Izrael 1 – Határ, kihallgatás

Izrael bevezető

Is-rael, Iz-real – Is-real?  Shalom Shabbath

Megérkeztem Izraelbe. … Ez az az ország, amelynek nincsen alkotmánya. A miheztartás végett írom le. Van még ilyen a Földön? (azt hiszem Anglia – a Magna Charta 1215 az?, és Új-Zélandon kívül nincs több ilyen ország). Ha igaz, itt nem is lesz egyhamar, de erre majd később kitérek. ( Tisztelt olvasó, ha ténybeli hibákat észlelsz majd az alábbi írásomban, kérlek, írd meg, hogy javithassak, tanulhassak.)

Határátkelési mizériák

Valóban megérkeztem, habár nem volt egyszerű. Mondanom sem kell a határ- átkelési mizériámat, de azért mégis… Kezdem azzal, hogy az utikönyben megírták, hogy szombaton 14 órakor zár a határ. Ez is kérdéses számomra, hogy miért is? Két ország között 500 km-en át csak 3 határ van nyitva, aztán az is zárva van már 12 h- kor, és nem 14 h-kor. Megszívtam, de nagyon. Igy Jordániából Jeruzsálembe egy 190 km- es kerülőt kellett tennem, hogy átmenjek.

Persze stoppolok, és sok kaland van addig is, de mégis…

Na erről jut eszembe, hogy amikor Jordániában megakartuk nézni a Jézus Jordánban való keresztelkedésének helyét, kiderült 6 eu a beugró, ráadásul az is bezárva már kora délután. Jéezus kapna is a fejéhez…

 Farmerok hívtak, vittek be magukhoz a Jordán oldalon, ahol intenzív üvegházas zöldségtermesztés folyik komoly méretekben, no, még halastavak alkotják Jordánia zöld sávjat, azaz a nyugati részt. A Jordán folyó (kis patak, inkább a locsolásokra való). De ugye innen már csak egy gondolati ugrás, amikor már vízionálom, hogy hamarosan vízért fognak folyni a háború (k)..

A határ

Végül eljutok a határig, szerencsére még zárás előtt érkeztem.  Persze az sem úgy megy Jordánia és Izrael közötti határon, hogy csak úgy átsétáalsz. Kötelezően kell egy taxi, az utolsó pár km-re (a katonák készségesen máris hívják az ismerősüket), és onnan még 2 euróért egy busz kellett, hogy átvigyen a Jordán folyócskán, ami átsétálható lenne. De mégsem lehet. Ennek legalább a hídon ülő madarak örülnek, mert nem zavarja őket senki arra kószáló ember fia. (nemtetszésemet úgy fejeztem ki (be), hogy fellógtam egy túristabuszra) hisz ott már nem számolják hány ember volt..

Én szállok ki először, és érkeztem először az izraeli ellenőrzőhelyre és rögtön mondtam a hölgynek, hogy nekem véletlenül se üsse be az útlevelembe a pecsétjét, mert akkor inkább nem megyek be. Miter? – kérdezte ál-ártatlanul, mintha nem tudná. Mondom, mert akkor másik 22 országban leszek nemkívánatos személy, ahová egyébként még szeretnék utazni. (Még órakkal később is daraboltak..:)  Darabokra szedték és röntgenezték a  csomagomat, aztán egy angolul alig beszélő határőrnő probált kérdezősködni. Rengeteg kötelező -bevezető kérdés jött, beleértve az apai nagypapám nevét! – nem tudtam, majd telefonszámom, emailem stb.. amihez alapvetően semmi közük sincs.  Persze meglepte őket, hogy nem rendelkezem ezekkel… ezzel gyanúsabbá is váltam. (fiatal, sok gyanús pecsét az útlevelében, nem lenyomozható, mert sem telefon, sem e-mail.) Amikor látta, hogy Szíriában is voltam, átadott egy illetékesebbnek.

A kihallgatás

 Eztán már félrevittek a szigorú profikhoz, és leültettek a kihallgatáshoz.  Persze Szíria volt a fő kérdéscsoport, ahonnan éppen jöttem. Olyan kérdések záporoztak – folyamatos szemkontaktust tartva –  hogy mit csináltam, miért, mikor kivel találkoztam, és melyik terrorista kiképző központban tréningeltek. Persze vissza- visszakérdeztek, próbáltak megzavarni, összekeverni. Nekem nem volt veszteni valóm, mégha nevetségesek is voltak a kérdéseik. Próbáltam komoly maradni…

Ez eltartott kb. 2 órát, kb pont ennyit adtam nekik, ha nem felyezik be, akkor elköszönök tőlük és visszamegyek Jordániába. Ha nem vagyok szívesen látva, akkor nem kell nekem oda mennem.  Pont ekkorra megjött a felsőbb utasítás – gondolom lecsekkoltak a szuper komputerjükön – és a pecsét a papírra. Szóval este 7óra lett, amire átengedtek.

 Persze busz erre nem jár, főleg este. Az ország nagyon drága, taxik megfizethetetlenek. Térképük sem volt a határon, nem tudtam merre menjek, se tourist office,  jah még a Google map- ről is törölték Izraelt sok helyen!!! Ekkora paranoiát… mintha a terr-or-istáknak Google mapre lenne szükségük.

 Na, sebaj, mázlimra egy arab család megszánt, és elvitt vagy egy 100 km- t. Az utak jó állapotúak, tele autókkal. Stoppolni persze nem egyszerű.  Először hippy fiatalok, majd egy magyar nagyszülővel rendelkező moderalt zsidó – bár jóindulatúan, de elég rossz helyen tett ki, így pár km-t gyalogoltam az éjszakában. Végül egy lazább ortodox beállítottságú, angolt nem beszélő társaság vitt el Jeruzsálemig.

Jeruzsálem

Aztán ott kiderült, hogy az összes ismerősöm foglalt. Így megint egy nagyváros közepen kellett alvóhelyet találnom este 10kor. Ráadásul, ha hiszitek, ha nem, ott is tud hideg lenni éjszaka!! 600 méterrel vagyok a tengerszínt felett, ami ugye hideg éjszakát jelentet (kb 5 fok). De eső legalább nem volt. Bóklászok a városban, végül egy vallási Jesiva iskola udvara szolgált alvóhelyemül a piac mellett. Hajnali 5 kor egy őrült nő elkezdte pakolni zacskóit a közelemben, ki majd be.., és magában beszélt. Vártam, mikor sikolt fel, ahogy meglát, de a belső világát élte és nem vett észre.

Jeruzsálem – az ország fővárosa. Gyakorlatilag. Elvileg??. Hivatalosan Tel Aviv az, mert ugye az ENSZ nem erre hatalmazta fel, mert az Palesztina fővárosa. Mégis itt van a Knesszet és nem Tel Avivban.

 Reggel hideg szél, és színes ruhákba öltözött etióp keresztények áramlanak a templomba. Vasárnap van, én pedig addig egy orosz ortodox templomban húzódok meg melegedni, ami jó választas részemről, mert a szertartás és a kórus mennyei volt. Valahogy a zsidó hétköznapokban felfrissülés a keresztényi lazább-ság.

Előtte már próbálkoztam a melegedéssel, de a kórházba sem engedtek be melegedni. Kiderült ismét, hogy csupa – paranoia ez az ország. Bárhova bemegyek, elektromos kapuk vannak, vagy/és kipakolják a hátizsákomat, majd én vissza. Már ezek utan sehova nincs kedvem menni. Még a múzeumban sem tehetem le a csomagomat, hát így mára ez is kimaradt a programomból.

