Izland körutazás programja, autós-gyalogos

IZLAND körutazás programja  Itt az autos és a gyalogos program párhuzamosan megy.

Izland utunk kis csoportra készült saját járműves verzióját modulosra terveztük, mely 8 nap alap programot tartalmaz: (déli,  keleti régió, majd a Felföld).  Repjegy kb. 100 ezer most. Van egy frissebb verziónk is itt.

Aki tovább maradna, annak lehet választani extra 4  napos hosszabbítást.

A hosszabbítás kisbuszos folytatást lehet választani a nyugati fjordokhoz. Mindkét verzióra   ITT JELENTKEZHETSZ.

Alap program 8 nap: (az aktuális frissített programot érdeklődés esetén küldöm el, ami a repülő érkezése és a szabad szállások függvényében változik, de csak a sorrendjük és nem a tartalmuk.)

1. nap  Reykjanes-félsziget

Menetrend szerint éjfélkor érkezünk a keflavíki repülőtérre.  Bérelt kisbuszunkba szállunk és – ellentétben a legtöbb érkezővel, mi nem a főváros felé vesszük az irányt, hanem kihasználva a nyárias világosságot – máris belevetjük magunkat a várva várt tájba! A Reykjanes-félszigeten kezdjük utazásunkat, rövid szakaszon több látnivalót is megnézünk. Az ország déli nagy félszigete tulajdonképpen Izland földtörténeti magja, az őssziget egy darabja.

Az óceán mélyén, húzódó és kőzetlemezeket elválasztó észak-atlanti hátság itt a felszínre került: megszületett Izland.

Első megállónk Hafnaberg tengerfölé tornyosuló hullámvert sziklái, a helyszín fontos madár fészkelőhely: az alkák, csüllők, sirályhojszák, lundák tömegesen lakják a falak repedéseit. A parthoz közel pedig fókák és kisebb bálnák is feltűnhetnek. Az épp nyugat felé néző magaspart, szép panorámát ad tiszta idő esetén a késő délutáni fényekben.

A Két földrész híd fotószünete kihagyhatatlan. A felszínen lévő tektonikus hasadékvölgy egyik fele geológiailag eurázsiai eredetű, a másik oldal észak-amerikai származású, ezt kötötték össze egy gyalogbürüvel. Néhány lépéssel kontinensnyi távolságot tehetünk meg 

Elhaladunk egy geotermikus energiára épülő erőmű (az ország energiatermelése kimondottan zöld: víz-, és geotermikus alapokon nyugszik) mellett, ahol elektromos áramot és tengervízből sót állítanak elő. Nemsokára szemtanúi leszünk mit is hasznosítanak benne. Gunnuhver területén iszapfortyogókból forró gőz száll a levegőbe. A talaj a kicsapódó kémiai anyagok miatt színpompás, kiépített járdákon mehetünk közelebb a föld alól bugyborékolva, sisteregve feltörő víz és sár látványához.

Valahnúkur kietlen lávaszikláira az első világítótornyot építették, romjaitól csodás kilátást kapunk a naplementébe. A szemközti Eldey sziget a szulák egyik fő fészkelő helye, hó helyett guanótól fehérlő partjaival.

Szállásunk a környék legnagyobb településén, a 3000 lelkes Grindavíkban lesz.

2. nap   Thorbjörn, Seltún hőforrások, Hveragerdi fürdőzés, Kerið kaldera . . Mai első dolgunk a Grindavík fölötti Thorbjörn domb. A csupán 220 méter magas kiemelkedés nem egy hegymászó teljesítmény, viszont odafentről messzire ellátni az alacsonyabb térszínben. A felülről szemlélt lávamezők, és kisebb dombok látványa mellett az óceáni partszakaszt és a Kék Lagúnát is megfigyelhetjük. (táv: 4km)

A rövid túrát követően Seltún hévforrásaihoz megyünk. A tegnap Gunnuhvernél látottakat ez a terület szó szerint is lepipálja: nagyobb bőségben és területen szolfatárák, forró patakok, és más utóvulkáni képződmények fakadnak, a gőz- és gázfelhők tövében, vöröses-sárgás környezetben. A látvány ismerős lehet a Curiosity által küldött képekről. Következő állomásunk Hveragerdi városkája, ahol már saját magunkon próbáljuk ki Izland nagy áldását, a meleg vizet.

