Budapest fő látványosságok

By , 2013. május 4. szombat 06:20

Budapest
1. séta

Budai Vár
A Budai Vár elnevezés alatt a budapestiek nem csak egy várra vagy a Királyi Palotára gondolnak, hanem az azt körülölelő történelmi városnegyedre is, amely sok látnivalóval várja az ide látogatót. Kellemes tavaszi napon nagyon sokan invitálják barátaikat egy sétára azzal, hogy “menjünk fel a Várba”, ami nem jelent mást, mint hogy tegyünk egy kellemes sétát a Várnegyedben.
A legizgalmasabb Siklóval érkezni ide.

Sikló
(Clark Adam tér – Budai Vár)
1870-ben nyílt meg, és ma is korhű állomások között, korhű kocsikkal közlekedik.

Királyi Palota
A Várhegy déli részét a Királyi Palota foglalja el. A híres középkori palotát a török elleni harcokban rombolták le, látszólag csak az erődfalakat hagyva meg mementóul. A területet a kialakuló új szintig feltöltötték, és a ma látható impozáns barokk palotát építették rá, amelyet Mária Terézia kezdett el építtetni, majd a XIX. században a magyarok kezdeményezésére bővítettek mai formájára.

Szent-háromság tér 
A tér a Várnegyed mai központja. Itt áll a monumentális, barokk Szentháromság szobor, a diszkréten visszafogott régi budai városháza és a híres Mátyás templom is. Errefelé sűrűsödnek a legjobb éttermek, boltok.

Halászbástya 
A Mátyás-templom megszépítése után, a középkori halpiac helyén épült meg 1905-ben. Védelmi célokat soha nem szolgált, kilátóterasznak viszont kiváló. Célja nemcsak a Várnegyed ünnepélyes lezárására, de a Pestről látható panoráma díszítése. Az esténként kivilágított bástyasor szemből, a pesti Duna-partról festői látványt nyújt. E városképet nem véletlenül vette fel az UNESCO 1988-ban a Világörökség listájára. A Halászbástya alján található a Szent Mihály temető kápolna.

Mátyás Templom 
Nevét legfőbb mecénásáról, Mátyás királyról kapta, aki kétszer is nősült itt. A templom szinte egyidős a Királyi Palotával, amely több koronázás színhelye volt. Minden király és korszak változtatott, szépített rajta a török uralomig, akik 1541-ben elfoglalták Budát, és dzsámivá alakították a templomot, amelynek freskóit lemeszelték. Falfestményei a szokásos bibliai jelenetek mellett a magyar történelem legfontosabb jeleneteit örökítik meg. Kitűnő akusztikájának köszönhetően gyakran ad helyet hangversenyeknek.

Gellért hegy
Nevét az 1046-ban a tetejéről hordóban ledobott Gellért püspökről kapta, aki a pogányokat szerette volna a kereszténységre rábírni. A szent szobrot 1904-ben kapta, alakja azonnal feltűnik az Erzsébet-híd felől érkezőknek, ahogy jobb kezében keresztet tartva szemléli a lenti forgalmat.
Az ide látogatók mindig megcsodálják a tetőre épült Citadellát, amely az egykori, szőlőtőkékkel körbeölelt palánkvár helyére 1850-54. között épült. Ma kívül-belül bejárható, története korabeli rajzok és fényképek segítségével ismerhető meg.
A Citadella előtt magasodó nőalak, az 1947-ben felállított Szabadság-szobor a náci uralom végének állít emléket, talapzatának hátsó falára a főváros felszabadítása közben elesett szovjet katonák nevei olvashatók.


2. séta

Váci utca
Ez az utca lett először sétáló utca Budapesten, de már előtte is a város legfontosabb bevásárló része volt. Az épületek XIX-XX. századiak, pedig az utca maga már a XVIII. században kivált a többi közül.

Vörösmarty tér
A Belváros bizonyosan a Vörösmarty téren kezdődik. Innen indul a Váci utca, a városrész főutcája és a térre nyílik a város két legforgalmasabb kávéháza: a patinás Gerbeaud és a divatos Art Café. Ez a tér mindig eleven.

Parlament
A századfordulón épült meg és azonnal Budapest és a Dunai panoráma egyik meghatározó elemévé és legkedveltebb szimbólumává vált. A Parlament belső terei és díszítése mindenképpen megér egy látogatást.