A tour info -ból is kitesznek illedelmesen. Hát igen.  Biztos tisztában vannak a homeless életmódommal,…hm,.. traveler.. Na sebaj, ott legalább két koncertet belőttem  magamnak. Habár vigyázni kell a belőtt szóval nagyon, mert még letartóztatnak. Pedig az intifáda már rég lecsengett…

Az idő hideg – este 5-10 fok van, ha eső és szél kombinálódik, fájó tud lenni. De ha süt a Nap  24 C fok van,  kellemes tavaszi érzés. Egyébként meglepődtem, hogy mennyi kínai és egyéb náció is tartózkodott a városban.

Elkiváncsiskodtam az ortodox negyed felé is a Jermijaho utca környékén van. Csupa ortodox egyén él ott, zsidó, fekete ruha, kalap, amelyből kilóg a lófaroknyi haj, pajesz oldalt. Mint később elmagyarázták, hogy felül -borotválják, mert az az egót jelképezi, amíg  -oldalt az alázatot, szóval ott maradt a haj. Habár alázatot nem nagyon éreztem, inkább mások semmibe vevését, de ez legyen az ő bajuk.

  A gyerekek nagyon édesek ebben az öltözékben. Sokan az usanka jellegű fejfedőt viselik, amit általában Sabbath alkalmával vesznek fel. Most a nagy hidegre való tekintettel marad vasárnapra is, de a csúcs, mivel esős az idő.. hát bebugyolálják a szőrmesapkát egy neylonzacskóba. Vicces.

JERUZSÁLEM városnézés

Jeru – Shalom – a béke városa. Miközben a világon legtöbbször cserélt gazdát ez a város, és tán béke az, ami a legkevésbé volt itt. Nem is lesz egyhamar.

Óvárosa fallal körülvett, bazárral barázdált, templomokkal szaggatott, folytonos múltidézés, arab- zsidó- kereszténynegyeddel tűzdelve, és máris kész a recept a világ egyik válsággócára. 

Hivatalosan ez Izrael fővárosa, Még a palesztinok is ezt gondolják a ma West bank –nek nevezett, izrael által elfoglalt/ kormányzott Palesztináról. Hogy megint kicsit bonyolultabb legyen a történet, még bevethetjük a vallási kérdést, és máris 3 nagy vallás központjaként jelenik meg.  Persze mindegyik szeretné a saját központjának tekinteni Jeruzsálemet. Joggal.

 A fő feszültség abbóol fakad, hogy az arabok a lerombolt zsidók templomának helyére építettéek az aranykupolájú főmecsetet, ahonnan Mohamed hintón felruccant az egekbe. Ezt a ráépítünk más szent helyére kártyát, már eljátszották indiában is a muszlimok, maradandó sebet és feszültséget hozva a térségbe. Itt is.

 Ehhez képest Jézus kivégzése és a keresztény egyházak vetélkedése már nem is emlitésre méltó történet. Főleg, hogy még mindig vitatkoznak, hol is volt a szent hely. Ahogy a passio útvonalát is folyamatosan változtatták, aszerint, hogy melyik keresztény felekezet volt befolyásosabb abban a korban. Kinek a temploma helyén volt, vagy legyen a nevezetes ’Megfeszíttetés Emlékkápolnája’. Jelenleg a görög ortodoxok birják ezt a rangot, és osztják meg szír, kopt, etióp ortodox kollégáikkal. Római katolikusok lekesték, a reformátusok pedig a környéken sem voltak akkoriban. 

A legnagyobb esemény a mécsesgyújtás Húsvétkor. A szent sírnál a fő-fő ortodox főmétóság bemegy a sírhoz, eloltja a mécseseket, majd imával lángra lobbantja a szent tüzet, amelyet ezután a világ összes templomába eljuttatnak.          (védikus kultúrákban volt mantrával tűzgyújtás, amely ezek szerint egy valós gyakorlat volt itt is)

Ezt minden évben megismétlik, bizonyítván, hogy még él a hit. Nekem hiányzott a hely meghittsége, de ez így van a szent zarándokhelyekkel is, ahol permanens a tömeg…

Többi turista látványossághoz is elsétáltam:  Gecsemáne kert, pici, be sem lehet menni. Olajfák hegye, pár templom, de a legszebb a hegyoldalt elfedő zsidó temető látványa. Százezernyi kolap, héber rovásokkal, igaz csak kevésen van emlékező kő, pedig igen fotogén (ami Prágában szinte kötelező látvány.)

Múzeumok: A kumráni tekercseken kívül az izrael múzeumban minden zárva, viszont a Biblical land museum a közel-keleti kultúráról jól tematizált és informativ, bátran ajánlom ezt a szépen tematizált és feliratozott múzeumot. Belépők itt is kb. 5 euró körüliek.

Hogy milyenek a zsidók? Erre az egyik ismerősöm úgy válaszolt, hogy mint a kaktuszgyümölcs. Kívül szúr, belül édes. Szóval én még nem kerültem belülre…

Később még kitérek erre, de bizonyos, hogy nem a kedvességükről híresülnek el. Habár tény, hogy nagyon sok rendkívül értelmes ember él itt, de ők vagy nem vesznek fel stoppost, vagy nem boltosok, vagy nem hostolnak spontán. Én azokról tudok írni, akikkel kapcsolatba kerültem eddig. Meglepően sokan egyáltalán nem beszélnek angolul, különösen az ortodoxok. 

De a város többi részén a mentőkérdést mindig fel tudom tenni: govoritye po russzki?  Rengeteg orosz ajkú bevándorló (aliyázó) él itt. Volt orosz könyvesbolt, orvos, eladó. A legnagyobb sokk volt, amikor már csak oroszul kérdeztek engem a piacon, hogy: sto vi hatyitye?

 Sokan úgy írták le a zsidókat, hogy kiskapukat kereső, önzőo emberek. Van, aki úgy, hogy jó improvizációból, de rossz tervezésből.  Az ortodoxokat olyan viccesnek találtam, mert mindig rohannak, gyorsan lépkednek. Azzal magyarázták, hogy nem vesztegetik világi dolgokra az idejüket. Imádkozás közben, és a Siratófalnál előre- hátra billegnek, könnyvvel a kezükben. A legviccesebb az a papa, aki babakocsiját tolva tórát olvasott közben. Persze nekem az kérdés, ha 50-szer elolvassa, akkor jobban megérti a szöveget?

Egy brazil expattal beszélgetve újabb érdekes jelenségről szerezhettem tudomást. Nevezetesen, hogy mennyire fontos a vérvonal. A zsidó lányok nem fekszenek össze gojokkal, még alkalmilag is ritkán (állitólag Tel Aviv kozmopolitanább, de brazil ismerősöm egy év alatt sem járt sikerrel, pedig ők aztán tudják, hogyan kell bánni a gyengébb nem képviselőivel.) akik itt annyit\ra nem is gyengék. Igen.  Ezt is megfigyeltem, hogy nagyon határozott fellépésűek a nők, már-már férfiasan viselkednek. Feltehetően a 2 év katonai szolgálatnak köszönhetően, de közben meg nagyon szépek és vonzóak.  Viszont a zsidó fiúknál ezek a goj-zsidó nemi restrikciók nem éltek, (hanem élnek a felmerülő nőlehetőségekkel) habár fiatalságuk végén biztos, hogy zsidó lánnyal fognak összeházasodni. Akarom mondani, ha vallásosak.

Mert, – mint megtudtam – ha nem egyházi eskűvőt akarnak, akkor külföldre kell menniük, ahogy ezt sokan csinálják. Izraelben hivatalosan nincs polgári eskűvő!!!

