Irak Kurdistan
Forró üdvözletem Irak-ból, habár a helyzet nem forró, sőt mondhatnám meleg és szívélyes, annyira hogy már a rövid gatyó is előkerült, no meg a zokni le a fagyos török-vészem után, ugyanis lestoppoltam 2 nap alatt Grúziából Gaziantepbe (na földrajz, térképek elő, ha akkor hiányoztál, ez egy 3 milliós város). Ráadásul nem is lefelé stoppoltam, hanem felfelé 2500 méterig.
Hógolyóztam egyet a törökök ellen, majd átfagyoskodtam egy éjszakát.
Ezért, most jól esik (szerencsere nem eső formájában) itt töltenem időm egy részét.
Na, szóval a nyelvi játékokból elég, jöjjön Irak.
Kurdisztán autonóm területére értem, vízum sem kell – na tudom, ettől még nem kerül előbbre a sláger-ulticélok listáján, még ha világutazó lennél sem. Ezért írok egy kis színest, hiszen senki nem veszi a fáradtságot, hogy továbblapozzon az újságok két dimenziós hasábjain.. (na, ennyi képzavart ki tud beletenni pár mondatba??)
Persze kezdetben szokatlan, hogy a szupermarketben Ak 47- essel járó vásárlók vannak, meg hogy minden város előtt és után ellenőrző pontok vannak, de nem sok vizet zavarnak. Csak egyszer akadékoskodtak, amikor az iráni határ melletti faluba akartam menni. Elvittek a főnökségre, kikérdeztek egy tea társaságában, majd adtak mellem egy angolul beszélő fegyveres kísérőt, meg egy kocsit, nehogy átszökjek Iránba. Ez aztán a vendégszeretet. A stoppolás jól megy errefelé. Persze nekik a fehérek azok, akik elhozták az oszmán
birodalom összeomlása utántól folyamatosan vágyott függetlenséget. A helyzet azért is érdekes, mert eddig önálló országot akartak, de most hogy Szaddam oda (veszett), olajpénzek ide…, már árnyalódik a helyzet. Egyébként Szaddam érdekes játékos volt, akár szerethetnénk is, hiszen kisebbségi szunnitaként kormányzott, a többség siiták ellenében, de nem ellenére.
De ment arabként a kisebbségi kurdok ellen (is), hm vegyi fegyverekkel – akár genocídiumnak is
nevezhetnénk, de akkor legalább nyugi volt. Na jó, múltkor megkaptam többektől is a túl sok politikai keresztutak kifejtése miatt a kritikákat, így most ezt a kérdést jegelem…
Habár éppen most beszélgettem egy PKK harcossal, aki mára PJAK lett. (lásd wiki), de akkor majd szóban a partizán hadviselésről. Lassan már megszokottá válik, hogy üldözött ellenzékiekkel társalgok, vagy főkatonákkal, kivégző emberekkel, lázadókkal, tálibokkal és régi káderekkel, és most meg itt van ez a partizán.
A határ fájdalom mentes. Hőkamera, hogy kiszűrjék a H1N1 és egyéb divatos jövevényeket (persze az Iránból jövő benzincsempészetre nem fordítanak ekkora gondot, gondolom így támogatják az iráni elnyomott kurdokat innen a szabad hazából). A pecsételő ember kettőt kérdezett – Gabor Csonka? Profession? Mivel nem akna-készítő kisiparos szakmámat vallottam be, így nem is volt több kérdése.
Pénzt váltottam a helyi boltban, meglepetésemre felfelé kerekített az előnyömre. Kicsire nem adnak? Úgy tűnik jól megy errefelé.
Ugyanakkor a taxisok sem értik, hogy 50 dollár viteldíj, miért sok a következő városig. Nekik nem az. Az egyik sofőr tudott angolul, igy gyorstalpalok pár kurd kifejezést, amit használok a stoppolásaim során..
Az első stoppom a határtól egy katonatiszt volt, majd egy civil volt, aki kurd szókincsemet bővíti: pld. Saddam – pfuj, kurd – OK.
Mintha történelem könyvet olvasnék, de a kurd oldalról. A biztonság kedvéért befúj rózsaolajjal, pedig nem is vagyok büdös, két napja zuhanyoztam Törökországban, ahol éppen
Guinness rekord döntésen vettem részt. Egy 6 km-es sasliksütő sort kellett képezni.
Táblák figyelmeztetnek a gyorshajtás káros hatására, amely indokolt is, mert ahogy tehetik 120- km-es rally sebességre gyorsulnak fel az autók az egysávos rossz utakon. A biztonsági öv is a rendőrposztok miatt kerül csak fel, az esetleges ellenőrzés és büntetés miatt, vagy kontrasztként éppen dugóba keveredünk a városok közelében. Hát igen, itt már mindenkinek van autója, de morál még nincs hozzá, és az már is gyanús, akinek nincsen
autója. – tiszta Amerika.
Csupa új lélektelen betonvárosokon megyünk keresztül, amelyek megvalósítják az én negatív utópiáimat, habár ilyet már láttam 15 éve is Spanyolországban. Hatalmas lakóvárosok, minden esztétikai szépséget nélkülözve. Vajh, milyen népek kerülnek ki belőle?
ERBIL – Kurdisztán fővárosa.
Comments