2000. augusztus Rainbow fesztiválra indultam el a Kárpátok lejtőire.
Egyébként otthonról vonattal indultunk el, a Bp-Szolnok személyvonaton szembesülhettem az igazi magyar valósággal: cigarettafüst, szótlan munkások csöndjét megtöri egy-két téglafal rakáskor tapasztalt kőművestörténet. A leszálló anyázó vitatkozó emberek és a nyomott légkör. Brrr…
Szolnokon beértek Anna-ék, mert ők lekésték ezt a történelmi személyt. A vonat persze órával később indult, és addig felfedeztem a környéket. Az állomás környékén a legnagyobb az 1 km2-re eső játékautomaták aránya, míg a város ezen része teljesen kihalt. Nagy kongó aluljáró, a váróban egy csávó embertelen hangon beszél nagyon szép, roma barátnőjével. Ez is a magyar valóság része. A vasutas műv.ház programjában jul. 7-én szerepel az „apák napja”, illetve mellette kitéve „kenyér és pékáru discont”!!
Ennyi sok elég is volt Mo-ból irány Románia.
A határnál értetlenkedett az ellenőr, de végül megadta magát, alvás Brossó-ig. összfutottunk egy Román-lengyel párral, ahol áttaxiztattak minket a másik PU-ig, ahonnét BAKÓ-ba ment egy vonat. Hely nincs, de kint elücsörgök. Bakon elcsodálkoztam, hogy egy élő, színes, vidám nyugodt hely lett. Beültünk egy kocsmába enni, inni volt aki keresztrelytvényt fejtett! szabadban, volt aki új tranzistoros rádióját mustrálgatta egy feles mellett Idill És a pu-on pedig csángók irányítottak el minket kedvesen. A Rainbow-ról már tudtak TV-ből, újságból – még csak szokták Európát. De tényleg ennyi külföldi tán még ezer év alatt sem fordult meg itt a török hordákat leszámítva. Mivel busz nemigen, így a stopp maradt eljutni Lespezig.
A templomnál találkoztunk, dinnyeevés. A pap is odajött (nem magyar) és másokkal üzent, hogy 6-kor menjünk el, mert mise lesz!! Erről a papról tudni lehet, hogy meghiusított egy magyar iskolát, mert akkor nem értenék a gyerekek a misét Az nem jutott lelkébe, hogy esetleg ő tanuljon meg magyarul, hiszen neki kellene szolgálni a bárányért. Elődje 49-ben börtönbe került, majd 10 év után kihalt. Ez a szomorú történelem. Persze valahogy ezt mindig a magyarokra osztják ki. Sétáltam és beszélgettem helyiekkel, de többnyire az van, hogy ha beszélnek is magyarul, akkor olvasnak már magyarul. Sőt néha már egymás között is az Olah a nyelv, mert az már jobban megy nekik. Kár, pedig olyan szép szófordulatokat használnak. És a legjobb, hogy legnagyobb szegénységükben is vidáman (és beletörődve) beszélnek sorsukról, és helyzetükről. És humoruk megmaradt, és a főuti Gyuri bácsi büszkeséget sem kell félteni, aki elküldte a rendőröket, akiket a szomszéd küldött oda, mert magyarok háltak náluk. – Loptak-é öltek-é? kérdezte a zsandárt. Majd eltessékelte őket. Szintúgy amikor dózerokat javított egy repülőtéren, és bilincsben engedték csak be, oda többet nem ment dolgozni Van tartásuk. Aztán vonattal ROZNOV-ig ahonnan gyalogoltam. Igaz ajánlottak erre a 20km-re kocsit 100Mért (egy v-ki beszélt angolul, fagyiztam, bevásároltam, majd miután 2h várakozás után kiderült, hogy a kocsi nem is TAZLAU-ba megy, tovább gyalogoltam, majd mit ad isten? Egy Rainbow lakókocsi vesz fel 12nel! A base camp-ig! Onnan gyalog 30p. A food circle-t kihagytam, és korán álomba → ipihenés szükséges.
aug 12. TAZLAU
Reggel (aug 12) könyvtárban ücsörgök, egy Fr. lány beszédbe elegy velem. Én pedig okosodom rainbow-t illetően (van pár könyv, meg folyóiratok). Egyébként jórészt könyvek vannak.
Este csapódom a magyar lakótelephez is köztük volt Paula kis szintén járt Indus földön. Összefutottunk egy szlovákiai magyar sráccal, a változatosság kedvéért ő is filozófiát tanul. Szóval jó kis társaságban vagyok.
Alice másnap reggel odaült hozzánk a reggelinél, aztán elhívtam a patakhoz fürdeni.
A többit fedje homály….
De hova is érkeztem? Kis Rainbowlógia
The people of the RAINBOW – a nomadic utopia c. könyvből.
The rainbow family is committed to principles of nonviolence and non hierarchical egalitarianism. They have been holding Gatherings in remote forests since 1972 to pray for world peace and to demonstrate the viability of a cooperative utopian community living in harmony with the Earth. Society without money
Roots – One was made up of 1960-s peace activists, the other consisted at Vietnam war veterans (who were sick of violence). With hippies and construction workers squared off in the 1960s, together they started to building a new society.
The rainbow family also united diverse peace, pacifist “alternativ-lifestyle” [groups]
A diverse and decentralized social fabric began to weave itself from the treads of hippie culture, back-to-the-landers, american Indian spiritual teachings, pacifist-anarchist traditions, eastern mysticism, and the legacy of the depression-era hobo street wisdom.
“The way we make decisions is more important than the decisions we make.” – The rainbow family’s governing body is a Council. The membership is open to all interested persons.
They don’t vote, to vote is like admitting failure because consensus is not happening.
És mi vagyon a különbség az Amerikai és az Europai rainbow között. Ott 25-30e ember megy el, a vallások jobban leválasztva a fővonalról, illetve több vallási csoport van jelen. A welcome corp mellet üzemel ott egy „A” camp az alkoholisták számára!! Szép.. Ja, és ott jobban szervezett.
Ezeket egy kaliforniai vegán fiú elmeséléséből tudom, aki egyébként ügyvéd, és teljesen átszínezte elképzeléseimet az Amerikai emberi jogokról és demokráciáról, ami eddig csupa pozitívat jelentett, hiszen mindig reklamálnak külföldön a jogtiprások miatt – és gondoltam én, ezt csak olyan teheti aki a saját portája előtt már tiszta. Ehhelyett olyanoknak adnak halálos ítéletet, akik Pl. „csak” együtt követtek el rablást, de a másik lőtt. Vagy a rendőr lőtte le a polgárt, de ő követtel el a rablást STB. És még a börtön körülményeket is kritizálta, hogy 13m2 cellábban tölti ideje nagy részét, séta sem különb STB. Szóval mi is az igazság? Az igazság és béke bajnokai (USA) csak más szemében a szálkát igyekeznek piszkálni?