Margitsziget
Budapest legszebb parkja a Margitsziget, amely a Duna közepén a Margit és Árpád híd között fekszik.
Eredetileg három különálló sziget volt itt, a Fürdő-, a Festő- és a Nyulak szigete. Ezeket vették körül közös betonozott parttal a XIX. századi folyószabályozások idején, kialakítva, a sziget mai 2,5 kilométer hosszú méretét.
Nevét IV. Béla király lányáról, Margitról kapta, aki a tatárjárás után hálából egy margitszigeti kolostorba vonult.
Ma a csaknem 100 hektáros parkban az autóforgalom kizárásával biztosítják a nyugalmat. A park gyönyörű és nagyon változatos. Százesztendős gesztenyefákkal szegélyezett fasorok, angol-, japán- és francia kertrészletek váltják egymást. Kolostorok fennmaradt romjai, régi víztorony és különféle sport-pályák színezik a kínálatot. Itt van a város legnagyobb szabadtéri strandja, a Palatínus, és a legszebb szabadtéri színpad.
A sziget északi végén álló szállodák fürdő és gyógyrészlege a szigeten található termálkutak vizét hasznosítják nemzetközi hírű színvonalon különböző mozgásszervi betegségek kezelésére.


3. séta

Szent István Bazilika
60 év alatt építették fel a Bazilikát, amely két művészeti korszakot – klasszicizmust és eklektikát – is felölel. A templom belsejében kivételes műalkotások idézik a névadó Szent Istvánt, a magyar állam és egyház-alapító királyát.
Az impozáns kupola uralkodik az épületen, melynek peremére érdemes felmenni. A Budapesten egyedülálló, 360 fokos körpanorámában 65 méter magasságból gyönyörködhetnek a látogatók.

Operaház
Budapest a világ egyik legszebb operaházával büszkélkedhet. Bizonyára az épületsor és a korszak egyik csúcsteljesítménye, kilenc évi munka után, 1884-ben tartották meg az Operaház nyitóelőadását. A kor egyik legkiválóbb építésze, Ybl Miklós által alkotott palota lépcsőházát és nézőterét a kor legnagyobb magyar festőinek  Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly freskói díszítik. Első igazgatója Erkel Ferenc volt, de éveken át igazgatta Gustav Mahler, és saját operájának bemutatóját kétszer is rendezte itt Puccini. Az épületet nem operarajongóknak is élmény megtekinteni.

Városliget
A Hősök tere mögött helyezkedik el a város legnagyobb parkja. A parkban van a Budapesti Állatkert, a Fővárosi Nagycirkusz a Vidámpark, a Vajdahunyad vára, egy csónakázó tó és a Széchenyi fürdő.

Hősök tere
Az arisztokrata villákkal szegélyezett, festői Andrássy út végén a Hősök terére érkezünk. A város e monumentális főtere 1896-ban épült a Honfoglalás ezredik évének tiszteleté-re az alatta futó kisföld-alattival egy időben, mely a kontinens első metrója. A tér két oldalán műemlék grandiózus félköre két oldalán található a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok, előtte pedig a hét vezér és Gábriel arkangyalt megjelenítő Milleneumi Emlékmű és az Ismeretlen Katona sírja.

 

 


Hungarikum

A pálinka
A pálinka készítése és fogyasztása évszázados múltra tekint vissza a magyar gasztronómiai hagyományban.  Történelmi források igazolják, hogy eleink már a XIV. században ismerték a párlatokat; királyi lakomákon, polgári étkezéseknek során és falusi vigasságok alkalmával egyaránt előszeretettel fogyasztották.
Károly Róbert udvarában még „aqua vitae” néven, azaz az élet vizeként ismerték, Mátyás korában a „borszesz” és a „crematura” név terjedt el.
A különféle, gyümölcsből, borból, gabonából vagy esetenként más helyi alapanyagból készült párlatokra először az 1500-as években használták a pálinka kifejezést, amely aztán fokozatosan terjedt el és vált országosan alkalmazott elnevezéssé.
2002. július elseje óta csak azokat a gyümölcspárlatokat illeti meg az elnevezés, amelyek kizárólag friss gyümölcs vagy a gyümölcs mustjának alkoholos erjesztésével és lepárlásával készülnek, természetes vagy szintetikus adalékanyagokat pedig nem tartalmazhatnak.
A jó pálinka nem csupán a méltán hírneves hungarikumok sorát gyarapítja: fogyasztása feledhetetlen élményt ígérő felfedezőút az ízek és illatok világába.
Fogyasztását 16-18 Cº-on, tulipán alakú poharakból ajánljuk aperitifként vagy digestifként – vagy csak úgy, a magunk örömére.