A fürdőruhát és törölközőt elővéve egy völgyhöz tartunk, ahol tucatnyi hévforrás fakad. A csodás környezetben lévő szabadtéri fürdőhelyen megmártózunk a kellemes patakban (táv: 5 km)

Következő látnivalónk a 3000 éves Kerið kaldera mélyülete. Az 55 méter mély, szabályos kráterben türkiz tó vize hullámzik és a környék látványa is nagyszerű. A közeli Seydishólar kráterek, pedig vöröses színükkel bűvölnek el.

Szállásunk egy környékbeli turistaház.

3. nap  Arany Körút, Thingvellir Nemzeti Park, Öxarárfoss vízesés, Geysir, Arany-vízesés,

A mai napon a legnépszerűbb látnivalókat felfűző un. Arany Körutat (Golden Circle) barangoljuk be. Első megállónk a Thingvellir Nemzeti Park területe. A helyszín Izland legnagyobb tava, a kristálytiszta Thingvallavatn partján terül el, és mind történelmileg, mind

geológiailag igen jeles helynek számít. A világ első parlamentjének helyet adó, viszonylag sík és tágas mező 930-tól kezdve

az országos gyűlések helyszíne volt. Évente találkoztak itt a nemzetségek vezetői és képviselői, ahol törvénykeztek, ítélkeztek. A beszédeket bárki meghallgatatta, a gyűlésen minden izlandi részt vehetett. Az elfogadott törvényeket pedig a Törvénydombról (Lögberg) hirdették ki. A környéken került sor a kivégzésekre is, a vesztőhelyeknek ma már csak elnevezésük él. (Brennugjá – Égetőszakadék, Gálgaklettur – Akasztószikla, Drekkingarhylur – ahol nőket fojtottak vízbe)

Történelme mellett a térség földtanilag is jelentős: szépen tanulmányozhatjuk az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemezek találkozási pontjaként a felszíni árok-, hasadékrendszert. Nagyobb szurdokvölgyek, és apróbb repedések szemléltetik a két földkéreg elem távolodását. Lesz ahová gyalogösvényen be is ereszkedünk, és megcsodálhatjuk a repedezett falakról

lezúduló Öxarárfoss vízesést. Thingvellirben könnyű sétával járjuk be a látnivalókat.

Második állomásunk a Geysir környéke. A névadó gejzír már inaktív, de mellette a Strokkur (Köpülő) kb. 10 percenként 15-20 méterre kilövell. A hangosan felszökő vízoszlop látványa és élménye mellett a geotermikus mező több más érdekes jelenségét is megfigyeljük. A forró víz, különböző alakú és méretű üregeken át hőforrások és fortyogók formájában kerül a felszínre, szintén hanghatásokkal és gőzfelhők kíséretében.

Nem messze innen, Izland egyik leglátványosabb zuhataga a Gullfoss (Arany-vízesés) ejt ámulatba. A Hvítá folyó sziklás medre tektonikus erőknek köszönhetően nagy lépcsőkre töredezett, és ezeken át örvénylik tovább a jelentős vízmennyiség a 70 méter mély kanyonba.

Innen a Hekla vulkánt megkerülve és átkelve Izland legnagyobb folyóján, a Thjórsá-n újabb vízeséshez tartunk. A Seljalandsfoss vízesés különlegessége, hogy körbejárható: bemehetünk a sziklapárkányról leszakadó vízfüggöny mögé!

