kovetelnek toluk, amitol a helyi fiatalok az itteni oktatasi rendszer miatt elszoktak. Nem lehet kivasarolni a jo jegyet, meg lehet bukni, s dolgozniuk kell heti ket alkalommal, hogy ne feledjek kik is ok, mert itt Indonesiaban aki tanult, rogton lenezi a munkasokat.
A tudas (a hatalomra neze) veszelyes, s az atlag allami iskolakban a diakokba azt sulykoltak, hogy ‘nem kepesek’, mellyel predesztinaljak oket egyfajta rabszolgasorsra. Az iskolak altalaban ingyenesek, igy a szulok nem kerik szamon a tanartol, mit csinal. Viszont tudjak, hogy a papir szukseges a jovoben, igy a gyerek kijarja, a jobbmoduak pedig kivasaroljak a diplomat. Ebbol el a tanari kar es nem a tudas megosztasabol. De legyen tisztelet a kivetelekert. Az orszag sok vezetoje is ilyen modon doktoralt. A jobb reszuk tett is volna erofesziteseket a papuakert, de a kozponti hatalom kivasarolta oket, s lett nagy hazuk es kocsijuk, viszont elvesztettek hiteluket es az emberek bizalmat orok idokre.. De amig puskacsovek orzik pozicioikat, ha netan megis a kurzus ellen dolgoznanak, akkor pedig ez a puskacso ellenuk fordul. Uj embereknek a pol. tuz kozelebe kerulni lehetetlenseg, hacsak nem ugyan olyan jatekszabalyok szerint jatszanak (korruptak), mint a tobbiek.
Egyebkent log a levegoben az altalanos elegedetlenseg, de ez igazan nem olt testet, mert a helyi vezetok megalkuvoak, s csak babuk a hatalom kezeben, masreszrol pedig szervezetlenek es szorvanyban elnek. Ilyen kornyezetben szerintem a nacionalizmus egy egeszsseges erzulet.
A korrupcioval pedig nem is az a baj, hogy fizetni kell par dollarnyit, hanem az, ha valaki tisztesseges uton akar eljarni, az honapokba telik, s ez egy ido utan felmorzsolja az emberekben a tenni akarast. S utana ok is csak egy csavarja lesznek a gepezetnek, akik fizetnek a rendorposztnal a semmiert. Ha nem, akkor csak ugy elveszik a jogsijukat ,s ujat csinaltatni tobbe es honapokba kerul. Benzinhez is lehet jutni olcson, de nincs. Viszont ha lefizet, akkor rogton lesz anyag. A rendorseg levezenyli ugyan a hutlenkedesert jaro sertes behajtasat, de 50% az ove lesz.
Ha megis valaki batorsagot erez, hgy valtoztasson a dolgokon es pol. palyara adna a fejet, arrra nehez idok varnak, mert a hatalmon (penzuknel) levok ellehetetlenitik minden lelkes versenyzo helyzetet. Ha valaki utban van, azt egyszeruen eltunteti a rendorseg vagy a sereg. Szobeszed tartja a kornyeken, hogy egy vezet Dani-t kocsi moge kotottek, s az uton huztak a testet mig meg nem halt. Ez az europaban sem ismeretlen modszer barhol a vilagban megtortenhet, itt miert ne? A vilag vegen vagyunk, a jajszo messze nem hallik, a vilag mit sem tud errol.

