Tivanaku – Lago Titicaca
Tivanaku
Tivanaku (Tiahuanaco) Bolívia leghíresebb régészeti lelőhelye, a Titicaca tó közelében. Másfél órányira található La Paz-tól.
Egy preinka kultúra vallási és kultikus központjában találtam magam, a Titicaca-tavat körülvevő fennsíkon, 3900 méter magasságban.
Ez a civilizáció kb. 600 körül alakult ki és az 1200-as évekig virágzott. Kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá.
Itt található a legnagyobb megalit építészeti remekműve az inkák előtti időszakból Dél-Amerikában. Különleges kidolgozottságú diorit, bazalt, andezit és mészkő építményei – templomai, terei – a megalitikus építészet remekei.
A 2,5 km2-es városban 20 ezer ember élt, de kevés épület maradt fent, mert a legtöbb szobrot és követ a spanyol hódítók felhasználták saját épületeikhez.
A múzeumban és a romoknál végig kísérhetjük az inkák előtti virágzó kultúra központjának az életét. Volt egy kis afférom a biztonsági őrrel, mert átléptem egy betonfalat és ezzel „megkárosítottam” a műemléket. Nyilván egy kis extra bevételt szeretett volna.
A 175 ezer kg-os bazaltköveket, minimum 40 km-ről szállították oda. Amikor a spanyolok kérdezték az ajmaráktól, hogyan építették fel ezt a város itt a sivatagban, azt válaszolták, hogy Isten segítségével. Természetesen fontos szerepe volt a nap kultusznak, amely Stonehengehez hasonlóan az építés tervezésben nyilvánult meg.
Sorata
Ma van La Paz és egyben a függetlenségi felkelés napjának ünnepe is, mert a 19. sz-ban ezt a város ünnepet használták ki a helyiek a spanyolok elleni felkeléshez. Ma ezt ünneplik az egyenruhában kirendelt kisiskolások az egész országban. Fúvószenekarral vonulnak fel.
Az utolsó két órát földúton tesszük meg és nyeljük a port. Egy órai buszozás után leáll az autósor egy kerékpáros verseny miatt. Addig látványnak ott van mellettünk Illampu 6400 m-es hegy hó és gleccser fedte hegycsúcsa, a túloldalon pedig szédítő mélységben Sorata, a maga 2700 méterével.
A Titicaca tóhoz jutni sem volt könnyű, az aktuális tünetések útlezárások formájában jelentkeznek. Ott simán átsétálok, és folytatom az utam.
8300 km2-es területével a Titicaca-tó Dél-Amerika legnagyobb sósvízü tava, illetve 3800 méteren fekszik, így a legmagasabb hajózott tava is egyben.
A tó átlagos mélysége 107 m, a Balatonnál tizenháromszor nagyobb.
A Titicaca-tó Dél-Amerika egyik legnagyobb ivóvízforrása, ezzel mintegy kétmillió ember életének elengedhetetlen feltétele. Érzékeny ökoszisztéma.
A háztartási szennyvíz mellett az élelmiszeripar és a faipar elhasznált vize is a tóba ömlik. A szennyeződés miatt békalencse borítja a perui oldal öblének nagy részét. Ez alá nem jut be a fény, a tó eliszaposodik és a tavi élőlények nem jutnak elegendő oxigénhez.
Ezért 2012-ben a tavat az év veszélyeztetett tavának választották.
A túlzott szennyezés megakadályozására és a tó népszerűségének megőrzésére a bolíviai kormány a tervek szerint növényeket ültet, szennyvíztisztító berendezéseket, csatornarendszereket és úgynevezett száraz toaletteket, komposzt WC-ket telepít a tóval határos településekre
Miért fontos a tó az indiánoknak? Itt Alitraveling blogjából idézek. Rengeteg indián mese és monda övezi a helyet. A legendák szerint partjain már akkor is laktak emberek, amikor a Hold még nem ragyogott az égen. Az inka mitológia úgy tartja, hogy a nagy árvizet követően az égi atya, az inkák főistene, Kon Tiki Viracocha itt teremtette meg a Földet, itt született a Nap, és itt alkotta meg Viracocha az első emberpárt, hogy benépesítsék a világot.