 (érdekes, hogy a héber nyelvben a nő a férjét ’tulajdonosom’ – angolul, my owner – nek szólítja!!)  Most folytat másik ismerősöm egy pert az állam ellen, hogy mivel a házasság alapjog, de nem vallásos esküvőt nem köthetnek, így az államnak fizetnie kellene a repjegyüket külföldre, hogy megházasodhassanak a nem vallásos párok. Ahogy nincs polgári eskűvő, úgy alkotmányuk sincsen. No, persze nem elfelejtették, hogy Drakon, Solon már a klasszikus görög időkben próbálkozott ilyennel, hogy alkotmány, dehogy, hisz 1788 óta USA- nak is van, aki ugye a fő pénzügyi és politikai támogatója az országnak. (Gdp 10%!!).

Ugye ez bizonyos jogokat fektetne le minden állampolgárnak. Az araboknak is. Ez itt a probléma. Na és ez már gond. Mert ugye történelem úgy hozta, hogy most egy országban élnek… 8 millióból kb. 2 millió arab, és az ő számuk exponenciálisan nővekszik. Húsz év múlva többségbe kerülnek. Asszem nálunk sem ismeretlenek az ilyen félelmek. Szóval törvényekkel trükközni egyszerűbb.  De legalább az araboknak nem kötelezőa katonai szolgálat. Igaz hasonló szociális támogatást sem kapnak, mint a zsidók, de erről később.

Ortodoxia,

A társadalmon belüli (és országok közötti) feszültség másik forrása az ortodox zsidóság, amely Jeruzsálemben kulminálódik. Itt is él a mondás, hogy 2 zsidó 3 véleményen van. Nos, itt még több variáció is van, de a közös, hogy kell, legyen egy független Izrael állam, és a Tórán alapuljon az “alkotmány”. Aztán ez árnyalódik szektától szekulárisokig, hogy ki az, aki szombaton még a levest sem melegíti meg, de viszont kővel dobálhatja az arra elhaladó autókat, vagy, hogy szex csak menstruácio után két héttel lehet. Közben a kósert nem tartja. Ezer más variáció is van. Viszont tobbségük nem megy katonának (kődobálás, palesztinok lövöldözése a farmokon viszont ők vannak?), nem dolgozik (mert tórát tanul élete végéig), viszont sok gyereket szülnek, és szociális segélyen élnek. Ők legalább kapnak.  Persze ennek az adófizető többség nem örül, főleg, hogy Izrael ortodox zsidósága csak 1 % volt 1948-ban, ami már 20-30%- ra szaporodott. Gyűlölik is érte az ortodoxokat a többségi zsidók.

Kirándulások. Látogatásom egy ortodox kommunában.

A Jeruzsálem melletti Ein Karem–be elmentem, ez kb. a helyi Szentendre. Kellemes zöld övezet, sporadikusan nyitvatartó kolostorokkal, szép, zöld, nyugis hely.

Visszastoppoltam a helyi Szentedréről. Egy ex-hippy lány vett fel (+3 gyerek), aki később ortodoxá vált. Ment ide a Waldorf oviba a gyerekeiért, majd vissza haza az ortodox kommunába. Elhívott magukhoz, miután látta, érdeklődöm hogyan élnek, és vázoltam előítéleteimet. Bizonygatta, hogy az ő kommunájuk jó, barátságban élnek a palesztínokkal, együtt dolgoznak stb..

 Ez egy izraeli telep a west bank területén (erről majd külön fejezetet írok), ugye nagy betonfalak, szögesdrótok, security. Palesztin fenhatóság, és ezek a telepek okozzák a legtöbb gondot a békefolyamatban. Történelmi bizonyitékokra hivatkozva, vissza-(el) foglalják őseik földjét. Egyenlőre az izraeli hadsereg moderálja az (arab) ellenérzéseket, de ez nem az 1948- ban ENSZ által odaadott terület már… Nettófoglalás. Kvázi Jordania része.

Persze erről a palesztinoknak más lenne a véleménye, de kuss van, hiszen Jordánia  nagy része palesztin menekültekből áll, csak ne ugráljanak, mert aztán onnan is kipakolják őket..

Szóval a konfliktus házhoz megy. S ez nem is áll olyan messze az ortodox zsidó gondolkodástól, hiszen a messiás eljövetele után egy jobb lét lesz. Addig pedig a szenvedés a záloga az istentudatnak, mert ha minden jól megy, akkor Isten margóra van téve. Így viszont gyakorlatilag területet foglalnak (őseik földjét indokkal), meg az istentudatot is erősítik egyben. No meg aztán majd esetleg 200 év múlva már ki kérdi számon tőlük: mit kerestek ott?

De remélem, hogy sikerül ezt a Közel-keleti problémát megoldani, mert volt/van rá példa, hogy tudnak együtt élni, csak még hiányzik a politikai akarat mindkét részről. Még nem szenvedtek eleget – mondom én.

 Ezt az arab országokban úgy fogalmazták, hogy ha nem lenne itt Izrael, ki kellene találni. Ugye mindig kell egy bűnbakot találni, és ha ők nem lennének, akkor egymás ellen acsarognának az arabok. Ez legalább egyesíti őket. De tényleg, igaz ez.

Egyébként ezek a telepek önerőből feltúrbózott lakások, de már egész otthonos kis falu lett. A fiatalok itt elég öko- bio módon élnek. A gyerekek évenként születnek, hogy ellensúlyozzák az arab gyerekáldasi arányt, meg ugye sokasodjatok, szaporodjatok – volt a nagy-könyvben megírva. Ők ezt is komolyan veszik. Amivel csak egy gondom van, hogy már így is túlnépesedett a terület, a világ is. Már a sivatagban élnek, a városba járnak dolgozni. Azért valamikor majd kiborul a bili és rájönnek, ennyi embernek nincs hely a Földön.  Akkor majd lesz ok fokozni az ellenségeskedést, és írtani egymást. De kérdés, Isten tényleg ezt akarta? Meg amikor leírták ezeket a szent könyveket, akkor még nem 7 milliárd ember osztozott ezen a Földön, hanem csak 25 millió, és a születettek nagy része meghalt 5 éves kora előtt. Ma már nem a szaporodás lehetne a kulcs, hanem az értelem elhintése, mondom én idealista.

De a segélyekbol itt is meg lehet élni. Akkor több idő marad a Tóra tanulmányozására, meg gyereknevelésre. No, még vicces, most olvasom, hogy Kongó segélyt ígért Haitinak, Vicces mi? – hogy eklektikus és meghökkentő legyek.  Befogadja a menekülteket. Naná, azok meg majd rohannának Amerika előszobájából vissza Afrikába? Dehogy.

Azért az ortók javára legyen mondva, hogy egész élhetö környezetet teremtettek a telepeken: fűvesítés, utak, gáz, áram, játszótér. A biciklik nincsenek lelakatolva. Szóval közösségi érzés van. Csak hasonló gondolkodásúakat engednek letelepedni itt, így kb. a szellemiség is megmarad.

KIBUCok

Apropó, Kibbuc. Sok (nagyon sok) ember élt és nőtt föl kibbucban, mára csak 5 száazalek maradt (a 89-es 129 ezerhez képest). – Hát ezek is kimúltak, panaszkodik is mindenki. Oda az államilag dotált szocializmus.

A régi izraeliek pedig javarészt ott nőttek fel, egy közös ideológiai szál kötötte őket össze. Valahogy mára az induvidualista szellem került előtérbe, no meg az üzleti érdekek. Már az állami ideológiatól is távol esik, szóval kvázi privatizálták őket.

