Izland húsvétkor – Sarki fény

IZLAND HÚSVÉTKOR

(aug-i utunk itt olvasható)

1.  nap (március 28, szerda)

 17.45: érkezés Keflavíkra.

Felvesszük járművünket és kihasználva a még pár órán át tartó világosságot a Reykjanes-félszigeten teszünk látogatást. Az ország délnyugati félszigete tulajdonképpen Izland földtörténeti magja, az őssziget egy darabja. Az óceán mélyén, több 1000 km hosszan húzódó, kőzetlemezeket elválasztó észak-atlanti hátság kb. 20 millió éve a vízszint fölé került: megszületett Izland földje.

Elhaladunk egy geotermikus energiára épülő erőmű (az ország energiatermelése kimondottan környezetbarát: víz, és geotermikus alapokra épül; a víz, a gőz és a megtermelt olcsó energia működteti a gazdaságot és kielégíti a közmű igényeket) mellett, ahol elektromos áramot és tengervízből sót állítanak elő.

Nemsokára szemtanúi leszünk mit is hasznosítanak benne: Gunnuhver térségében gőz száll a levegőbe, talaja a kicsapódó kémiai anyagok miatt színpompás. Kiépített járdán mehetünk közelebb az utóvulkáni jelenségként a föld alól bugyborékolva, sisteregve feltörő forró víz, gőz és sár látványához.

A közeli Valahnúkur kietlen lávaszikláira az első világítótornyot építették, tövéből csodás kilátást kapunk. A falak madárfészkelő helyeknek adnak otthont, költési időszakban szárnyasok tízezrei lakják a kőzetrepedéseket. A félsziget csücskében emelkedő magaspart szép panorámát kínál. Az óceán felé tekintve láthatjuk közeli Eldey szigetet, ami a szulák egyik fő fészkelő helye, guanótól fehérlő szikláival. Naplemente környékén érkezünk, tiszta időben és megfelelő aktivitás esetén esélyünk lehet megfigyelni a híres Aurora Borealis táncoló, hullámzó, fodrozódó színes égi csodáját is.

Szállás: Reykjavík

2 nap (március 29, csütörtök)

Mai napunkon a legismertebb látnivalókat felfűző un. Arany Körutat (Golden Circle) barangoljuk be. Első megállónk a Þingvellir Nemzeti Park területe. A helyszín Izland legnagyobb tava, a kristálytiszta Þingvallavatn partján terül el, amely mind történelmileg, mind geológiailag igen jeles helynek számít, emiatt az UNESCO felvette a világörökségi listára. A világ első parlamentjének (Alþingi) helyet adó, viszonylag sík és tágas mező 930-tól kezdve az országos gyűlések helyszíne volt.

Évente találkoztak a nemzetségek vezetői és képviselői, törvénykeztek, ítélkeztek, tanácskoztak. A beszédeket bárki meghallgatatta, a gyűlésen minden izlandi részt vehetett. Az elfogadott törvényeket a Törvénydombról (Lögberg) hirdették ki. Itt került sor a kivégzésekre is, a vesztőhelyek elnevezései ma is élnek. (Brennugjá – Égetőszakadék, Gálgaklettur – Akasztószikla, Drekkingarhylur – ahol nőket fojtottak vízbe)

Történelme mellett a térség földtanilag is jelentős: szépen tanulmányozhatjuk az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemezek találkozási pontjaként a felszíni árok-, hasadékrendszert.

Nagyobb szurdokvölgyek, és apróbb repedések szemléltetik a két földkéreg elem távolodását. Lesz ahová gyalogösvényen be is ereszkedünk, és megcsodáljuk a repedezett falakról lezúduló Öxarárfoss vízesést. Látogatásunk végén körülnézünk a Þingvallavatn partjáról is.

Következik a híres Geysir környéke.

A névadó gejzír már inaktív, de mellette a Strokkur (Köpülő) kb. 10 percenként akár 20-30 méterre is kilövell. A hangosan felszökő vízoszlop látványa és élménye mellett a geotermikus mező több más érdekes jelenségét is megfigyeljük. A forró víz, különböző alakú és méretű üregeken át hőforrások és fortyogók formájában kerül a felszínre, szintén hanghatásokkal és gőzfelhők kíséretében.

