Svartifoss vízesés, Izland

IZLAND nagy kör – 15 nap körutazás

Sorry, this entry is only available in Hungarian.

Legtöbben 1 hét alatt körbe száguldanak Izlandon, de akkor csak beleszimatolnak, de a főúttól kieső természeti csodákat nem nézik meg.

2 utunk van, A juli 24-31 től induló  (Izland Dél+Felföld) 8 napos út alap program itt olvasható 

Illetve a teljes körutunk, aminek programja alul olvasható.

2500 km-t teszünk meg, lásd itt.

Ez az út azok számára ajánlott, akik egy-egy kisebb túrára hajlandóak kiszállni a kocsiból. Így is nagyon intenzív, sűrű program, de aki ismer tudja, hogy én az élményt, a látványt tartom elsődlegesnek. Aki utazott velem tudja, hogy a maximumot kihozom az útból és az emberekből is.

Még így is kimaradnak dolgok, de Izlandot bejárni egy év sem lenne elég.

Ez az út 2 hetet vesz igénybe, 1500 km-t autózunk, és rengeteg helyen leszünk, túrázunk, nézelődünk, s rácsodálkozunk, ez az Izland beh csodás.

Erre invitállak titeket. Minimal budzsetes, non profitra törekvő út.

Ha érdeklődnél részletekről akkor szándékodat jelezzed felém itt az űrlapon.

Minden utunk más más, s ez függ a csapattól és a repülő érkezésétől, így minimálisat módosulhat, de tartalmában minden elemet tartalmaz majd.

A fényképek random a telefonomról feltöltve, hard drive-om adatmentőnél, remélem lesznek rendes képek is majd.

1. nap    Érkezés Budapestről

Két földrész híd, Blue Lagoon, Thornbjörn domb, Seltún geotermikus mező, Krýsuvíkurberg

Reggel felvesszük a kocsikat, amint lehetséges kisbuszainkba szállunk és – ellentétben a legtöbb érkezővel, mi nem a főváros felé vesszük az irányt – hanem máris belevetjük magunkat a várva várt tájba!

A Reykjanes-félszigeten kezdjük utazásunkat, rövid szakaszon több látnivalót is megnézünk. Az ország déli nagy félszigete tulajdonképpen Izland földtörténeti magja, az őssziget egy darabja. Az óceán mélyén, húzódó és kőzetlemezeket elválasztó észak-atlanti hátság itt a felszínre került: megszületett Izland.

Az első megálló Két földrész híd ahol sétálunk egyet. A felszínen lévő tektonikus hasadékvölgy egyik fele geológiailag eurázsiai eredetű, a másik oldal észak-amerikai, ezt kötötték össze egy gyalogbürüvel. Néhány lépéssel kontinensnyi távolságot tehetünk meg.

Elhaladunk egy geotermikus energiára épülő erőmű mellett. Az ország energiatermelése kimondottan zöld: víz-, és geotermikus alapokon nyugszik), ahol elektromos áramot és tengervízből sót állítanak elő.

Gunnuhver közelében geotermikus sármedencéket látunk, fortyogó pici tavacskákat. Gyakorlatilag megkaptuk Izland geológiájának alapismeretét. Innen elsétálunk egy kilátótoronyig, majd a közeli Geirfugl sziklákon megnézzük a fészkelő madárvilágot, s lundákat is látunk.

Brimketill egy tengerparti természetes medencés hely, ami gyönyörű látvány, de a vize manapság már inkább hideg.

Következő állomásunk a Blue Lagon népszerű termálfürdőhelye, amit a világban mindenki ismer. Ez egy kiépített fürdő, egy erőmű kihűlt vizét vezetik ide. Mint tudjuk, Izland teljesen önellátó energiából, pont a geotermikus erők felhasználása révén, rengeteg hőerőművük van. A fürdőbe a belépő is borsos áron, 60 Eurótól felfele, de valahol Izland védjegye lett. Mivel útközben még sok fürdő lesz, ezért most csak körbe sétáljuk a tavat, kv, wc stb.

Ezután egy 2 órás kirándulást teszünk Hafnaberg felé. A tenger fölé tornyosuló hullámvert sziklák a célunk, a helyszín fontos madár fészkelőhely: az alkák, csüllők, sirályhojszák, lundák tömegesen lakják a falak repedéseit. A parthoz közel pedig fókák és kisebb bálnák is feltűnhetnek. Az épp nyugat felé néző magaspart szép panorámát ad az óceán felé.

Avagy csak sétálunk egyet a Blue Lagoon körül, pisiszünet, kávé, majd rögtön megyünk tovább Seltún természetvédelmi területén,  aholhőforrásokhoz megyünk. A területen szolfatárák, fumarólák forró patakok, és más utóvulkáni képződmények fakadnak, a gőz- és gázfelhők tövében, vöröses-sárgás környezetben. A látvány ismerős lehet a Curiosity által küldött képekről. iszapfortyogókból forró gőz száll a levegőbe. A talaj a kicsapódó kémiai anyagok miatt színpompás, kiépített járdákon mehetünk közelebb a föld alól bugyborékolva, sisteregve feltörő víz és sár látványához.

