Vörös Imre jelenben megjelent bővebb interjúját kivonatoltam. Aki jogtudós, egyetemi tanár, akadémikus, az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TAGJA volt 1990-1999 között.
Mi a különbség és miért van szükség párhuzamosan 2 vészhelyzetre hatalomgyakorlás szempontjából?
A különleges jogrend egyik rétege a veszélyhelyzet, a másik az egészségügyi válsághelyzet.
Azon az ülésnapon, amikor megszüntették a veszélyhelyzetet, bevezették az egészségügyi válsághelyzetet, egy több mint négyszáz paragrafusból álló, úgymond átmeneti szabályokat tartalmazó törvényben elrejtve.
Az egészségügyi törvény módosításával hozták létre ezt a jogintézményt, és úgy alkották meg, hogy ne legyen szükség a rendeleti kormányzáshoz külön felhatalmazási törvényre. Így a kormány felhatalmazási törvény nélkül is megtarthatta a veszélyhelyzeti rendeletalkotási jogköreit. Az egészségügyi válsághelyzet hat hónapra szól, és a kormány bármennyiszer meghosszabbíthatja újabb hat hónappal.
A kormány feltűnés nélkül akarta megőrizni a rendeleti kormányzáshoz szükséges jogköröket. A törvények, rendeletek tartalma homályos, nehezen értelmezhető. De ami kell nekik, az benne van.
A koronavírus Orbán Reichstagja.
A szándék a maradék nyilvánosság kiszorítása. Az a cél, hogy mindannyian veszítsük el a fonalat. Gulyás Gergely egyik nap bejelent valamit, ezt amúgy se lehet érteni, másnap létrehoznak egy különleges gazdasági övezetet, ezen mindenki megdöbben, hogy mégis mi ez, mire felmutatják a jogszabályt, amely ezt valóban tartalmazza. Csak addig senki nem fedezte fel a paragrafusok özönében.
Világossá vált, hogy ez átgondolt rendszer, amelynek az elemei összefüggenek. E konstrukciónak az a lényege, hogy kizárólagos legyen a közhatalom birtoklása.
Hogyan lehetetlenítik el az ellenállást?
Egy ilyen tartalmú beadványt nyújtott be az Alkotmánybíróságra az én munkámat is felhasználva két magánszemély. Mivel azonban a 2010 utáni szabályozás szerint az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány feltétele az érintettség igazolása, erre hivatkozva visszautasították az érdemi állásfoglalást.
Alkotmánybíróság nem hajlandó alkalmazni az alaptörvény egyik kardinális paragrafusát, amely a hatalmi ágak elválasztására és a kizárólag hatalomgyakorlás tilalmára, tehát a demokrácia alapkérdéseire vonatkozik. Vagyis az Alkotmánybíróság nem látja el alkotmányos funkcióját. Nem én vádolom ezzel az Alkotmánybíróságot, ők adtak róla papírt.
Erre hivatkozva az országgyűlés visszavonhatná az önkényuralom kiépítéséhez hozzájáruló törvényeket, hivatkozva arra, hogy az önkényuralom alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság pedig nem nyújtotta az ilyen esetekben szükséges védelmet az alkotmányos rend számára.
Államcsíny van folyamatban, amelyet a választási törvény (2012) megalkotásával lezártnak tekintettem, vagyis addigra kiépült az önkényuralom.
Ennek a finomítása, alakítgatása zajlott 2020-ig, amikor rájöttek, hogy a rendeleti kormányzással a maradék parlamenti kötöttségektől is meg lehet szabadulni.
Mit érnek a választások?
Kormányváltás esetén a háromfős Költségvetési Tanács, benne Matolcsy György még azt is megakadályozhatja, hogy az új kormány benyújtsa a költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlésnek, amelyet költségvetés híján a köztársasági elnök feloszlathat. Addig írhatja ki az államfő az új választásokat, amíg „megfelelő” eredmény nem születik. És ez csak egy példa.
A társadalmat a közjogi rendszer alkotmányellenes átalakításán keresztül jogi aknamezőre terelték, a gyújtózsinór pedig a miniszterelnök kezében van. Másképp fogalmazva, ha betartjuk az önkényuralom törvényeit, akkor ott maradunk, ahol most vagyunk.
Ha az egészségügyi válsághelyzetet 2021. júniusában és decemberében is meghosszabbítják, akkor az 2022. júniusáig hatályban lesz. Ebbe az időszakba bizonyosan beleesik a választás és az új parlament megalakulása, amit az államfő a rendelkezésére álló maximális ideig kitolhat, akár azért, hogy addig is a kormány osztogatásokkal visszafordíthatatlan helyzeteket teremtsen.
A hibrid rezsimnek, amely autokrácia demokratikus díszletekkel.
De még kell a választási színjáték.
De persze erre is van megoldás.
Mindenképpen olvassátok el a teljes cikket, érdekes.
https://jelen.media/interju/mesterterv-es-slamperaj-a-kulonleges-jogrend-vilaga-1408
