Libanon körutazás – az ismeretlen Közel-Kelet. 2022 nov 1- 10 és 2023 április
Amennyiben tetszik a program, s csatlakoznál hozzánk, akkor
Szándékodat jelezzed itt
10 napos utunk során egyenlő mértéken lesz természetjárás és a régi kultúrák megismerése. Emellett mindig lesz idő a helyi vallásokkal, emberekkel, piacokkal, falvakkal is megismerkedni a kötelező turistalátványosságokon túl.
Ezt az utat azoknak ajánlom, akik nem 4 nap alatt átfutni, hanem tényleg megismerni akarják a Közel-Kelet egyik számunkra ismeretlen országát. Nekünk is 9 nap, de még ez is kevés, meglátjátok, pedig nagyon intenzív és aktív az utunk. Az itiner kicsit lejjebb olvasható.
Libanon a Földközi-tenger partjával párhuzamosan futó Libanon hegységről kapta a nevét a franciáktól 1926-ban, létrehozva ezzel egy önálló államot. Meglepő módon síparadicsomként is funkcionál a Közel-Keleten.
Egykor innen indult útjára a föníciai nép, majd jártak itt a görögök, a rómaiak, később a Szentföld felszabadításáért harcoló keresztesek is elhaladtak itt. Ezek után az arabok hódították meg a vidéket (másodszorra) 1500 körül. Végül a város oszmán uralom alatt állt, egészen addig, amíg 1926 szeptember 1-én Franciaország létrehozta a Független Libanoni Köztársaságot, de még mindig a szíriai népszövetségi mandátum irányítása alatt állt.
Libanon egy fekete folt a legtöbb utazó térképén. Pedig évezredeken keresztül civilizációk központja volt, nemrégiben még Közel-Kelet Svájca jelzővel illették. De aztán 1975-ben 15 évre polgárháborúba süllyedt. Izraellel többször is konfliktusba került, s nemrég Szíriában zajlott polgárháború a szomszédjukban.
Viszont ottlétünkkor látjuk, hogy Libanon egy multikulturális ország, amit mutat a hatalommegosztás is, amely szerint az államelnöki tisztséget minden esetben maronita keresztény, a miniszterelnökit szunnita muzulmán, míg a parlament elnökének tisztét síita muzulmán vallású személy tölti be.
Bejrút modern pezsgő hétköznapjai, éjszakai élete, modern negyede, fényei, s kontrasztként tőle nem messze az egyszerű emberek hétköznapjai zajlanak.
Utunk térképe itt
Kilépve Bejrútból, északra a történelmi Byblos keresztes vár romjai között sétálhatunk, Tripoliban a mai iszlám világ nyüzsgését élhetjük meg. Kicsit a természet fele is elindulunk, vízesések, barlangok, kilátópontok, majd a hegyek felé, ahol 3090 méteres magasban egy természetvédelmi övezetben csodáljuk az ország címerébe került libanoni cédrus erdőt, és a közelében levő hatalmas kanyon rendszert a Qadesa-völgyet.
Elkanyarodunk Keletnek a Beeka völgy felé, mely Libanon éléskamrája. Baalbek gyönyörűen megőrzött Római kori emlékeihez, mely a Közel –Kelet legcsodálatosabb épület együttese, amely tanúskodik az ezredfordulóról.
Bejrúttól délre is elkalandozunk és a déli végeken Szidón (Sidon) és Türosz (Szúr, Tyre) világörökségi romok helyszínére.
Libanon tizednyi Magyarország, leghosszabb átmérője 200 km és mégis egy hatalmas ország, diverzitásával bír, mind természetben mind történelemben, ahol évezredek emlékei között barangolunk. Trópusi tengerparttól ahol télen is 16 fokos a víz, eljutunk a 3 ezres síparadicsomokig, vizes barlangoktól kanyonokig, a nagy gazdagságtól a mélyszegénységig, bevándorlóktól az őslakosokig, a falvaktól a nagy világvallások szent helyeiig itt minden megtalálható.
