Ausztrália, koala

Ausztrália 4. – Victoria állam

Cseresznye, Wangaratta
Cseresznye, Wangaratta , Vandorboy

Az előző posztjaimban Melbourne és az őslakosok helyzetéről írtam. Miután már akklimatizálódtam Melbourne-ben, ideje volt szerencsét próbálni. Zenei aláfestésnek hallgassatok kis country zenét. Most Glenrowan és Philip Island lesz a téma, no meg a farm munkám.

2003-ban járunk. Tudtam, hogy sok fiatal utazó dolgozik farmokon, tudtam, hogy imádom a cseresznyét, így felderítettem mely vidékeken találok ilyen farmokat. Ráadásul nem is messze, alig 250 km-re indultam. A szezon éppen most van, jobbkor nem is érkezhetnék, hát cross finger, és csapjunk bele. Sokat dobna az utam minőségén, mert ide egyirányú jeggyel jöttem, s akkor tudnék világkörüli jegyet venni (rwt – round the world ticket) ami a legolcsóbb, s akkor átutazhatnék Dél-Amerikába is innen. Szóval belevágtam.

farm, munka Wangaratta
farm, munka Victoria,

Tervem az volt, hogy kimegyek a piacra Wangarattában, s aki cseresznyét árul, azokat kérdezgetem, kell-e munkaerő nekik. S az ötlet brilliánsnak bizonyult, be is fogadott egy farmer, kaptam egy külön kis házat, ahol egyedül lakhattam. Napfelkeltével mentünk ki dolgozni, s napi 12-14 órát dolgoztam, órabérben. Forróság volt, nehéz volt, de az lebegett a szemem előtt, hogy minden óra alatt megkeresett pénzből 3 (három!!!) napig tudok DK-Ázsiában utazni! Nos a motivációm megvolt, beállt egy napirendem.

Elhagyom Melbourne-t, s kistoppolok a városból. Egy idős ember vesz fel, aki még 15 évvel ezelőtt stoppolt Darwin-ba. Magyarországról arra asszociált, hogy a 20-as években volt egy XY nevű magyar sorozatgyilkos, aki Ausztráliában telepedett le, majd a II. világháborúban halt meg. Nesze neked ország imázs.

Majd egy óra után egy nagyon fura félmeztelen, ötvenes, üres mikrobuszos ember vett fel, rakománya egy darab bekecs és egy nagy mézes bödön volt csak. Fura.

Szűkszavú. Ha válaszol valamire egyáltalán nem értem mit, a kiejtése miatt. Nem ismétel. Kérdeztem honnan való?  – Magam sem tudom. – Hova megy? – Mindegy nekem. –mondja. – Van térképe? – Nem függök én térképtől – válaszolta. – Hány óra? – Az idő nekem nem jelent semmit. Mintha egy zen mester ülne mellettem.  Érdekes figura.

Nincs mit tenni, előveszem a HVG újságot, amiből vagy 8kg-ot hoztam, s olvasni kezdek. Odanéz, s azt mondja: – Azt minek olvasni?  Inkább ezt! S odabök a szélvédő előtt fekvő, borítóját vesztett, ronggyá olvasott könyvre.

A Biblia. Kézbe veszem, s látom a nyelve lengyel. Böngészem. Közben megáll egy hídnál a sztrádán. – Rest /Pihenés/- mondja szűkszavúan. Kiszáll, s eltűnik. Én is kinyitom az ajtót, s a szél kifújja a kocsiból az újságomat.

Sebaj, akkor sétálok, közelben egy folyó. Nos, oda ment, lent fürdött. Majd mentünk tovább, s egy óra múlva egyszer csak egy útelágazásnál megáll: – Here you are. /Itt vagy./ Megértem fél szavakból is, hogy idáig hozott. Megköszönöm, s tovább megy a maga útján.