Terveztem meglátogatni egyet, de már itt is interneten kell bejelentkezni, mint egy turista látványosság, vagy üdülő telepek. Kivancsi leszek, van-e fémdetektor a kapun? Régen volt vallásos és ateista kibutz is, aszerint hogy kikkel jutottak közös nevezőre. Ha elegen voltak, csak megpályázták a területet, amit jelképes összegért használatra megkaptak. Tudni kell: Izraelben nem lehet senkinek földtulajdona, kivétel persze, akik az oszmán birodalom alatt vették! Ez részben azért van, hogy a Szaud-arábiaiak nehogy kivásároltathassák a helyi arabokkal az országot, ahogy anno a zsidók tették arab földművesekkel.

No, de a kibbucok azért jöttek létre, mert a betelepülő (jórészt Kelet-európai) zsidók nem akartak a szokásos Kelet-európai képletet ismételni, hogy ők végzik a tiszta munkát, az arabok pedig szántanak, vetnek. Ha már Izrael, akkor legyen zsidó kézzel megművelve!  Malária, tifusz és kolera ellenére is. Nemsokára nem is savanyú és sárga lett a termés, mint a magyar (Tsz) narancs (vagy kolhoz rendszer).

Valóban virágzó falukat hoztak létre a lápokon, sivatagban és köves hegyekben. Kezdetben földművelésen alapulva, később már egyre több ipari és más gazdasági tevékenységet folytatva. Többségük balos beállítottságú, na, ja a  communa elmélete (gyakorlata??) Nem állt messze a kommunista országoktól sem.  A 60-as években élte a fénykorát, de lassan az elit a kezébe vette az irányítást. Idővel viszont a komoly tagoknak elegük lett, hogy vannak az ingyenélők, illetve kontrolálják őket, hogy mit vesznek kint. A családtól kapott ajándékot is be kellett dobniuk a közösbe. Ráadásul a gyereket is be kellett adni a közösbe, szülőkkel alig érintkeztek. (lásd janicsárok, gyerekkatonák témáját).

 Később a holokauszt pénzek is feszültséget okoztak, hogy azt is a közösbe kellene tenniük. Még a napi döntések is a menedzserek kezébe kerültek, akik már a kapitalizmus módszereivel dolgoztak, így egyenes út vezetett a magánosítás felé. Szóval ezek mára csak termelő falukká váltak, ahol fizetésért dolgoznak az emberek, adót fizetnek, stb.

Vissza Jeruzsálembe:

Elmentem egy Argentin yiddis koncertre. A hely, mint a Nyitott műhely Budán (ez itt a reklám helye), pár ezer kötet társaságában egy idősödő argentin pár playbackelt latintól a beatlesig, mindent tört yiddishel. Másképpen fogalmazva: jiddis pop sramlikat nyomtak playbackre. Szerencsére süti és ital is járt hozzá. A szervező egy nagyon szellemes figura volt, stílusában egy régi rádiós társamra hasonlított, aztán kiderült, hogy nagyszülője magyar volt, és egész tűrhetően beszélt magyarul. 

Másnap pedig elmentem Yiddis folk songsra. Egy nagy előadóteremben tartották, egy orosz aggastyán vezetésével. 500 idősödő, középkorú ember együtt énekli a régi mozgalmi dalokat. Vicces volt. Úgy tűnik itt minden a nosztalgiából áll.

Később egy klezmer estre is elmentem, hát hol, ha nem itt… – Tu Bishvat volt az apropó, január utolsó hete, a fák Új-évének ünnepe. (Egész Jeruzsálemben virágzott a mandula!)  Amikor a tiz izraeli (a tórában említett) növényt megkostolják egy adag bor társaságában, ez spirituális kiteljesedést nyújt számukra. Jobb esetben fákat is ültetnek az arra érzékenyek. Nekem a klezmer is megtette a kiteljesedést.  No, még beszéltem egy idősödő szlovákiai nénivel is, aki törte a magyart.

Sokáig éljen a klezmer (b)irodalom.  Itt hallottam azt a sztorit is, hogy a Biblia nem az első betűvel kezdődik (alef, azaz alfa), mert az túl büszke, mármint a kalligrafiája.

Ja, mondanom sem kell, hogy a szervező itt is beszélt magyarul, még egy hölgy is itt volt Magyarországról.  Mit ad isten, korábban Litvániában ismerkedtek meg. Az ilyen térbeli ugrásokon (ki hol találkozik, házasodik, születik) nem kell csodálkozni a zsidóságot illetően. Egész történelmük ilyen volt (önként vagy kényszerből). Bárki múltját kérdezem az egy történelemkönyv és egy földrajzóra keveréke, kis szenvedéstannal keverve.

Mert ugye Európaból már a 15. sz – ban kipaterolták őket. Egyre keletebbre, majd lőn az askenázi zsidó. Mivel jórészt német területen éltek, lett a jiddis a keveréknyelv, amit majdhogynem értek, mert jórészt német.

A zsidóság hogyan lett gazdag?

Még esetleg egy további aprósag. Azért ne felejtsük el, hogy az európai feudális uralkodóosztály okozta, hogy a zsidók lettek Európa gazdagjai. Mert ugyebár megtiltották nekik a föld tulajdonlását, ezért mit tehettek? Kereskedtek. Az ipari forradalom után már nem a föld volt a gazda(g)ság alapja, hanem az ipar és a pénzipar. Azaz a bankrendszer, amely finanszirozta ezt, és ugye a kereskedőknek inkább van eszük meg penzük, mint a bepunnyadt földesúr ficsúrjainak. Aztán persze jött a nagy gazdasági válság., és mint a kommunizmusban is, valakitől el kell venni. Naná, attól, akinek van, és ráadasul az “más” mint mi, így könnyű a túlszaporodott népeket valakik ellen hergelni, illetve ellopni másoktól, amiért megdolgoztak. Klasszikus képlet, nem Hitler találta fel.

Persze aztán egyik verzió sem jött be (fasizmus, kommunizmus), csak éppen itt hivatalosan is kaptak országot a zsidók.  Ez lészen ma Izrael, kicsit kibővítve teszem hozzá, pár háború után.

A palesztinoknak is fel lett ajánlva, de ők visszautasították. Szóval 1948-ban ennek az új entitásnak az arabok nem örültek. Így rögtön meg is támadták az új államot, akik spontán kiverték az arabokat, innen van most a sok menekült palesztin. Természetesen ekkor már volt kb.  félmillio zsidó errefelé, mert a magyar származású Hertzlnek köszönhetően a cionizmus létrejött a 19.sz-ban (amely nem vallási mozgalom volt), kezdték felvásárolni az araboktol a területeket. Rotschild is pénzelte ezt. Az akkori lakosság 1 százaléka volt csak ortodox, ma ez már 20-30% lett. Az ország berendezkedése – zsidó állam lett.

Közlekedés

Ami azt is jelenti, hogy a busz, a vonatközlekedés szombaton leáll, és a lakosság 90 %-a (arabokkal együtt) kénytelen paralizálódni, vagy saját gépjarművet vásárolni. Persze vannak arab próbálkozások, hogy városközi minibuszokat járassanak, de az 20 % -al drágább, no meg odáig is el kell jutni. Stopp pedig nem a leg idealisabb utazási forma, mert itt is az állattal egy kategóriába esik a stoppos, ahogy az USA- ban is, sőt alig mernek rámnézni a piros lámpánal, nehogy kommunikálniuk kelljen. A sivatagi részeken egyébként jobban ment a stoppolás.

Ez egyébként jellemző a zsidó lakosságra, hogy hidegek. Figyelemre sem méltatnak, a boltban hiába akarok kérdezni, ignorálnak. A telefonbeszélgetés a másik irritáló dolog a boltokban, vagy kollégájával való dumálás is fontosabb kategóriába esik, mint a vásárló kiszolgálása. Arra pedig gyakran sértődés a válasz, ha megkérdeztem az árat, aztán úgy döntöttem, hogy nem veszem meg. (Pedig nem is kommentáltam, hogy drága.)

