Amazon amazoff, természet

Mi is az ökocidium?

Találkoztam egy érdekes cikkel melyben felmerült az ökocidum fogalma. Régóta foglalkoztat a téma, az emberiség hatása a környezetre. S nem voltak kételyeim, hisz ha van genocídum (zsidók, örmények, kurdok, ), akkor miért is gondolnánk, hogy az emberek a természet felé másmilyen attitűddel fordulnának.

a vilag tudeje, természet
a vilag tudeje, természet

A globális fenntarthatóság csak akkor valósítható meg, ha gyökeresen átalakítjuk a termelést és a fogyasztást – állítják baloldali szerzők. Némelyik még az újrahasznosítást is kártékonynak tartja. A nagyvállalatok és a fogyasztók megfékezése érdekében drasztikus állami beavatkozást sürgetnek.

Ahelyett, hogy a nagyvállalatok akár profitcsökkenés árán visszafognák hulladékanyag-termelésüket, a fogyasztókra hárul a szemét eltakarítása. A trükkös nagyvállalatoknak sikerült úgy beállítaniuk a hulladékproblémát, mintha az egyéni életvitel és a fogyasztói döntések következménye lenne, nem pedig a vállalati termelésé” – írja Joshua Manson a radikális baloldali Jacobin magazinban.

A környezettudatosság mára széles körben erkölcsi normává vált. Nemcsak azok körében, akik küszöbön álló ökológiai katasztrófától tartanak, hanem a kevésbé pesszimista halványzöldek körében is. Bár a többség ezt örvendetesnek tartja, Manson szerint súlyos aggályokat vet fel a jelenség.

Mint a New York Times egy decemberi cikkében rámutatott, a nagyvállalatok évtizedeken át azt terjesztették, hogy az újrahasznosítással meg lehet állítani a környezetszennyezést. Csakhogy a kereskedelmi forgalomban használt műanyag egy része egyáltalán nem hasznosítható újra, hiába nyomják rá a zöld háromszöget. És még azt sem hasznosítják újra, amit lehetne, hiába a szelektív gyűjtés.

Tavaly Amerikában a forgalomba került műanyag alig több mint 8 százalékát reciklálták – a többi (jelentős részben külföldi) szemétlerakókba került.

Manson felidézi, hogy a nagyvállalatok már az ötvenes évek óta igyekeznek elterjeszteni az újrahasznosítás mítoszát. Miközben a kormánynál lobbiznak a környezetvédelmi előírások felpuhításáért, zöldre festik magukat: zászlajukra tűzik a környezettudatosság jelszavát, és azt sugallják, hogy a szemét összegyűjtésével megszüntethető a természetkárosítás. Saját zöld imázsuk erősítése és a fogyasztói környezettudatosság erősítése érdekében még „pszeudo-zöld” civil szervezeteket is létrehoznak – írja Manson. Mindezzel pedig azt sugallják, hogy kizárólag a felelőtlen fogyasztókat terheli a felelősség a környezetszennyezésért.

„Az egyéni újrahasznosítás nem mentheti meg a bolygót” – állítja Manson. Szerinte az „ökocídium” csak a fogyasztás csökkentésével, a nagyvállalatok drasztikus korlátozásával, és végső soron a kapitalizmus felszámolásával érhető el.

Igen ám, csakhogy a fogyasztás csökkentése súlyos dilemmákat vet fel, éspedig, mint Peter Seele üzletietika-professzor a Neue Zürcher Zeitungban rámutat, egyrészt gyakorlati kérdéseket, másrészt erkölcsi jellegű problémákat.

Nemcsak a nagyvállalatok, de a politikusok is meglovagolják a zöld hullámot, és igyekeznek magukat a környezetvédelem elkötelezett híveként beállítani. Ezért gyakran szimbolikus, ám jelentős környezetvédelmi haszonnal nem járó intézkedéseket hoznak: például klímavészhelyzetet hirdetnek – írja Seele. És ez még nem is a legrosszabb lehetőség. Ha ugyanis komolyan vennék, hogy vészhelyzet van, akkor akár az egyéni szabadságot is drasztikusan korlátozó intézkedéseket kellene hozniuk.

Egy rövid video erről, jogi szabályozás szükségességéről stb.

Illetve a story of stuff egy kötelező alap, immáron magyar felirattal is.

About the author

Világlátott, világjárt, jártas a világban, mert világot járt.
Alternatív világjárás, alternatív világlátás.
155 ország, sok élmény, rengeteg tanulság, és végeláthatatlan történetek. Itt a blogomban.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


*