Innen Selfoss fele tartunk, mely egy 7000 lakosú település (város!!) a tágabb környék legnagyobb városa, jó infrastruktúrával – köztük az ország legkedvezőbb árú Bónus vagy Kronen üzletlánc egyik boltjával. Itt bevásárolunk, mert szállásunkon lesz főzési lehetőség, így egy ismerkedő estet is tartunk.

A mai napot teljesen kimaxoltuk, jöhet a pihenés.

Szállás: Selfoss közelében

2. nap  Kerið kaldera, Seydishólar kráterek, Lávabarlang, termál fürdőzés,

Első látnivalónk a 3000 éves Kerið kaldera mélyülete. Az 55 méter mély, szabályos kráterben türkiz tó vize hullámzik és a környék látványa is nagyszerű.

A közeli Seydishólar kráterek, pedig vöröses színükkel bűvölnek el, ott is teszünk egy sétát.

Raufarhólshellir Izland 4. legnagyobb lávabarlangja. Az ehhez hasonló un. lávaalagút- vagy lávafolyosó barlangok gyakran km-es hosszúságúak és igen tágasak, magasak.  Keletkezésük lényege, hogy a felszíni, nyitott lávacsatorna felső zónája jobban hűl, és hamarabb megszilárdulva kemény kérget képez. Későbbiekben a kőzetolvadék lecsapolódásával létrejön a föld alatti folyosó. Fejlámpáinkat elővéve látogatást teszünk a csaknem 5000 éve létrejött, sajátos formakincsű alagútba. A lávacseppkövek, erkélyek, párkányok, az egykor folyékony bazalt, különböző megszilárdulási alakzatai érdekes, ritka látványt nyújtanak. Itt egyenletlen talaj lesz egy idő után, megfelelő lábbelit  és fejlámpát kell hozni.

Második állomásunk Hveragerdi városkája, ahol már saját magunkon próbáljuk ki Izland nagy áldását, a meleg vizet. A fürdőruhát és törölközőt elővéve egy völgyhöz tartunk, ahol tucatnyi hévforrás fakad, de iszapfortyogókat és gejzírt is megcsodálhatunk. A príma környezetben lévő Reykjadalur szabadtéri thermál fürdőhelyen megmártózunk a kellemes patakban (táv: 6 km retur, kb. 2h, szint 200 méter)

Közelben egy Geotermikus erőmű, oda is bemehetünk,  s a közelében trekking hely.

Szállás: Selfoss ismét

3. nap Seljalandsfoss vízesés, Skógar skanzen, Skógafoss, Sólheimajökull, Dyrhóley, Vík, Myrdalssandur, Kirkjubaejarklaustur

Ma hosszú napunk lesz. Kora reggel az ország legnépszerűbb vízesését látogatjuk meg. A Seljalandsfoss vízesés különlegessége, hogy körbejárható: bemehetünk a sziklapárkányról leszakadó vízfüggöny mögé! Készűljünk fel, hogy csurom vizesek leszünk, de az élményért megéri. Sőt egészen az aljáig is le lehet mászni. Tőle egy kilóméterre van egy hasadékban elrejett vízesés, azt is meghódítjuk.

Seljavallalaug thermálfürdőzőhöz is elkanyarodhatunk ha van rá igény, ahonnan 20 perc sétával eljuthatunk az eldugott medencékre, amiket még 1923-ban építettek és a legrégebbiek közé tartozik izlandon. .

Innen a skógari skanzent látogatjuk meg. Bejárva a múzeumot bepillantást nyerünk az régi izlandi élet mindennapjaiba, a hagyományos ősi épületek és használati tárgyak megtekintésével töltünk 1 bő órát. Legérdekesebbek a hagyományos fűtetejű házikók, érdemes őket belülről is megnézni.

A környék másik nevezetessége a felfödi jégsapkák vizét levezető 62 méteres gyönyörű zuhatag, a Skógafoss. Miután alulról jól megszemléltük, lépcsőkön felgyalogolhatunk a tetejéhez. Lenyűgöző kanyon kerül lábunk alá, fantasztikus zöld minden. Kb. 2 órát töltünk itt is.

A közelben pedig izlandi pónikat nézhetünk legelészés közben.

Következő állomásunk fagyos élményeket kínál. Ugyanis a Myrdallsjökull jégmező egyik kiágazó karjához, a Sólheimajökull gleccserhez tartunk. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan visszahúzódik, de így is egészen a jégnyelv elvégződéséig mehetünk.

Visszatérve a tengerparthoz, látványos abráziós (parti erózió) formákat nézünk meg. Elsőként Dyrhóley diadalív alakú sziklakapuját, amely egyúttal Izland legdélebbi pontja. Bemászunk Loftsalahellir barlangjába, majd Reynisfjara bazaltorgonás tengerpartjához érkezünk. Az itteni sziklák szintén nagyszámú madárállománynak adnak otthont, az előtérben hullámzó Atlanti-óceán pedig íveket, tornyokat, fülkéket, barlangokat hoz létre a falak megdolgozásával.