Napunk célállomása Skógar. Nevezetessége a felfödi jégsapkák vizét levezető 62 méteres gyönyörű zuhatag. Miután alulról jól megszemléltük, lépcsőkön felgyalogolhatunk a tetejéhez. A közelben pedig izlandi pónikat nézhetünk legelészés közben.

Szállásunk az egyik közeli turistaház.

4. nap  skógari skanzen, bazaltorgonás tengerpart, Vik,

Ma a skógari skanzen megtekintésével kezdjük a napot. Bejárva a múzeumot bepillantást nyerünk az régi izlandi élet mindennapjaiba, az összehordott épületek és használati tárgyak megtekintésével. Legérdekesebbek a hagyományos fűtetejű házikók, érdemes őket belülről is megnézni.

Következő állomásunk fagyos élményeket kínál. Ugyanis a Myrdallsjökull jégmező egyik kiágazó karjához, a Sólheimajökull gleccserhez tartunk. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan visszahúzódik, de így is egészen a jégnyelv elvégződéséig mehetünk.

Visszatérve a tengerparthoz, látványos abráziós (parti erózió) formákat nézünk meg. Elsőként Dyrhóley diadalív alakú sziklakapuját, amely egyúttal Izland legdélebbi pontja. Bemászunk Loftsalahellir barlangjába, majd Reynisfjara bazaltorgonás tengerpartjához érkezünk.

Az itteni sziklák szintén

nagyszámú madárállománynak adnak otthont, az előtérben hullámzó Atlanti-óceán pedig íveket, tornyokat, fülkéket, barlangokat hoz létre a falak megdolgozásával.

A közeli Vík kisvárosában lesétálunk a sajátos, fekete homokkal borított plázshoz. A település fölé kapaszkodva a magaspart pereméhez mehetünk, ahonnan jó rálátást kapunk a Reynisdrangar vízből ujjakként kimagasodó sziklatornyaira, valamint a távolabbi vidékre.

A Myrdallsjökull déli szegélye előtt haladunk tovább, nemsokára a Myrdalssandur tágas lapályához jutunk. A jégmezők előterében folyamatosan hízó sík területeket a Felföldről lefolyó vizek által szállított, és itt lerakott moréna (glaciális hordalék) hizlalja. A nagy nedvességtartalmú kőzetaprólék több kilométer szélességben érdekes tengerpartot alkot.

.

Mai célállomásunk Kirkjubaejarklaustur kisvárosa. Szállásunk elfoglalása után ismerkedhetünk a már 12. században apácakolostorral bíró település látnivalóival: a sziklaoldalban érdekesen lecsorgó (nem zuhanó) Systrafoss (Nővér) vízeséssel, a Systravatn-al (Nővér-tó), ahol az apácák fürödtek, és a Kirkjugólf-nak (Templompadló) hívott területtel, ahol a hatszögesen elváló bazaltnak csupán a teteje látható a felszínen, lépesmézhez hasonlító alakzatban.

Szállásunk Kirkjubaejarklausturban lesz.

5. nap  Gleccserlagúna, hajókirándulás, Skaftafell Nemzeti Park

Továbbindulva Kelet felé a hatalmas Vatnajökull (Európa legnagyobb jégborítása, helyenként 1 km vastag!) déli szegélyén haladunk. Első megállónk Izland egyik különleges látnivalója: a Jókulsárlón gleccserlagúna. A képződmény a jégmező előterében létrejött olvadékvíz tó, amely összeköttetésben van az óceánnal.

Ide borjadzanak a Vatnajökullról leváló darabok, amik méltóságteljes, lomhlomha tempóban úsznak a nyílt víz felé.

Mintha a Jeges-tengeren lennénk: különböző méretű és alakú jégtömbök, táblák pompáznak fehéres-kékes színben, csak itt meghintve a rájuk fagyott vulkáni hamu feketéjével. Már csupán sétálni, nézelődni is fenséges, de lehetőség van kétéltű járművel hajókirándulást tenni a százával sodródó jéghegyek közé (ára: 30 EUR). A parton megfeneklett és lassan olvadó példányokat a Nap szobrászmester alakítja igen érdekes alakúra. Háttérben a felmagasodó jégsapkát csodálhatjuk.