Szoval ebben a remenytelen helyzetben probal az iskola az arral szemben haladni, s hosszu tavra kitermelni egy olyan kepzett es ontudatos reteget, aki esetleg kepes allhatatatosan, batran es onfelaldozoan tenni hazajaert. Mert ugye a vazoltak alapjan nem veszelytelen vallalkozas hazafinak lenni. De ha ok nem, akkor ki tehetne valamit Papuaert?
Termeszetesen az Indonez titkosszolgalat tud errol, s o itt az elso szamu kozellenseg a hatalom szemeben, de mivel az iskola kereszteny birtokban van, helyi tanarokkal, ezert sokat nem arthatnak neki. O nem misszionarius statuszban van, amit kulonben mar beszuntettek, hanem itt el, s nyilvan tanacsadokent funkcional. O most a szellemiseget tudja jelenletevel fentartani, hogy ne a regi mintak alapjan mukodjon az iskola.
De mibol valogat? Pont a felveteli idopontjaban voltunk ott, s segedkeztunk az angol irasbeli es beszed teszt levezenyleseben, mert bennunk jobban bizott, hogy objektivebbek leszunk mint a regi tanitvanyok, akik legszivesebben mindenkit felvennenek. Az eredmeny itt is lesujto. 6 ev angoltanulas utan olyan meresz valaszok szulettek tesztnel: ha sotet van a szobaban, keresek egy: autot, gyertyat, kovet, fejszet. (sokan a kovet x-eltek!). Ha furodni akarok, bemegyek a : szoba, konyha, furdoszoba, garazs. (legtobben nem a 3.-at valasztottak, de ez lehet szocialis adottsag. De a ko alol nincs felmentes). Letigekre is elkepeszto variaciok jottek ki: you am, I is, he are stb. Erre uberelt a szobeli, ahol a what is your name? – re neha beugrott nekik az Im fine kifejezes, melyet sokat sulykolhattak belejuk az elmult 6 evben. Szoval jokat nevettunk a tesztek javitasanal. (szerencsere nem a nyelv a donto kriterium) De sokan zenet, autoszerelest, vezetest, telepulesfejlesztest, angolt jottek ide tanulni, tehat a garda eleg sokszinu. Eppen most uzemeltek be egy 60-as evekbol ittmaradt misszios funyirogepet. Teny, hogy nagy haladas a szabjas verzio utan. Estenkent vetitenek video filmet, de szurten ertelmes filmeket kapnak, melyet utana megbeszelnek.

Az sem publikalt, hogy allitolag Wamena 8%-a HIV fertozott, koszonhetoen a hatalom intezkedesenek, hogy Jawa-rol importaltak fertozott prostitualtakat, kiirtando az oslakossagot, kihasznalva azt a kulturalis kozttes allapotot, mely az osi tradicio megbomlasaval es a keresztenyseg nem teljes terhoditasaval jart. Hagyomanyosan a Papua emberek poligamok, mely szisztema mukodott amig a falvak ferfi lakossaga haboruskodott egymassal, igy egy ferfira tobb no juthattott. Ezt a szex tabu is tamogatta, miszerint a szules utan 3-5 evig a no szamara a szex tilos. Ez nem okozott feszultseget, hisz a ferfinek volt masik felesege. S nyilvan a jo harcosok maradtak eletben, s az o genjeinek reprodukalasan dolgozott tobb no. A haboruskodas es ca kannibalizmus elmaradasaval a nemek aranya kiegyenlitodott, s a kevesbe harcos ferfiak no nelkul maradtak, mert a tobbnejuseg tovabb elt. Igy sok felrelepesre es felreertesre adott okot ez a helyzet, mely levezenyleseben a rendorseg segit, viszont a prostitucio is nepszeru. A keresztenyseg viszont meg nem olyan eros mint a hagyomany es a nemi oszton, nincs jelen az elet jelentos pontjainal. A temetes is meg egetessel tortenik, el a poligamia.

Jo-e ha valaki tobb-mint turista? Jo-e ha valaki a szonyeg ala akar nezni, s nyitott a valos megismeresre? Avagy jobb csak a szepre emlekezni? Utazasa soran errol ki-ki maga dont. En csak megosztom amit latok-hallok. Kozben vegtelen bizalmat, szeretetet kapok, remenyt latnak bennunk helyzetuk valtozasat illletoen, de a szomoru valosag, hogy valtozast csak maguktol remelhetnek, en csak egy ‘turista’vagyok, aki tovabb all. Amit en tehetek, hogy viszem hiruket a vilagnak, hogy meg van egy ilyen nep. Hogy meddig?