A közeli Vík kisvárosában lesétálunk a sajátos, fekete homokkal borított plázshoz. A település fölé kapaszkodva a magaspart pereméhez mehetünk, ahonnan jó rálátást kapunk a Reynisdrangar vízből ujjakként kimagasodó sziklatornyaira, valamint a távolabbi vidékre.

A Myrdallsjökull déli szegélye előtt haladunk tovább, nemsokára a Myrdalssandur tágas lapályához jutunk. A jégmezők előterében folyamatosan hízó sík területeket a Felföldről lefolyó vizek által szállított, és itt lerakott moréna (glaciális hordalék) hizlalja. A nagy nedvességtartalmú kőzetaprólék több kilométer szélességben érdekes tengerpartot alkot.

A Fjardrárgljúfur-szurdok ha lesz rá időnk ma, amúgy holnap reggel csináljuk.

Mai célállomásunkra Kirkjubaejarklaustur kisvárosa, ahova késő este érünk. Szállásunk elfoglalása után ismerkedhetünk a már 12. században apácakolostorral bíró település látnivalóival: a sziklaoldalban érdekesen lecsorgó (nem zuhanó) Systrafoss (Nővér) vízeséssel, a Systravatn-al (Nővér-tó), ahol az apácák fürödtek, és a Kirkjugólf-nak (Templompadló) hívott területtel, ahol a hatszögesen elváló bazaltnak csupán a teteje látható a felszínen, lépesmézhez hasonlító alakzatban.

Szállás: Kirkjubaejarklaustur, szállás reggelivel.

4. nap  Svartifoss, Skaftafell Nemzeti Park , Vatnajökull jégmező, Jökulsárlón

Ma remélem napos időnk lesz.

A Fjardrárgljúfur-szurdok felfedezésével kezdjük a napot. Lenyűgöző hely. Meredek falakkal övezett szűk kanyon peremén sétálva megnézzük az ide vizet vezető zuhatagot (táv: 3 km, 1h.). Annyira szép, hogy legszívesebben az egész napot itt töltenénk.

Innen a Skaftafell Nemzeti Park bejáratához autózunk, és a következőkben elmerülünk a természet ölelésében

 A következő látványosság az orgona sípjaihoz hasonlatos bazaltoszlopokon lefolyó Svartifoss vízesést. Neve Fekete vízesés jelent, ami is a sötét kőzetére utal. A terület nem véletlenül vált nemzeti parkká: itt sétálva bepillantást nyerünk a vad izlandi tájba. Akinek mégis elég volt ennyi séta, visszatérhet a látogatóközpontba, ahol sok mindent megtudhat a jégmezőről és az alóla időnként kitörő vulkánok hatásáról (láva találkozása a jéggel…), valamint a rezervátum egyéb különlegességeiről. A többiekkel viszont behatolunk a gleccserek és a moréna világába, magasabbra kapaszkodva körtúrával járjuk be a nagyszerű panorámákat kínáló térséget. A turisták eltörpülnek mérhetetlen jég- és sziklatömeg tövében, túránk végére egészen más véleményünk lesz önnön nagyságunkról (rövid túra: 2-3 óra, 8 km, a hosszú: 12 km, 3.5h)

Jól kiépített gyalogösvényen a Skaftafelljökull vagy Svinafellsjökul gleccserhez teszünk kirándulást.

Továbbindulva Kelet felé a hatalmas Vatnajökull (Európa legnagyobb jégborítása, helyenként 1 km vastag!) déli szegélyén haladunk. Láthatjuk, hogy a vulkáni területet hogy hódítja vissza a zöld természet. Sétálunk a puha mohákon mezítláb.

A fjallsarlon tiszta időben megbabonáz minket az úszó jéghegyeivel, és tiszta felszínével. 1 órát itt is gyönyörködünk. kb 10 perc séta a gleccsertóig.

 A következő megállónk Izland egyik különleges látnivalója: a Jökulsárlón gleccserlagúna. A képződmény a jégmező előterében létrejött olvadékvíz tó, amely összeköttetésben van az óceánnal. Ide borjadzanak a Vatnajökullról leváló darabok, amik méltóságteljes, lomha tempóban úsznak a nyílt víz felé. Mintha a Jeges-tengeren lennénk: különböző méretű és alakú jégtömbök, táblák pompáznak fehéres-kékes színben, csak itt meghintve a rájuk fagyott vulkáni hamu feketéjével.

Már csupán sétálni, nézelődni is fenséges, de lehetőség van kétéltű járművel hajókirándulást tenni a százával sodródó jéghegyek közé (ára: 30 EUR, előre érdemes foglalni). A parton megfeneklett és lassan olvadó példányokat a Nap szobrászmester alakítja igen érdekes alakúra. Háttérben a felmagasodó jégsapkát csodálhatjuk.

Innen még autózunk keletnek 50 km, és élményekkel telve zuhanunk az ágyba.

Szállás: Höfn előtt.