Nem messze innen, Izland legismertebb zuhataga a Gullfoss (Arany-vízesés) ejt ámulatba. A Hvítá folyó sziklás medre tektonikus erőknek köszönhetően nagy lépcsőkre töredezett, és ezeken át örvénylik tovább a jelentős vízmennyiség a 70 méter mély kanyonba.

Felkeresünk egy farmot ahol üvegházban a geotermiát hasznosítva más éghajlatra jellemző növényeket termesztenek. A mesterségesen fenntartott mediterrán klímán itt elsősorban paradicsomot, uborkát, fűszernövényeket nevelnek.

Látogatást teszünk az üvegházban, és lehetőség van megkóstolni a termesztett alapanyagok felhasználásával készült ételeket: finom, friss paradicsomlevest, salátákat, pesto-t, pasta-t, házi kenyeret valamint különféle édességeket fogyaszthatunk. A látogatás végén vásárolhatunk az ízletes zöldségekből, vagy feldolgozott formában vihetjük el (pl. paradicsomital, dzsem, szósz, salsa, chutney, stb.)

Utolsó állomásunk Hveragerði városkája, ahol szintén üvegházakat fűtenek a feltörő hővel, zöldségeket, gyümölcsöket és virágokat termesztve. Legegzotikusabbak a banán ültetvények. Nemsokára saját magunkon próbáljuk ki Izland nagy áldását, a meleg vizet. A fürdőruhát és törölközőt elővéve egy völgyhöz tartunk, ahol több hévforrás is fakad. A príma környezetben lévő szabadtéri fürdőhelyen megmártózunk a kellemes hőmérsékletű patakban (táv: 6km, szint: 200m). A környéken számos rövidebb sétát is tehetünk.

Szállás: Reykjavík

3. nap (március 30, péntek)

A délelőttöt fővárosi nevezetességek megtekintésével töltjük. Reykjavík jelentése: füstölgő öböl. Az első betelepülőket a környékbeli geotermikus kigőzölgések látványa ihlette a név adására. Napjainkban Izland lakosságának több mint a fele itt, és agglomerációjában él. Elsőként a környékre és a városra legjobb panorámát kínáló Perlan nevű kilátóhoz látogatunk, ahonnan körpanorámát kapunk a tágabb környékre. Leereszkedve, a tengerparti Sun Voyager egyedi szobra tulajdonképpen egy viking hajó sajátos ábrázolása, elnevezése a Nap fontosságára utal. Reykjavík legnagyobb temploma a Hallgrímskirkja, amelynek külső díszítése a bazaltoszlopokat mintázza. Lifttel a 75 méter magas torony kilátójába is felmehetünk, ahonnan tiszta időben nagy távolságra ellátni. A skandináv módihoz hasonlóan az épületek nagy részét különböző vidám színekre festették, ellensúlyozva a hosszan tartó téli szürkeséget. A Városháza, és a ma már nem Thingvellir mezején ülésező izlandi Parlament házának megtekintése után érdemes sétálni a belváros hangulatos utcáin. Betérhetünk az ajándékboltokba, és a többi érdekes üzletbe, vagy beülhetünk a különböző stílusú éttermek, kávéházak és bárok egyikébe.

Magunk mögött hagyva Reykjavíkot a vidék felé vesszük utunkat. A városnézés fáradalmait és a hűvösben tartózkodást egy szabadtéri termálfürdőben pihenjük ki. A meleg vizű sekély tó természeti környezetben található, kiválóan alkalmas ellazulni, fürdeni.

A híres Hekla vulkánt megcélozva a Hjalpárfoss szépséges iker vízeséséhez tartunk, majd lakatlan vidékeket átszelve Stöng–be megyünk. Az egykoron ide települt viking tanyát a Hekla 1104-ben hamuval betemette, régészek 1939-ben tárták fel a középkori szórványtelepülést.

A közeli Gjáin patakvölgyében rövid túrát teszünk, a terület varázslatos kis ékkő a kietlen, fekete hamufelszínhez képest: vegetációs időszakban a zöldellő hegyoldalak vadvirágoktól tarkállanak a nedves környezetben, de tél végén is nagyon mutatós.

Következő megállónk a Haifoss vízesés, amely 122 méterével a legmagasabbak között van Izlandon. Az eddig látott zuhatagok eltörpülnek a függőleges falakról, sziklás aljzatra nagy robajjal, több ágon keresztül lefolyó Fossá patak szurdokához képest. A látvány tényleg drámai.