Erre a kaleidoszkópra invitállak most titeket is 9 nap erejéig.
Az út során érintett UNESCO Világörökségek:
– Baalbek, Byblos, Tyre (Türosz), Ouadi Qadisha (A Szent Völgy), a Cédrus Erdő, Anjar.
A repjegy 100-160 ezer ft
Utunk térképe:
https://goo.gl/maps/54xKY7xxVwE85EQA7
kedvcsináló videó:
https://www.facebook.com/StampedMagazine/videos/242617616426642/
- nap Budapest – Bejrút
Menetrendszerinti járattal indulunk Bejrutba. Átszállás vélhetően Isztambulban vagy Cipruson.
2. nap Bejrút városnézés
Átszállással valószínűleg hajnalban érkezünk Közel-Kelet egyik legfontosabb légikikötőjébe. Felvesszük bérelt kocsinkat.
A napot városnézéssel töltjük, s megismerkedünk a fővárossal. Közel-Kelet Párizsaként” tekintettek a városra, a város egyfajta elegye az európai és arab városoknak. Nyugati oldala a muzulmán, a keleti a keresztény.
Belevetjük magunkat az utca forgatagába, megnézzük a nagymecsetet, a szépen felújított kormányzati negyedet, majd napnyugta körül sétálunk a tengerparti sétányon, a híres „Galamb Sziklák”-nál.
A Nemzeti Múzeum kellemes csalódás lesz, jól tematizált, informatív kiállítás, jó bevezető lesz országjárásunk előtt.
Elsétálunk a belvárosban a 2008-ban felavatott Mohammad Al-Amin mecsethez, melynek 72 méteres minaretje a mekkai nagy mecset alapján készült és a szaúdiak adták hozzá a pénzt és a köveket. A kupoláját pedig az isztambuli Hagia Sophiáról koppintották. Közvetlenül a mecset mellett egy emlékmű látható a 2005-ben felrobbantott Rafiq Hariri miniszterelnök és testőrei előtt tisztelegve
A római fürdőt és a környékét is helyreállították, ez itt a kormányzati negyed. Innen nem messze a Nejmeh tér, ahol a parlament épülete áll és egy ikonikus óratorony, amit többször megrongáltak az utóbbi évtizedek harcaiban, de 90-ben sikerült helyreállítani az eredeti 1930-as art deco stílusban.
Ha marad még idő, a város feletti Rózsadombon még régi kolostorokat tudunk meglátogatni igény esetén, vagy csak sétálunk a városban.
Alvás Bejrútban
3. nap Jeita barlangok, Jounneh kötélpálya, Biblos, Tripolisz
Ma bérelt kocsinkkal elindulunk egy országjárásra. Hosszú napunk lesz, korán indulunk, még a dugók előtt. Libanon lakosságának nagy része a tengerparti szakaszon él. A hegyek olyannyira a part közelében futnak, hogy a házak nagy része csak itt fért el a meredek oldalba vájva.
Alig hagyjuk el a fővárost, láthatatlanul a főút felett történelmi kövekre lehet lelni. Kis sétát teszünk a Nahr Al kalb felé, ahol ókori kő feliratokat találunk, sőt még Napóleon is hagyott itt követ.
Jeita grotto (barlang) – Az ország egyik legnagyobb turisztikai látványossága lesz a következő megállónk, melynek egy különleges vizes barlang. A lélegzetelállító cseppkő-barlang a világ 10 legszebb helyei között kapott helyet, (azért némi túlzással), de tény, hogy a fél arab világ Libanonba jár nyaralni, így lett világhírű.
Itt található a világ legnagyobb függő cseppkőoszlopa, 8,20 m. A barlangrendszer 9 kilométer hosszú, és két főbarlangból áll. Kabinos felvonóval lehet felmenni a felső barlanghoz, útközben egy zúgó hegyi patak fölött himbálózunk. Majd gyalogosan lehet besétálni. Onnan aztán egy „kis vonattal” lehet lemenni tovább az alsó barlanghoz, ahol egy tavon csónakázva nézhetjük meg a vízben tükröződő cseppkő képződményeket.