Hogy másféle perspektívából is szemlélődjünk, felkeresünk egy másik lagúnát is, ahonnan fentről tekintünk le az úszó jégdarabokra.

Innen a Skaftafell Nemzeti Park bejáratához autózunk, és a következőkben elmerülünk a természet ölelésében.

Jól kiépített gyalogösvényen a Skaftafelljökull gleccserhez teszünk kirándulást, majd megnézzük az orgona sípjaihoz hasonlatos bazaltoszlopokon lefolyó Svartifoss vízesést. Neve Fekete vízesés jelent, ami is a sötét kőzetére utal. A terület nem véletlenül vált nemzeti parkká: itt sétálva bepillantást nyerünk a vad izlandi tájba. Akinek mégis elég volt ennyi séta, visszatérhet a látogatóközpontba.

Ott sok mindent megtudhat a jégmezőről és az alóla időnként kitörő vulkánok hatásáról (láva találkozása a jéggel…), valamint a rezervátum egyéb különlegességeiről. A többiekkel viszont behatolunk a gleccserek és a moréna világába, magasabbra kapaszkodva körtúrával járjuk be a nagyszerű panorámákat kínáló térséget. A turisták eltörpülnek mérhetetlen jég- és sziklatömeg tövében, túránk végére egészen más véleményünk lesz önnön nagyságunkról

(rövid túra: 8 km, hosszú: 15 km)

A kirándulást követően visszatérünk Kirkjubaejarklausturba, előző esti szálláshelyünkre ahol még egy éjszakát eltöltünk.

6. nap  Tűzkanyon, lávabarlangok, melegvizes medencék

A délelőttöt a Fjardrárgljúfur-szurdok felfedezésével kezdjük. Meredek falakkal övezett szűk kanyon peremén sétálva megnézzük az ide vizet vezető zuhatagot (táv: 4 km).

Az Eldhraun komor lávamezőjét keresztezve, a Felföldre vezető földútra térünk. A patakátkelésekkel izgalmas szakaszon jégmezők és kopár vulkáni területek között, teljesen lakatlan és érintetlen területen haladunk.

Rövidesen elérjük az Eldgjá-t (Tűzkanyon) amely 30 km-es hosszával Földünk egyik legnagyobb hasadékvölgye. Vulkánja a honfoglalás környékén öntötte tüzes láváját, de a szomszédos Laki még a modern korban is aktív volt. Behatolva a kőzetolvadék egykori árkába, lávabarlangokat és a kétlépcsős Ófaerufoss vízesést szemléljük meg, a többi geológiai érdekesség mellett. (táv: 5 km).

Landmannalaugar mai végállomásunk. A Felföld déli szélén húzódnak Izland fantasztikusabb látványú vonulatai. A helyi kőzetek és ásványi kiválások, valamint a növényzet miatt ez a vulkáni területek legszínesebbje. A táj sárgás-vöröses, kékes-zöldes árnyalatokban pompázik, de láthatunk narancs és fekete csúcsokat is, mindez fehér hófoltokkal díszítve. A csillogó obszidián és riolit hegyek oldalában, patakvölgyeiben mofetták, fumarólák pöfékelik kénes felhőiket. Bláhnúkur kilátópontjáról nagyszerű a közeli lés távolabbi vidék látványa.

Számos megállóval tarkított túrát teszünk ebben a csodaországban, lehetőség van rövidebb és hosszabb verzióra is. (rövid túra: 5 km, hosszú: 8 km).

A kirándulás végén beülhetünk a természetes szabadtéri melegvizes medencébe, és a lávamező előterében, az égbolt alatt áztathatjuk ki tagjainkat, a kellemes hévízben.