Esti szállásunk távol a településektől, az igazi vad izlandi vidéken vár ránk. Nem szükséges elmenni, kedvező körülmények esetén házunk udvaráról is megfigyelhetjük a sarki fény pulzáló tüneményét az égbolton.

Szállás: Rjúpnavellir

4. nap (március 31, szombat)

A Heklát megkerülve Izland déli partvidékéhez tartunk. A térség az Eyjafjallajökull és a Mýrdalsjökull jégsapkák előtere, amelyekre jó rálátást kapunk útközben is. A több 100 méter vastagságban, állandóan jéggel borított területekről valamint az izlandi Felföldről lefolyó vizek jelentős mennyiségű vulkáni hordalékot szállítanak, amit a parti sávban terítenek szét, növelve ezzel a sziget területét. A nagy nedvességtartalmú finom kőzetaprólék több kilométer szélességben sajátos fekete tengerpartot, folyamatosan hízó olvadékvíz-síkságot alkot.

Elsőként egy különleges vízeséshez tartunk. A Seljalandsfoss jellemzője, hogy körbejárható: bemehetünk a sziklapárkányról lezúduló vízfüggöny mögé!

Megállunk Eyja vulkán látogatóközpontnál, ahol a 2010-es kitörésről és annak következményeiről nézhetünk meg egy kisfilmet, valamint számos egyéb vulkanizmushoz kapcsolódó érdekességet láthatunk.

Nem messze, a felfödi jégsapkák vizét levezető 62 méteres gyönyörű Skógafoss zuhatagban gyönyörködhetünk. Miután alulról jól megszemléltük, lépcsőkön felgyalogolhatunk a tetejéhez, hogy sétáljunk a számos kisebb zuhataggal ékített pompás patakvölgy mentén.

Következő látnivalónk a skógari skanzen és múzeum. Bejárva a kiállításokat bepillantást nyerünk a régi izlandi élet mindennapjaiba. Az épületekben közlekedéssel, hírközléssel, halászattal, mezőgazdasággal, kézművességgel, irodalommal, történelemmel, néprajzzal kapcsolatos tárgyakat, emlékeket szemlélhetünk. A szabadtéri skanzenben pedig különösen érdekesek a fűtetejű lakóházak, amelyekben a 20. század első feléig éltek a helyiek.

Kultúrprogramot követően rövid sétával egy rejtőzködő kanyonba hatolunk, amely végén megcsodálunk a Felföld nagy déli tereplépcsőjén függőlegesen lezúduló vízesést.

Következő állomásunk fagyos élményeket kínál. Ugyanis a Mýrdallsjökull egyik kiágazó karjához, a Sólheimajökull gleccserhez tartunk.

Az utóbbi évtizedekben folyamatosan visszahúzódik, feltárva a jégkarcos sziklákat és a morénát (gleccser által szállított glaciális hordalék), de így is egészen a jégnyelv elvégződéséig mehetünk megnézni a vulkáni hamuval meghintett, kékes-fehéres falakat, tömböket. Eltörpülünk a mérhetetlen jég- és sziklatömeg tövében, a látogatás végére egészen más véleményünk lesz önnön nagyságunkról.

Visszatérve a tengerparthoz, látványos abráziós (parti erózió) formák következnek. Megcsodáljuk Dyrhóley hatalmas, diadalív alakú sziklakapuját, amely egyúttal Izland legdélebbi pontja. Reynisfjara bazaltorgonás tengerpartján az egykor folyékony kőzet jellegzetes oszlopos megszilárdulási formáját szemléljük meg.  Az itteni ormok szintén nagyszámú madárállománynak adnak ideiglenes otthont, az előtérben hullámzó Atlanti-óceán pedig íveket, tornyokat, fülkéket, barlangokat hoz létre a falak megdolgozásával. A jellegzetes fekete homokkal borított partról jó rálátást kapunk a Reynisdrangar vízből ujjakként kimagasodó sziklatornyaira is.

Szállás: Rjúpnavellir

5. nap (április 1, vasárnap)

Reggeli összepakolás után Keflavík irányába indulunk. Útközben megnézzük a legnagyobb vízhozamú zuhatagot, a Þjórsá folyón méltóságteljesen zubogó Urrigafoss-t.