Jounneh városa és felette Harissa Jézus szobor kihagyható program.
Innen a 25 km levő Büblosz városára és romjaira fókuszáljuk az időnket.
Büblosz (Byblos) egykori föníciai kereskedőváros, az egyiptomi papirusz kereskedelem központja volt. A görög biblia jelentése: könyvek. A biblosz szó pedig az egyiptomi papirusz neve volt, melyet Büblosz városáról neveztek el.
Ez volt ugyanis az a föníciai kikötő, ahol a főleg a Nílus mocsaraiban termesztett és írásra használt papirusz nemzetközi kereskedelmi forgalomba került.
Látványossága egy XII. században, római és föníciai romokra épült vár, ahol felidézhetjük a 4ezer éves történelmet. Büblosz nevezetességei közé tartozik az Obeliszk templom, amelyben bronzfigurák találhatók, valamint a római színház. Talán vizuálisan a sok ezer éves romok nem adnak annyit, de a hely szelleme és történelme elgondolkodtat hogy mi Európaiak milyen rövid (de sűrű) történelemmel rendelkezünk.
A föniciaiak a Földközi-tenger keleti partvidékein letelepedő népek voltak az időszámításunk előtti évezredekben. Soha nem volt egységes a terület, sem politikai, sem etnikai értelemben. Voltak köztük keletről odaszivárgó Sémi törzsek épp úgy, mint a mai Ciprusról és az Égei-tenger szigetvilágából érkező emberek. Egységes állam sose jött létre Föníciából, a városok mindvégig megtartották különállásukat, bár szoros gazdasági, kulturális kapcsolat jellemezte őket. Virágkorát i. e. 1200 és 700 között élte.
A terület gazdag kereskedelmi csomópont volt, melyet hatalmas birodalmak vettek körül, és az itt élők jól ki is használták ezt. A Krisztus előtti 2500-as években az egyiptomiak nevezték az itt élőket föníciaiaknak. A nyugati kultúra a föníciai ábécén keresztül kötődik ide, amelyet a nyugati ábécé elődjének tekintenek.
Még tehetünk este egy levezető sétát Batrounban, ahol a kikötő és a templom, meg a hangulat a mérvadó. Szállás Tripoli közelében.
https://goo.gl/maps/6nzGhs3WY17NYUPJ9
Napnyugta után még elindulunk a szállásunkhoz, mely a városban, vagy a felette levő nyugis hegyi részen lesz.
Alvás Tripoli közelében.
4. nap Tripoli, Keresztes vár, Piac, Hamamok, hajókázás, óváros
Tripoli városnézéssel kezdjük a napot. Nyüzsgő, élő igazi arab hangulatú város, mindenkinek tetszeni fog.
Mecsetek, bazár, fürdők, madrasa (14. sz.), és minden ami egy belváros (medina) kelléke. Itt finom ételekkel, italokkal kényeztethetjük magunkat a forgatagban. Mert sziesztáig garantált a nyüzsgés.
A város legismertebb látványossága a keresztesek vára (Qalat Sanjil), melyet Raymond de St. Gilles gróf építtetett a 1102-ben a zarándok hegy tetejére.
A Nagy Mecset a 12. századból egy keresztesek által épített templomra épült, melynek alapjai még az északi részen megnézhetőek. Taynal mecset pedig egy jellegzetes iszlám építészet remeke.
Belvárosi sétánk alatt érdekes belekukkantani a Hamam al Nouri fürdőbe (1333), ahol kicsit átéljük a korai közösségi élet helyszíneinek hangulatát. Itt a közelben vannak szappankészítő műhelyek, ahol különböző illatú frissen gyártott szappanokat is lehet venni.
Souq al Haraj – a piac, ahol töltekezhetünk illatokkal, szagokkal, változatos emberekkel találkozunk. Itt órákat barangolhatunk a forgatagban, mindenféle nép és gasztró keveredik ebben a városban, s ráadásul nagyon kedvesek az emberek. Jórészt szunniták lakják és szíriaiak.
