Posts tagged: dolgozatok

Hogyan osszuk meg azt, ami megoszthatatlan?

By , 2010. június 10. csütörtök 19:50

 

Hogyan osszuk meg azt, ami megoszthatatlan?

Avagy a kultúra marketingje és reklámja.

A művészet áru vagy szolgáltatás?

Készítette: Csonka Gábor Continue reading 'Hogyan osszuk meg azt, ami megoszthatatlan?'»

Róbert Gida és a filozófia

By , 2010. június 10. csütörtök 19:38

R Ó B E R T   G I D A  É S  A  F I L O Z Ó F I A . . .

…….Róbert Gida kissé megszédülve jött ki Fa Lö Ce szobájából kezében az imént ötössel kiegészült indexét tartva. Mi történt? Létezhet ez? Hogy volt?    Mielőtt veszélyes vizekre evezett volna a gondolkodás területén – hogy a Semmiért ötöst kapott – egy arra haladó görög stólába bújtatott férfiba ütközött. Gorgiász volt az, aki sehova sem sietett a hóna alatt egy papírtekerccsel, amelyen ez a cím díszelgett: A nemlétezőről, avagy a természetről.  Róbert Gida erre felkapta a fejét és megszólította a jövevényt: Continue reading 'Róbert Gida és a filozófia'»

Kínai mitológia a teremtés kapcsán

By , 2010. június 10. csütörtök 19:30

 Kínai buddhizmus kultúrája

Kínai mitológia a teremtés kapcsán és a rá ható buddhista elemek vizsgálata

Hogyan keletkezett a világ? Hogyan született az élet? Ez már az ősi idők embereit is élénken foglalkoztatta. Különböző népek kozmogóniai mítoszai igen fontosak a népek hagyományainak ápolásához, de az idő múlásával és az életviszonyok változásával bizony változtak  mítoszai is. Erre érdekes példa Kína esete, ahol láthatjuk, hogyan szorítottak helyet maguknak a jóval később érkező buddhista elemek a taoista hagyományba.

Continue reading 'Kínai mitológia a teremtés kapcsán'»

Hit és tudás, Isten és ember viszonya a skolasztikában

By , 2010. június 10. csütörtök 19:25

Hit és tudás,  Isten és ember  viszonya  a skolasztikában

A skolasztika nevét a latin schola szóból nyerte. A középkori iskolákban a hét szabad művészet képezte az oktatás tárgyát, nevezetesen: grammatika dialektika, rétorika, aritmetika, geometria, musica, astronomia. A tanítás módszere az előadás (lectio) és a vitatkozás (disputatio) volt. Ez utóbbi a hallgatóság és a magiszter (a megszerezhető legmagasabb tudományos fokozat) között lezajló vitát jelentette. A skolasztikus gondolkodás elsősorban tekintélyelvű, a hit tételeit kötelező szabályoknak tartották, és ehhez igazították a bölcseleti ténykedésüket is. A filozófia feladata a teológia előkészítése, a hittételek magyarázata és védelme az eretnek tanokkal szemben. Continue reading 'Hit és tudás, Isten és ember viszonya a skolasztikában'»

N. Hartmann – esztetika

By , 2010. március 7. vasárnap 22:04

Nicolai Hartmann Esztétika című könyvének vázlata, különös tekintettel a szobrászatra és az építőművészetre

Az esztétikai megismerést tekinthetjük úgy, mint azonosulást a tárggyal, vagy a műélvező beállítottságaként, eltérően a filozófustól, aki logikusan elemez, s közben megszünteti a tárgyal való belső azonosulását. A logika törvényei általánosak, meghatározottak, míg az esztétikáé minden kor és mindenki számára más és más, rejtve maradnak lényegileg olyan értelemben, hogy nem tudatosulnak. Ezért olyan érdekes foglalkozni velük, hogy felfejthessük a titkát, de ehhez először is meg kell ismerkedni néhány alapvető fogalommal, és szükségszerű módszerrel. Continue reading 'N. Hartmann – esztetika'»

F. Nietzsche és az erkölcs

By , 2010. március 7. vasárnap 21:59

Friedrich Wilhelm Nietzsche

 élete (1844-1900) különös tekintettel erkölcstanára

 “Soha példának senkit se vettem  magam házában óv a magány és minden mestert kinevettem, ki nem nevetett önmagán.”

Nietzsche filozófiája nem katedra filozófia, mely egy fogalmat végigvezet és eljut valahova, hanem sokkal életszagúbb, érzésekkel átitatott, éppen ezért ambivalens életfilozófia, amely kettősség nemcsak filozófiájára, hanem saját életére is jellemző volt. Különc zseniként került a szellemtörténetbe, átható éleslátás, radikális újítási akarat jellemzi munkásságát. S nem csak ezért életfilozófia, hanem azért is, mert irodalmi-esztétikai módon írta amit írt. Continue reading 'F. Nietzsche és az erkölcs'»

Hamvas és a magány

By , 2010. március 7. vasárnap 21:55

maganyHamvas Béla és a  magány – társadalmi gondolatjáték tíz percben

Ebben a dolgozatban a nagyvárosi magányra szeretném felhívni elsősorban a figyelmet. A közösségi magány minden élőlény közül csak az embert sújtja, és ami különösen meglepő, hogy elsősorban olyan közösségben tapasztalja ezt az érzést, amelyet önmaga választ. De magányt sokkal ritkábban érez a természetben, a fák között, réteken, tó mellett, mint ugyanabban az állapotában az embertársai között. Az érdekes az, hogy az ember magára marad a városban, közösségben, ahol pedig éppen az odafigyelés, a kapcsolatok végtelen lehetősége nyílik. Continue reading 'Hamvas és a magány'»

A halálhoz viszonyulás különböző kultúrákban

comments A halálhoz viszonyulás különböző kultúrákban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
By , 2009. augusztus 10. hétfő 21:39

 

 

A halálhoz való viszonyulás és a halálképzetek megjelenítése a világ nagy kultúráiban

I. Bevezető       .        .        .        .        .        .         2

 

1. A halállal való foglalkozás elméleti alapelvei                .        .        .     4

2. Vallástörténeti és kultúrantropológiai áttekintés .        .        .        7

3. Vallásos elképzelések és rítusok kapcsolata        .        .        .        .  12

II. Mezopotámia és a zsidó vallás halálszemléletének

összehasonlító elemzése                   .        .        .        .        .        .        17 Continue reading 'A halálhoz viszonyulás különböző kultúrákban'»

Panorama Theme by Themocracy

Facebook Like Button for Dummies