Belföldi kalandozások.
A Fertő-táj világörökségi helyszíneire látogattunk el a héten pár újságíró kollégával egyetemben. Az UNESCO 2001-ben felvette a régiót a világörökségek közé. A tagságot a térség gazdag történelmi, kulturális és épített örökségeivel, szőlő- és borkultúrájával, valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. Ezeket barangoltuk be tegnap.
Az apropó a 406 milliós Eu támogatás megvalósulásának materializálódása volt, amit meg kell mutatni a világnak, s ehhez tán én/ mi is segítséget tudunk nyújtani.
A számok tükrében most átlag 2.3 vendégéjszakát töltenek a térségben a turisták, a cél ennek növelése lenne, ami persze egyedül az infrastruktúra fejlesztésével nem megy, de hozzájárulhat, ha egy komplex átgondolt stratégia része.
Bejártunk 6 falut: Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród faluját. A fent látható tájtérkép hasznos lehet, habár az 5 pontos betűméért eltúlzott, s szerencsés lenne egy következő kiadásban félkövérrel szedni a falukat is, hogy a 20 éveseknél idősebbek is kibetűzhessék a 4 pontos betűket.
Térképen itt látod a google térképen, ha másként nem megy addig:
https://goo.gl/maps/tUQyd1DCR8s81QJm7
A turizmus jórészt nyárra korlátozódik, de a polgármesterekkel beszélve megtudtam, hogy most a szállások nagy részén ingázók laknak, mert ugye Nyugat-Magyarország az Ausztriában dolgozik jelenleg. Ez mondjuk Sopronban is érződik az árakon. Sajnálkozva mondják, hogy az egykor zöldségtermesztéséről híres vidék, mára csak fűnyírásra tér ki a portája elé.
Talán ez alól a szőlőtermesztés a kivétel, amire volt is pár vállalkozó, hogy a Sopron vidéke borászatának renoméját egy kicsit ráncba szedje.
Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród faluja esett a projektbe, melyek körülölelik a Fertő-tó mára kiszáradóban levő déli végeit. Ha már nem lehet úszkálni, kenuzni ezen a szakaszon, akkor a kulturális látnivalókat kellett előtérbe helyezni, így sok tájházat, skanzent újítottak fel, s ezeket látogattunk meg. Én élveztem, hogy kiruccanhatok Pestről, s már végig 2×2 sávos gyorsúton lehet lejutni, kellemes meglepetés volt. Ráadásul a néprajz és antropológia részben tanulmányaim részei voltak, másrészt midig érdekelt az időutazás.
A Fertő-tájhoz kötődik Tündér Rózsa, régi filmes élményem a Hany Istók legendája, illetve a területhez kötödik a Széchényiek és Esterházyak élete, és itt található Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma is. Ez utóbbi tán a zárvány szocializmusunknak köszönhető, hogy a térség túl közel volt az imperialistákhoz így ipari fejlesztések nem voltak, így a táj relatíve érintetlen maradt.
„Fertő-táj ékkövei” projekt turisztikai fejlesztéseit bemutató út során nem volt megkerülhető a Széchenyi család és amit létrehoztak. Nem véletlenül voltak a legnagyobb magyarok a szememben is. A kastélyok, falusi kistemplomok, főúri családok és paraszti hajlékok amiket megnéztünk mind kapcsolatban volt velük.
De nézzük sorjában.
Peisonia Látogatóközpont, Fertőszéplak
A Fertő tó latin megfelelője, a Lacus Peiso ihlette. A legjobb kiindulópont Fertő-tavi portyázáshoz. A felújított Széchényi-kastélyban született a Magyar Nemzeti Múzeum és a kapcsolódó levéltár alapítója, Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja.
Az emeletén alakították ki az új látogatóközpontot. Alapja a padlón egy hatalmas Fertó-tó térkép. A páratlan növény- és állatvilág, a történelem, a borkultúra, a nemzetiségek kultúrája, a főúri és paraszti építészet, a régészeti feltárások mind helyet kaptak a táj eszenciáját megmutató kiállításban. Igyekszik modern lenni, habár a nagy tér ellenére a kiírások szememnek túl kis betüvel vannak kiírva, de a puzzle biztos jó szórakozás a gyerekeknek is.
A történelme is impozáns. Fénykora a Széchényiekhez kötődik: Széplak és a kastély az 1600-as évek végétől másfél évszázadon át szolgált a család lakhelyéül. Ez idő alatt a település a térség gazdasági központjává emelkedett. A Templom-dombon épült fel a Széplaki Hármashalom (címerükben is szerepel), az az egyedülálló együttes, mely magában foglalja a templomot, a kálváriát, a Szent Szív szoborcsoportot és a kastélyt is
Gloriette-kilátó, Fertőboz – kilátás a Fertő-tájra
A fertőbozi Gloriette-kilátó az egyike azon kevés helyeknek, ahonnan a Fertő-táj csodálatos panorámája egészében élvezhető. Aki szeretne letekinteni a tóra, felfedezni a kis tájak kapcsolatát, a víz és nádasok arányát, annak mindenképpen érdemes megtenni a 187 méter magasan fekvő kilátóhoz vezető utat.