A Burj es Saaba – miniatűr kastély ami még érdekes lehet a városban, ha lesz rá időnk. De délutánra inkább érdemes fakultatív betenni 1-2 tengeri órás hajókázást,s egy más aspektusát látjuk a városnak. A kikötő mellet piac, éttermek, így a napnyugtás vacsoránk is megvan.
Este indulás a szállásunkra vissza, s a megérdemelt pihenést használjuk ki mert holnap a kirándulós napunk hosszú lesz.
5. nap Qadesha völgy kirándulás
Ma elindulunk a Qadesha völgy felé, amely már majd 100% keresztény zóna. A nap végére 2000 méter környékén leszünk, ahol már kellemesebb lesz a hőmérséklet. A maroniták (egy keresztény közösség) élnek ezen a területen több mint 1500 éve.
A kanyon meredek oldalában számtalan monostort vájtak a sziklába, ahol szerzetesek élték életüket. A hegytetőkön pedig kis falvak épültek, ahol javarészt ez a keresztény kisebbség éli mai napig életét. A völgy mentén számos kolostor és templom is található, mi az egyik legszebbet nézzük meg, a Qozhaya kolostort.
(Sok túraútvonal létezik a pár órástól a sok naposig. Akár össze lehet kötni több útvonalat is. A Deir mar Elisa (Elizeusz) – maronita püspökség központja lehet egy jó célpont. Vagy Chapel of Nar Chmouni, Deir as Salib (remete barlangok), Qannoubin monostor a 4. sz-ból, Deir Mar Antonius Qozhaya remeteség a legnagyobb, itt még kis múzeumjuk is van. )
Mai nap egy 13 km-es kirándulást tervezünk, érintve pár völgybéli monostort is. Gyümölcs ültetvényeken várunk át, majd ősi ösvényeken, bokros néha fás területen kirándulunk, ahol teherszállító csacsikaravánnal is találkozhatunk. Egy másik kolostorig tart a túránk, ahonnan felkapaszkodunk a kocsinkig. (500 méter szint, 4-5h kirándulás)
Aki nem szeretne ennyit gyalogolni, ő kicsit sétál a kolostor környékén, és kocsival átmegy a másik kolostor feletti területre, ahol a túránk befejeződik.
Este Bcharre falujában alvás.
6. nap Bcharre, Ehden park, Cedres, Dahr el Qadib – kirándulás,
1998 óta az UNESCO világörökségi listán szerepel a terület, ahol sok turista útvonal is található. Ehden környékén teszünk egy 2 km sétát a természetben jól jelzett ösvényeken. Itt megtalálható az ország növényvilágának a 40%-a, 1050 növény képében, melynek 12%-a veszélyeztetett. Elvileg farkasok, hiénák és szarvasokkal is lehet találkozni, habár ebbéli szerencsém sosem volt.
Bcharre a szélsőjobbos Maronita falangiasták székhelye. Ez így biztos nem hangzik valami jól, de a valóságban egy békés kis keresztény falu, szép templomokkal, békés környezetben, éttermekkel, szállásokkal. itt már 2000 méter felett vagyunk, az éjszakák hűvösek. Télen síparadicsom a környék.
Szent Saba templomához és a szűz Máriához dedikált Notre Dame de Lourdes grotto-hoz is elsétálunk.
De ami miatt érdekes, Khalil Gibran misztikus író művész szülőhelye, akinek a háza ma kiállító tér is, van egy múzeuma, és felette Qadesha barlang, és föníciai sírokat is megnézhetünk a közelben.