A Herendi porcelán
Kisváros egy kis országban, közel annak legnagyobb tavához, a Balatonhoz: Herend. Kisváros, melynek nevét egy közel 1000 főt foglalkoztató porcelánmanufaktúrával azonosítják szerte a világban. Herend, ahol a Szépségek születnek, s válnak Örök Értékké.
Egy porcelánmanufaktúra, melynek 183 éves történelme során – a Szépség erejével – túlélte a világégéseket, a gazdasági válságokat. Ahol a nyers porcelánmassza első érintésétől az utolsó ecsetsimításig a kézi munka művészetének diadala a Szépség születésének minden mozzanata. A Szépség kézen fogva jár a Boldogsággal. A manufakturális szépséges porcelánok elbűvölték már és boldogságot hoztak a legnagyobb uralkodóknak, főuraknak és hírességeknek, a szépséget értékelőknek. A Herendi Porcelán megtalálható a világ majd minden országában, neve egyet jelent ma is a tündöklő tökéletességgel. A legtöbb, mi a világon Szép, haragban van az Idővel, és veszít szépségéből. Kevés van, melynek szépsége örök. A Herendi Porcelán e kivételezettek között található. Időtálló, értékálló, stílusálló.


Egészség-turizmus Budapesten

A magyar főváros gazdagsága gyógyvizekben világviszonylatban is egyedülálló. A budai oldal hőforrásait már a kelták, illetve a rómaiak is használták. A város területén fakadó 21-76 °C-os természetes forrásból és fúrt kutakból (összesen 118 db.) naponta 30,000 köbméter termálvíz tör a felszínre. 1934-ben kapta Budapest, mint a világ legtöbb gyógyító-termálvíz kútjával rendelkező fővárosa, a “Fürdőváros” címet.

A legnépszerűbbek:

Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda
(XIV. Állatkerti krt. 11.)
Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Pest első gyógyfürdője, létét a Zsigmondy Vilmos által 1879-ben fúrt kútnak köszönheti. A jelenlegi fürdőépület 1913-ban készült el. 1927-ben épült fel az uszoda, amely az 1960-as évekig csak májustól szeptemberig tartott nyitva, téliesítésére 1963-ban került sor. Azóta egész évben fogadja a vendégeket. Ugyancsak 1927-ben létesült a két “népfürdő-osztály”, amelyek helyén ma a társas fürdőosztály és a komplex fizioterápiás osztály (nappali kórház) található.

Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
(Budapest, XI. Szent Gellért tér 1.)
A mai fürdő- és szállóépület Szt. Gellért Gyógyfürdő és Szálló néven 1918-ban épült, átadására szeptember 26-án került sor. 1927-ben épült fel a hullámfürdő, 1934-ben a pezsgőfürdő.
A fürdő a hazánkba látogató külföldi vendégek legkedveltebb fürdőhelye.
A gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető, komplex fizioterápiás osztállyal (nappali kórház), fizikoterápiás részleggel, inhalatóriummal is rendelkezik. A pezsgő- és hullámfürdő mellett igen közkedvelt a női és naturista társas tetőnapozó.
A Gellért Szálló vendégei is rendszeresen igénybe veszik a fürdő szolgáltatásait. Éjszakai fürdőzés a nyár folyamán pénteken és szombaton éjfélig élvezhető a nyitott medencében.

Rudas Gyógyfürdő
(I. Döbrentei tér 9.)
A fürdő az 1550-es évek elején épült. A 10 m-es átmérőjű kupola alatt, amelyet nyolc oszlop tart, nyolcszögletű medence foglal helyet. Körülötte dongaboltozatos folyosó húzódik. Ez a rész jelentéktelen változ-tatásokkal ma is fennáll, magját alkotja a termálfürdőnek.
A kizárólag férfiak részére üzemelő termálfürdő szinte valamennyi korosztály körében kedvelt.

Király Gyógyfürdő
(II. Fő u. 82-86.)
A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben Buda visszafoglalását követően, 1796-ban építették át a mai formá-jára.
Vízellá-tását a Lukács Gyógy-fürdő kútjai biztosítják.
A gyógyfürdő orvosi szakszolgáltatások-kal, váltott férfi- és női-napokkal üzemel.
Vízösszetétel: Nátriumot is tartalmazó kálcium- magnézium- hidrogénkarbonátos és szulfátos hévíz, melynek fluridion tartalma is jelentős.

Lukács Gyógyfürdő és Uszoda
(II. Frankel Leó út 25.)
A gyógyfürdő oldalfalán hálatáblák tanúskodnak arról, hogy a világ különböző tájairól érkezők közül hányan köszönhették gyógyulásukat a fürdő és az ivócsarnok gyógyvizének.

Dandár fürdő, Boráros tértől nem messze: dandár. u 3. Du. 5 után ezer Ft. szerdánként. Nézd a weblapjukon.

Leave a Reply

*

Panorama Theme by Themocracy

Facebook Like Button for Dummies