A múltkori bejegyzésemben a Vend vidék magyar oldalára kalauzoltalak titeket.
A vend vidékhez organikusan kapcsolódik a Szlovén oldali látványosságok is. Most ezekből csemegézünk kicsit. Az interreg program (az Európai Regionális Fejlesztési Alap) a határok közötti kulturális együttműködést hivatott szolgálni (finanszírozni), s ebbe nem csak a gyerekek táboroztatása tartozik, hanem infrastrukturális fejlesztések is. Így került pénz szlovén Rábavidék és az évtizedeken keresztül elhanyagolt Grad várának rekonstrukciójára is.
Gradi vár
Goricko Nemzeti Park központjánál lévő parkban sétálva a friss környezet és a nyugalom ami körbe vesz. A benne levő 12. századi várat a jugoszláv időkben a sorsára hagyták, félig összedőlt állapotból kellett visszaépíteni. Grad végül impozáns ötszögletű alakot kapott, drón-és légi fotókon látszik igazán.
A kapun belépve a 3 emeleten végig vonuló, hullámzó, hosszú, boltíves folyosók adnak neki egy sarmot, s mára múzeumot és szállodát rendeztek be, hogy a turizmust élénkítsék. Szlovénia egyik legnagyobb barokk kastélyában, Grad várának a fénykorában 365 szoba közül választhattak anno a várurak/asszonyok. Ma csak fél tucat szoba szolgálja az erre járókat, de ez bővül majd.
Az igazgatónő, Stanka Desnik a tipikus kultúra misszionárius, az arcára van írva az elhivatottság a történelmi emlékek megőrzése és bemutatása, aminek az egész életét szentelte.
Volt egy etnográfiai rész is a földszinti termekben, korabeli mesterségeket és kellékeit szemrevételezhettük.
Igazán illusztris darab a házasságkötő/bankett terem plafonjáról lógó gigantikus űrhajóra emlékeztető óriási csillár, és menő az egyik lépcsőház modern lámpája is. De a lépcsőház is esztétikusan lett tervezve.
A kastélyt a 11-12. századtól kezdve építették, kezdték a templomosok, és folytatták a környék nemesei, akik adták-vették-örökölték egymás között. A kastély történetét és a Goricko Nemzeti Parkot bemutató informatív kiállításon, számos magyar névvel is találkozunk: Batthyány, Széchy, Nádasdy, Széchenyi. emellett sok – az évszazadok során bővülő épületről is sok fotó, rajz és leírás olvasható.
A gradi várat egyébként nagyon ajánlom, akinek minden vágya egy kastélyban aludni, de a csilivilik esetleg meghaladják a költségvetését. Itt ugyanis 80-90 euro körül már kapunk egy szobát, foglalt is volt mind épp kanadai vendégeknek.
A kastélyon még rengeteg építeni való van, de így is élmény a vadregényes, zegzugos épületet bejárni, ahol a grandiózus terekben néhány jól sikerült kiállítás is helyt kapott. A felső emeleten egy színes, falemezekből összerakott óriásfestmény, egy holland művész munkája. Itt volt rá tér, ami akkor látszott, amikor előtte szelfiztünk pár utazós bloggerrel.
Egy tojásfestő múzeum is helyet kapott az emeleten.
Mivel vár, egy domb tetejére épült, így a kerékpárral érkezőknek pár izzadtságcseppet is hozzá kell gondolni, viszont a vár melletti park és a benne megszületett élménypark bővíti az aktív kikapcsolódásra áhítozók lehetőségeit.
Itt olvashatsz a várról, szállásról is még pár infót . https://www.park-goricko.org/go/878/V-R
Čepinci határőrmúzeum
Innen nem messze a határ mentén van a Čepinci településen egy a határőrök mindennapjait felvillantó állandó kiállítás. Magyarul anno Kerkafő, ahol a felújított egykori laktanya őrállomáson az ottani sorkatona határőrök életébe is beleshetünk. Békeidőben a halászat, vadászat és fakitermelés kontrolját is elvégezték.
Az első világháború után SHS királyság küldöttsége kieszközölte a békemegállapodás alapjait és a Muravidéket hozzácsatolták területükhöz. 1920-ban Mo. elismerte a jelenlegi határokat. A Monarchia felbomlásával létrejött a hármas határ. A határkő ma is látható a múzeumban.
A 2. világháború alatt német és olasz csapatok is behatoltak a területükre. A magyarok Vas és Zala megyébe tagoltak területeket. Az ellenállást a szlovén kommunista párt szervezte akkoriban. Több összecsapás is volt a csendőrökkel. Válaszul tömeges letartoztatásokat és kivégzéseket foganasítottak a magyarok.