Cedres – egy kis nemzeti park, ahol még van pár Libanoni cédrus. Mindannyian ismerjük Csontváry Kosztka Tivadar híres festményét a Magányos cédrust. Ezért felkeressük az „Úr cédrusai” (Horsh Arz el-Rab) ligetet, ahol a festő megörökítette a több ezer éves fát, amit egy francia költőről Lamartine fájára kereszteltek. A fa már a hatvanas években kiszáradt, és azóta a halott Krisztus fájának hívják, de a ligetből maradt még néhány öreg példány, amelyet megnézhetünk egy kellemes órás séta keretében. Elég fotogén környék.
Itt található jelentősebb területen az igazi cédruserdő, amely egykoron az egész országot beborította. A cédrusok egykoron az örökkévalóságot szimbolizálták és jelentősen hozzájárultak az ország gazdasági értékéhez.
Libanonnak a zászlajában is benne van az ikonikus cédrus fa, valójában az évezredek során az ország fakincseit már réges-rég lerabolták a hajóépítők és ácsok, de még vasúti talpfának is ezt használták elődeik, ezért is lett most védett terület. Ami maradt az Unesco védettséget élvez és nemzeti park.
S természetesen egy Csontváry Emléktábla, illetve cédrusból faragott organikus szobrok. A művészet végigkísér bennünket egész Libanonban.
Délután átkelünk a hágón, és ereszkedünk a Beka-völgy fele. A libanoni hegység túloldalára indulunk Baalbek fele, ahol a táj már szelídebb, földművelési területek, farmok, falvakon haladunk keresztül.
Ha belefér időnkbe, akkor egy rövid letérőt teszünk hogy megnézzünk egy természeti látványosságot. A környéken 3 vízesés van, időnkbe 2 férhet, 1 ma és 1 holnap. (Baatara gorge waterfall vagy Afqa )
Az 1952-ben felfedezett Három híd-vízesés, Libanon egyik különleges látványossága. Kb. bő egy órát tudunk a környékén barangolni, kilátóponthoz elsétálni.
Alvás Baalbek előtt
7. nap Al Afqa vízesés, Baalbek
Reggel akik csak Baalbeket néznék meg, ők pihenhetnek. A többiekkel elautózunk az Afqa vízeséshez, ahol Afrodité és Adonis találkoztak haláluk előtt. Egy rövid séta keretében ismét a természettel leszünk és még egy viaduktot is látunk, meg egy barlangot. A vízesés mellett éttermek, kávézók, ott is lehet nézelődni.
Visszatérünk Baalbekbe, s már az egész csapat megnézi Baalbek mellett a világ leghosszabb, ember által kitermelt és fazonra vágott kövét, 21,5 m hosszú, 1000 tonnás mészkő megalitot, amit Hajar al-Hibla néven emlegetnek, magyarul a terhes nő köve. Állítólag aki megérinti, egy csapásra termékeny lesz.
Végül megérkezünk az ókori római világ Heliopolis-ába.
Baalbek az ókori világ egyik legjelentősebb városa volt (UNESCO világörökség). A több mint 4000 éves múltra visszatekintő város a föníciaiak és a rómaiak szakrális központja volt, jóshely és zarándokhely is egyben. A rómaiak a várost elnevezték Heliopolisznak (napváros)
A rómaiak föníciai mérnökökkel terveztették az épületeiket, az impozáns bejárathoz vezető lépcsősor három egységre tagolt, ami nem jellemző a római építészetre.
Gyakorlatilag egy hatalmas megemelt teraszt hoztak létre, melyre az építményeiket emelték. Négy óriási templomot és számos egyéb épületet húztak fel ide, Jupiter, Bacchus, Merkúr és Vénusz temploma található a város fölé magasodó teraszon.
A Jupiter templom közelében végrehajtott ásatások feltárták az emberi települések nyomait a korai bronzkor folyamán (i. e. 2900-2300). A föniciaiak i. e. 2000 körül telepedtek le Baalbekben és első templomukat Baálnak, a Napistennek szentelték, akiről a város a nevét kapta.
Ezeknek az épületeknek a romjait használták alapul a rómaiak Az építkezést időszámításunk előtti évszázadban kezdték, és 200 éven át tartott az építkezés. Ahogy a mondás tartja: lassú munkához idő kell.