Szállás: Landmannalaugar menedékház (a ház mellett olcsóbb sátorozásra is van lehetőség)

7. nap 

Kettéválik eddig egységesen utazó csapatunk, és ki-ki igénye szerint folytatja az autós körutat vagy hátizsákot véve a természetben vándorol.

Túrázók: Laugahraun lávamezőjén, Stórihver forró vizes patakjai

A gyalogtúrára indulókkal reggel megkezdjük 3 napos utunkat, a sokak szerint Földünk legszebb túraútvonalai közé számító ösvényeken.

A mai nap lesz a leghosszabb szakasz, de épp ezért a leginkább élménydús is. Átkelve Laugahraun lávamezőjén, hamarosan magunk mögött hagyjuk a színes hegyek világát, és Stórihver forró vizes patakjaihoz, gőzkiáramlásaihoz érkezünk. A fűtött környezet zöldben pompázik, ami a korábbi terméketlen vidék látványa után jólesően pihenteti szemünket. Södull hófoltos hegye mellett elhaladva, az 1040 méteres magasságban épült Hrafntinnusker turistaházhoz tartunk. Itt megpihenünk, miközben gyönyörködhetünk a környék jégfoltjainak közvetlen közelében feltörő gőzfelhők látványában.

A menedéket elhagyva maradék útvonalunk javarészt ereszkedő, jól rálátunk esti táborhelyünkre az Alftavatn-tó környékére. Útközben jéghideg és tűzforró erecskék mentén haladunk, függően h a glaciális vagy geotermikus eredetű-e vize. Tiszta időben a Hekla krátere is feltűnik. Háskerdingur oldalában lecammogva, keresztezzük a Grashagakvist-patakot (híd hiányában, szandált húzva a vízen át), és nagyméretű lávabombák mellett elmenve a tóhoz érkezünk. Esti szállásunk Alftavatn szépséges környezetű turistaházában vagy mellette sátorban.

táv: 22 km, szint: 500 m

Autósok:  Haifoss vízesés, viking tanya, skanzen, Reykjavík

Landmannalaugarból több gázlón is átautózva visszatérünk a civilizációt jelentő burkolt útra. Viszont sokat nem haladunk rajta, ismét letérünk hogy megnézzük Izland második legnagyobb vízesését, a 122 méteres Haifoss-t. Az eddig látott zuhatagok eltörpülnek a függőleges falakon, sziklás aljzatra nagy robajjal, több ágon keresztül lefolyó Fossá-patak szurdokához képest.

Következő megállónk Stöng. Az egykor ide települt viking tanyát a Hekla 1104-ben hamuval betemette, régészek 1939-ben tárták fel, így most egy un. hosszúháznak a romterületét nézhetjük meg.

A közeli Gjáin patakvölgye és vízesése varázslatos kis ékkő a kietlen, fekete hamufelszínhez képest: zöldellő hegyoldalak vadvirágoktól tarkállanak a nedves környezetben.

Stöngben csupán a maradványokat láthattuk, de Thjodveldisbaer-ben az egész egykori farmot rekonstruálták. A korhű anyagokból és módszerekkel felépített épületek hűen tükrözik a 800-900 évvel ezelőtti szórványtelepüléseket. (belépő: 3 EUR)

Útban a főváros felé megállunk a Hjalpárfoss iker vízesését megnézni, majd Reykjavíkba gurulunk.

Reykjavík jelentése: füstölgő öböl. Az első betelepülőket a környékbeli geotermikus kigőzölgések látványa ihlette a név adására. Mi is körülnézünk: elsőként a környékre legjobb panorámát kínáló Perlan nevű kilátóhoz megyünk. A tájban gyönyörködés közben lehetőség van fogyasztani valamit, hiszen az épületben étterem és kávézó is működik. Leereszkedve, a tengerparti Sun Voyager-hez megyünk. Az egyedi szobor tulajdonképpen egy viking hajó sajátos ábrázolása, elnevezése a Nap fontosságára utal. Mivel épp naplemente időszakában leszünk ott, érezhetjük is fényt és meleget adó, éltető jelentőségét.