Tárgyakban sokkal szegényebb mint az Apátistvánfalvai Határőr Múzeum, de magyar nyelven is részletes kronológiáját olvashatjuk a történelemnek egészen a Jugoszláv háborúig. Arról a múzeum igazgatója elmesélte, hogy vonult át a fejük felett a történelem, a sok bizonytalanság, káosz hogyan befolyásolta a helyiek életét.
A jugoszláv hadsereg próbálta megakadályozni horvátok és a szlovének elszakadását. Kezdetben senki nem tudta ki-ki ellen van, nem volt infó, de aztán tisztult a kép és helyi területvédelmi erők alakították ki a védelmet, barikádot alkotva munkagépekből, teherautókból. Amihez a jugoszláv hadseregből dezertáló szlovének csatlakoztak fokozatosan. A tárgyalások utána Jugoszlávok átadták a hódosi határátkelőt a szlovéneknek. Utána hamarosan sok laktanya és határállomás is átkerült a szlovénekhez pár nap alatt.
De visszatérve a jelenbe állíthatom, hogy csodaszép panorámája van a tájnak, így érdemes ide is áttekerni, ha valaki kerékpárral vágott neki.
Erről szóltak az interregionális fejlesztések, aminek gyümölcsét mi is élvezhetjük mára.
Az egykori Vasfüggöny határszakasz, ma hazánk Ausztriával és Szlovéniával határos része. A határrégió adottságai jó lehetőséget kínálnak a kerékpározásra. 2017-ben 4 magyar és 3 szlovén partner fogott össze, hogy egy komplex interregionális projektben kiépítsék a határ menti biciklis turizmushoz szükséges infrastruktúrát.
Az volt a cél, hogy a 9950 km-es, 20 országon áthaladó, 14 Unesco világörökséget érintő és nagyon népszerű EuroVelo 13 Iron Curtain kerékpár útvonalra rácsatlakozzanak a határhoz közeli, térségi kerékpár hálózatok is.
Az őrségi E bike helyszínekről itt olvashatsz Balázs blogján:
https://balazsutazik.blog.hu/2022/05/16/zold_utakon_az_orsegben
Még a környéken számos felfedezendő látványosság van, érdemes utánaolvasni mielőtt nekivágnak, habár több információs iroda is készséggel segít térképekkel és információval. Innentől rajtunk múlik, hogy nekivágunk-e.
https://www.murarabatour.eu/go/1084?lang=HU
- Vízi program: élmények a Mura és Rába folyókon, raftingolás és kenuzás.
- Lovas program: lovaglás vagy lovaskocsizás az egykori “vasfüggöny” mentén
- Gyalogtúra a határőrök életének bemutatásával, útvonalaik követésével
- Kulturális program: a lázadó kurucok titokzatos történelmének bemutatása
Itt van még kis adalék, aki jobban belemélyedne a Vendek történetébe:
De kik is a vendek?
Muravidéken egy kisebbség, ami a 19. századtól kezdve voltaképpen máig parázs viták kereszttüzében áll. Hol a vandálok leszármazottainak, hol ősszlávoknak, hol pedig szláv magyaroknak tekintették őket, attól függően, hogy a politika szeszélye mit diktált. Az egész Muravidék nyelve ugyanis olyannyira eltér a sztenderd szlovén nyelvtől, hogy beszélőit, a vendeket sokan külön népcsoportként tartják számon.
Az a népcsoport, amit mi vendként tartunk számon, részint Vas megyében, részint pedig Szlovéniában, a Muravidéken él. Számuk a mai Magyarország területén körülbelül ötezer főre tehető, míg a határon túl körülbelül nyolcvanezer vend él.
A nyelvészek egyetértenek abban, hogy a vend nyelv a szlovén egyik önállósult dialektusa, ami elsősorban szókincsben, ragozásban és kiejtésben tér el a bevett szlovén nyelvtől. Érdekes, hogy bár a vendül beszélők magyarul megszólalva többségében vendeknek vallják magukat, saját anyanyelvükön ezt a megnevezést sohasem használják: hagyományos önelnevezésük a slovenec, slovenci (szláv, szlávok).
A vend nyelven beszélő szlovének területét a középkortól kezdve Tótságnak nevezték. Csakhogy a tót egy általános elnevezése is volt a szláv népeknek a magyar nyelvben, akárcsak a vend kifejezés német nyelvterületen (wendisch, windisch).