Süt a nap, nagyon meleg van. Egy felüljáró alá telepedek le az árnyékba. Ülök a zsákomon, és olvasok, miközben fel sem nézve a kezemmel stoppolok. Azon veszem észre magam, hogy egy lány kopogtatja a vállamat. Would you like to come with us? /Akarok-e velük menni?/ Hát persze! Hurrá! J Boldogság.

Megérkeztem Wangarattába.

Ezeket szakítottam meg hétvégéken, vagy hosszabb kiruccanások keretében kicsit messzebbre. Ezekről írok most. A térképen itt látod.

Az ország betyárja

Glenrowan-be jutok, mely arról híres, hogy itt kapták el Ned Kellyt a híres banditát és bandáját, akik 1878-ban megöltek 3 rendőrt és kiraboltak egy bankot. A story ennyi. Magyarországon ezerszer több és jobb betyár volt – de ők ebből csináltak nemzeti hőst és mára turista látványosságot.

Glenrowen , Ned Kelly

Persze látni semmit nem lehet, annál inkább elképzelni történeteit, egy-egy tábla helyén. Tábla jelzi, hogy a rendőrük hol találtak fedezéket Ned gyilkos golyói elől, s megint táblánál állva kell elképzelnünk a jelzőrakéta kilövését, ahogy Ned segítséget kért bűntársaitól stb. Látjuk, hogy hol volt a háza, látni lehet a vonat rámpát, ahonnan bevagonírozták a rettegett hőst. Nagy ország, kis hősök.

De ha valakinek nincs elég képzelőereje, az drágáért megnézhet egy film show-t, mely előadás alatt olyan hang- és kép jelenetek lesznek, melyek a figyelmeztető kiírás szerint „szív- és ideggyengéknek nem ajánlott” –ak. Ja, és ha nem nézed meg a filmet, akkor olyan, mintha itt sem lettél volna – írják. Tényleg. Ott sem voltam. Itt sem.

Magyarországon ezerszer több és jobb betyár és népi hős volt – de ők ebből csináltak nemzeti hőst és mára turista látványosságot. Szóval legyünk büszkék Sobri Jóskára és Rózsa Sándorra, Tenkes kapitányra, Matula bácsira stb, s építsünk nemzeti emlékhelyet nekik. Az életben ezt már leforgatták.

Glenrowan egy pici falu európai léptékkel. A közelben kaktusz ültetvényt látok, érdekes, hogy ami a Mediterráneumban gaz, az itt ültetvényre érdemes és öntözik.

Este megtelik a kocsma, az asszony hozza kocsival az urát. Micsoda szimbiózis! Egy másik ember kezében egy rekesz sörrel vonul vissza a moteljébe szórakozni – tv, meccs stb. Ez is Ausztrália!

Voltam lóversenyen is pár 100 km-re a farmtól. A tulaj fia gitározik, énekel egy együttesbe, kicsit belekostolok hogyan mulat az Ozzy feelingbe is. Persze alkohol csak 18 év felett van, és ezt ellenőrzik is.

Egy görög család ajánlja fel, hogy náluk aludjak. A 60-as években vándoroltak ki, de a helyiek bojkottálták a boltjukat, s az is elveszítette az állását, aki náluk vásárolt Nehéz idegen ajkúként boldogulni. Ezért is asszimilálódnak gyorsan az idegenek, hamar felejtvén identitásukat. De nem ők.

Van élővilág is, habár nem tudom beazonosítani.  https://youtu.be/n76dUGmg0q0

Természet lágy öle alvásra

Vallásos család, apai ágon állítólag Nagy Sándorig visszavezethető a családfájuk, s papi családként a török időt is identitás tudattal élték meg. Misztikus látomások és találkozások övezik a család életét. Születési dátumok és misztikus névegyezések kisérték a család történetét, bibliai történésekkel stb., szóval ilyennel csak filmekben találkozik az ember. 4 gyerekük volt, az egyik lány 19 éven keresztül béna volt és néma. Életében csak egyszer szólalt meg, és akkor is csak annyit mondott: Most visszamegyek. S meghalt. Súlyos sztori. Ilyenkor tényleg nem tudom, mit gondoljak. Igaz vagy kitaláció?