Szállás: Reykjavíkban egy hostelben

8. nap 

Túrázók:

Mai túranapunk rövidebb, és a szint is jóval kevesebb. Elhagyva a tó környéki zöldellő térséget Hvanngil magasabb térszínéről jó rálátást kapunk a Myrdallsjökull jegére. Több patakot is keresztezünk; van amin lábon, van amely felett gyaloghídon kelünk át. Belépve Emstrur feketés-szürke kő- és homoksivatagjába gyökeresen megváltozik a táj. A látvány az első holdjárók által küldött fekete-fehér képekre emlékeztet. Nem véletlen, hogy az Apolló programba részt vevő űrhajósok egyik kiképző terepe éppen Izlandon volt. Még egy patak átkelés és hamarosan a Botnár hegy alatti menedékházhoz jutunk.

Lepakolás után a markáns sziklafalak szegélyezte Markarfljótsgjlufur kanyon pereméhez tehetünk kitérőt.

Táv: 15 km, szint: 50 m

Autósok: Reykjavík, Városháza, Parlament, Hallgrímskirkaja, hazautazás

A délelőttöt Reykjavík belvárosának felfedezésével töltjük. Közösen megnézzük Izland legnagyobb templomát, a Hallgrímskirkaja-t, amelynek külső díszítése a bazaltoszlopokat mintázza. Lifttel a 75 méter magas torony kilátójába is felmehetünk, ahonnan tiszta időben nagy távolságra ellátni.

A Városháza, és a ma már nem Thingvellir mezején ülésező izlandi Parlament épületének megtekintése után szabadprogram, mindenki sétálhat maga, beülhet a kikötő valamelyik hangulatos éttermébe halat ebédelni, aztán egy kávéházban vagy a parkok valamelyikében megpihenhet. A főutca környéki üzletekben szuvenírt vásárolhatunk, valamint élelmiszert a további napokra.

Délután elválunk hazautazó társainktól, akik menetrendszerinti busszal jutnak el az 50 km-re lévő keflavíki reptérre, és este érkeznek Ferihegyre.

Hosszabbítás: Nyugat -Fjordok

8. nap Snaefellsness-félsziget, szénsavas forrás, vulkáni jégmező,

A tovább maradókkal part mentén északra tartunk, hogy minél jobban kihasználjuk időnket. A következő 3 napot a Snaefellsness-félsziget és a Nyugati fjordok szépséges látnivalóival töltjük.

Utunkat a Reykjanes-félszigettel kezdtük, most Izland következő nyugatra kinyúló részével, a 100 km hosszú Snaefellsnessel folytatjuk. A terület mintha az ország természeti bemutatóterme lenne: találunk itt sziklás lávamezőt, vulkáni krátereket, rejtelmes barlangokat, jégmezőt és gleccsert, különböző színű tengerpartokat, bokros, fás, és füves térszíneket, vízeséseket, sebes patakokat, viszonylag kis távolságokra. A helyszínek legtöbbje pedig mind-mind valamilyen szerepet játszik a helyi a sagákban, sokuk pedig a rejtett nép (huldufólk – tündérek, elfek, trollok) lakóhelye.

