2024-ben IZLAND Déli részek – 8 nap 7 éj, illetve + 7 nap folytatásként Felföld, Nyugat-Izland és Snaefellsnes-Félsziget. S utána lesz az Izland teljes kör, melynek leírása itt.
Ha érdekel az utunk, szándékodat jelezzed felét itt az űrlapon.
Minden évben finomítunk a programon, optimalizálunk repülő indulásához igazodva. Így lett most 2×1 hetes verziója az útnak. A programpontok azonosak, csak más ütemben lesznek, repülőhöz igazítva.
Lesz vetítés is róla, hogy kedvcsináló legyen és egyben utastalálkozó is. Kis létszám, saját 8 fős 4×4 kisbuszunk lesz, mert felföldre is megyünk, sok kisebb túrát teszünk és végig szállásokon leszünk. Napi 110-134 euró költséggel kell számolni létszámtól függően. Nonprofitra törekvő út.
Hosszabbítás 7 nap 6 éj , – Nyugat Fjordok lesz, akinek még marad ideje. Az is különleges.
Aki még tovább maradna, vagy csak a 9 napos gyalogos túra programunk érdekli, az itt olvashatja a részletes programunkat, amely utána lesz, ha érdekli írjon külön.
Van egy Spa kényeztetős út is, ha arra indulnál, bátran írj.
Ha érdekel bármelyik verzió, akkor itt érdeklődj a részletekről.
IZLAND Nyár – 2023 juli 8, vagy juli 22 programja itt:
1. nap
A programok sorrendje változhat repülő és időjárás szerint, tudjuk mozgatni a program blokkokat, illetve a szállások függvényében, mert nyáron nem egyszerű jó szállást találni.
Érkezés a keflavíki repülőtérre az esti órákban. Autóval a közeli szállásunkra megyünk.
Szállás: Keflavík / Selfoss
- nap Reykjanes-félsziget
Reggel máris belevetjük magunkat a mesés izlandi tájba.
A Reykjanes-félszigeten kezdünk. Az ország déli nagy félszigete tulajdonképpen Izland földtörténeti magja, az őssziget egy darabja. Az óceán mélyén, húzódó és kőzetlemezeket elválasztó észak-atlanti hátság itt a felszínre került: megszületett Izland.
Első megállónk a Két földrész híd. A felszínen lévő tektonikus hasadékvölgy egyik fele geológiailag eurázsiai eredetű, a másik oldal észak-amerikai származású, ezt kötötték össze egy gyalogbürüvel. Néhány lépéssel és kis képzelőerővel kontinensnyi távolságot tehetünk meg. A helyszínen megismerkedünk a térség földtani felépítésével.
Elhaladunk egy geotermikus energiára épülő erőmű (az ország energiatermelése kimondottan zöld: víz-, és geotermikus alapokon nyugszik) mellett, ahol elektromos áramot és tengervízből sót állítanak elő. Nemsokára szemtanúi leszünk mit is hasznosítanak benne: Gunnuhver térségében iszapfortyogókból forró gőz száll a levegőbe. A talaj a kicsapódó kémiai anyagok miatt színpompás, kiépített járdákon mehetünk közelebb a föld alól bugyborékolva, sisteregve feltörő víz és sár látványához.
A közeli Valahnúkur kietlen lávaszikláira az első világítótornyot építették, tövéből csodás kilátást kapunk. A falak költési időszakban madárfészkelő helyeknek adnak otthont, ilyenkor madarak nagy tömegben lakják kőzetrepedéseket. A félsziget csücskében emelkedő magaspart szép panorámát kínál. Az óceán felé tekintve láthatjuk közeli Eldey szigetet, ami a szulák egyik fő szaporodó helye, guanótól fehérlő szikláival.
Következő megállónk a föld alá invitál bennünket: egy lávabarlangot látogatunk meg. Az ehhez hasonló lávaalagút barlangok elterjedtek Izlandon, gyakran km-es hosszúságúak és igen tágasak, magasak. Keletkezésük lényege, hogy a felszíni, nyitott lávacsatorna felső zónája jobban hűl, és hamarabb megszilárdulva kemény kérget képez.