Bizony a 20. századi spirituális sivatagokban mindig akad egy meg nem értett, számkivetett – próféta. Ők nekem ilyen furaságok voltak. Egy ortodox szent paptól kapott olajjal most embereket gyógyít a hölgy.

Egy hónappal később összefutok velük az ABC-ben, kézfogáskor az asszony rögtön észreveszi a problémámat a szememmel. Vörös, mert a farmon, ahol dolgoztam, valami belement a szemembe, s már napok óta szenvedtem miatta. Gyógyírként azt javasolja, hogy sós vízben öblögessem. (Használ.)

Hetek óta dolgozom egy farmon, s szombatonként piacolunk. A környéken sok a puszta, ahol már nem kereszteződéseket jelölnek a táblák, hanem kenguru veszélyt. Na ott a központom, ahol több hónapot töltöttem részletekben.

Ez idő alatt pár hosszú hétvégén körbenézek itt a „környéken”, ez persze akár 1000 km-eket jelent, Sydney, Great Ocean Road, Ballarat, Great Alpine Road és Philip Island. https://goo.gl/maps/EcSSjbZ8XgmN3L6HA

A hétvégi piacozás után, ahol segíteni szoktam, kiállok stoppolni.

Egyszer egy ex-rally versenyző vitt el, aki most a farmján bio tojásokat termel. Micsoda karrier váltás volt ez az életében.

Volt, hogy segítettem stoppolni egy fickónak. Elég fura alak volt, fején piros mikulás sapka, kezében sámán bot. Nekem rögtön meg is állt egy kocsi, de  jó fej voltam, beprotezsáltam őt és a barátnőjét is. Ahogy megérkeztem célomhoz, kiszálláskor a lány adott nekem egy drótból készített színes geometriai formát. Stoppostól ajándékot kaptam úgy, hogy nem is beszéltem velük. Na ilyet sem tapasztaltam még.

Volt egy benjoe zenész stoppom is, akinél kitanulhattam a country és a bluegrass  zene közötti különbséget, zenei aláfestéssel a magnóján, de folyton visszakapcsolt a krikett meccsre, mert az jobban érdekelte.

 
Sokszor felmegyek piacolni a főnökkel Melbourne-be is, s utána szabad program.

Így ellátogattam egyszer az állatkertbe. Van egy japánkertje is a parknak, amúgy eléggé szegényes.  De ami miatt mentem, hogy van benne platypus (kacsacsőrű emlős). Ő csak Ausztráliában honos, s nekem nem sikerült a szabadban látnom, pedig voltam olyan helyeken, ahol elvileg él. Na majd itt.  Ugyebár ő nappal alszik, tehát nem látható – az állatkertben sem. De aztán délutánra előjött fésülködni és találkoztam vele. Boldogság. Nagyon cuki, nagyon egyedi… és ugye kihalóban van. Szorul a szívem érte.

War Memorial Shrine– egy impozáns zikkuratra emlékeztető emlékmű Melbourne közepén. Még mindig fájnak a halottaik, akiket a csatatéren hagytak Európában, Ázsiában, majd később a koreai és a vietnámi háborúban. Még egy nemzeti ünnepük is van emlékezni a háborúkra. Good on you – mondja az Ausztrál.

Érdekes, mi viszi Európába az Ozzy-kat. Volt egy kamionsofőr stoppom, s ő csak azért ment Európába, hogy megnézze, hol halt meg az apja a háborúban. A többi rokona Korea és Vietnám áldozata lett. Hát igen, az ő családját sújtotta rendesen.