Következő látnivalónk a kb. 6000 éves Kerið kaldera mélyülete. Az 55 méter mély, szabályos kráterben türkiz tó vize hullámzik és a környék látványa is nagyszerű. A közeli Seydishólar kráterek pedig vöröses színükkel bűvölnek el.

Következő megállónk a föld alá invitál bennünket: egy lávabarlangot látogatunk meg. Az ehhez hasonló un. lávaalagút- vagy lávafolyosó barlangok gyakran km-es hosszúságúak és – bár csupán néhány méterrel vannak a felszín alatt – tágasak, magasak. 

Keletkezésük lényege, hogy a felszíni lávafolyás felső zónája jobban hűl, és hamarabb megszilárdulva kemény kérget képez, alsó része viszont képlékeny, plasztikus marad. Idővel a kőzetolvadék lecsapolódásával létrejöhet egy földalatti folyosó, amelyek Izlandon nem ritkák. Fejlámpáinkat elővéve rövid látogatást teszünk a kb. 5000 éve létrejött, sajátos formakincsű alagútban. A lávacseppkövek, erkélyek, párkányok, az egykor olvadt, folyós bazalt  különböző megszilárdulási alakzatai érdekes, ritka látványt nyújtanak. Az élmény elég más, mint az itthon megszokott karsztbarlangokban.

Megszilárdult lávaömléseken keresztül vezetett úton Seltún hévforrásaihoz tartunk. A geotermikus területen utóvulkáni képződmények fakadnak, kigőzölgései és kigázolgásai számos iszapfortyogót, szolfatárát és fumarolát működtetnek. A talaj az ásványi anyagoknak köszönhetően sárgás-vöröses és kékes-szürkés színekben pompázik a forró vízfolyások mentén. Az itt nem is olyan mélyben lévő magmakamra hője felmelegíti a talaj vizét és ez gőzzé válva, hasadékokon, kürtőkön, repedéseken keresztül hanghatások kíséretében tör-robban a felszínre, miközben magával ragad bizonyos ásványi anyagokat. A látvány ismerős lehet a Curiosity által küldött képekről. A geotermikus mező bejárása után, felkapaszkodunk a közeli 308 méter magas Hverafjall csúcsára, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a környék vulkáni hegyeire és az alacsonyabb térszínre. (táv: 2km, szint: 120m)

Következő megállónk a Két földrész híd. A felszínen lévő tektonikus hasadékvölgy egyik fele geológiailag eurázsiai eredetű, a másik oldal észak-amerikai származású, ezt kötötték össze egy gyalogbürüvel. Néhány lépéssel és némi fantáziával kontinensnyi távolságot tehetünk meg.

A repülőtérnél elbúcsúzunk hazautazó utastársainktól, majd a hosszabbítókkal elhagyjuk Keflavíkot és a környék legjobb körkilátását kínáló magaslat megmászásának kiindulópontjához autózunk. A 338 méter magas Helgafell (Szent Hegy) csúcsára gyaloglással jutunk fel. Fáradozásunkat a pazar kilátás jutalmazza. Tiszta időben nagyszerű rálátást kapunk Reykjavík tágabb környékére, a lávamezőkre és hegyekre, az Atlanti-óceán víztükrére valamint a Snæfellsnes-félsziget kiemelkedései is kirajzolódnak a horizonton. (táv: 5km, szint: 200m)

Szállás: Reykjavík

Hosszabbítás:

6. nap (április 2, hétfő)

Délelőtt lehetőség van fakultatív bálnalesen részt venni (ár: kb. 80EUR, hossza: 3 óra). Reykjavík kikötőjéből indulnak a hajók, és a Faxaflói-öböl térségében cirkálnak, tengeri állatokra „vadászva”. A program során többféle bálnát és delfint figyelhetünk meg.

Akik nem a hajókázást választják, addig a fővárosban múlathatják az időt, vagy 2-3 órás túrára indulhatunk a környék valamelyik kiemelkedéséről körülnézni. 

Dél környékén elhagyjuk a fővárost és a part mentén északra tartunk: célunk hogy a Snæfellsnes-félsziget szépséges látnivalóit megtekintsük.

