Az alaptörvény 2012 jan 1-én leváltotta az alkotmányt. Látszólag csak szójáték, de emögött több van.
Pld. 2016-tól a szociális biztonság már nem jog, az idősek már nem jogosultak ellátásra. Az állam – az alaptörvény szövege szerint – csupán elősegíti az időskori megélhetést. Tehát: Jog helyett elősegítés. A vazullusi viszony megerősítése.
Az új Alaptörvényből kivették az Alkotmányos jogok közül a Társadalombiztosítást, ami azt jelenti, hogy adó formájában fizetünk nyugdíjadót és egészségügyi adót. Ezért azonban cserébe NEM JÁR semmi, sem nyugdíj, sem ingyenes egészségügyi ellátás.
Adót pedig arra költi az állam, amire akarja.
MINDÖSSZE 10–15 ember tudta, amikor megszavazta az új alkotmányt, hogy kivették belőle a társadalombiztosítás jogát.
Ez azt jelenti, hogy bármikor csökkenthetik tetszés szerint a nyugdíjadat, és az egészségügyi ellátáshoz sincs alkotmányos jogod.
Nyilván nem merik csökkenteni, mert a 2.5 millió nyugdíjas ezt észrevenné és lázadozna. Viszont a nyugdíjkorhatár emelésével pont arra a határra emeli, amit ki akar fizetni.
Mire én elérném a korhatárt, addigra már 88 évre emelik..
így csak a legkitartóbbak jutnak hozzá az immáron alamizsnához.
Ha hozzávesszük a nyugdíjasok szisztematikus kipusztítását, ami kitűzött cél a regnáló rezsimnek, mert akkor 2 legyet üt egy csapásra. Nem kell annyi pénzt tenni az egészségügybe – ahogy ezt ma is teszik.
S mivel nem kapnak ellátást, s amit kapnak az nem a leghatékonyabb, beleértve a 70 éven felüliek kezelésének megtagadását, vagy régi gyógyszerekkel való „kezelését”, akkor a halálozási arány miatt kevesebb nyugdíjat kell kipostázni.
Hogy élnek ma a nyugdíjasok?
Az 50 ezer forint alatti nyugdíjasok száma nagyjából 60 ezer fő.
Az 50- 100 ezer forint közötti nyugdíjat közel 700 ezer fő,
100 -150 ezer forint közötti nyugdíjat további 800 ezer fő kap.
A 150- 200 ezer forint közötti KB. 300 ezer fő.
Az egykori szovjet blokk országai közül a cseh és a szlovák nyugdíjak vásárlóereje is nagyobb a magyarénál.
Egy magyar átlagnyugdíjas pedig 60 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást tud venni a nyugdíjából, mint egy osztrák.
A bérekhez képest elértéktelenednek a nyugdíjak.
A minimálbér emelésével azt elérte a kormány, hogy napi nyolc óra bejelentett munkával (kivétel a közmunkások) ne lehessen 2018-tól a létminimum alatt keresni, de ez a lépés nem történt meg a nyugdíjasoknál, a béremelések üteme elhúz, és ez a probléma idén, valamint jövőre még inkább érződni fog.
A nyugdíjpénztárakról itt a cikk.