Később aztán földrengések és háborúk pusztították a várost, de még így is jó állapotban maradt meg az utókornak.
Ha végeztünk, Anjar felé vesszük az irányt, egy másik UNESCO világörökségi helyszínre.
A 8. században alapított Anjar fontos kereskedő város volt. Ma főleg örmény bevándorlók lakják, akik Törökországból települtek át ide a XX. század elején. Baalbek után az UNESCO világörökségi listán szereplő Anjar, Walid kalifa által alapított város, az Omajjád várostervezés egyik legkiemelkedőbb példája. A fallal megerősített, 4 részre osztott, szimmetrikus utcás városka, bizánci beütést is hordoz. A nagy palota egész jól helyreállított. Pár órát itt is bóklászunk.
Alvás Aanjar városának közelében
8. nap Ksara borkostoló, Cédrus erdő, Beiteddine Emír palotája
Innen nem messze egy bortermelő vidék van, így megállhatunk igény esetén Ksara-ban, egy borkóstolóra.
Itt van egy fontos vízbázisa az országnak, Lake Qaraoun víztározót a távolból láthatjuk.
Innen elindulunk a hegyeken kanyarogva a Chouf hegységen keresztül, ahol egy bioszféra rezervátumban egy Cédrus erdő van,mely próbál túlélni a civilizáció pusztító évezredeit. A kilátás fantasztikus az út mellől a völgyekre. De a fő kulturális látnivaló Deir El Kamar falujában van.
A végső célunk az emírek és hercegek fővárosa. A város több száz év építészeti stílusát őrizte meg, így méltán lett az UNESCO világörökség része. A vörös tetös kőépületei a libanoni kormányzók rezidenciái voltak a XVI. és XVIII. században. A Beiteddine palace – Beshir Chebab emír olasz mesterek által, de libanoni stílusban építtetett palota komplexumot nézzük meg.
Ezt libanoni, damaszkuszi és olasz mesterek a XIX. században építettek II. Emir Bechir megrendelésére. Van itt bizánci mozaikok, múzeum. A szép épített környezetben érdekes 1-1.5 órát barangolhatunk a területen, s láthatjuk milyen pompában éltek itt az uralkodók. Maga a falu is kedves hegyi környezetben, hangulatos éttermekkel, klasszikus hétvégi kikapcsolódásra használják.
Érdekes lehet még Deir El Kamar-ban a Mir Amin palota, ami ma szálloda, étterem, nem messze van a viasz múzeum (panoptikum) és pár km. a Moussa Al Maamari által saját kezűleg épített Moussa kastély.
Ha valaki még befogadóképes itt is el lehet tölteni egy kis időt. Este séta a kis utcákon, beülhetünk egy kis vendéglőbe vacsorázni.
Deir El Kamar-ban alszunk, ebben a kellemes hegyi faluban.
9. nap Eshmoun, Sidon (Saida), Türosz (Tyre) és vissza Beirut
Délelőtt innen leereszkedünk vissza a tengerparthoz, ahol ismét a lábunk elé kerül az ókor.
Sidon előtt Eshmoun-ban is megállhatunk meg egy templom romjainál, ha nem volt elegetek a romokból. Eshmun szentélye az egyik legfontosabb föníciai szentély volt. A gyógyító istennek, Eshmunnak ajánlották, akit legkésőbb az i. e. 4. századtól Aszklépiosz istennel azonosítottak.
Innen csak pár km Szidon (Saida) városa.
A biblia szerint Noé leszármazottja, Kánaán elsőszülött fia, Szidón volt szidóniak őse. Róla nevezték el a várost, és éveken át ez volt a legjelentősebb települése a föníciaiaknak. Lévén Szidón a föníciai part egyik legjobb kikötőjével megáldatott terület, nagy kereskedelmi központ lett, ahol a szárazföldön közlekedő karavánok találkoztak a hajósokkal, akik az áruikat a Földközi-tengeren tovább szállították.