Sokáig tartotta magát az a legenda is, miszerint létezik egy még ősibb kultúrára utaló város a Titicaca-tó mélyén. E mítosz 2000-ben nyert igazolást, amikor egy kutatócsoport 1000-1500 éves templom maradványait találta meg a tóban 600 méter hosszú és 200 méter széles falakkal. Való igaz, a tó elég nagy területű, és elég mély ahhoz, hogy városokat nyeljen el magába.
A Nap és a Hold szigete kiemelt fontosságú, mint említettem, szent hely az inka mitológiában. Hitük szerint az Isla del Sol a napisten, Inti szülőhelye, míg az Isla de la Luna kies szigetéről maga a főisten, Virakocsa irányította a hold teremtését.
Kora reggel indult a hajó, majd a kikötöttünk egy kopár, ám impozáns szigeten. A messzi távolban innen nézve szelíden emelkedő hegyek vesznek körbe minket.
Egész nap túráztam a szigeten, élveztem a csendet, a magányt, járművek nem voltak, néha egy helyi a csacsikon vitte a terményét, szóval olyan béke volt. Igaz nem tudtam, hol fogok aludni, de ezzel majd este foglalkozom. Áthaladtam egy áldozati oltár mellett, régi házmaradványok között, voltak teraszosan művelt hegyoldalak is, no meg a sziget végén egy falu.
Ott aztán elkezdtem kérdezősködni, hol lehetne aludni, s végül találtam egy kuckós helyet, ahol pár dollárért meghúzhattam magamat.
Másnap még sétálgattam, felfedeztem a környéket, de azért érthető, hogy a legtöbb turista csak pár órára látogatja a szigetet, mert a feeling megvan 1 óra után. Kérdés, hogy kinek van ideje arra, hogy kiélvezze ezt?
Visszahajóztam Bolíviába.
A perui oldalon népszerű turista desztináció az Uros szigetei, avagy úszó szigetek. Az aymara indiánok egykor erőszakos és fenyegető collas és inka szomszédaik elől menekültek a saját maguk által készített szigetekre. A tóban bőségesen megtalálható totora nádból készítik nemcsak a szigeteket, de házaikat, hajóikat, sőt a turistáknak szánt ajándéktárgyakat is.
Érdekességek Bolíviáról:
Történelmük során 1 millió m2-t vesztettek el a területükből 1935-ig, többek között a tengeri kijáratot Antafagosztánál.
Az országban több mint 300 fajta burgonyát termesztenek.
Bolívia 60-70%-a a spanyol nyelvet beszéli, a többiek kecsua, aymara nyelvet használnak.
90%-uk katolikus vallású, de vidéken inkább keveredik a helyi animista hiedelmekkel. Természeti istenekben hisznek, melyek az inka időkig vezethetők vissza. A Nap és Föld teszi lehetővé az életet. A Hold ciklus a szaporodáshoz kötődik és a hegy uralja az időjárást, a vizet.
Pacha mama /földanya/ hozza a termést, gazdagságot. Viszont kokalevelet, alkoholt, és állatvért kér cserébe.
Teknős az egységet, bika a szerencsét, bagoly a bölcsességet, a kondor pedig a jó utat szimbolizálja.
Ha a földet megsebzik (pld. bányászattal), elnézését áldozattal váltják meg a helyiek. Az épülő házak alapzatába mumifikálódott baby lámát áldoznak.
Az arany és ezüst kivonásához higanyt használtak, amely a folyóban végezte.
A betelepülő gyarmatosítók az őslakókat új fertőzésekkel, levadászással és erőszakkal írtották ki. De még él e nép.!
A történetem folytatása Peru-ba invitál, ahol megmászok egy 6070 méteres hegyet lázasan, fogfájósan. Életem teljesítménye.