Egyebkent Europaikent konnyu is meg nehez is itt elni. Mert ugye itt csak vendeg marad barki, megha 10 eve is el itt, s a szabalyokat nem a vendeg irja. (kiveve ha az gyarmatosito) Amikor felreertes adodik, azt nem lehet europai logikaval megerteni, feloldani. Fura lehet tapasztalni azt az elintezesi modot, hogy miutan kialkudtak egy munkara egy osszeget, azt a munka utan onkenyesen megvaltoztatjak. Ha pedig nem kapjak meg a plussz bert, akkor ellopjak ami ‘jar’ nekik. Az iskola egyhazi teruleten van, melyet a papuak szivesen adtak a fehereknek, mert az a front zonaban volt, ott senki nem akart elni. Most, hogy leszoktak a haborusdirol, s mar hazak is allnak a birtokon, mar vissza is kernek a foldet. Egyebkent sokminden csak addig mukodott, mig misszionariusok voltak itt, utana a tehenek, tej, sajt is elmaradt, s maig is egyoldaluan taplalkoznak.
A papuak nem jo uzletemberek, mert meg erosen el bennuk a kozosseg fontossaga. Ha lenne boltjuk, akkor minden rokonnak (ki nem az?) adnanak, amit az ker toluk, mert alapszabaly: akkor vagy jo ember, ha van valamid es megosztod. Ha nem, akkor kikozositik. Bennuk meg el az a tudat, hogy csak kozosen lehet tulelni (az elet egy tarsasjatek), az egyeni akciok eselytelenek. (Ezert is volt az osi tarsadalmakban a legnagyobb buntetes a kikozosites (szamuzetes), mert az egyenlo volt a halallal. S persze ezt mi, a regen civilizaltak mar regen elfeledtuk.
Az iskola bir egy boltocskaval (rizs, olaj, so, cukor), s benne a diakok dolgoznak, hogy ertsek az uj rendet. S ha torzsbeli jonne kerni, konnyebben visszautasithatjak, mert a feher ember merges lesz, ha adnak. (ra lehet haragudni) S igy mukodik. Ha van egy problemajuk, amit nem kepesek kibeszelni, akkor gyakori, hogy bosszubol elvagjak a vizvezeteket, mely esetleg az o foldjukon halad keresztul. Vagy egy korabban eladott kocsit ugy ertelmeznek utolag, hogy az csak kolcsonadtak 5 evre. Neha a legegyszerubb kerdeseket sem lehet megoldani ezen hozzaallas miatt, mert mindenki fent akarja tartani sajat fontossagat, ahogy ez a lengyel nemesi parlamentben is tortent.

A feher ember
Masreszt a feher ember konnyu helyzetben van, mert ‘gazdag’, s ez azt jelenti a helyiek szemeben, hogy o tudja a gazdagsag titkat, utjat. Ezert ot tisztelik. Megtennek nagy embernek, csak hogy a falu gazdag legyen (mert a gazdagsag az valami titkos elyrol jon, amit ok nem ismernek) Ez odaig megy, hogy messzirol is hoznak hozza penzt papuak, hogy orizze meg nekik. Teljesen biznak benne.
Sajnos evvel sokan vissza is elnek, mondvan ok tudjak a gazdagsag titkat, ha odaadjak a penzuket, akkor segit neki is meggazdagodni. Majd eltunik.
A torzs ‘nagy embere’ ugy lehet valaki, ha gazdag. Ez altalaban sertes es feleseg szamban merheto. Az elobbi konvertalhato az utobbira. Nagy ember akkor lesz valaki, ha ezt a gazdagsagat szet is osztja falujaban. Tehat neki nincsen semmilye, de van hatalma es tekintelye, a o szava a minden.

A haboruk – A papuak a harcaikrol hiresultek el, melyek komoly jatekszabalyok szerint zajlanak. Altalaban nem teruletert folyik a harc, hanem megmutatni a szomszednak, hogy mi milyen batrak es ferfiasak vagyunk. Ezert a harc csak a elso halottig folyik, utana ki-ki visszavonul halotti torra, vagy gyozelmire. Lenyeg, hogy van ok az unneplesre, lehet disznot olni, jokat enni, szertartast rendezni. Aztan jovo heten pedig jon a revans. Erdekes szabaly, hogy ‘nem er’ felgyujtani a masik hazat, de asszonyat elrabolni, megolni azt lehet (kb. mint elveszteni 4-8 disznot).

