
Azért jó fesztivált szervezni, mert újabb és újabb kihívásokkal szembesülök.
Gyakran keresnek meg TV-k, rádiók, s nekik kell valami rövid erős történetet elmesélni.
Most például Sebestyén Balázsék műsorába kellene ütős történeteket mondani.. a fesztivál előadóinak kiadtam, kinek mi az ütős története… s erre inspirálódtam, s jöttek fel emlékek..
lehet fogok ebből egy sorozatot csinálni.. Hát akkor álljon itt pár sztorim, nektek melyik tetszik legjobban?
Bicó kalandok Hollandiában
1991 nyarán egy péntek délután Amszterdamból egy foglalt házból lebicikliztem 42 km-t haverommal a tengerhez Útközben felvettünk 2 cseh lány stoppost is a csomagtartóra a kaland kedvéért.

Hajnali kettőkor a tenger csak nem jött, hát az út mentén a kerítésen láttunk egy lyukat. Bementünk, letettük a sátrat a füves területen, 4-en szendvicsben aludtunk. Reggel hatalmas bömbölő autózajra ébredtünk, félkómában kinéztem és több ezer ember van körülöttünk. Kiderült, hogy egy forma 1-es futam nézőterére tévedtünk éjjel, ma meg már megy a futam
Emberrablás – Nicaraguában
Nikaraguában voltam, Granada főterén odajött egy pasi, hogy éppen most nyitottak egy új szállót, s kell a referencia, ott aludhatok 1 éjszaka nagyon olcsón, megmutatja. Itt van a közelben de autóval is mehetünk.
Beültem, egy haverja is beült, meg felvettek még 1 embert, s már beszorítva voltam az ülésen. Bankkártyám felől érdeklődtek, hogy fizethetek azzal is, de itt vált gyanussá a történet, meg hogy nem álltak meg, hanem már száguldottunk ki a városból. Erre mondtam, hogy kártyám nincs, pénzemet és zsákomat a nemzeti

parknál hagytam megőrzésre, a kamerámat elvették, de túl vacaknak értékelték, így útközben kidobtak a kocsiból.
Columbia – útonállók
Az ecuadori határtól Bogotáig akartam elstoppolni, mire végre átvergődtem a határon sok órát vesztve a korrupt határőrök miatt. Már késő volt, de ki kellett sétálnom a városból. Mindenki figyelmeztetett milyen veszélyes arra, ne menjek, de persze kertjükbe sem tehettem le a sátrat.
Másnap nagy nehezen egy kamionos felvett, de ő is mondta, hogy itt rablóbandák vannak a következő 400 km-en.. és tényleg 70 km-el odébb volt egy kocsi, mellete 4 lelőtt ember… kérdeztem, hogy ha őt akarják megállítani , akkor mit csinál? Padlógázzal tovább megyek, mondta.. erre megnyugodtam..

Pálfordulat…
Stoppolok Olaszországban. Gyakran vesz fel más beállítottságú férfi, s amikor a szexualitás témáját feszegeti, akkor emondom, hogy nem zavar ha ő homoszexuális, addig a pontig amíg tőlem nem akar semmit. Ha neki ez nem tetszik és többet akar tőlem,, akkor inkább kiszállok. Erre megállt, kiszálltam, rögtön stoppolok is tovább, fékez is egy autó.
Beülök, még fel sem ocsudtam az előző történetből, hát ebben a kocsiban is egy fura maskarában ült a hátsó ülésen egy szakállas férfi. Nemááááár… kérdezem a söfört, hogy ki az az ember a hátsó ülésen? Ő, a Dél Olaszország ortodox pátriarka…. UHHH… utána nagyon jókat beszélgetünk vallásról, a katolikusokról is no meg persze a pápáról akit személyesen is ismert.
További történetek sztorik itt.