5. nap Kelet Izland, Hoffel, Stokknes, Petras collection, Djupivogur

A mai nap rápihenhetünk, lazább nap lesz.  295 km-t megyünk a keleti fjordok felé.

Reggel eltúrázhatunk egy turistamentes gleccserhez, ez kb. 4-5 óra retur, majd

a Hoffel termálvizébe beleülhetünk melegedni.  Aztán irány a fjordvidék, ahol kanyargunk autóinkkal.

Höfn után egy viking faluhoz látogatunk el, ami egy film helyszíne volt eredetileg. Klasszikus turf házakat látunk. Innen ne messze van egy fekete homok dűnés tengerpart, illetve fókák is szoktak a közeli parton napozni. Egy világítótornyot is meg nézhetünk itt még Stokksnes közelében.

Djupivogur a fekete tengerparti homokjáról híres, ott is sétálunk kicsit. Stödvarfjordur környéke az ásványairól ismert, s egy helyi gyűjtő csinált egy kiállítást azokból amiket a környéken talált. Sokak szerint fantasztikus.

Este szállásunk közelében van egy termál medence, Vök közelében, zárhatjuk a napot ott is.

Szállásunk Egillstadir, 2 éjszakát is leszünk itt.

6. nap Studagil Kanyon, Hengifoss, Litlanesfoss, Laugavellir termál tavacska

Mai nap megnézzük az ország 3. legnagyobb vízesését a Hengifosst. Egy retur 3-4 km-es kirándulást teszünk, 250 méter szintemelkedéssel, hogy lássuk a 128 méterről lezuhanó vízesést.. Közelben lesz a bájos 20 méteres Litlanesfoss vízesés, melynek neve is a bazalt orgona vízesés..

A nap fénypontja vitathatatlanul a Studagil Kanyon lesz a bazaltorgonáival körbetapétázva.  Ez 4 km trekking, de biztos megéri a látvány! Itt már előkerülnek a legyek is, de nem csípnek.

Sejdisfjördur a sziget legkedvesebb faluja amit mindenki megnéz, így mi is ott leszünk.Szivárvány utca a templommal a háttérben elég emblematikus. .

Borgarfjordur-nál van az ország legynagyonn lunda koloniája. Hafnarholmiban kisétálhatunk a sziklákhoz, hogy megnézzük ezeket a kedves madárkákat, akik az evolució csodái, hogy életben vannak, mert esetlenül totyognak, és nehézkesen repülnek, s mégis túlélték az évezredeket. Közelben van Storud, nagy ovális kövek kerültek a természetbe.

Laugavellir természetben elrejtett termál fürdő, mellette egy meleg vízeséssel, biztos hogy a napunkra felteszi a koronát, ha lesz egy extra napunk, s a kocsik nem akadnak el.

Szállás: ismét Egillstadir

7. nap Jökulsárgljúfur Nemzeti Park, Dettifoss, Ásbyrgi-kanyon, Námaskard geotermikus mező, Leirhnjúkur lávamező, Grjótagjá-sziklahasadék, Myvatn Termálfürdő

Amit tegnap kihagytunk , azt ma megcsinálhatjuk.  Majd indulunk észak felé.

A térség központja a Myvatn-tó, neve szúnyogot jelent, utalva a mocsaras részeknél nyüzsgő szúnyogokra, muslincákra. Az igen szép környezetű 37 km területű sekély állóvíz bő 2500 évvel ezelőtti vulkánkitörések eredményeként keletkezett, hasonlóan a közeli lávalabirintusokhoz, tüzes kén-, és forró sárgödrökhöz. A Myvatn-tó olyan ökoszisztémával büszkélkedhet, amely a világon egyedülálló és a nagy vándorló utak keresztútjánál fekszik ezért ez a természetes szentély számos madárfaj otthonául szolgál.

 A tó környéke Izland egyik legvál­to­za­tosabb tája. Mivel a híres geoló­giai törés­vonal mentén fekszik, ezért a vulkáni működés leg­kü­lön­bö­zőbb formá­ival talál­koz­ha­tunk.

 Skútustadir a sok pszeudo kráterről nevezetes, amely nem láva, hanem gázkitörés hozta létre. A Hverfjall krátert megmásszuk, amely pont ilyen. A 200 méter magas és 1 km átmérőjű Hverfjall salakkúp tetejéről lenyűgöző kilátást kapunk a tó környékére, a vad, végtelen kővidékre, szép időben érdemes a 3 km hosszú kirándulásra elindulni.

A bizarr láva­alak­za­tokról híres Dimmuborgir (jelentése: sötét vár) Izland egyik fő nevezetessége, területén az egykor átfolyó lávát a feltörő gőzök felpúpozták, majd úgy hagyták. Emiatt teljesen egyedi fekete lávatornyok, kapuk, bástyák alakultak ki, mondabéli sötét várat, várost létrehozva.

