Utazás – a paradicsom keresése

Az utazásról megint csak eszembe jutott pár dolog, hogy ilyenkor talán több helye és ideje van az áldott állapotoknak, amikor beugrik, összeáll a kép. Megérik a gondolat. Megértek valamit. Magamat. Az én és a világ kapcsolatát, s a helyemet benne.
De talán ez amiatt is van, hogy utazás alatt jórészt befogadás (és elfogadás) zajlik és nincs a napi kényszer el- és kiadni magunkat. Másoknak. Álarcaink mögül kipillanthatunk. Itt van az az áldott pillanat, amikor megvan a befogadás és mivel van időnk, így beérik a gondolat. A mienk.

Klímapara avagy gyerekvállalás

Születésem óta foglalkoztat a fenntarthatóság kérdése persze, ha nem lenne fontos, nem élnék. A kérdés, hogy milyen mértékben? S mennyire tudatosan? 16 évesen lemondtam a húsevésről, gondolva, hogy már elég kevés mezőgazdasági terület maradt, s az állattartás többszörös erőforrást igényel azonos mértékű táplálék létrehozásához. A magam szintjén ennyit tehettem akkor 1988-ban.
Amikor elkezdtem utazni, tudatosan, ezt stoppal tettem, hiszen ha egy kocsi megy ugyanabba az irányba, miért ne vihetne el 2 embert is? Kissebb környezeti hatás, emberi interakciók létrejötte a win-win.

Facebook Like Button for Dummies