Drága ország.

Mert egyébkent valóban drága. Izrael valahogy elintézte, hogy minden 30-40%-al (vagy 2-szer) drágább, mint a világ többi részén lévő árak. Itt megint a valuta túlértékeltségére gyanakszom, ahogy ez Brazilia esetében is éreztem pár éve.  Valahogy a 12 tojásért 4-5 eurót, tábla csokiért 2 eurót, kiló spaghettiért 3 eurót, kiló rizsért 2 eurót, a legolcsobb buszjegyért 1-2 eurót, almáért 2 eurót, péksütikért 5-6 eurót kérnek, narancs kilója 1 euró, lakásbérlet kb. 1000 dollár egy kétszobás lakásért, stb.

Tehát megfontolandó, hogy valaki áttelepszik-e. Asszem a statisztikák alapján USA–ból nem jönnek nagyon, továbbra is Kelet- Európa a fő aliya forrás, és már 1.5-2 millióval lassan Oroszország vezet.

Vannak beetető programok (figyelem, az állam fizeti a repülőt és a teljes nyaralásodat Izraelben, ha zsidó vagy). Beszoktató programok: fél évig kapsz segélyt, ingyen nyelviskolát, majd később elhelyezkedesi segítséget, ingyenes oktatást, ha egyetemre mész. Ingyen koszt és kvártélyis van, ha letöltöd a 3 év katonai szolgálatot. A nőknek ez 2 év, igaz mostanában indult egy mozgalom, hogy megtagadják a szolgálatot, amiért automatikusan börtön jár. A büntetés 1 hónap, folyamatosan hosszabbítandó (legutóbbi esetek 24 hónapnál tartottak), meg gondolom bűntetett előélet, amit figyelembe vesznek, és ez elhelyezkedésnél is robléma. Ami itt is a connection capitalon alapszik: kiurambáttyja vagy-e?

Az oroszokat itt másodrendű polgároknak tekintik, mert ők félvállról zsidók (vagy ki tudja honnan?), vagy honnan szerezték papírjukat – korrupció, megélhetési kivándorlás, de mindez nem számít, ha mennek katonának 3 évre.),

Mindenesetre, ha az utcán nem boldogulok az angollal (gyakori eset), akkor oroszra kell váltanom. Haifában már a piacon oroszul kérdezték mit kérek! Az összes security, meg őrzök-védek állás orosz nyelvűeké. Kell is sok, mert ’sokk’- ban van az ország, holott a legutóbbi intifáda már elműlt, de még ilyen post war trauma-ban szenved a lakosság, ami a paranoia hányadosukon is észlelhető. Az ország szimbóluma nem a kék zsidócsillag kell legyen, hanem a fémdetektor kapu. J

Jaffa

Azaz Yaffo – a világ legrégibb kikötője. Az arab negyed Tel-avivban, tele élettel, szépen felújított régi várral, klasszikus épületekkel, izgalmas bolhapiaccal, hangulatos éttermekkel. Nyüzsi van, jó ételeket lehet enni, stb. nincs feszültseg a láthatáron. Kelleme hely.

Egyébként viszek utakat az országba, de az a környezeti látványosságokra fókuszál. Program itt.

Tel Aviv

Tel Aviv – ahol a legtöbb hivatalos szerv honol. (Könyököl). Ez a nemzetközileg elismert fővárosa Izraelnek, nem Jeruzsálem.(Az arab országok számára mind a mai napig nem létezik Izrael, és ha észreveszik a pecsétet az útlevélen, akkor nem lehet belépni arab területre, még Malayziába sem, pedig azok nem is arabok! Csak muszlim állam – ráadásul ők azok, akik bebörtönözték az iszlám fanatikusaikat. Béke is van mind a mai napig. Olajország, megéri neki a békességért beáldozni a hangulatkeltőket.  A harag ragályos.

 Ezert lehet külön papírra kérni (és kérem is) a pecsétet az útlevelembe, és így ez a probléma elvben megoldódik. (az én személyes problémám meg nő). Valójában nem is oldódik meg, mert az egyiptomiak, amikor onnan mentem, bizony beütötték a Taba pecsétet, és akkor elég hülyének kell lenniük a pl. szudáni követségnek, hogy ne jöjjenek rá, hogy ez az Izraellel határos átkelő.

No, sebaj, ezért találták fel, hogy két útlevele legyen az ember fiának (lehet otthon kérvényezni, igaz kétszer annyiba kerül, de van).

Tel-Aviv nem hozza a főváros hangulatát, inkább nagyranőtt Siófok benyomását kelti. Inkább egy kozmopolita hely, tele szórakozóhelyekkel, kiülős-beülős félékkel, és mindenhol szólnak a 80-as évek slágerei. Baccara, Abba, kis Beatles retro stb. Ezek a helyek nekem drágak, de a legolcsóbb ital, amit beönthet az ember a szájába egy pohár tea, ami 2 euró. Tovább nem is néztem az itallapot. Modern építészetből jeles, kellemes ívek, formák látszódnak. Még Gaudi jellegű dizájnos házak is vannak.  Hosszú tengerpartja viharos széllel, ejtőernyőző szörfösökkel felemelő látványt nyújt. Belefutok egy Jazz fesztiválba is, tiszta európai érzetem van.  

Múzeumok.

Tel Avivban van pár igényes múzeum. Elsősorban a diaszpóra múzeumot javaslom, ami informativ, régi filmeket lehet nézni, computer megmondja, hogy zsidó vagy-e, avagy nem. Zsinagóga makettek vnnak kiállítva, de valahogy a budapesti zsinagóga makettja kimaradt a bemutatásból, míg a kinai stb. mind ott volt. Diszkrimináció!

Az Art múzeum volt a legjobb, tényleg mindenki ott volt kiállítva, aki számit a modernek közül: Klimttől -Daliig. Kellemes, térben elrendezett, és teltházas látogatottságú múzeum. Igen, itt van igény a művészetre. Nagyon jó.

 A Néprajzi múzeum felejthető, sok a gyaloglas a kerti részben, mert a pavilonok messze vannak egymástól (üveg, posta, terror, Rotschild kiállítások).

Egyébként van magyar zsidó múzeum is (habár nem láttam). Találkoztam sok magyar emberrel is. Igaz sokkal több a romániai felmenőkkel bíró betelepült, az oroszokról ne is beszéljek. De pár hírességbe belefut az ember jártában- keltében itt:

Pld. Hertzlről tudjuk, milyen pályát futott be, cionista mozgalom létrehozása, aminek eredménye Izrael létrejötte.

Rudolf Kastner – a magyar Shindler, őt 1957- ben Izraelben lelőtték, mert ‘eladta a lelkét’, mivel leült Eichmannal tárgyalni, 1685 zsidó ki-portálásáról (megmentéséről), Svájcba. Fejenként ezer dollárt fizetett a németeknek (persze nem sajáat zsebből), és ezek azt emberek meg is menekültek. Lám a német korrupció is létezett. De a háborút finanszírozni kellett. Az ötvenes években-Izraelben beperelték Kastnert, nem tetszett nekik, hogy nem értesítette a zsidóságot a haláltáborokról, így nem tört ki gettófelkelés Budapesten, úgy, mint Varsóban, Igy egyengette a nácik útját. Persze nézőpont kérdése, hányan is élték túl a varsói gettófelkelést?? Ezek után ki akarna segíteni a zsidóknak, ha ez a hála?