Gyalogtúrára indulunk a közeli Krafla vulkán kürtőrendszerébe. . A Krafla napjainkban is aktív vulkán, 30 évvel ezelőtti kitöréséről tanúskodik a Leirhnjúkur lávamező, amely sok ponton még most is forróságot áraszt. A Víti (Pokol) kráter mélyén tiszta, türkiz tó vize hullámzik. A kiemelkedésekről szuper kilátást kapunk a teljes környékre. A táj teljesen feketére változik, hol matt, hol csillogó a megszilárdult fonatos, vagy blokkokból álló kőzetolvadék. (túra hossza: 3 km, szint 200 m)

Ha akarunk, akkor megnézzük a mellette található a Leirhnjúkur lávamezőt: a Krafla csúcsáról leereszkedve a Leirhnjúkur lávamezőn teszünk egy sétát, amely az 1976-1984 közti kitöréskor keletkezett. Hiába évekkel ezelőtt borította be az izzó láva a területet, egyes helyeken a kövek még most is forróak.

Námaskard geotermikus mező: egy rövid séta keretében Hverir-nél ismerhetjük meg Izland egyik legszínesebb geotermikus területét, ahol számos gőz- és gázkitörést, iszapfortyogókat és hőforrásokat játhatunk, és sok szolfatárát és fumarolát rejtenek, A talaj az ásványi anyagoknak köszönhetően sárgás, vöröses, kékes színekben pompázik. A mélyben lévő magmakamra hője felmelegíti a talaj vizét, és ez gőzzé válva hasadékokon, kürtőkön, repedéseken keresztül hanghatások kíséretében tör-robban a felszínre, miközben magával ragad bizonyos ásványi anyagokat.

Grjótagjá-sziklahasadékhoz utazunk, amely a 70-es, 80-as évekig kedvelt geotermális fürdőhelynek számított. Ekkor azonban a környék vulkanikus tevékenysége megváltozott és a hasadék mélyén található hőforrások vize 50 °C fölé emelkedett. Ettől függetlenül a hasadék ma is látványos, ezért mi is felkeressük. 

Visszatérve szállásunk környezetébe, este érdemes lesz felkeresni a Myvatn Termálfürdőt, ahol szabad ég alatt mártózhatunk meg a kellemes melegvízben.

Szállás: Myvatn

8. nap Husavik bálnales, Glaumbaer, Akureyri, Godafoss, Myvatn-tó, Dimmuborgir, Námaskard

Továbbindulás előtt még mártózhatunk egyet a szabadtéri termálvízben, majd bepakolunk az autóba és búcsút intünk a Myvatn-tó környékének.

Aki szeretne bálnalesre indulni azoknak befoglaljuk a legelső túrát. Husavik kisvárosa a bálnales országos központja. Fakultatív program keretén belül van lehetőség kihajózni és részt venni a 2-3 óra hosszú programon. Akik a parton maradnak, sétálhatnak a városkában, érdemes megnézni Izland legnagyobb fatemplomát.

Mai napunk első felét a Jökulsa folyóvölgy környezetében létrehozott Jökulsárgljúfur Nemzeti Parkban töltjük. A csodás természeti környezetben első megállónk Európa legnagyobb vízhozamú zuhatagja a Dettifoss. A Prometheus című sci-fi egyik forgatási helyszínének is helyet adó vízesés monumentális: 100 méter széles és 45 méter magas. Rövid sétával, a közelben egy másik zuhatagot is megtekinthetünk, a Sellfoss-t.

Lefelé haladva a Jökulsá á Fjöllum mentén, hamarosan a patkó alakú Ásbyrgi-kanyon bejáratához érkezünk. A lélegzetelállító 100 méter magas függőleges bazaltfalak alatt járva, elképzelhetjük a kialakulásának legendáját, amely szerint Odin isten 8 lábú szárnyas lova érintette itt a földet. A geológusok magyarázata szerint jégkorszak idei hatalmas árvíz okozta a mélyedést, amit a most már kicsit távolabb folyó Jökulsá hozott létre. Másik érdekessége a területnek, hogy ellentétben az általános izlandi tájjal itt erdőt is találunk. 2-3h kirándulás.

Aztán irány nyugat felé. Autózunk az Eyja-fjord partján, és Észak-Izland legnagyobb városába Akureyri-be tartunk. A szép fekvésű és színes házakkal ékes településen rövid sétát tartunk, megtekintjük a hangulatos belvárost, és a szépen gondozott botanikus kertet.

Majd a Godafoss (Istenek vízesése) zuhatag felé vesszük az irányt. . A csodálatos, 30 méter széles, félkör alakú vízesés névadása nem véletlen. Az 1000. évben, amikor Izland felvette a kereszténységet, az akkori törvénymondó Thorgeir, a lezúduló vízbe hajította a pogány istenek szobrait. Ezzel a helyszínnel belépünk az un. Diamond Ring-be, a környékbeli látványosságokat felfűző útvonalra, amely a déli Golden Circle-hez hasonlóan, Izland érdekes turisztikai körútja.

Hamarosan megállunk Glaumbaer-ben, ahova 900 körül érkeztek telepesek, s a skanzenként működő, berendezett tanyát fűtetejű házakkal tekintünk meg, ami által bepillantást nyerünk a 19. századi izlandi mindennapokba. A környék egyébként hagyományosan az ország jelentős lótenyésztő vidéke.