Későbbiekben a kőzetolvadék lecsapolódásával létrejön a föld alatti folyosó. Fejlámpáinkat elővéve rövid látogatást teszünk a sajátos formakincsű alagútban. A lávacseppkövek, erkélyek, párkányok, az egykor folyékony bazalt, különböző megszilárdulási alakzatai érdekes, ritka látványt nyújtanak.
Hveragerði városkájában és környékén, üvegházakban hasznosítják a forró vizet, virágok, zöldségek és gyümölcsök termesztésére. Itt saját magunkon próbáljuk ki Izland nagy áldását. A fürdőruhát és törölközőt elővéve egy völgyhöz tartunk, ahol tucatnyi hévforrás fakad. A príma környezetben lévő szabadtéri fürdőhelyen megmártózunk a kellemes patakban.
Szállás: Reykjavík
- nap
Délelőttünket a fővárosban töltjük. Reykjavík jelentése: füstölgő öböl. Az első betelepülőket az itteni geotermikus eredetű kigőzölgések látványa ihlette a névadásra. Napjainkban Izland lakosságának több mint fele a fővárosban és agglomerációjában él.
Elsőként a környékre és a városra legszélesebb látványt kínáló Perlan nevű kilátóhoz látogatunk, ahonnan körpanorámát kapunk a tágabb vidékre is. A tengerparti Sun Voyager egyedi szobra tulajdonképpen egy viking hajó sajátos ábrázolása, elnevezése a Nap fontosságára utal. Reykjavík legnagyobb temploma a Hallgrímskirkja, amelynek külső díszítése bazaltoszlopokat mintáz.
Lifttel a 75 méter magas torony kilátójába is felmehetünk, ahonnan tiszta időben nagy távolságra ellátni.
A skandináv módihoz hasonlóan az épületek nagy részét különböző vidám színekre festették, ellensúlyozva a hosszan tartó téli szürkeséget. A Városháza, és a ma már nem Thingvellir mezején ülésező izlandi Parlament épületének
megtekintése után érdemes sétálni a belváros hangulatos utcáin. Betérhetünk az ajándékboltokba, és a többi érdekes üzletbe, vagy beülhetünk a különböző stílusú éttermek, kávéházak és bárok egyikébe.
A fővárost elhagyva első megállónk a Þingvellir Nemzeti Park területe. A helyszín Izland legnagyobb tava, a kristálytiszta Þingvallavatn partján terül el, és mind történelmileg, mind geológiailag igen jeles helynek számít, ezért került fel az UNESCO világörökségi listájára. A világ első parlamentjének (Alþingi) helyet adó, viszonylag sík és tágas mező 930-tól kezdve az országos gyűlések helyszíne volt.
Évente találkoztak itt a nemzetségek vezetői és képviselői, ahol törvénykeztek, ítélkeztek, tanácskozzanak. A gyűlésen minden izlandi részt vehetett, a beszédeket meghallgathatták és hozzá is szólhattak. Az elfogadott törvényeket a Törvénydombról (Lögberg) hirdették ki. A környéken került sor a kivégzésekre is, a vesztőhelyeknek ma már csak elnevezésük él. (Brennugjá – Égetőszakadék, Gálgaklettur – Akasztószikla, Drekkingarhylur – ahol nőket fojtottak vízbe)
Történelme mellett a térség földtanilag is jelentős: szépen tanulmányozhatjuk az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemezek találkozási pontjaként a felszíni árok-, hasadékrendszert. Nagyobb szurdokvölgyek, és apróbb repedések szemléltetik a két földkéreg elem távolodását. Lesz ahová gyalogösvényen be is ereszkedünk, és megcsodálhatjuk a repedezett falakról lezúduló Öxarárfoss vízesést. Látogatásunk végén körülnézünk a Þingvallavatn-tó partjáról is.