Gyakran itt sem spiritualis erdekek mozgatjak a papsagot, hanem a penz es kapcsolatok. (Kar lenne szepiteni a kijelentest a helyi viszonyok ismereteben.) Itt is dul a hatalmi vita, s nagy felhok gyultek az iskola feje fole, amikor az egyik fopap gyereket nem vettek fel. Hogy mibol telik ennyi es ilyen hatalmas templomokra az mindig titok marad szamomra. Viszont nekem tovabbra is az a hiteles es meleg hangulatu templom jott be, ami kicsi fahaz, foldon szalma, benne oszinte emberek. Volt ahol beszelhettem is a nephez, s forditottak szavaim. Furcsa ebben a pozicioban, hiszen en egy kivulallo vagyok. Igaz az egymas toleralasahoz nem szukseges templomba jaro embernek lennem.
Az elso misszionariusok erkezeset az a hituk tamogatta, hogy egyszer az osok szellemei visszaternek. (hogy az eppen feher ember formajaban es repulogeppel – az mar csak reszlet kerdes)
Felmerult bennem az az izgalmas kerdes is, hogyan tudott a keresztenyseg ilyen harcos es vad nep kozott allva maradni?
Az 50-es evekben egy helyi hadur megerosodesenek koszonheto az elso teritok tulelese, mert a torzsfo imadkozott a szellemekhez, hogy az egyik repulo az o foldjere szalljon le. Megtortent, s ezt a torzse elott ugy adta be, hogy ora a szellemek hallgattak, ezzel is poziciojat erositve. Sertetlenseget biztositott ezert az erkezonek, cserebe viszont minden dolognak (erteknek) rajta keresztul kell atfolynia. Viszont megtiltotta, hogy az o nepe kozott teritsen. De ez a biztonsagos bazis volt a koldokzsinor, ahonnan a tobbi misszionarius rajtolhatott, hiszen az nem volt megtiltva. (okos)
Egy jarvany tette simava a teritok utjat a tobbi torzshoz, mert az altaluk hasznalt penicilin egy csapasra segitett a fertozotteken, s ennek hamar hire ment a kornyezo falvakban, igy hivtak oket mindenfele, s a legtiszteltebb emberkent fogadtak oket, kiknek munkaja eredmenyekeppen iskolak, korhazak es termeszetesen templomok nepesitettek be a volgyet es a hegyeket.
A misszio lelki tevekenysegenek sikere a neolitikum szintjen elok vallasanak, az animizmusnak is koszonheto, (buddhista teruleteken misszionariusok soha nem voltak eredmenyesek!) hisz arra konnyen raepulhetett az uj vallas, mivel a kereszteny szellem erosebb mint az ovek (lasd csodas gyogyulasok), igy eleg vonzo volt. A papuak vallasa a felelemre epult, ezert konnyebb volt engedni az erosebb szellemnek. Nos ilyen sima utja volt a misszionak, melynak a korhazak, iskolak felmorzsolasa, bezarasa utan mar csak a templomok maradtak bastyai az indonez gyarmatositast kovetoen.
Az osi hagyomanyok szamos kerdesben felulirjak a keresztenyseg teteleit. (hazasodasi szertartasok, temettes (egetes), ferfiak helyzete stb.
Masreszrol a keresztenyseg erdeme az egynejuseg, a haboruskodas transzformalasa egy verbalis incidense, melyet ma a rendorseg old fel mindket fel megkonnyebbulesere, mert mar csak fitogtatjak az erejuket minden csata nelkul.

A kannibalizmus korabban is csak szimbolikus formaban letezett (de gondolom ez nem vigasztalja a megsutotteket), joreszt a szomszed falu bosszantasara. Erre utal az is hogy szamukra is lathato helyen tettek, az assonyok megtapstak az aldozatot, majd a sutes utan mindenki csak egy darabkat evett, jelezven, hogy az ellenseg nem mas mint diszno. Ezt persze egy ujabb revans kovette , s igy tartottak eletben a harcolosdit. Ez a ferfiak jateka volt, mig a nok a foldeken dolgoztak
Visszaterve a misszionariusokhoz, hogy megsem olyan zokkenomentes az utjuk jelzi, hogy par arrogansabb terito a teritore kerult vacsorakent, s idejekoran az ur jobbjara.
Teny, hogy nagy elszantsag szuksegeltetett az elso teritoknek, sk illuziojukat es elveiket fel kellett adniuk, mert azt varni, hogy evezredeket behozzanak az oslakok – –kai meg kobaltat es nyilat hasznalnak – az remenytelen vallalkozas. Viszont valahol el kellett kezdeni az uj var epiteset, beleegyezve abba, hogy eu. Es gazd. Elonyokert hajlandoak voltak onkent elegetni korabbi hituk erekjeit es formalisan megterni. Termeszetesen a misszionnareius turelmetol es taktikai erzeketol fuggoen varhatott a tomeges megteressel, mig a valodi hittel jottek el hozzajuk. Ezeknek gyumolcsei a mai fiatalok, akik hittel es odaadasssal kovetik az uj vallast, de nem elfeledve a regi hagyomanyok minden szokasat. Szoval ilyen szottes a keresztenyseg it Papuan.