Hannah Szenes – utcát is neveztek el róla, népszerű sztár volt, költő-író, akit Jugoszlaviába ledobtak partizánnak, 37 társával együtt, hogy felszabadítsa a magyar zsidóságot. A határig jutott el, majd fél év múlva birósági tárgyalás után kivégezték államcsíny vádjával. Ennyit a karrierjéről.

 Vendéglatóm szülei orvosok voltak a háborúban, és ott voltak Auschwitz felszabadításánál, ahol a katonákat vissza kellett tartani, hogy kaját adjanak a csont-bőr zsidóknak, mivel nem birkóztak volna meg az étellel, belehaltak volna, ha hirtelen sokat ettek volna. A  lenini fokozatosság elvét kellett betartani. Van aki még emlékszik rá??

Emellett pedig találni olyan weboldalakat, pl. ahol a nemzetközi Vöröskereszt hivatalos adatai azt bizonyítják, hogy a “holocaust” szélhámosság volt! http://hu.metapedia.org/wiki/Auschwitzi_statisztika

A legutóbb nyilvánosságra hozott, évek óta elzárt adatok mutatják, hogy a “koncentrációs táborok” összes halottainak száma mindössze 271.301 lélek volt. Német precizitás? Nem halt meg hatmillió zsidó, az egész komplett kitaláció volt?  – a kérdésem persze az, hogy mindent dokumentáltak tényleg?? Ha igen, lett-e megsemmisitve valami? Vagy voltak spontán mészárlások, munkatáborok, munkaszolgálat, éhenhalás? Hiányzott-e a maradék 5.5 millió a környező országokból?

Viszont akikkel találkoztam c.s. ismerősök, érdekes emberek, csomó nüanszba beleláthat az ember rajtuk keresztül, és velük beszélgetve rögtön kiderül, hogy Izrael nem is olyan egységes ország. Két ember, három véleményen elve, itt is érvényesüul.

Ortodox probléma megint.

 Amint írtam, de az ortodox 2o% az biztos pártegység, mert nélkülük nem lehet kormányt alakíitani. Ők a politikai mérleg nyelve. Igy csak olyan dolgok mennek át a törvényhozáson, ami nekik kedvező. (ami kicsit az iráni rendszerre hasonlit, ahol a vének tanácsának kell jóvahagyni a megalkotott törvényeket). Így nem lett alkotmánya az országnak, így nem lehet polgári esküvőt sem kötni, a buszok sem járnak szombaton, boltok is zárva tartanak, meg gondolom az autók kővel bezúzott ablaka sem büntetőjogi kategória. Ez lett, ez van most.

No meg a kólás palackokért sem vezethették be a betéti díjat, mert az ortodoxok szegények, ők a fő fogyasztói a modern gyorsételeknek, (naná, a tórában biztos rögzítve van ez, mint a koránban a tv nézés).  Lusták visszavinni a palackokat, meg ugye extra kiadás lenne, időpocsékolás – ami időt tóraforgatásra is fordíthatnak.  (613 parancs betartása, jó éberségi gyakorlat, habár amikor kérdezgettük őket, miért ezek a szimbólumok az öltözködésükon, értelmes válasz nem jött ki belőlük, akárcsak a kóser étkezést illetően sem. Maradt a papírra való hivatkozás. Szomorú.

Nos, innentől kezdve nekem már halott egy vallás, tökéletes melegágya a fanatizmusnak. Van is belőle. Meg különben is szarnak a környezetvédelemre és most ezéert megoldásként nagy fémketrecek vannak az utcákon, hogy a lelkiismeretes többségi polgárok bedobhassák műanyag és üvegflakonjaikat.

A másik feszültségforrás, hogy az ortodoxoknak nem kell katonai szolgálatot (3 év) teljesíteniük, mert ugye ők el vannak foglalva a tóra tanulmányozásával. Ja, és ezért az asszony tartja el őket! Király… Hát, elgondolkodtató, betérni… De aki gój, az az is marad, de akkor hogy lettek a néger zsidók?

  Aztán persze lehet járni fejtágítóra, tóraoktatásra, vizsgázni belőle, és pár év után befogad a közösség. Kiváncsi lennék, hogy ilyen kombinációt vittek-e el Auschwitzba?. Egy itteni magyar ismerősöm apja szintén túlélő, gyerekként egyszerűen kiléptek a menetből még Budapesten, 1944 decemberében. Bújtatták őket januárig, amikor is az oroszok megérkeztek.

Aztán 1956-ban éppen műszaki egyetemista volt, kimentek felvonulni, de a többiben már nem vett részt. Viszont a 60-as években kaphattak útlevelet, és angliai jews agency behajózta őket az ígéret földjére, ahol munka várt rájuk. Sok.

Hogyan csináljunk sivatagból paradicsomot?

… nagyon impresszív tervek és tettek születtek a zsidó állammal együtt. Az egyik a 260millió!!! fa ültetése.  Jövőbelátó gondolat, el kell ismerni. Azért akkoriban ide emigrálni egy vállalás volt, (nem vallási kérdés), ma már inkább bekerülni a relative jóletbe, főleg ha szegényebb országból jött valaki, méginkább az.

Zsidók – fele- fele arányban imigráltak Európából és az arab országokból. Ma már 70%-uk izraeli születésű. Létezik Askenázi (K.-európai), Szefard (Spanyolprszágba emigrált), akiket korábban is ismertünk. Beta izrael, azaz etiópiai zsidók már 120 ezren élnek itt, van is beilleszkedési gond velük, mert a feketéből itt sem lesz tóra tekercs rögtön.

 Na, de feketék..  de ennyien? – No  ez érdekes, hogy lesz fekete a zsidó, ha csak belterjesen kel egybe a zsidó nő? Ez csak abból az aspektusból furcsa, hogy ha betérés nincsen, nők gójjal nem vegyülnek, és a zsidó az nem fekete volt, akkor hogy is van ez?? Erre is van magyarázat, nem is egy.

Jemeni izraeliek betérítették őket, avagy Salamon leszármazottai, mert beleszeretett Sába királynőjébe, és ennek gyümölcseként lettek. Habár ha jól tudom, csak női ágon lehet valaki zsidó. No, de van a tarsolyban egy harmadik magyarázat is, hiszen az elkóborolt törzs teóriaja itt is felütötte a fejét, miszerint (magyarok figyelem!) az exodus során egy törzs lelépett Mózestől és délnek vette az irányt. Mára 120 ezren vannak, beilleszkedési nehézségekkel… 

Arabok (palesztinok) Izraelben.

Arabok viszont nem izraeli állampolgárok! 1.2 millió ember. Holnapra 2 millió. Nem is hivják őket palesztinoknak, hanem arab izraelieknek. Habár milyen vicces lenne, hogy egy mekkai zarándoklatra igyekvő muszlimot nem engednek be, mert Izraeli útlevele van. Vicces.  Még más arab országokba sem utazhat. Vicces. De azért van status quo, kapnak valami papirt, így nem buknak meg a határon.

Kiskapu megint. Egyébként az arabok nem is igen panaszkodnak, mert az életszínvonaluk és létbiztonságuk felülmúlja a legtöbb arab ország lehetőségeit, illetve belefáradtak az ugrálásba, mint a burgenlandi magyarok. J.

Terroristák is inkább a west bank-ból (Ciszjordánia) jönnek, semmint helyből.  Stoppolásnal tuti, hogy arabok vesznek csak fel, ha jár arra egy. Valahogy ők sokkal kedvesebbek, mosolygósabbak, lazábbak, mint a zsidók. Talán mert otthon érzik magukat?? Arab negyedekben élet van, mozgás, éetelek, stb., ja és olcsóbb is minden, még kapsz ráaadást, kostolót, alkudási lehetőséget, stb. 