A kiegyezés utáni Magyarországon aztán erőteljes törekvések bontakoztak ki a kisebbségek magyarosítására. Ezért a politikai körök olyan elméletet dolgoztak ki, amely szerint a Vendvidéken egy önálló, úgynevezett „ősszláv” nyelvet beszélő, a szlovénnal nem azonos vend nép él. Ekkor kezdték arra szorítani a muravidéki lakosságot, hogy magukra a vend elnevezést használják. A 19. század végéig a szlovénok lakta területeken az ő anyanyelvükön folyt a tanítás, majd az asszimilációs politika egyszerűen kiszorította a vendet az iskolákból.
A trianoni békeszerződés aztán még inkább politikai céltáblává avatta a vendeket. Lakóhelyük kétharmada a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, és új nevet kapott: Prekmurje, azaz Muramellék vagy Murántúl. Ezután a vendeknek már nemcsak a magyar, hanem a szlovén nacionalista törekvésekkel is szembe kellett nézniük.
Magyarországon ekkor születtek meg azok az összefoglalóan vend teóriaként ismertté vált elméletek, amelyek a népcsoport önálló, szlovéntől független identitását igyekeztek erősíteni, ezzel mintegy jogot formálva a területre és annak lakóira.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vend_nyelv
A vendek tágabb értelemben a németek által minden, a területükön kívül és azon belül élő szláv népcsoportra használt elnevezése. Egy részük mai tudományos neve az elbai szlávok. Szűkebb értelemben a németországi szorbokra és magyarországi szlovén kisebbségre alkalmazzák, akik a Vendvidék tájegységen élnek.
A vend szó a mai Észak-Lengyelország területén élt ókori vened vagy venet nép (venedes, veneti, wendi, gwyned, enetoi, venetos) nevéből származik. Ezt tükrözi az is, hogy a középkori németek a venedek helyébe települő szlávokra és néhány balti népre is a vend kifejezést kezdték el használni. A vend kifejezést korábban politikai célokból használták a szlovénokra, ennek révén került a köztudatba is.
A 19. század második felében és a 20. század elején (Trianon után) keletkezett elméletek szerint a vendek egy szlovéntól elkülönülő, ősszláv, vagy elszlávosodott kelta népcsoport, amely nem azonos krajnai és stájerországi szlovénokkal, annak ellenére, hogy a magyarországi vendek magukat slovenci névvel illetik.
A vend megnevezés a magyarországi szlovénokra vonatkozóan nem tűnik fel hamarabb az 1800-as éveknél. A korábbi évszázadokban magyarul egész egyszerűen csak tótok-nak hívták az itt élő szlovénokat, ahogy a középkorban minden más szlávot. A Mura és a Rába vidékén élő szlovénokról legkorábban a 11. században találunk említést, akiket viszont egyszerűen sclavus-nak, azaz szlávnak hívnak.
Körülbelül a 16. század táján bukkanhatott fel a vandalus elnevezés. A vandál megnevezés a helyi szlovénokra vonatkozó tudományos név lett, amit még a 19. században is használtak. A szlovénokat az ókori vandálok utódainak vélték
Általában, mint magukra szlovenszki-ra hivatkoztak az itt élők. A vendek könyveiből tudható, hogy önmagukat a stájerországi szlovénokkal tartották egyezőnek, s a magyarországi szlovén nyelv-et beszélik. A sötét politikai múlt ellenére a vend nem sértő kifejezés, mint mondjuk a rác, vagy az oláh.
A nyelv:
A 16. század végén keletkezett Régi martyánczi énekeskönyv az első teljes terjedelmű munka vend nyelven. Eredeti szerzői evangélikusok voltak, de a rekatolizáció után a katolikusok is folytatták az írást.
Az első nyomtatásban megjelent vend könyv Temlin Ferenc 1715-ös katekizmusa volt. Mivel a protestáns iskoláknak akkor még nem volt saját nyelven írt könyvük, egy ideig ebből tanították olvasni a gyerekeket. (1725-ben már megjelent az első tankönyv.)
Az írott nyelv megalapozása azonban Küzmics István nevéhez fűződik, aki ábécéskönyvet, tankönyvet, katekizmust és szertartáskönyvet is írt, illetve a katolikus Újtestamentumot is lefordította. Imakönyvét, ami 27 kiadást ért meg, a vend nyelv „oszlopának” tekintik.
Tankönyvet Küzmics Miklós is írt, amely egészen 1868-ig minden vendvidéki elemi iskolában használatban volt.
Máig vannak írók (pl. Feri Lainšček, Milan Zrinski, Milan Vincetič), akik vendül is írnak könyveket, verseket, cikkeket.