Mondjuk szerencsés lett volna ha nem csúszós fából készült volna a 330 lépcsőfok, tán akkor az idősebbgeneráció sem riad vissza az első méterek után. Egy parkoló is jó lett volna, és nem a magas szegélyű járdák riasztják el az amúgy is tétovázó nem elkötelezett látogatót, illetve kitáblázottabb kiindulópont is üdvös lenne, ami megállásra késztethetné az arra véletlenül autózót.
A franciául „kis házat” jelentő gloriett vagy gloriette kilátó történelme több mint 200 évre nyúlik vissza. Gróf Széchenyi Ferenc 1802-ben építtette a Fertőboz fölötti magaslat szélén József nádor látogatásainak emlékére. Ez a napoleoni háborúk kora, s a helyi főúrral jó viszonyt ápolt a helytartó. Itt pihengettek és javították az ország ügyeit. Állítólag ekkortájt már gőzhajók közlekedtek a tavon. Ez az a nádor aki a szépítészeti bizottmányt is létrehozta Pesten, s sok fejlesztés neki köszönhető a 19. sz. elején. Felújításának köszönhetően ismét méltó fényében tündököl.
Az utcáról 330 lépcsőfok vezet a gyalog megközelíthető Glorietthez, de Kisboz és a mázsaház felől kerékpárral is elérhető. Sajnos kiszáradóban a tó, 130 évente teljesen, mert vízgyűjtő területe kicsi, de vannak vizesebb évtizedek, akkor pedig egészen a faluig ér a víz, s a nádasok helyét átveszi a víz, ami a halászatnak is kedvezett anno.
Felérve csodálatos kilátás nyílik a Fertő-táj egészére, jó időben a több mint 60 kilométerre lévő Pozsonyi várig is ellátni. Romantukus hely fiataloknak is egy meleg nyári éjszakán.
Papkert, a magyar japán kert. Lelki fürdő a vizek kertjében
A Hidegség faluban a Papkert egy igazi édenkert, szakrális és meditatív helyszín. A Sopron–Fertőd úton, közvetlenül a nagycenki leágazónál térhetünk be ide egy csendes, elmélyülést kínáló sétára.
A dús vegetációjú kert természetvédelmi terület, benne számos védett madárfaj fészkel. Igazi különlegesség a területén fakadó 21 időszaki forrás, amelyek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják és visszatartják. Kicsit a magyar japán kert. Igyekeztek a végtelen szimbolikáját is belevinni a térrendezésbe, ösvények kialakításakor, habár erre az esztétikai háttérre jó lenne, ha egy alaprajz is felhívná a figyelmet.
Kedvencem a fából készült ivókút, ami egyedi és esztétikus. Habár, hogy rosszat is mondjak, az infotáblákat sem feltétlen egy madarak látogatta fa alá kellene tenni, kivéve, ha munkahelyteremtés a célja a projectnek és egy takaritóbrigád áll ugrásra készen tisztítására. De kétségtelen előny az árnyék egy magyar füllesztő szöcskenyájakat tikkasztó délutáni sziesztakor odalátogatónak. Illetve ha külföldieket célzunk, a mosdó felirat helyett lehetne egy nemzetközibb Wc kiírása, hogy a szorongó perceket csökkentsük a látogatóknak.
Nem gondoltam volna, hogy ez egy zarándokút része. A Mariazell – Máriapócs tengelyre felfűzött, a kereszt vizszintes útvonalán van. A falu a Mária út részeként nem feletkezik meg eme funkciójáról sem. A kert szívében található Mária barlang fontos kegyhelye az itt élőknek, az ide érkező zarándokoknak. Az előtte kialakított új, díszköves fogadótér alkalmanként szertartásoknak és megemlékezéseknek is helyet adhat, hiszen a helyet felszentelték, így esküvők tartására is kiváló háttér és környezet lehet.
Fertőhomoki tájház – hagyományok nyomában
Fertőhomokon a 16. század óta élnek horvátok, ősi nyelvjárásukat ma az anyaországban is kutatják. Az itt élő történelmi népcsoportok, hagyományaik és kultúrájuk fontos elemei voltak a táj világörökségre való jelölésének.
A felújítás során a tájház korabeli hangulatát megőrizték. Állandó kiállítása ugyanakkor interaktív elemekkel egészült ki, a látogatók archív felvételek, fotók és hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket.