Philip Island
Melbourne-tól kb 130 km-re fekvő, 28 km2 területű sziget. A stoppolás zökkenőmentes, még ki sem szálltam a kocsiból, már megállt egy másik, s rögtön elvitt a célom felé, a Koala Conservation Centre-ig,

ahol a fák koronájának magasságában vezet egy fahíd, s így megpillanthatjuk a jórészt durmoló koala macikat. Persze ők nem medvék, de az első telepeseknek nem volt biológus képzettségük, s ők nevezték el macinak, mert olyan kis dögönyözni valók. Eukaliptusz levélen élnek, mely leszedálja őket, no meg amúgy is minimális energiát tartalmaz, így napi 20 órát alszanak, s az összes aktivitásuk, hogy egyik fáról átmásznak esténként egy másikra.

Az utakon táblák figyelmeztetnek, hogy esténként koala veszély van, holott ember veszély van, mert az ember a legnagyobb ellenségük. Nagyon szelíd jószágok, s cuki ahogy a kicsinyük a mamába kapaszkodik.

Pingvin paráde
Minden napnyugta után a pingvinek kitotyognak a tengerből megetetni a partközeli fészekben várakozó kicsinyüket. Van, hogy két napra is eltűnnek, mert a halászat megritkította a vadászható hal egyedek számát.  Ha nincs szerencséjük, akkor egy ragadozó prédái lesznek, s a kicsik éhen halnak, mert nincs örökbe fogadás.

Hangos jelenetek zajlanak, amikor a szülők felérnek a fészkekhez, mert minden fióka megrohamozza az odaérkezőket, akik persze csak a sajátjainak akarnak adni. S ez a vándorlás akár 2 óra hosszat is eltart. Ezek a pici pingvinek kb. 30 cm magasak, s már csak pár helyen fészkelnek, mert az ember legelőket formált, kutyát és rókát engedett a területükre, így a populációk kihalnak. Ma ez az egy óriási turista látványosság van esténként ezernyi látogatóval! Hogy „meghitten” szemlélhessük az állatvilág eme ritkaságait.

A sziget nyugati csücskéhez közeli szigeten laknak a fókák. Beneveztem volna egy hajóútra, de a viharos tenger miatt törölték az utat. Így majd máshol, máskor.

Pyramis sziklák –viharos tenger, nagy szél, kiálló sziklák, ahol az éjszakámat töltöm a sziget szélén.

Keresztény tanitás 1.0.

Másnap hosszú gyaloglás a sziget másik oldalára, hogy elérjem a kompomat. Már a sziget belsejénél vagyok, de a jólétben és biztonságban felnőtt, jóllakott joviális polgárok nyugodt lélekkel hagyják a stoppost az út szélén. Sietnek a vasárnapi misére, hogy mielőbb gyakorolhassák keresztény mivoltukat. A templomban. Nem a való világban. Sunday cristhians – vasárnapi keresztények.

Folyamatosan stoppolok miközben rovom a kilométereket, de senki nem áll meg.  Elgondolkozom azon, hogy ha Jézus állna az út szélén, akkor megállnának? Tehát a külső alapján döntenek, és nem a belső indíttatás alapján? A félelmük vezérli s nem a helyzet. Nagy felismerés ez nekem. Thank you Jesus.

11 km séta után, amikor már majdnem elértem a kikötőt, egy protestáns konferenciára igyekvő hölgy vesz fel, hogy mentse a szememben sokat zuhant kereszténynek mondott populáció renoméját, s elérjem a hajó indulását.

Visszaértem Melbourne-be ismerőseimhez, majd vissza a biztos farmomra metszeni.

Miután ismét jól kidolgozom magam, pár hét múlva folytatom a kalandozásaimat.

Ha gondolod gyere tovább velem a Great Alpine road-ra

About the author

Világlátott, világjárt, jártas a világban, mert világot járt.
Alternatív világjárás, alternatív világlátás.
155 ország, sok élmény, rengeteg tanulság, és végeláthatatlan történetek. Itt a blogomban.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


*