Innan csak pár kilométer a föniciai Szidón, a világ legrégebbi, folyamatosan lakott városa, egyesek szerint 6-7 ezer éves. Büblosz városa ugyan vitatja ezt, és a szentföldi Jerikóban is időszámításunk előtti X. századi leleteket találtak, de igazi ókori település volt.
Szidón története a Kr. e. 4. évezredig nyúlik vissza. Az ókori gazdag, föníciai kereskedőváros többek közt elefántcsont faragványairól, arany és ezüst ékszereiről, gyönyörű üvegtárgyairól volt híres. Ezékiel próféta Szidón ellen is jövendölt. A kereszténység gyorsan elterjedt itt az I. században, Pál apostol, mielőtt Rómába ment, meglátogatta az itteni testvéreket.
Látnivalók: A tengerparti erőd 1228-ból, amit Sea Castle-nek hívnak és egy föniciai temlomra épült. és a 17. sz-ban szépen helyreállítottak.
Khan el Franj – egy 19. századi francia előkelő lakóépülete, vagy a Debbane palota is megér egy pillantást. A szappan múzeum is érdekes lehet, a szárítóival, ahol a 17. századtól már készítettek szappant.
A nagy Omari mecset, 13. századi iszlám építészet jellemző példája. Avagy a Bab al Saraj 1201 a legrégebbi és a legnagyobb kupolával bíró mecset, melyhez a köveket Olaszországból hozatták.
Utána szabadidőben lehet bolyongani a hatalmas régi bazár sikátoros labirintusában illatok, zajok kavalkádjában.
Lehet barangolni a Murex hegyen, mely kagylók ezreiből épült, amiből színezéket vontak ki. (kb. 10 ezer kagyló kellett 1 gramm lila festék kivonásához.) Van egy temető is, ha valaki felkapaszkodna oda.
Ha időnk engedi, a változatosság kedvéért ismét egy bibliai helyhez zarándokolhatunk. Maghdouche kicsi városkájában van egy Mária szobor a hegytetőn, ahol a helyiek hite szerint Mária Jézusra várt, mialatt ő Szidónban prédikált, és segített egy lánya gyógyulásáért esedező asszonynak. A barlang, ahol Mária az éjszakát töltötte, ma zarándokhely.
Este vagy vissza Beirutba és repülés haza. Vagy lehet hosszabbítani 1 napot, és akkor:
este továbbmegyünk Türoszba (Tyre, Sour). Ez a város még 40 km délre található, az izraeli határ közelében. Föníciai kikötőváros tele történelmi emlékekkel, romokkal. A város ókori részei 1984 óta az UNESCO világörökségi listán szerepelnek. Az Ókorban élte a fénykorát; hajósai alapították Kartágót, és a legendák szerint itt született Európé és Dido.
A városból az oszlopsorokkal szegélyezett római utak, egy diadalív, a tornacsarnok, a fürdő és az aréna romjai láthatók. A városfal egy része föníciai eredetű. A falmaradványok egy másik része a keresztesek korára datálható. Holnap Nagy Sándor és a római idők nyomában járhatunk ismét.
10. nap Türosz, hippodrom, belvárosi séták, bazár, corsó, fürdés
Türosz (Soure) az ókori Fönícia legjelentősebb városállama, és a Földközi-tenger meghatározó tényezője volt. Hajósai alapították i.e. 814-ben Karthágót. Időszámításunk előtti VI. században a babilóniaiak 13 évig próbálkoztak, de sikertelenül ostromolták meg a várat. A bevehetetlennek hitt várost i.e. 332-ben Nagy Sándor seregei mégis el tudták foglalni. A középkorban folyamatosan elvesztette jelentőségét majd a XIII. században a mamelukok csaknem teljesen elpusztították.
Al Mina archeológiai terület az 5 ezer éves elsüllyedt egyiptomi kikötőhöz visz minket. A mozaikos utca a római és bizánci időkre vezet vissza minket. A területen az agora, az oszlopos utca, mozaikos utca, és egy római fürdő lenyűgöző még így több ezer év távlatából is.