Volt egy 1938-as régi újság kitéve, ahol Darányi Szálasit csepülte, aki a nemzetiszocialista párt alapítója volt. Meglepődtem, hogy örmény felmenőkkel bírt. Dédapja, még a Szalosján vezetéknevet használta.
No de vissza a közelmúltba, mert a tájház 2004-ben elnyerte „Az év tájháza” megtisztelő címet, ma Fertőhomok kulturális életének egyik kiemelkedő helyszíne. Helyt ad hagyományőrző rendezvényeknek, falunapnak, a Diófesztivál és a Világörökségi Nap eseményeinek is. Weblapjuk itt, habár sajnos nem telt a pénzből a weblapjukra feltenni pár képet a látványosságok linkre.
Saját hagyományörző zenekara is van aki rendszeresen fellép ünnepek alkalmával, de a polgármester elmondása szerint, már egyre kevesebben tartják nyelvüket, mely a mai horvátnak egy korai nyelvjárása, sok magyar szóval ötvözve. Kicsit olyan zárvány, mint a csángók, akik évszázadok alatt más kihatásoknak lettek kitéve, mint a nyelvújuló magyar nyelv.
Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetjük és tapogathatjuk meg.
Gasztró: igen, habár a híres országon túl is anno híres zöldséget nem is tudtuk megkostólni, de budapestiként a helyben sült pogácsa, kifli ízvilága rögtön meggyőzött a helyi minőségről, de a rétes verhetetlen volt. Próbáltunk helyi trapista jellegű és feta sajtokat is, illetve borokat is, de arról később.
Mariska Néni Háza, Hegykő – turisztikai információs pont
Hegykőhöz is kapcsolódik a biciklizés hazai történetének kezdete: a Széchenyi Ödön parknévadójának édesapja, gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós Angliában ismerkedett meg a kerékpár ősével, a drezinával (Draisine/Laufmaschine), amelyet haza is hoztak Magyarországra.
Ödönről tudni kell, hogy oszmán pasa is volt, s nevéhez kötödik a hazai és az Isztambuli Tűzoltóság létrehozása, illetve a budavári gőzüzemü siklót is az ő kezdeményezésére építették. Ő volt az, aki hajós végzettsége okán 1867-ben a Hableány nevű gőzhajón Folmann Alajos társaságában átkelt vízi úton a kontinensen. A Duna, Majna, Rajna, Márna és Szajna folyókon keresztül érkeztek meg Párizsba a Világkiállításra.
Természetesen itt a Vinceller jóvoltából alkalmunk volt megkostólni a helyi borokat is, ahol az aszut trónjáról letaszítani készülő késő szüretelésű testes bor a prémium termékük. Weblapjuk még gyerekcipőben, így a bor nevét sem sikerült levadásznom, s még az online áruházakban sem jelent meg a termék, de talán ebben is lesz változás, ha már nem csak a helyi igényeket akarják kielégíteni, s a gyerekcipőt is kinövik.
Kerékpárút
Itt vezet keresztül a Fertő-menti kerékpárút is, amely a közép-európai térség egyik legnépszerűbb túraútvonala, egy szakasza az EuroVelo 13-nak is része.
Több mint 600 millió forintot költöttek erre, habár nekem nem attól lesz valami kerékpárút, hogy az autóút széleire felfestünk szaggatott vonalakat, kiteszünk egy táblát és akkor a projekt letudva. Szóval van tér a fejlődésre, hogy asszertívan fogalmazzak. No és persze az sem lenne baj, ha a térségben nem csak az 5 ezer ft-os kerékpártárolóra futná a 600 millióból, ami csak az első kerék odaláncolását engedi a földön, hanem egyre több normális P kialakítású derékmagasságú kikötést engedő, ráadásul 2-3 bicó odaláncolását engedő platform lenne. Ha túrát szeretnél, akkor fertotekergo.hu.
Marketingjük jó része erre a kerékpáros turizmusra alapul, s távlati céljaik egyike, hogy az ausztriai vendégeket átcsábítsák a határ ezen oldalára is, s hogy itt költsék el a valutájukat. Persze ehhez nyitottá kellene osztrák oldalon is, mert az ott kerekezőket hajóval átszállítják a tó másik osztrák oldalára, így kevesen ismerhetik meg a magyar oldalon levő tájat, kultúrát. Esetleg a gasztró meg különböző fesztiválok átcsábíthatják, habár ehhez a marketingnek is internacionálisnak kell lennie. Reméljük erre is marad pénz.
Erre kiváló vonzerő a település termál fürdője, vendéglátóhelyeivel, s programjaival a Fertő part egyik központja lett. Sajnos covid idők miatt ennek kipróbálása elmaradt, pedig ebben a hideg esős időben tényleg felüdülés lett volna.
