#Film #Mentőexpedició 2015 sci fi, Ridley Scott rendezésében. Az emberi kreativitás és kitartás példája jó humorral megspékelve. Hogyan állj talpra a nulláról? Milyen az amikor a napjaid meg vannak számolva és a kommunikációs rendszered sem működik, s 9 hónapra vagy a föld bolygótól zord körülmények között egyedül. Már csak ez a pár jelző is a képernyő elé kell bilincseljen, ha egy kicsit kíváncsi vagy ennek pszichológiai hátterére. Kicsit bepillantást enged az űrtechnikába, illetve a döntési mechanizmusokról. Ilyen lelki helyzetekkel a mi szintünkön is találkozhatunk, itt persze minden végletekig vitte, már már kicsit túlzottan is, de számomra ez nem von le a film tanulságaiból semmit, max a 2 óra kicsit hosszú érte, de könnyen eltelik.
Forgatási helyszínek között Mo. is volt:
- Az amerikai Death Valley környéke – sivatagi jelenetek
- Jordánia, Wadi Rum – sivatagi jelenetek
- Budapest – a kínai űrközpont és a NASA épületeinek felvételei és még sok kis budapesti részlet, amit alul olvashatok.
Tudom ajánlani hétvégére. A film itt nézhető, ráadásul magyarul.:
A #tilos #rádióban pedig van 2 hetente hétfő reggel egy nagyon lebilincselő érdekes műsor, akit érdekelnek az #űrtechnika finomságai és cselekményei. Az archívumukban mindig visszahallgatható itt:
https://tilos.hu/show/sokol/archive/2021/1
A történet: 2035. A Marson hatalmas homokvihar készül. A NASA űrhajósai biztonsági okokból azonnal elhagyják a bolygót: halott társuk testét sincs már idejük megkeresni.Nem is találnák. Mark Watney (Matt Damon) ugyanis nem halt meg; csak a szkafanderébe épített adó meghibásodása miatt hiszik a többiek, hogy nem élte túl az első szélrohamokat.A mérnök-botanikus mindent elkövet a túlélése érdekében: gépeket szerkeszt, élelmiszert termel, vizet gyárt, és amikor a Földi irányítók felfedezik, hogy él, felkészül a mentőexpedíció fogadására.De az expedíció négy év múlva érkezik, méghozzá az ellenséges bolygó egy egészen másik pontjára. Neki 3200 kilométert kell utazni, hogy fogadhassa őket: egyedül, megfelelő felszerelés nélkül, végtelen magányban.
Ha pedig a részletekre vagy kíváncsi:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ment%C5%91exped%C3%ADci%C3%B3_(film)
2035. július 7., az Ares 3 űrhajó elindul a Földről a Mars felé. 2035. november 7., leszállás a Marson (sol 1). A történet sol 6-on kezdődik, ami 2035. november 12-nek felel meg.
Az Ares 3 személyzete az Acidalia Planitia nevű síkságon szállt le és itt geológiai mintákat gyűjtenek és felderítést végeznek sol 18-án. A sol 31-ig tervezett tartózkodást egy szokatlanul erős, 1200 km átmérőjű homokvihar félbeszakítja, a személyzet azonnal visszatér a lakrészből az időközben felszállásra előkészített felszállóegységhez, ami a viharos szél miatt már 10 fokos dőlésszöggel rendelkezik (12,3 foknál elveszti a stabilitását és feldől). Az űrhajóhoz tartó úton egyiküket, Mark Watney űrhajóst (Matt Damon) eltalálja egy parabolaantenna és elsodorja, társai szem elől tévesztik. A rádiója nem válaszol. A telemetriai adatok nem mutatnak életjeleket és az adatok szerint az űrruhája dekompresszálódott. Ennek hiányában nagyjából 1 percet lehet túlélni a Mars felszínén. Ennek ellenére a küldetés parancsnoka, Melissa Lewis egyedül tesz egy utolsó kísérletet a felkutatására, azonban mivel a közelségi radaron sem látszik, ezért a személyzet többi tagjának érdekében azonnali felszállást rendel el, ezzel hirtelen megszakítja az eredetileg sol 31-ig tartó küldetést. Az űrhajósok átszállnak a Föld felé tartó Hermes űrhajóba.