Következő látnivaló a kb. 3000 éves Kerið kaldera mélyülete. A vulkánkitörésből visszamaradt, 55 méter mély kráterben türkiz tó vize hullámzik, amelyhez le is sétálunk. A közeli Seydishólar kráterek, pedig vöröses színükkel bűvölnek el.
Napunkat egy szabadtéri termálfürdőben pihenjük ki. A meleg vizű sekély tó természeti környezetben található, kiválóan alkalmas ellazulni, fürdeni.
Szállás: Uthlíd
- nap
Felkeresünk egy farmot ahol üvegházban a geotermiát hasznosítva melegebb éghajlatra jellemző növényeket termesztenek. A mesterségesen fenntartott klímán itt elsősorban paradicsomot, uborkát, fűszernövényeket nevelnek. Látogatást teszünk az üvegházban, és lehetőség van megkóstolni a termesztett alapanyagok felhasználásával készült ételeket és vásárolhatunk az ízletes zöldségekből, vagy feldolgozott formában vihetjük el.
Következő állomásunk a híres Geysir környéke. A névadó „ősgejzír” már inaktív, de mellette a Strokkur (Köpülő) kb. 10 percenként akár 20 méter magasra kilövell. A hangosan felszökő vízoszlop látványa és élménye mellett a geotermikus mező több más érdekes jelenségét is megfigyeljük. A forró víz, különböző alakú és méretű üregeken át hőforrások és fortyogók formájában kerül a felszínre, szintén hanghatásokkal és gőzfelhők kíséretében.
Nem messze innen, Izland egyik leglátványosabb zuhataga a Gullfoss ejt ámulatba. A Hvítá folyó sziklás medre tektonikus erőknek köszönhetően nagy lépcsőkre töredezett, és ezeken át örvénylik tovább a jelentős vízmennyiség a mély kanyonba.
A híres Hekla vulkánt megcélozva a Hjalpárfoss szépséges iker vízeséséhez tartunk, majd lakatlan vidékeket átszelve Stöng–be megyünk. Az egykoron ide települt viking tanyát a Hekla 1104-ben hamuval betemette, régészek 1939-ben tárták fel a középkori szórványtelepülést.
A közeli Gjáin patakvölgye és vízesése varázslatos kis ékkő a kietlen, fekete hamufelszínhez képest: zöldellő hegyoldalak vadvirágoktól tarkállanak a nedves környezetben.
Szállás: Rjúpnavellir
- nap Landmanalaugar, Felföld
Mai napunkon az izlandi Felföld területére hatolunk be. A kietlen vulkanikus táj látványa ismerős lehet a Curiosity által a Mars felszínéről küldött képekről. A Hekla és a Myrdallsjökull jégmező előterében, lakatlan és érintetlen vidéken vezet utunk, lávamezők és kopár vulkáni térszíneken keresztül a vad természetben autózva végül Landmannalaugar-ba érkezünk. A térség nevezetes helyszín: itt húzódnak Izland legfantasztikusabb látványú hegyvonulatai.
A helyi kőzetek és ásványi kiválások, valamint a növényzet miatt ez a vulkáni területek legszínesebbje. A táj sárgás-vöröses, kékes-zöldes árnyalatokban pompázik, de láthatunk narancs és fekete csúcsokat is, mindez fehér hófoltokkal díszítve. A csillogó obszidián és riolit hegyek oldalában, patakvölgyeiben mofetták, fumarólák pöfékelik kénes felhőiket. Bláhnúkur kilátópontjáról nagyszerű a közeli és
távolabbi vidék látványa. Megállókkal tarkított túrát teszünk ebben a csodaországban, lehetőség van rövidebb és hosszabb verzióra is.
A kirándulás végén beülhetünk a természetes szabadtéri melegvizes medencébe, és a lávamező előterében, az égbolt alatt áztathatjuk ki tagjainkat, a kellemes hévízben.
