Menetrendmódosítás, járattörlés
Korábban posztoltam pár utazási szabályt fapadosokhoz itt.
Most a késés eseteit nézzük.
A légitársaságok folyamatosan finomhangolják az útvonal hálózatukat, gyakran módosítanak meghirdetett járatok menetrendjén is. Ilyenkor az utas átfoglalhat másik járatra általában néhány héttel a járat előtti és utáni időpontra, hasonló útvonalra is – például Debrecen-London járatról Budapest-Londonra. Másik lehetőség, hogy ha az utas eláll az utazástól, teljes jegyár-visszatérítést kap. Ha teljesen törlik a járatot és erről legalább 14 nappal az indulás előtt értesítenek, akkor e menetrendváltozás esetén járó opciókból lehet választani. Ha 14 napon belül szólnak a törlésről, akkor ezen felül jár a pénzbeli kártalanítás is, lásd alább.
Géplekésés
Szinte mindig az utas hibája, ha későn érkezik a beszállítókapuhoz. Ha nem (például egy órás a sor a csekkinpultnál, vagy a biztonsági ellenőrzésnél, vagy félrevágják a csomagunkat és egy óra, mire megvizsgálják), akkor sem lehet tenni semmit pereskedés nélkül. Ha lekéssük a gépet és továbbra is utazni akarunk, főszabályként új jegyet kell venni a következő járatra. De szinte minden légitársaságnál van mentőjegy szolgáltatás: fix áron feltesznek a következő gépre. Ennek feltétele, hogy a reptéren legyünk és legkésőbb a gépünk menetrend szerinti indulása után 30-60 percen belül jelentsük be, hogy így jártunk. A mentőjegyek ára 80-100 euró körül van, ez általában alacsonyabb, mintha új jegyet vennénk, de nem mindig. Érdemes gyorsan megnézni, melyikkel járunk jobban.
Késés, járattörlés, megtagadott beszállás
Szigorú, de következetlen és igazságtalan uniós utasjogi szabályozás van érvényben, részletesen például itt böngészhető.
Az igazságtalanságra egy példa: 3 óra 1 perces késésnél jó sok pénz ütheti az utas markát, ha meg ott hagyják a világ végén egy reptéren és nem segítenek a hazajutásban, nem jár egy fillér se. Segítő szolgáltatások elvileg járnak, de ha a légitársaság magasról tesz a kötelezettségére, annak pereskedés nélkül nincs semmi következménye.
Íme a legfontosabb szabályok és működésük a gyakorlatban
- Két óránál hosszabb késés esetén ellátást kell biztosítania a légitársaságnak a reptéren. Ezt általában úgy oldják meg, hogy bizonyos reptéri üzletekben beváltható vócsert osztanak, sokszor egy szendvics és egy üdítő sem jön ki belőle. Kötelesek két ingyen telefonhívást is biztosítani, illetve – 2020-ben elég röhejes módon – faxküldés is szerepel a szabályozásban.
- Járattörlés esetén a légitársaság köteles elszállítani a lehető leghamarabb az utast a célállomásra. A gyakorlatban a fapadosok csak a következő saját járataikra biztosítanak átfoglalási lehetőséget. Mivel ezen bizonyára kevés üres hely van csak, az utas jól teszi, ha minden csatornán első próbál lenni az átfoglalásnál: hívja az ügyfélszolgálatot, nézi, mikor nyílik ki az online átfoglalás és a reptéri ügyintézéshez is elsőként célszerű érkezni.
- Az új járat indulásáig a légitársaságnak biztosítania kell az utasok szállását és ellátását. Ha a légitársaság biztosít szállást, de az utas nem vár, intéz magának, azt nem fogják neki kifizetni. Csak akkor keressünk magunknak, ha a légitársaság képviselőjétől papírt kapunk arról, hogy ők nem segítenek, hanem utólag térítik a költségeket.
- Ha kiderül, hogy a légitársaság nem tud hazaszállítani, vagy csak sok nap után, szintén érdemes papírt kérni arról, hogy engedik a hazaút saját szervezését és ki is fizetik. Ennek hiányában úgy veszik, hogy lemondtunk az útról és simán csak visszaadják a repjegy árát – aminél a gyors hazaútszervezés nagyságrendekkel többe kerülhet. Jó, ha mindig van B tervünk, tehát tudjuk, hogy fennakadás esetén milyen alternatív úton juthatunk el a célállomásunkra.
- Pénzbeli kártalanítás a 3 órán túli késés és törlés esetén jár, de csak akkor, ha a légitársaság hibája az üzemzavar. Az időjárási ok, reptérzár, repülési tilalom és a terrorcselekmény egyértelműen vis maiornak számít, ezek esetén nem kell fizetnie a légitársaságnak. Általában a sztrájk is vis maior, ami például a légiirányítók munkabeszüntetése esetén nem is kérdés. De ha a mi légitársaságunk alkalmazottjai sztrájkolnak? Ezzel kapcsolatban jelenleg is vannak folyamatban perek. A műszaki hibát egyre kevésbé tudják vis maiorként eladni a légitársaságok.
A kártalanítás összege
- 1500 kilométerig 250 euró
- 1500 és 3500 kilométer között 400 euró
- 3500 kilométer felett 600 euró (csak ha az egyik végpont az unión kívül van, EU-n belül 400 euró a max)
A légitársaságok jellemzően megpróbálják elsunnyogni a kártalanítások fizetését. Az utas többszöri kemény fellépése, jogászok segítségének igénybe vétele növeli az esélyeket. Külön iparág épült ezeknek a jogos utasköveteléseknek a behajtására, a sikerdíjért dolgozó profi jogász cégeknek hamarabb fizetnek, mint a mezei utasnak. A jogászok ugyanis pontosan tudják, hogy melyik ügyeket érdemes akár bíróságig vinni, ezt pedig már a légitársaság sem akarja.
A túlfoglalás miatti megtagadott beszállás nagyon ritka a fapadosoknál, ha mégis olyan helyzet áll elő, hogy több az utas a beszállásnál, mint a hely a gépen, akkor először önkénteseket keresnek, akik lemondanak az utazásról. Ezért plusz pénzt, vagy repjegyet kínálnak. Ettől függetlenül jár és nem is szokták vitatni a pénzbeli kártalanítást, ennek összege ugyanakkora, mint törlésnél.
forrás: okosutas