Watney azonban nem halt meg, a vihar elmúltával magához tér, és visszatér a személyzet tartózkodására szolgáló Lak névre hallgató lakrészbe, és kirántja a hasa oldalába fúródott vékony fémrudat, ami tönkretette az életjeleit érzékelő és továbbító egységet, továbbá a sebből kivesz orvosi csipeszekkel egy kisebb fémdarabot. A sebet orvosi tűzőgéppel összekapcsolja, majd videonaplót kezd vezetni, hogy előírás szerint dokumentálva legyenek az általa észlelt események.
Hosszú távú megmentésére azt tudja elképzelni, hogy valahogyan eljut a Schiaparelli-kráterhez, ami 3200 km távolságra van, és ahova a tervek szerint négy év múlva meg fog érkezni az Ares 4 űrhajó. Ilyen időtartamú életben maradáshoz azonban nagy mennyiségű vízre, levegőre és élelmiszerre van szüksége, ami nem áll rendelkezésére.
Mivel azonban Watney egy botanikus, ezért kitalálja, hogy krumplit fog termeszteni, amit társai (és a saját) vákuumcsomagolt ürülékével fog trágyázni a lakrészbe hordott marsi talajban. Vizet a rendelkezésére álló rakéta-hajtóanyagból hidrogén kivonásával, majd annak lassú elégetésével állít elő. Kis mennyiségű burgonya található az élelmiszerek között, amit elültet, majd később szaporít.
Vincent Kapoor, a küldetés igazgatója műholdidőt próbál kérni Teddy Sanders NASA-igazgatótól, aki attól fél, hogy a sajtó tele lesz egy halott űrhajós képével és ez rossz reklám lenne. Kapoor azonban pont ellenkezőleg fogja meg a dolgot: a dolog még friss, hírértéke van, ezért meg lehet győzni az Amerikai Kongresszust, hogy adjanak pénzt a majdani Ares 6 küldetésre, ami hazahozná Watney holttestét. Kapoor megkapja az engedélyt, hogy a Mars körül keringő 12 db NASA műholdból párat felhasználjon, így haladéktalanul átküldi a lakrész koordinátáit (marsi szélesség: 46° 42’, marsi hosszúság: -22°) egyik beosztottjának, Mindy Parknak, hogy vizsgálja meg a környéket.
Watney módosítja a marsi közlekedésre szolgáló járművet, plusz napelemekkel és akkumulátorokkal látja el, hogy hosszabb utakat is megtehessen vele. A jármű fűtéséhez túl sok energia szükséges, ezért elhatározza, hogy a biztonsági okokból homokba ásott, sugárzó plutóniumot tartalmazó RTG-vel fogja a járművet fűteni.
A Földön elkönyvelték Watney halálát. Mindy Park, akinek a marsi műholdak felvételeinek figyelése a munkája, meglepődik, amikor a Lak környezetében tárgyak elmozdulását veszi észre sol 18 és sol 54 felvételei között. Azonnal értesíti Vincent Kapoort, a küldetés felelős igazgatóját a felfedezéséről, ami szerint Mark Watney űrhajós életben van.
A médiakapcsolatokért felelős igazgató, Annie Montrose álláspontjával ellenkezve Teddy Sanders úgy dönt, nem közlik az Ares 3 legénységével, hogy Mark Watney életben van, hogy az űrhajósok a Föld felé tartó 10 hónapos útjuk során a hazautazásra tudjanak koncentrálni.
Mark következő útja során felkutatja és megtalálja az 1997 óta működésképtelen és marsi homokba temetett Mars Pathfindert. Ezzel kapcsolatba lép a JPL-lel, akiknek fényképet küld azzal a kérdéssel, hogy „veszitek ezt az adást?”. A JPL a kamera mozgatásával az „igen” táblára mutat. A két bolygó közötti aktuális távolság miatt a jel 32 perc alatt ér a Földre, illetve vissza. Mivel ez túl lassú információközlés, Mark kitalálja, hogy hexadecimális ASCII-kódokkal fog információt küldeni. A NASA tanácsai alapján Watney húsz utasítással módosítja a rover szoftverét, hogy az kapcsolódhasson a Pathfinder-hez, és Mark azon keresztül szöveges üzeneteket tudjon küldeni a Földre, illetve a válaszokat fogadni tudja.
Watney dühös lesz, amikor megtudja, hogy életben maradását nem közölték a társaival, a Hermes legénységének tagjaival. Henderson egy videoüzenetben közli a Hermes legénységével a hírt, hogy Mark Watney életben van és egészséges. Leginkább Lewis parancsnok hibáztatja magát azért, mert otthagyta Markot.