A gázlókon át visszatérünk a civilizációt jelentő burkolt útra, viszont sokat nem haladunk rajta. Miután hídon keresztezzük az ország legnagyobb folyóját, a Þjórsá-t ismét földútra térünk, hogy megnézzük a 122 méteres Haifoss vízesést. Az eddig látott zuhatagok eltörpülnek a függőleges falakról, sziklás aljzatra nagy robajjal, több ágon keresztül lefolyó Fossá-patak szurdokához képest. A látvány tényleg drámai.
Szállás: Fludir környékén bungallokban,
- nap
A Hekla vulkánt megkerülve különleges vízeséshez tartunk. A Seljalandsfoss jellemzője, hogy körbejárható: bemehetünk a sziklapárkányról leszakadó vízfüggöny mögé!
Továbbhaladva az Eyjafjallajökull és a Mýrdalsjökull jégmezők előterében autózunk. Megállunk Eyja vulkán látogatóközpontnál, ahol a 2010-es kitörésről és annak következményeiről nézhetünk meg egy kisfilmet, valamint számos egyéb vulkanizmushoz kapcsolódó érdekességet láthatunk.
Nem messze, a felfödi jégsapkák vizét levezető 62 méteres gyönyörű a Skógafoss zuhatagban gyönyörködhetünk. Miután alulról jól megszemléltük, lépcsőkön felgyalogolhatunk a tetejéhez, és sétát tehetünk a patakvölgy mentén.
Következő állomásunk fagyos élményeket kínál. Ugyanis a Mýrdallsjökull jégmező egyik kiágazó karjához, a Sólheimajökull gleccserhez tartunk. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan visszahúzódik, de így is egészen a jégnyelv elvégződéséig mehetünk, közelről is megnézni a vulkáni hamuval meghintett, kékes-fehéres gleccser anyagát.
Visszatérve a tengerparthoz, látványos abráziós formákat nézünk meg. Elsőként Dyrhóley diadalív alakú sziklakapuját, amely egyúttal Izland legdélebbi pontja. Reynisfjara bazaltorgonás tengerpartján az egykor folyékony kőzet jellegzetes megszilárdulási formáját szemléljük meg.
Az itteni sziklák szintén nagyszámú madárállománynak adnak otthont, az előtérben hullámzó Atlanti-óceán pedig íveket, tornyokat, fülkéket, barlangokat hoz létre a falak megdolgozásával.
A közeli Vík kisvárosában lesétálhatunk a sajátos, fekete homokkal borított plázshoz, ahonnan jó rálátást kapunk a Reynisdrangar vízből ujjakként kimagasodó sziklatornyaira, valamint a távolabbi vidékre.
A Mýrdallsjökull déli szegélye előtt haladunk tovább, nemsokára a Mýrdalssandur tágas lapályához jutunk. A jégmezők előterében folyamatosan hízó sík területeket a Felföldről lefolyó vizek által szállított, és itt lerakott hordalék hizlalja. A nagy nedvességtartalmú kőzetaprólék több kilométer szélességben érdekes tengerpartot un. olvadékvíz-síkságot alkot.
Mai célállomásunk Kirkjubæjarklaustur kisvárosa. Helyén a 12. században apácakolostor épült.
Megnézhetjük a szállásunk melletti sziklaoldalban érdekesen lecsorgó Systrafoss (Nővér) vízesést, fölötte a Systravatn-t (Nővér-tó), ahol az apácák fürödtek, és a Kirkjugólf-nak (Templompadló) hívott területet, ahol a hatszögesen elváló bazaltnak csupán a teteje látható a felszínen, lépesmézhez hasonlító alakzatban. A településen úszómedencét és meleg vizes fürdőt is használhatunk.
Szállás: Kirkjubæjarklaustur
- nap Skaftafell Nemzeti Park, Jökulsarkon,
Kelet felé, a hatalmas Vatnajökull (Európa legnagyobb jégborítása, helyenként 1 km vastag!) szegélyén haladunk, megszilárdult lávamezőkön át, egy helyen rövid sétát teszünk a kő labirintusba.
Innen Izland igen különleges látnivalójához tartunk: a Jökulsárlón gleccserlagúnához. A képződmény a jégmező előterében létrejött olvadékvíz tó, ami összeköttetésben van az óceánnal. Ide borjadznak a Vatnajökullról leváló darabok, amelyek méltóságteljes, lomha tempóban úsznak a nyílt víz felé.