Persze nehez eldonteni mi a jo hatas, egyaltalan a behatas jo-e. Lehet mondani, hogy megeloztek a jarvanyokat, de hoztak egy masikat, ami nem mulik el. Mit nyernek es mit veszitenek ezek a nepek? Tobb ezer even keresztul fennallt ez a kultura, mukodott, s most 50 ev alatt akkora valtozasokon mennek keresztul, amiert nekunk evezredeket kellett megelnunk. A kenyelmen kivul (gyufa, olaj, radio, fem edeny, aso) megmarad-e a boldogsaguk, vagy egy elerhetetlen vagyolmot plantal belejuk a civilizacio? S orok veszteskent (gazd. pol.) fennall-e majd az a termeszetes belso bekejuk, ami az szemukon es mosolyukon meg tukrozodik? Hany ev kell, hogy ok is teljesen olyanok legyenek, mint a modern civilizacio aldozatai?

Egy honap Papuazas utan elhagyjuk a terepet, s mivel udulesi foszezon van, ezert a repjegyarak 2-3szorosara emelkedtek. Marad a hajo. Repulok jonnek mennek a falubol, napi 30 annak ellenere, hogy pomaznal nem nagyobb telepulesrol van szo.
Szerencsere nem kell sokat varni az amugy 2 hetenkent felbukkano hajora. Addig is a kornyeket felfedezzuk, s egy kozeli szigetre hajozunk, ahol mondanom sem kell, ket templom osztja meg a 400 fos colopokre epult hazak lakoit. Mindenki felekezetehez illo bibliaval kozelitette meg az intezmenyeket, volt aki kis keskeny csonakkal erkezett egy masik picike szigetrol. Vasarnap delutani csendelet a faluban, gyerekek, meleg, all a levego, akar Bp utcain augusztus elejen..

Gabor Csonka
2004.07.30 – 19.00
Yogjakarta (Jawa)

A 60-as evekben a Baliem Valley egy kulonleges es kedvelt terepe volt az antropologusoknak. Ha valakit erdekel irodalom: Karl Heider – Grand valley Dani (peacefull wariors) avagy Robert Gardner filmje a Dead birds.

About the author

The most traveled Hungarian

Comments

  1. Most fejeztem be Arne Falk-Ronne könyvét (Barátaim, a kannibálok), ahol teljesen más kép kerekedett ki a Bailem-völgy lakóiról, a szerző tényleg az őslakosok szemszögéből magyaráz meg mindent (elég sok időt töltött köztük), de így is hátborzongató… bár az a könyv a hetvenes években íródott. Falk-Ronne szerint a völgyben élő sok törzs állandóan háborúban állt egymással, az öldöklés (sokszor egészen kegyetlen módszerekkel) és az emberevés mindennapos volt, vagy a másik törzs megfélemlítése volt a cél, vagy saját törzsön belül büntetés, esetleg a férfivá avatás része, hogy a serdülő fiúnak meg kell ölnie valakit, hogy harcos lehessen. Állítólag gyakran a falu női lakossága és az idősek maguk keresték fel a misszionáriusokat, és hívták őket téríteni, mert látták, hogy a szomszéd falvakban a megtértek sokkal inkább emberszámba vették a gyengébbeket. Persze tudom, semmi sem fekete-fehér, de amikor a könyvet a kezembe vettem, kicsit én is valami civilizáció előtti idillre számítottam, nem azt kaptam… nagyon nem 🙂 még úgy is sokkoló volt, hogy Falk-Ronne folyamatosan segített a bennszülöttek szemével látni az eseményeket. De azóta eltelt negyven év, itt nálad már egészen mást olvasok. És nem tudom eldönteni, hogy ez jó-e, vagy sem.

  2. köszönöm, Fb-n is nyitottam egy oldalt, vandorboy ott is.. oda postolok programokat, vetítéseimet is.
    Gabor

  3. Reszletes leiras, koszi, azt hiszem gyakran fogom olvasgatni a blogodat. sok sikert es kitartast a tovabbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Facebook Like Button for Dummies