Al Bass archeológiai terület egy temetkezési terület, nekropolisz, márvány és kőszarkofágokkal.
A Romai hyppodrome is magával ragadó, nagysága és jó állapotának köszönhetően. itt a vízvezetékeket is megnézhetjük.
Elsétálunk a halászkikötőkig, ahol máig fahajókat is látunk közlekedni. Ott egy Ottomán kori souq-ban (bazár) barangolunk kicsit, majd elnézünk a keresztény negyedbe is, s végül a világító toronnyal zárjuk a sétánkat.
Illetve ha mindenki akarja, van egy „múzeum”, ahol a háború emlékei (tankok stb) még az utcán hevernek, s vannak túrák, ahol végigvezetnek ezeken a helyeken és sztorikkal töltik meg.). Ez extra fakultatív vezetett program a hamasz területekre.
(A menekült tábort akkor, ha biztonságos és lesz rá időnk.)
Visszatérünk este a gép indulásához Beirut-ba.
ha inkább Beirutban nézelődnétek, még megnézhetünk ha dolgok kimaradtak, pld. Nemzeti múzeum, kortárs művészetek múzeuma, Beit Mary a város felett, stb.
Este vacsora a tengerparton, majd irány a reptér, ahonnan éjjel- hajnalban indul a gépünk, így már szállásra nem megyünk.
11. nap Hajnalban repülés haza.
Visszaérkezünk átszállással Budapestre.
Amennyiben tetszik a program, s csatlakoznál hozzánk, akkor
Szándékodat jelezzed itt
Miért utazz velem?
21 érv, hogy miért utazz velem.
A fikatours kiváló blogját ajánlom olvasásra.
Tudnivalók:
Kiutazás:
Menetrend szerint közlekedő nemzetközi repülőjárattal, vélhetően Istambuli átszállással, repjegy kb. 350 euro. A repőlőjegyár a tényleges foglalható szabad helyek szerint változhat.
A területről:
Libanon ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja. Libanon területe Magyarországénak kb. egy-kilencede.
Időjárás:
A parti síkság meleg, mediterrán éghajlatú, száraz nyarakkal. Nagyobb magasságokban télen gyakori a fagy, decembertől áprilisig hó is előfordul. A tenger vize télen is elviselhető a fürdéshez (kb. 16 °C).
Vízum:
Magyar állampolgároknak nem kell vízum Libanonba, 30 napnál rövidebb időre. Izraeli pecsét nem lehet útleveledben. S útleveled 6-7 hónapig még érvényesnek kell lennie.
Biztosítás:
Az út teljes időtartamát lefedő biztosítás megkötése utazási feltétel. Neten is van lehetőség kedvezményes baleset, betegség poggyászbiztosítás megkötésére.
Egészségügyi tudnivalók – Aktuális covid beléptetések:
https://www.skyscanner.hu/utazasi-korlatozasok/libanon/29475211
A be nem oltott utazóknak induláskor igazolniuk kell az előző 48 órában végzett negatív PCR-tesztet. Alternatív megoldásként be lehet mutatni egy gyors antigéntesztet, amelyet az előző 24 órán belül kell elvégezni. Az antigénvizsgálati tanúsítványoknak tartalmazniuk kell egy QR-kódot.
Itt is ellenőrizheted mi aktuális Covid reguláció most:
https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/libanon
Kötelező oltás nincs. Ajánlott, ami minden útra hasznos: Hepa A, B, Diperte. Amennyiben tájékozódni szeretne a térségben előforduló megbetegedésekről, kérjük, forduljon orvosához, vagy a nemzetközi oltóközpontokhoz.
További info: www.oek.hu
Országos Epidemiológiai Központ
Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont.
A valutaárfolyam változások az árakat módosíthatják. Az út árai 1 EUR = 400 Ft, 1 USD = 390 Ft árfolyamig érvényesek.
Az utat kisebb létszámmal is tudjuk indítani, csak más áron és más szolgáltatásokkal.