Szállás Akureyriben.

9 .nap  Akureyri, Fosslaug Hrútafjördur, Hólar, Hofsós, Flokalundur, Hagi

Korán indulunk, mert ma 586 km vár ráánk. A Hrútafjördur mellett haladunk el. A Skaga-fjord partján autózva megállhatunk egy termál medencénél (Fosslaug), vagy aki nem fürödne, hanem épített kultúrára vágyik, ők  Hólar egykori püspöki székhelyre mehetnek, ahol megtekintjük a híres műemlék templomát. A kicsiny település évszázadokon át volt észak-izland egyházi, kulturális és oktatási központja.

Ma a hosszabb-rövidebb félszigetekkel erősen tagolt, Grönland felé kinyúló Nyugati fjordok környékén utazunk. Az egykori gleccservölgyekbe benyomuló tenger számos fjordot hozott létre. Izland legeldugottabb partvidéke ez, a turisták nagy része kihagyja. Nekünk viszont épp ez az elhagyatottság a vonzó, az ország egy újabb arcával ismerkedünk.

Flokalundurban is megállhatunk egy fél órára áztatni magunkat a tenger partján egy termál medencében. Majd irány a szállásunkra, ahol főzünk egy jót.

Szállás: Hagi

10. nap: Látrabjarg, Breidavík, Raidusandur, Dynjandi fátyolos vízesés

Az ország legnyugatibb pontjához (az Azori-szigeteket leszámítva, Európának is), Látrabjarg szikláihoz megyünk. A 14 km hosszú, és helyenként 400 méter magas szirtek kontinensünk egyik legforgalmasabb madár költőhelyének adnak otthont. Nagy számban nyüzsögnek a lundák, alkák, sarki csérek és a többiek. A szárnyasok általában igen közel engednek minket, jó lehetőség lencsevégre kapni őket. Az óceán ostromolta drámai falak látványa lenyűgöző.

Breidavík aranysárga tengerpartjával indítjuk a napot, ks séta a parton, kilátópont, s még fókák is vannak erre.

Raudisandur vöröses-sárgás, lagúnával és tekintélyes sziklafalakkal övezett csendes plázsa, jó időben igen kellemes kirándulóhely, járunk is egyet a környéken. Jó esetben fókákat is láthatunk a víz szélén.

A rákászatból is élő bíldudaluri halászok az Arnarfjördur-on át hajóznak ki és be a tengerre, mi a partról nézzük meg útvonalukat.

 A 100 méteres, különleges szépségű Dynjandi fátyolos vízesés lenyűgöző a 60  méter magas vízesés, s közelébe bemerészkedünk, hogy magasabbról is láthassuk a Borgarfjördurt, ahová belefolyik.

Este a szállásunk melletti termálmedencéből nézzük a sarki fényt.

Alvás Hági

11. nap  Snaefellsnes félsziget, Guðrúnarlaug termál fürdő, Kirkjufellfos vízesés

A mai nap mehetünk körbe autóval, 350 km. s azzal egész nap elmegy. A Guðrúnarlaug hot spring természetes medencéibe is mártózhatunk egyet, majd tovább délnek a 60-as úton.

Átautózunk Izland délebbi félszigetére, a 100 km hosszú Snaefellsnes félszigetre. A fedélzetről megszemlélhetjük a számos szigetecskét, valamint a levegő és a tenger élővilágát. (Természetesen, ha nem akarjuk kivárni a napi egy kompot, 350 km kerülővel tudunk körbe is menni, több látványba ütközünk, meg akkor komjegyet sem kell venni külön.)

Lábmozgatni megállhatunk a Skrauma kanyonnál.

 A túlparton, ami már Nyugat-Izland, itt Stykkishólmur a félsziget legnagyobb településére (lakosság: 1100 fő) érkezünk. A kikötőben sétálunk, bevásárolunk, majd Helgafell (Szenthegy) domb tövében, amely mind a sagák idejében, mind a kereszténységben nagy fontossággal bír. Érdemes felmenni a 73 méteres kiemelkedésre, mert a hagyomány szerint, aki először jár itt annak teljesül egy kívánsága, ha nem néz hátra! 

Ha időben érünk a Snaefellness félszigetre még akár ma is megnézhetjük a Kirkjufellfos vízesést, mely a kúpos vulkánnal a háttérben tényleg fotogén.

Uána irány a szállásunk, ahol ismét tudunk főzni.  2 éjszakát leszünk itt.

Szállás: Snaefellsnes félsziget

12. nap: Snaefellsnes-félsziget, szénsavas forrás, vulkáni jégmező,

Ma is hosszú napunk lesz. Folytatjuk utunkat a Snaefellsnes-félszigeten. A terület mintha az ország természeti bemutatóterme lenne: találunk itt sziklás lávamezőt, vulkáni krátereket, rejtelmes barlangokat, jégmezőt és gleccsert, különböző színű tengerpartokat, bokros, fás, és füves térszíneket, vízeséseket, sebes patakokat, viszonylag kis távolságokra. A helyszínek legtöbbje pedig mind-mind valamilyen szerepet játszik a helyi a sagákban, sokuk pedig a rejtett nép (huldufólk – tündérek, elfek, trollok) lakóhelye.