Elsőnek Raudfeldsgjá misztikus szurdokában teszünk egy sétát, majd megízleljük egy szénsavas forrás vizét. Az innen már jól látható Snaefellsjökull, a Snaefell vulkán jégmezője. Ezt a tűzhányót Verne tette híressé: az „Utazás a Föld középpontjába” szereplői itt ereszkednek a mélybe. Egyik lejtőjén lávabarlangba kukkantunk be, majd Arnarstapi tengerpartjához ereszkedünk. A kicsiny halászfalutól indul az ösvény, ami a sziklás magaspart szegélyén Hellnar-ba vezet. Útközben látványos abráziós formákat, sőt lávaalagutat, és barlangokat is láthatunk, a fészkelő, repkedő sok tengeri madár mellett (táv: 3 km). Az igazán nagyszámú kolóniákat Malariff és Lóndrangar szirtjeinél láthatjuk, ezért itt is teszünk egy rövid sétát. Nemsokára ellaposodik a part, és a Dritvík-öböl fekete homokú strandján, a Djúpalónssandur-nál találjuk magunkat. A naplemente időszakában nézzük meg az egykoron forgalmas halászkikötő maradványait. A régi kunyhók omladékai mellett legérdekesebbek az un. emelő kövek, amelyekkel a halászok egymás erejét tesztelték, ki melyik méretűt tudja felemelni.

Esti szállásunk az egyik közeli turistaház

9. nap 

Túrázók: jégmezők, Thor erdője

A házat magunk mögött hagyva rohanó gleccserfolyók szurdokai fölött kelünk át acélhidakon. Nemsokára kitárul a kanyonok környezetében beszűkült táj, és Almenningar sík vidékén túrázunk. Innen pompásan panorámánk van az Eyjafjalla-, és a Myrdalsjökull jégmezőkre, mellettünk pedig a Thröngá folyó zúg medrében. Rövidesen szandálra váltva át is kelünk rajta, és Thorsmörk (Thor erdője) fái közé érkezünk.

Eddigi teljes utunkon összesen nem láttunk annyi fát, mint itt! Hasonlóan pl. a Brit-szigetekhez, az évszázadok alatt Izlandon is kivágták és felhasználták a törzseket. A megmaradt állományt óvják-védik, és igyekeznek visszatelepíteni. Alacsony nyírfák között elballagva elérjük Langidalur menedékházat. Gyaloghídon keresztezzük a Krossá folyót, a túlparton Godaland (Istenek földje) területére lépünk, és egy utolsó nekirugaszkodással Basár turistaházánál túránk végcéljához érkezünk.

Táv: 17 km, szint: 300 m

Autósok: Saxhóll kráter, tengerpart, szírtek, lávamezők, Nyugati fjordok

Első néznivalónk a Neshraun lávamező fölé emelkedő Saxhóll kráter, ahonnan remek kilátást kapunk a környékre, és az óceánra. Skardsvík aranyhomokú partja pedig éles kontrasztot alkot az előtte szemlélt sötét lávasíkság képével. A Svörtuloft szirtek pedig egy újabb nagyszerű lunda megfigyelőhely. Érintjük Ólafsvík és Grundarfjördur szép fekvésű, csinos városkáit; utóbbi mellett a Kirkjufell templom alakú hegyét csodálhatjuk meg.

A kisebb fjordokkal szabdalt parton, Berserkjahraun drámai lávamezőjét keresztezzük, ahol az egyik rege szerint tragikus események történtek. Következő állomásunk gasztronómiai jellegű: a speciális izlandi ételt, a rohasztott cápahúst (hákarl) előállító farm meglátogatása. Generációk óta ezzel, és halászattal foglalkozó család szívesen elmagyarázza az elkészítés folyamatát, és kóstolni is lehet (belépő: 7 EUR).

Stykkishólmur a félsziget legnagyobb települése (lakosság: 1100 fő) a Helgafell (Szenthegy) domb tövében, amely mind a sagák idejében, mind a kereszténységben nagy fontossággal bír. Érdemes felmenni a 73 méteres kiemelkedésre, mert a hagyomány szerint, aki először jár itt annak teljesül egy kívánsága! Kompunk indulásáig a városkában töltjük az időt.

A Nyugati fjordok (Vestfirdir) félszigetére 2.5 órás csodálatos hajóúttal megyünk. A fedélzetről megszemlélhetjük a számos szigetecskét, valamint a levegő és a tenger élővilágát.