Mintha a Jeges-tengeren lennénk: különböző méretű és alakú jégtömbök, táblák pompáznak fehéres-kékes színben, csak itt meghintve a rájuk fagyott vulkáni hamu feketéjével. Az öbölben gyakran feltűnnek fókák is, sokszor egész közelről bámulhatjuk a pufók állatokat. Már csupán sétálni, nézelődni is fenséges, de lehetőség van kétéltű járművel hajókirándulást tenni a sodródó jéghegyek közé. A partra kivetett és lassan olvadó példányokat a Nap szobrászmester alakítja igen érdekes alakúra. Utóbbiakat a Gyémánt-partnak nevezett területen közelről is tanulmányozzuk.
Innen a Skaftafell Nemzeti Park bejáratához autózunk, és a következőkben elmerülünk a természet ölelésében. Jól kiépített gyalogösvényen megnézzük az orgona sípjaihoz hasonlatos bazaltoszlopokon lefolyó Svartifoss vízesést.
Neve Fekete vízesés jelent, ami is a sötét kőzetére utal. A terület nem véletlenül vált nemzeti parkká: itt sétálva bepillantást nyerünk a vad izlandi tájba. A Skaftafelljökull gleccser peremén a jég és a moréna világába teszünk látogatást.
A nagyszerű panorámákat kínáló útvonalon eltörpülünk a mérhetetlen jég- és sziklatömeg tövében, túránk végére egészen más véleményünk lesz önnön nagyságunkról.
A nemzeti park fogadóközpontjában pedig sok mindent megtudhatunk a jégmezőről és az alóla időnként kitörő vulkánok hatásáról, valamint a rezervátum egyéb különlegességeiről.
Szállás: Kirkjubæjarklaustur
- nap
A délelőttöt a Fjardrárgljúfur-szurdok felfedezésével kezdjük. Meredek falakkal övezett szűk kanyon peremén sétálva megnézzük az ide vizet levezető zuhatagot.
Következő megállónk a skógari skanzen és múzeum. Bejárva a kiállításokat sok érdekességet tudunk meg a régi izlandi élet mindennapjairól. Az épületekben közlekedéssel, hírközléssel, halászattal, mezőgazdasággal, kézművességgel, irodalommal, történelemmel, néprajzzal kapcsolatos tárgyakat, emlékeket szemlélhetünk. A szabadtéri skanzenben pedig különösen érdekesek a fűtetejű lakóházak, amelyekben a 20. század első feléig éltek a helyiek.
Kulturális programot követően egy rejtőzködő kanyonba kukkantunk, amely végén megpillantjuk a Felföld nagy déli tereplépcsőjén függőlegesen lezúduló vízesést.
Útban a főváros felé meglátogatunk egy szabadtéri fürdőhelyet. Rövid sétával érjük el a látványos völgybe telepített medencét, ahol megmártózhatunk a meleg vízben, miközben a környező tájban gyönyörködhetünk.
Továbbiakban megnézzük a legnagyobb vízhozamú zuhatagot, a Þjórsá folyón méltóságteljesen zubogó Urrigafoss-t.
Megszilárdult lávaömléseken keresztül vezetett úton Seltún hévforrásaihoz tartunk. A területen utóvulkáni képződmények fakadnak, kigőzölgései és kigázolgásai számos iszapfortyogót, szolfatárát és fumarolát rejtenek, a talaj az ásványi anyagoknak köszönhetően sárgás, vöröses színekben pompázik a forró vizes patakok mentén. A mélyben lévő magmakamra hője felmelegíti a talaj vizét, és ez gőzzé válva hasadékokon, kürtőkön, repedéseken keresztül hanghatások kíséretében tör-robban a felszínre, miközben magával ragad bizonyos ásványi anyagokat.
A geotermikus mező bejárása után, felkapaszkodunk a közeli 308 méter magas Hverafjall csúcsára, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a környék vulkáni hegyeire és az alacsonyabb térszínre.