Haifa

Haifa – a hely ahol arab, keresztény, zsidó jól megfér egymás mellett. Kikötőváros, ipar, dombok, Nemzeti park mind egy helyen található. A  bahai vallás központja is, a kertje a világ sokadik csodája, de engem annyira nem nyűgözött le, mert legtöbb zárva volt, biztonsági őrökkel, bennt nincs pad, habár tény, hogy szépen gondozottak a növények.

Acco – a helyi Szentendre. Kipuccosított arab falucska, történelemmel, világörökség része, várral, keresztesekkel, múzeumokkal, éttermekkel, hullámokkal és gyönyörű kék szinű vízzel, alul, felül. 

Az elfoglalt palesztin területekrő hamarosan írok, még egy kicsit Galileában tekergek, aztán irány a sivatag.

Ha valaki nagyon nem bíir magával és olvashatnékja van még, akkor szíves figyelmükbe ajánlom.   http://www.mindennapiafrika.info/

http://danielfromhungary.blogspot.com

  www.afrikatanulmányok.hu

http://www.ongo.hu/elmenybeszamolok/2507

izrael bevezető

Ha v-kinek filmre faj a foga – the age of stupid – mostbanjukmeg mignemkeso kornyezeti hatasainkrol. Ha valakinek valasztasi dilemmaja van, erdekes teszt utan megnezheti mely part donteseihez all kozel a velemenye. Egy teszt kitoltese utan osszehasonlithatod, melyik part gondolkodik hasonloan mint te.. http://www.magyarorszagvalaszt.hu/#

S ha valaki bekesebb vizekre evezne, annak figyelmebe ajanlom http://www.palferi.hu/hanganyagok

Ha valaki nekem akar kuldeni erdekes olvasnivalot, tegye.

Kellemes szanko-csomagolast, valasztasi elokeszuleteket, es tavaszt

Most itt 22 fok van Gabor

Appendix –  ha nem vagy faradt a tematol: west bank – Jordaniaval hataros izrael altal bekebelezett palesztin teruletek. Errol lesz szo.

Palestinok a kananitaktol szarmaznak, akiket a zsidok kipateroltak amikor a szent foldre erkeztek. Mas pol. nezetek szerint a filiszteusoktol szarmaznak, David kiraly  ellensegeitol, 4 millios lakossagnak 17% zsido vallasu allitolag a west bank-on.

290 ezer izreli telepes el ezeken a teruleteken, ami majd gondot okozhat. Hogy milyen statusszal vannak ott az kerdes, mert a 19-20.sz elejen az orszag földterületeinek nagy reszet a zsidok (cionistak szervezeseben) kezdtek felvasarolni az araboktol, igy elvileg jogos foldtulajdonra tettek szert.  Sarga rendszamtabla az izraeli regisztralt autoknak, azok atmehetnek a hataron. A palesztin kocsik nem. 2.9 milliardot kaptak mar az us-aid tol, hogy a tobbi szervezetrol ne is beszeljunk, ez kb ezer dollar per fo.

A palesztinok a lakossag 55% t iranyitjak (ertsd a varosokat, kvazi autonomia) ide izreli allampolgar nem is teheti be a labat…, mig az izraeliek a terulet 59% t tartjak teljes ellenorzes alatt (magyarul – innen ti ne lovoldozzetek raketakat!). A  terulet 24% vegyes, izreli control, palesztin koziga  gatas. http://en.wikipedia.org/wiki/West_Bank

A pol helyzet bonyolult, de nem lehetetlen. Csak akarat kellene mindket reszrol. Izrael koltsegvetesenek 30 % a hadi kiadas (168 ezer sorallomanyu). Ha beke megkottetne Sziriaval, akkor tobb forras junta a belso izraeli ellenerzesek csillapitasara, fejlesztesre, arab reszek  pacifikalasara. Ezzel a bekevel sziria megkapna a Golan fennsikot, igy megszunne az Irani fegyverutranpotlas (elvileg) a del libanoni hezbollahnak, akik raketakkal tamadgatjak Izraelt.

Viszont a helyzet az, hogy a palesztinoknak mindig lesz emberi es ideologiai utanpotlasuk, mert libanon nem akarja asszimilalni a palesztinokat mint azt jordania tette. (igaz államcsínyt akartak végrehajtani ott a palesztínok, azota szorosabban fogják őket)

Mind a mai napig menekult taborokban elnek, nem kapnak jogi statuszt 1948 ota (europa figyelj!!), fentartva a ‘foldonfuto’ statuszt, azaz rekonkviszta haborura foghatok barmikor!

(1948ban az egymilliobol  150ezer arab/palesztin maradt  izraelben, joreszuk jordaniaba menekult).  1982ben, Libanon polgarhaboruja kapcsan, Libanon deli reszet foglalta el izrael, hogy a gerillatamadasoknak elejet vegyek, melyet feltetelezhetoen Iran penzzel (az iszlam forradalom eszmejet gorgetve), Sziria pedig  kozremukodve segiti, hiszen utobbinak a Golan fennsikkal kapcsolatban vannak feszultsegei / követelései izraellel, mert amikor 1967ben izrael megelozo jelleggel (6 napos haboru)  elfoglalta a golant, west bank ot es Sinai felszigetet, ezeket a teruleteket targyalás zalogaul megtartotta maganak.

Persze erre valaszul 1973-ban Egyiptom és Sziria (az izraeli nemzeti unnepen Yomm Kippur) megtamadta az orszagot. Egyiptommal vegul 1979 ben megkotottek a bekeszerzodest (Sinai felsziget vissza), Jordaniaval 1994 ben (west bank reszben fuggetlen lett), – melyben elismertek izrael allam letet!)

Így elvileg haború ezen a kornyeken nem lesz, bekes fejlodes kezdetet vehette. Jordania felviragzott, egyiptom elvezi a zavartalan turizmust. Sziriaval meg all az alkukotes, mert valahogy a belso problemaval kuzkodo szirianak is job kifele mutogatni es egy kozos problemara egyesiteni az embereket, meg zavarosban mindig tobb a hal (s penz) van, no  meg izraeli reszrol a viz is kincs errefele, s a gallileai to latja el a kornyek mezogazdasagat vizzel.

Ez hamarosan izrael reszerol  nem lesz strategiai fontossagu, mert tengeri vizleparlokat epitenek, igy esetleg a beke ott is letrejon.. A palesztinokkal is majdnem letrejott 1995 ben a megallapodas, de egy ortodox zsido Yitzhak Rabin merenylesevel felboritotta a koreografiat.

A forro pontnak szamito Gaza övezetet Egyiptom is igyekeznek elszigetelni, mert az egyiptomi  vezetes mara belatta, hogy az iszlam szelsosegesek az o hatalmukat is veszelyeztetik. Szegenyseg honol Gaza ban, s a kulfoldi segelyek a hamaszhoz mennek, amit ok ‘urambattya- kia-jomuszlim-szelsoseges elven osztja el.’

Izrael 2001 ben kivonult Gazabol, s falat epitett, igy csak házilag barkácsolt raketak látogatják onnan, meg bombaval  megrakott hordokat usztatnak izrael fele. 2000 ben  Camp david ben izrael felajanlotta a palesztinoknak a fuggetlen allam letrehozasat, de azt Arafat elutasitotta.