Ha tegnap nem tudtunk elmenni, akkor ma a Kirkjufellfos vízeséssel kezdünk. UTÁNA A Hellisandur tengerpartjához megyünk.

A Svörtuloft szirteknél egy világítótorony s nagyszerű madár megfigyelőhely. Innen nem messze van Skardsvík aranyhomokú partja, ami éles kontrasztot alkot.

A következő megálló, Neshraun lávamező fölé emelkedő Saxhóll kráter szürkés-feketés látványával. Odafentről remek kilátást kapunk a környékre, és az óceánra.

Fokozatosan ellaposodik a part, és Djúpalónssandur-nál találjuk magunkat.  A legérdekesebbek az un. emelő kövek, amelyekkel a halászok egymás erejét tesztelték, ki melyik méretűt tudja felemelni. Megnézzük az egykoron forgalmas halászkikötő maradványait és egy hajóroncs darabjait. Innen extra fél óra kirándulás a Dritvík-öböl fekete homokú strandja.

Innen már jól látható Snaefellsjökull, a Snaefell vulkán jégmezője, ma nemzeti park. Ezt a tűzhányót Verne tette híressé: az „Utazás a Föld középpontjába” szereplői itt ereszkednek a mélybe.

Az igazán nagyszámú kolóniákat Malariff és Lóndrangar szirtjeinél láthatjuk, ahol a 20. század közepéig a helyiek gyűjtötték a tojásokat és madarakat zsákmányoltak. Szerencsére ez már a múlté. Itt is teszünk egy rövid 3 km-es kirándulást, melyet bazaltos kóformációk tesznek esztétikailag is érdekessé.

Majd Hellnar tengerpartjához indulunk. A kicsiny halászfalutól indul az ösvény, ami a sziklás magaspart szegélyén Arnarstapi-ba vezet, ahol bazaltorgonás tengerparthoz jutunk. Útközben látványos abráziós formákat, diadalívet, sőt lávaalagutat, és barlangokat is láthatunk, a fészkelő, repkedő sok tengeri madár mellett (táv: 3 km).

Végül még bekukkanthatunk Raudfeldsgjá Gorge misztikus szurdokába, megízleljük egy szénsavas forrás vízét. Aki kalandot keres, a patakon felfele gázolva majd mászva eljut a vízesésig is.

Szállásunkhoz visszafele megállunk Budakirkja fekete templománál.  A Bjarnafoss-nál is sétálhatunk egyet. Vagy megosztva a csapatot, lehet Lysuholslaug–ban egy termálfűrdőben pihenni.

Ytri partjainál meg fóka kolóniákat is nézhetünk.

Kimerítő napunk után vissza a szállásunkra.

Szállás: Snaefellsnes félsziget

13.  nap Thingvellir Nemzeti Park, Geysir, Gulfoss,

A mai napon a legnépszerűbb látnivalókat felfűző un. Arany Körutat (Golden Circle) barangoljuk be.

Gerduberg bazalt orgonáinál kezdjük a napunkat.  10 perc séta és különös látvány tárul a szemünk elé.

Innen autózunk az arany háromszöghöz 135 km-t.

Első megállónk a Thingvellir Nemzeti Park területe. A helyszín Izland legnagyobb tava, a kristálytiszta Thingvallavatn partján terül el, és mind történelmileg, mind geológiailag igen jeles helynek számít. A világ első parlamentjének helyet adó, viszonylag sík és tágas mező 930-tól kezdve az országos gyűlések helyszíne volt. Évente találkoztak itt a nemzetségek vezetői és képviselői, ahol törvénykeztek, ítélkeztek. A beszédeket bárki meghallgatatta, a gyűlésen minden izlandi részt vehetett. Az elfogadott törvényeket pedig a Törvénydombról (Lögberg) hirdették ki. A környéken került sor a kivégzésekre is, a vesztőhelyeknek ma már csak elnevezésük él. (Brennugjá – Égetőszakadék, Gálgaklettur – Akasztószikla, Drekkingarhylur – ahol nőket fojtottak vízbe)

Történelme mellett a térség földtanilag is jelentős: szépen tanulmányozhatjuk az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemezek találkozási pontjaként a felszíni árok-, hasadékrendszert. Nagyobb szurdokvölgyek, és apróbb repedések szemléltetik a két földkéreg elem távolodását. Lesz ahová gyalogösvényen be is ereszkedünk, és megcsodálhatjuk a repedezett falakról lezúduló Öxarárfoss vízesést. Thingvellirben könnyű sétával járjuk be a látnivalókat.

Második állomásunk a Geysir környéke. A névadó gejzír már inaktív, de mellette a Strokkur (Köpülő) kb. 10 percenként 15-20 méterre kilövell. A hangosan felszökő vízoszlop látványa és élménye mellett a geotermikus mező több más érdekes jelenségét is megfigyeljük. A forró víz, különböző alakú és méretű üregeken át hőforrások és fortyogók formájában kerül a felszínre, szintén hanghatásokkal és gőzfelhők kíséretében.