Sanders szándéka az, hogy egy év múlva, a Hohmann indítási ablak idején utánpótlást küldenek Mark részére.
Henderson, és a JPL igazgatója, Bruce Ng egy tervet dolgoznak ki egy utánpótlás küldésére a Marsra. A Lak burkolata sérülést szenved, és a levegő robbanásszerűen elszökik, aminek következtében a burgonya-ültetvény elfagy. Mark űrruhájának sisakján repedés keletkezik, amit ragasztószalaggal tapaszt be.
Sanders arra utasítja a csapatot, hogy (időspórolás céljából) a szokásos biztonsági minőség-ellenőrzést hagyják ki. Az új Iris teherűrhajó a Cape Canaveralról való felbocsátás után letér a pályájáról és felrobban.
A Kínai Űrügynökség felajánlja a Taijang Sen nevű titkos teherszállító űrhajóját utánpótlás szállítás céljára a Hermes-hez (ami nélkül az öt űrhajós sem maradhatna életben).
A JPL egyik asztrodinamikai tudósa, Rich Purnell, aki az orbitális pályák specialistája, rájön, hogy létezik egy gyorsabb megoldás Watney megmentésére, ha a Föld felé tartó Hermes nem száll le a Földön, hanem egy gravitációs hintamanőver után visszatérési pályára áll a Mars felé (számításai helyességét a NASA Pleiades nevű szuperszámítógépével is ellenőrzi). Javaslatát Sanders nem fogadja el. Henderson képnek álcázott üzenetben felküldi a Hermes számára a pályamódosítás tervét. A legénység szavaz, és egységesen a Marshoz való visszatérés és társuk megmentése mellett döntenek, bár ez a saját űrbeli tartózkodásukat és a családjuktól való elszakadást 533 nappal meghosszabbítja. A legénység a NASA jóváhagyása nélkül dönt a terv mellett, aminek végrehajtásához a Hermes operációs rendszerét és a védelmi szoftvereket is (felhatalmazás nélkül) módosítaniuk kell. Később azonban a NASA úgy tesz, mintha ők találták volna ki (a kivitelezést amúgy sem tudják megakadályozni). Sanders cserébe Henderson lemondását kéri, ha a küldetésnek vége.
Hét hónappal később, a 461. solon a lesoványodott Watney leállítja a Lak számítógépét és elindul a Schiaparelli-kráterhez. Azt az utasítást kapja, hogy az Ares 4 számára odakészített felszállóegységről a kellően magas röppálya elérése érdekében szereljen le minden „nélkülözhető” dolgot (pl. üléseket a többi űrhajós számára, az űrhajó felső részét burkoló orrzsilipet, ablakokat, a kommunikációs és irányítópanelt is, összességében öt tonnát).
Watney elhelyezkedik a pilótaülésben, űrhajóját a Hermes-ről távvezérléssel irányítja Martinez (ezt korábban még nem próbálták ki). A takarólemez hiánya miatt (ezt Watney az utasítások szerint egy ponyvával pótolja, ami repülés közben leválik, így a jármű orrán egy nagy nyílás tátong, ami lassítja az emelkedését) az űrhajójának sebessége és pozíciója nem a számítások szerint alakul, túlságosan távol van a Hermes-től, és relatív sebessége túl nagy ahhoz, hogy Watneyt kézzel elkaphassák. Lewis parancsnok utasítására a manőverezésre tartalékolt üzemanyag 75%-át elhasználják fékezésre, és egy házilagosan összeállított bombával lerobbantják a Hermes orrnyílását, a kiáramló levegő szintén fékezi az űrhajót. Lewis magára vállalja a feladatot, hogy űrsétát tesz és elkapja a nagy sebességgel közeledő Watneyt. Azonban Lewist a Hermes-szel összekötő zsinór sem elég hosszú, hogy Lewis elérje Watneyt. Watney kiszúrja az űrruháját a kezénél, és a kiáramló levegőt meghajtásként használva odarepül Lewishoz, túlrepül rajta, majd a köldökzsinórt elkapva szorosan átölelik egymást.
A Földön az emberek a világ nagyvárosaiban hatalmas kivetítőkön figyelik a magányos űrhajós megmentésének végső fázisát, és üdvrivalgásban törnek ki, amikor megtudják, hogy a kockázatos akció sikerrel járt.
A Földre visszatérve pár hónap elteltével Watney megkezdi új életét: az űrhajósjelöltek oktatását túlélésből.
A film végén futó stáblista elején az Ares 5 felbocsátásának folyamata látható.