Ezutan 2001 ben a west bank kore is falat epitettek, kvazi kijelolve onkenyesen a leendo hatarokat, ami megint feszultsegeket hordoz. De mi nem? Hogy a problemat tovabb fonjam, a palesztinok sem egysegesek, Gazaban az extremista Hamasz az ur (valasztasokkal! – igaz, mara mar az embereknek eleguk van beloluk, de pont ezert nem is lesznek ott ujabb  valasztasok), mig a west bank on a fatah – a mersekeltebb iszlam palesztin part a vezeto. Itt nem is kerdes a megallapodas  egy fuggetlen palesztin allamrol, csak a baj az, hogy ok Gaza-val ugyan nem egysegesek a nezeteik, de szolidarisak veluk (palesztin testverek)

Szoval itt all a helyzet. Áll.

Aztan  olvashatod folytatásként  itt a palesztin velemenyt is…

http://picasaweb.google.com/elquebraley/SoomaalilandSomalilandSomalil

Ha valakinek filmre fáj a foga – the age of stupid – most bánjuk meg, míg nem késő környezeti hatásainkról. Ha valakinek választási dilemmája van, érdekes teszt után megnézheti melyik párt döntéseihez áll közel a véleménye. Egy teszt kitöltése után összehasonlíthatod, melyik páart gondolkodik hasonlóan, mint te.. http://www.magyarorszagvalaszt.hu/#

S ha valaki békésebb vizekre evezne, annak figyelmébe ajánlom http://www.palferi.hu/hanganyagok

 Ha valaki nekem akar küldeni érdekes olvasnivalót, tegye.

Most itt 22 fok van Gabor

Appendix – ha nem vagy fáradt a témától: West bank – Jordániával határos Izrael által bekebelezett palesztin terület. Erről lesz szó.

Palesztinok a kananitáktól származnak, akiket a zsidók kipateroltak, amikor a Szent földre érkeztek. Más politikai nézetek szerint a filiszteusoktól származnak, Dávid király ellenségeitől. A 4 milliós lakosságnak állítólag 17%-a zsidó vallású a west bankon. 

290 ezer izreli telepes él ezeken a területeken, ami majd gondot okozhat. Hogy milyen státusszal vannak ott az kérdés, mert a 19-20.sz elején az ország földterületeinek nagy részét a zsidók (cionisták szervezésében) kezdték felvásárolni az araboktól, így elvileg jogos földtulajdonra tettek szert.  Sárga rendszámtáblája van az izraeben regisztrált autóknak, azok átmehetnek a határon. A palesztin kocsik nem. Az US-aid- től már 2,9 milliárdot kaptak segélyként, hogy a többi szervezetről ne is beszéljünk, ez kb. ezer dollár per fő.

A palesztinok a lakosság 55%-át irányítják (értsd a városokat, kvázi autonómia) ide izreli állampolgár nem is teheti be a lábát, amig az izraeliek a terület 59%-á t tartják teljes ellenőrzés alatt (magyarul – innen ti ne lövöldözzetek rakétákat!). A  terület 24%-a  vegyes, izreli kontrol alatt, palesztin közigazgatás. http://en.wikipedia.org/wiki/West_Bank

A politikai helyzet bonyolult, de nem lehetetlen. Csak akarat kellene mindkét részről a rendezésre. Izrael költségvetésének 30 %- a hadi kiadás (168 ezer sorállományú katonával). Ha a béke megköttetne Szíriával, akkor több forrás jutna a belső izraeli ellenérzések csillapítására, fejlesztésre, arab részek pacifikálására. Ezzel a békével Szíria megkapná a Golán fennsíkot, így megszünne az Iráni fegyverutánpótlás (elvileg) a dél- libanoni hezbollahnak, akik rakétákkal támadgatják Izraelt.

Viszont a helyzet az, hogy a palesztinoknak mindig lesz emberi és ideológiai utánpótlásuk, mert Libanon nem akarja asszimilálni a palesztinokat, mint azt Jordánia tette. (igaz államcsínyt akartak végrehajtani ott a palesztínok, azóta szorosabban fogják őket.)

Mind a mai napig menekült táborokban élnek, nem kapnak jogi státuszt 1948 óta (Európa figyelj!!), fenntartva a ‘földönfutó’ státuszt, azaz rekonkviszta háborúra foghatok bármikor mindent!

 (1948-ban az egymillióból 150 ezer arab/palesztin maradt Izraelben, jórészük Jordániába menekült).  1982-ben Libanon polgárháborúja kapcsán, Libanon déli részét foglalta el Izrael, hogy a gerillatámadásoknak elejét vegyék, amelyet feltételezhetően Irán pénzzel (az iszlám forradalom eszméjét görgetve). Sziria pedig közreműködve segíti, hiszen utóbbinak vannak a Golán fennsíkkal kapcsolatban feszültségei / követelései izraellel szemben, mert amikor 1967-ben Izrael megelőző jelleggel (6 napos háború) elfoglalta a Golán fennsíkot, west bank-ot és a Sinai félszigetet. Ezeket a területeket tárgyalás zálogául megtartotta magának.

Persze erre válaszul 1973-ban Egyiptom és Sziria (az izraeli nemzeti ünnepen Yomm Kippur) megtámadta az országot. Egyiptommal végül 1979- ben megkötötték a békeszerződést (Sinai félsziget vissza). Jordániával 1994- ben (West bank részben független lett), – amelyben elismerték Izrael állam létét!)

Így elvileg háború ezen a környéken nem lesz, így a békés fejlődés kezdetét vehette. Jordánia felvirágzott, Egyiptom élvezi a zavartalan turizmust. Sziriával még áll az alkúkötés, mert valahogy a belső problémával küzködö Sziriának is jobb kifelé mutogatni és egy közös problémára egyesíteni az embereket, mert zavarosban mindig több hal van (és pénz), no meg izraeli részről a víz is kincs errefelé, és a gallileai tó látja el a környék mezőgazdaságát vízzel.

Ez hamarosan Izrael részéről nem lesz stratégiai fontosságú, mert tengervíz lepárlókat építenek, igy esetleg a béke ott is létrejön. A palesztinokkal is majdnem létrejött 1995- ben a békemegállapodás, de egy ortodox zsidó Yitzhak Rabin merénylésével felborította a koreográfiát.

A forró pontnak számíto Gáza övezetet Egyiptom is igyekszik elszigetelni, mert az egyiptomi vezetés mára már belátta, hogy az iszlám szélsőségesek az ő hatalmukat is veszélyeztetik. Szegénység honol Gázában, és a külföldi segélyek a hamazhoz mennek, amit ők ‘urambáttya- ki a-jó muszlim-szélsőséges elven osztja el.’

Izrael 2001- ben kivonult Gázából, és falat épített, így csak házilag barkácsolt rakéták látogatják onnan, meg bombával megrakott hordókat usztatnak Izrael felé. 2000 –ben Camp David- ben Izrael felajánlotta a palesztínoknak a független állam létrehozását, de azt Arafat elutasította.

Ezután 2001- ben a West bank köre is falat építettek, kvázi kijelölve önkényesen a leendő határokat, ami megint feszültségeket hordoz. De mi nem? Hogy a problémát tovább fonjam, a palesztínok sem egységesek, Gázában az extrémista Hamasz az úr (választásokkal! – igaz, mára már az embereknek elegük van belőlük, de pont ezért nem is lesznek ott újabb választások), míg a West bank-on a fatah – a mérsékeltebb iszlám palesztin párt a vezető. Itt nem is kérdés a megállapodás egy független palesztin államról, csak az a baj, hogy Gázával nem egységesek a nézeteik, de szolidárisak velük (palesztin testvérek).

Szóval itt áll a helyzet. Áll. 

Aztán itt olvashatod a palesztin véleményt is

About the author

Világlátott, világjárt, jártas a világban, mert világot járt.
Alternatív világjárás, alternatív világlátás.
155 ország, sok élmény, rengeteg tanulság, és végeláthatatlan történetek. Itt a blogomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


*