Itt áll „Mariska Néni Háza”, amit egy idős asszonytól vettek meg. Itt jött létre a település új turisztikai információs pontja, mely a tavat megkerülő többezernyi biciklis turista egyik bázisaként szolgál pihenőhelyül. Megtalálhatók itt a környék körbetekerhető útjairól, kerékpáros-barát szálláshelyeiről, vendéglátóhelyeiről szóló ajánlatok, emellett tippeket kaphatnak a látogatók a bringás programok hajózással, vonatozással, vagy fürdőzéssel való kombinálására. Rövid promó videó is látható a térségről, s jó kiindulási lehetőség a környékre, akár csillagtúra keretében is.
A központban amúgy lett tisztálkodási lehetőség, állandóan nyitvatartó köz WC, dicséret a tervezőknek. Így felhozta nekem a föld túloldalán levő Ausztráliában tapasztalt élményeimet, ahol minden kisebb városban is voltak a közparkokban nyilvános wc-k és zuhanyzók. Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés a túrázóknak.
Sarródi Tájház – mesterségek nyomában
Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.
A tájház a szálasanyag (gyékény, sás) feldolgozásának sokszínű bemutatóhelye. Helyiségeit bejárva ismerhettük meg az egykoron híres mesterséghez kapcsolódó korabeli eszközöket, de a helyiek hétköznapjai, és ünnepei is visszaköszönnek a házban kialakított interaktív kiállításon.
Kedvencem a régi cséplőgépe, mellette a paraszti gazdálkodás eszközei, és kisebb kerti szerszámok tekinthetőek meg. Ha lett volna kis ismertető A4-es laminált lapon, akkor még teljesebbé vált volna az élmény. De ez már nem pénz kérdés, csak akarat, kíváncsian várom, hogyha visszatérek, meghallgattatott-e az okoskodásom.
Hogy a 21. századnak is szóljon, a tájház éves energiaszükségletét biztosító napelemeket telepítettek az újonnan épült fészer tetejére, udvarán saját kútjából működtetett öntözőrendszer került kiépítésre. Emellett komposztálóval, valamint gyümölcsfákkal, gyógy- és fűszernövényekkel is gazdagodott a tájház.
Aki a falu weblapján is olvasna ezekről, akkor itt tegye.
Fertőrákosról nem esett itt szó, most éppen kikupálják a környékét, de az egyetlen településünk, ahol a vízzel közvetlen kontaktban tudunk lenni, csónaktúrával kombinálni a kikapcsolódásunkat, úszni az iszapos vízben, napozni stb.
Világörökség útlevél – zsebünkben a Fertő-táj
Hogy motiválják is az erre járókat az összes látnivaló kimaxolásához, van egy pecsételős játékuk, Az útlevél végigkalauzolja az utazókat a környék látnivalóin, köztük az együttműködésben résztvevő és projekt keretében megálmodott vagy felújított világörökségi helyszíneken. Az egyes megállóknál pecséteket gyűjthetnek útlevelükbe a túrázók, s a végén a Hanság legendái kártyajátékkal gazdagodnak.
World Heritage Passport applikáció – hatnyelvű idegenvezető alkalmazás
A Fertő-táj csodákat rejtő vidékének bebarangolása előtt érdemes letölteni a Peisonia Látogatóközpont oldalán keresztül hamarosan elérhető ingyenes idegenvezető alkalmazást, amely a kirándulások során internethozzáférés nélkül is használható.
Egyébként több hanganyag is készült, melyek a világörökségi helyszínek részletes bemutatáson túl felfedik az ezekhez kapcsolódó legendákat, érdekes tényeket is. A történetek megismertetik a kirándulókkal a táj rejtett titkait, akik így nem csak átutazóként, de beavatottként szemlélhetik a környék ékköveit. A Világörökség útlevél oldalán keresztül is letölthető, amit már nagyon várunk it az online világjárás hónapjaiban.
Színezd ki a Fertő-tájat – kifestő a legkisebbeknek
Hogy a gyerekek se unatkozzanak, létrehoztak egy kifestő albumot, amely a Látogatóközpont oldaláról pdf formátumban letölthető.
Fertő-táj útikalauz pedagógusoknak és kirándulóknak
is érdemes átlapozni, akik előre megterveznék utazásuk részleteit. Az útikalauz tartalmazza a most létrehozott vagy megújult látnivalók részletes bemutatását, kiegészítve azokat minden olyan szükséges információval, amelyek hozzájárulnak a szervezés sikerességéhez. Megtalálhatóak benne a helyszínek pontos elérhetőségi, javaslatok a megközelítésre, parkolásra. A készítők szándéka szerint az útikalauz nagy segítséget jelent majd e csodás tájon töltött idő megtervezéséhez.
A kiadvány elérhető és letölthető a projekt weboldaláról.