Nem messze innen, Izland egyik leglátványosabb zuhataga a Gullfoss (Arany-vízesés) ejt ámulatba. A Hvítá folyó sziklás medre tektonikus erőknek köszönhetően nagy lépcsőkre töredezett, és ezeken át örvénylik tovább a jelentős vízmennyiség a 70 méter mély kanyonba.

Szállás: Snaefellsnes félsziget

14. nap   Haifoss vízesés, viking tanya, skanzen, Hjalpárfoss,

Ma megnézzük Izland második legnagyobb vízesését, a 122 méteres Haifoss-t. Az eddig látott zuhatagok eltörpülnek a függőleges falakon, sziklás aljzatra nagy robajjal, több ágon keresztül lefolyó Fossá-patak szurdokához képest.

Következő megállónk Stöng. Az egykor ide települt viking tanyát a Hekla 1104-ben hamuval betemette, régészek 1939-ben tárták fel, így most egy un. hosszúháznak a romterületét nézhetjük meg. A közeli Gjáin patakvölgye és vízesése varázslatos kis ékkő a kietlen, fekete hamufelszínhez képest: zöldellő hegyoldalak vadvirágoktól tarkállanak a nedves környezetben.

Stöngben csupán a maradványokat láthattuk, de Thjodveldisbaer-ben az egész egykori farmot rekonstruálták. A korhű anyagokból és módszerekkel felépített épületek hűen tükrözik a 800-900 évvel ezelőtti szórványtelepülések képét. (belépő: 3 EUR)

Érintjük a Hjalpárfoss szépséges iker vízesését, majd – tegnapi útvonalunkhoz hasonlóan – az izlandi Felföld belsejébe vezető földúton folytatjuk, az un. Kjölur útvonalon. A vad természeti tájban olvadékvíz tavak, és számos patak mentén haladunk, a Langjökull és a Hofsjökull jégmezők közötti területen. Előbbi előterében lévő Hvítárvatn-tó, a leváló jégtáblákat úsztatja. Jól rálátunk Kerlingarfjöll hegyeire is, amely egykoron a törvényen kívülieknek, betyároknak nyújtott menedéket. A felföldi térség sok helyütt a huldufólk (un. rejtőzködő nép) lakóhelye. Felmérések szerint a tündérek, elfek, trollok és a többi hasonló létezésében az ország lakosságának nagy része ma is hisz.

Van a közelben egy secret Lagoon, ami thermál forrás, esetleg áztathatjuk magunkat elindulás előtt. Vagy ha még van kedvünk inkább egy másik thermálfűrdőt beiktatni míg odaérünk, akkor  a fővárostól 30 km-re van a Guðlaug Baths, Langisandur, Akranes környékén, megmártózhatunk ott is.

Innen elindulunk a főváros felé, hogy megtapasztaljuk mi is az izlandi értelembe vett civilizáció és nagyváros. Lehet étteremben enni, elmenni sörözőbe, vagy csak nézelődni a főutcán.

Lesz idő a fővárosra.  Reykjavík jelentése: füstölgő öböl. Az első betelepülőket a környékbeli geotermikus kigőzölgések látványa ihlette a név adására.

Megnézhetjük Izland legnagyobb templomát, a Hallgrímskirkaja-t, amelynek külső díszítése a bazaltoszlopokat mintázza. Lifttel a 75 méter magas torony kilátójába is felmehetünk, ahonnan tiszta időben nagy távolságra ellátni. A Városháza és a ma már nem Thingvellir mezején ülésező izlandi Parlament épülete is érdemes a megnézésre. De sétálhatunk vagy beülhetünk a kikötő valamelyik hangulatos éttermébe halat ebédelni, aztán egy kávéházban vagy a parkok valamelyikében megpihenhetünk. A környékre legjobb panorámát kínáló Perlan nevű kilátóba szintén érdemes fellátogatni. Onnan leereszkedve, pedig a tengerparti Sun Voyager-hez mehetünk. Az egyedi szobor tulajdonképpen egy viking hajó sajátos ábrázolása, elnevezése a Nap fontosságára utal. Érdekes és egyedülálló a Falloszmúzeum tárlata is, ahol 200 féle hím emlős nemi szervét tekinthetjük meg, és jó néhány ilyen témájú műtárgyat (pl. az olimpiai ezüstérmes kézilabdacsapat szoborba öntött falloszait.

Alvás Reykjavik.

15. nap   Reykjavik – Keflavik – Budapest

Indulás haza a reggeli géppel.

Ha jönnél vagy érdekel írj itt az űrlapon.

21 érv, hogy miért utazz velem.

About the author

Világlátott, világjárt, jártas a világban, mert világot járt.
Alternatív világjárás, alternatív világlátás.
155 ország, sok élmény, rengeteg tanulság, és végeláthatatlan történetek. Itt a blogomban.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Facebook Like Button for Dummies