Az átkelés után az ország legnyugatibb pontjához (az Azori-szigeteket leszámítva, Európának is), Látrabjarg szikláihoz megyünk. A 14 km hosszú, és helyenként 400 méter magas szirtek kontinensünk egyik legforgalmasabb madár költőhelyének adnak otthont. Százezrével nyüzsögnek a lundák, alkák, sarki csérek és a többiek. A szárnyasok általában igen közel engednek minket, jó lehetőség lencsevégre kapni őket. Az óceán ostromolta drámai falak látványa lenyűgöző.

Szállás: turistaházban

10. nap 

Túrázók: lávamezők

Mivel menetrend szerinti buszunk csak délután indul, lesz időnk a környék felfedezésére. Sétálhatunk csupán Godaland és Thorsmörk legendás helyszínekben bővelkedő területén, vagy felmehetünk a Valahnúkur kilátópontjába, de akár az Eyjafjallajökull alól 2010-ben kitört vulkán által szétterített fiatal lávamezőt és a kitörési központokat is megnézhetjük közelebbről.

(ha lesz igény szeptember 11-ig az extra hosszabbításra, folytatjuk vándorlásunkat az izlandi vadonban)

Reykjavíkba késő délután érkezünk. Szállásunk elfoglalása után sétálhatunk egyet a városban, vagy megízlelhetjük a bálna-, cápahúst valamelyik kikötő környéki hangulatos étteremben.

Szállás: hostelben.

Autósok: Nyugati fjordok, melegvizes fürdő,

Breidavík aranysárga tengerpartjával indítjuk a napot, majd visszalátogatunk látrabjargi szirtekhez még egy utolsó sétára. Raudisandur vöröses-sárgás, lagúnával és tekintélyes sziklafalakkal övezett csendes plázsa, jó időben igen kellemes kirándulóhely, járunk is egyet a környéken. Jó esetben fókákat is láthatunk a víz szélén. Majd a gleccserek és tengervíz által létrejött fjordok felé vesszük az irányt.

Benézünk a félsziget legnagyobb településére Patreksfjördurba, utána Tálknafjördurban, a fjord mellett szabadtéri melegvizes fürdőből tanulmányozhatjuk a jégár alakította öblöt. A rákászatból is élő bíldudaluri halászok az Arnarfjördur-on át hajóznak ki és be a tengerre, mi a partról nézzük meg útvonalukat. A 100 méteres, különleges szépségű Dynjandi vízesésnek akár a peremére is felmehetünk, hogy magasabbról is láthassuk a Borgarfjördur-t, ahová belefolyik. Flókalundur-nál a termálmedencét közvetlenül az óceán mellé telepítették, így a vállalkozó szelleműek kipróbálhatják a fürdést a kétféle hőmérsékletben. Szállásunk egy környékbeli turistaházban.

11. nap 

Túrázók: Reykjavík városnézés, Indulás Budapestre

Rövid közös városnézés a reykjavíki belvárosban, majd szabad program keretében sétálhat, vásárolhat mindenki.

Miután találkozunk a Nyugati fjordoktól visszatérő autós társainkkal, újra összeáll a teljes csapat, és kiutazunk a keflavíki repülőtérre. Budapestre a délutáni géppel repülünk, menetrend szerinti érkezés: 23.55

Autósok: Reykjavík városnézés, Indulás Budapestre

(amennyiben lesz igény  az extra hosszabbításra, úgy bejárjuk a Nyugati fjordok többi részét, és Izland északi térségét is)

Reggeli után Reykjavík felé indulunk, és a fjordok mentén kanyarogva elhagyjuk a Vestfirdir területét. A maradék utat rövid pihenőkkel megszakítva, kora délutánra érkezünk a fővárosba. Találkozunk a gyalogtúrán részt vett társainkkal, és még egy utolsót sétálhatunk a belvárosban. Keflavíkról a délutáni géppel Budapestre repülünk.

Amennyiben érdekelnek az út részletei és csatlakoznál hozzánk, kérlek itt jelezzed nekünk.