Azonban útközben is akad néznivaló: a 198 méteres Glymur vízesés. Izland második legmagasabb zuhatagját gyaloglással tudjuk megközelíteni, végigmenve a vizét levezető kanyon peremén. Ámulatba ejtő látvány már az oda vezető ösvény környéke is, de végén a méltóságteljesen lezúduló vízfüggöny ami igazán lenyűgöző. (táv: 6km, szint: 300m)

Utunkat a Reykjanes-félszigettel kezdtük, most Izland következő nyugatra kinyúló részével, a 100 km hosszú Snæfellsnessel folytatjuk. A terület mintha az ország természeti bemutatóterme lenne: találunk itt sziklás lávamezőt, vulkáni krátereket, rejtelmes barlangokat, jégmezőt és gleccsert, különböző jellegű tengerpartokat, bokros, fás, és füves térszíneket, vízeséseket, sebes patakokat. A helyszínek legtöbbje pedig valamilyen szerepet játszik a helyi a sagákban, sokuk pedig a rejtett nép (huldufólk – tündérek, elfek, trollok) lakóhelye.

Megízleljük egy felfakadó szénsavas forrás üdítő vizét, majd Raudfeldsgjá misztikus szurdokában teszünk egy sétát.

Innen már jól látható Snæfellsjökull, a Snæfell vulkán jégmezője. Ezt a tűzhányót Verne tette híressé: az „Utazás a Föld középpontjába” szereplői itt ereszkednek a mélybe. Leereszkedünk a vulkán egyik megszilárdult lávafolyamához, és teszünk sétát a Búðahraun peremén. Közelében a fából épült a Búðakirkja templom, és az óceánpart bűvöl el.

Felmászunk Bjarnarfoss vízeséshez, hogy magaslati pontról is kitekintünk a vidékre.

Szállás: Ólafsvík

7. nap (április 3, kedd)

Reggeli után Skardsvík aranyhomokú tengerpartját keressük fel. Az itt ritkának számító színfolt éles kontrasztot alkot a körülötte elterülő sötét lávasíkság képével.

Neshraun lávamező fölé emelkedő Saxhóll kaldera pereméről remek kilátást kapunk a környékre, és az óceánra. A Holaholar kráter is egy régi kitörés emlékét őrzi, belsejében olyan érzésünk támad, mintha egy természetes amfiteátrumban állnánk. Az élmény fokozza, hogy a helyiek szerint a kráter és környéke elfek lakóhelye. A peremre felsétálva nagyszerű panoráma tárul fel a környező térszínre.

Nemsokára ellaposodik a part, és a Dritvík-öböl fekete homokú strandján, a Djúpalónssandur-nál találjuk magunkat. Az egykoron forgalmas halászkikötőnek már csak maradványai állnak, legérdekesebbek az un. emelő kövek, amelyekkel a halászok egymás erejét tesztelték, ki melyik méretűt tudja felemelni.

Arnarstapi tengerpartjához tartunk. A kicsiny halászfalutól indul az ösvény, ami a sziklás magaspart szegélyén Hellnar-ba vezet. Útközben látványos abráziós formákat, sőt lávaalagutat, és barlangokat is láthatunk. (táv: 3 km). Malariff és Lóndrangar szirtjei között szintén hangulatos út vezet, itt is teszünk egy rövid sétát.

Grundarfjördur szép fekvésű, csinos városkája mellett a Kirkjufell templom alakú hegyét csodálhatjuk meg, a hasonló nevű vízesés mellől.

Szállás: Ólafsvík

8. nap (április 4, szerda)

A kisebb öblökkel szabdalt part mentén, Berserkjahraun drámai lávamezőjét keresztezzük, ahol a rege szerint tragikus események történtek. Rövid túrával bemerészkedünk a megszilárdult kőzetolvadék birodalmába, hogy megtekintsünk sok érdekes formát és elmerüljünk a hely hangulatában. Következő állomásunk gasztronómiai jellegű: a speciális izlandi ételt, a rohasztott cápahúst (hákarl) előállító farm meglátogatása. Generációk óta halászattal és halfeldolgozással foglalkozó család elmagyarázza az elkészítés folyamatát, valamint kóstolni, és elvitelre vásárolni is lehet a különleges csemegéből.

Mielőtt elhagynánk a Snæfellsness-félsziget területét még megmártózunk egy természetes szabadtéri termálfürdőben, majd a repülőtér felé indulunk.

18.25: felszállás Keflavíkról