Szállás: Keflavík
- nap
Reggel elbúcsúzunk hazautazó utastársainktól, akiktől a repülőtéren válunk el
Hosszabbítás:
- nap
A hosszabbítókkal a part mentén északra tartunk: következő 3 napot a Snæfellsnes-félsziget és a Nyugati fjordok (Westfjords) szépséges látnivalóival töltjük.
A Reykjanes-félszigettel már megismerkedtünk utazásunk elején, most Izland következő nyugatra kinyúló részével, a 100 km hosszú Snæfellsnessel folytatjuk.
A terület mintha az ország természeti bemutatóterme lenne: találunk itt sziklás lávamezőt, vulkáni krátereket, rejtelmes barlangokat, jégsapkát és gleccsert, különböző jellegű tengerpartokat, bokros, fás, és füves térszíneket, vízeséseket, sebes patakokat. A helyszínek legtöbbje pedig valamilyen szerepet játszik a helyi a sagákban, sokuk pedig a rejtett nép (huldufólk – tündérek, elfek, trollok) lakóhelye.
Útközben megállunk egy partszakaszon ahol a lagúnás öbölben gyakran nagy számban időznek a fókák, meglessük őket. Majd Raudfeldsgjá misztikus szurdokához teszünk sétát. Innen már jól látható Snæfellsjökull, a Snæfell vulkán jégmezője. Ezt a tűzhányót Verne tette híressé: az Utazás a Föld középpontjába szereplői innen indulnak a mélybe.
A vulkán alatti Arnarstapi tengerpartjához tartunk. A kicsiny halászfalutól indul az ösvény, ami a sziklás magaspart szegélyén Hellnar-ba vezet. Útközben látványos abráziós formákat, sőt lávaalagutat, és barlangot is láthatunk.
Malariff és Lóndrangar szirtjei között szintén hangulatos út vezet, itt is teszünk egy sétát.
Nemsokára ellaposodik a part, és a Dritvík-öböl fekete homokú strandján, a Djúpalónssandur-nál találjuk magunkat. Az egykoron forgalmas halászkikötőnek már csak maradványai állnak, legérdekesebbek az un. emelő kövek, amelyekkel a halászok egymás erejét tesztelték, ki melyik méretűt tudja felemelni.
Neshraun lávamező fölé emelkedő Saxhóll kaldera pereméről remek kilátást kapunk a környékre, és az óceánra. A Holaholar kráter is egy kitörés emlékét őrzi, belsejében olyan érzésünk támad, mintha egy természetes amfiteátrumban állnánk. Az élményt fokozza, hogy a helyiek szerint a kráter elfek lakóhelye. A peremre felsétálva nagyszerű panoráma tárul fel a környező térszínre.
Végül Skardsvík aranyhomokú tengerpartját keressük fel. Az itt ritkának számító színfolt éles kontrasztot alkot a körülötte elterülő sötét lávasíkság képével.
Szállás: Ólafsvík
- nap
A kisebb öblökkel szabdalt part mentén kelet felé indulunk. Grundarfjördur szép fekvésű, csinos városkája mellett a Kirkjufell templom alakú hegyét csodálhatjuk meg, lezúduló vízesése mellől.
Berserkjahraun drámai lávamezőjét keresztezzük. Stykkishólmur a félsziget legnagyobb települése (lakosság: 1100 fő) a Helgafell (Szenthegy) domb tövében, amely mind a sagák idejében, mind a kereszténységben nagy fontossággal bír, és a hagyomány szerint aki először jár itt annak teljesül a kívánsága!
A Nyugati fjordok (Vestfirðir) elzárt, misztikus félszigetére kb 6 órás autóúttal megyünk. Utunkat megszakítjuk majd egy termálfürdőnél.
A turisták által legkevésbé látogatott régiójába kerülünk. A Nyugati fjordok térségének jellemzői az érintetlen természeti környezet, a gyönyörű fjordok, pompás vízesések, gazdag élővilág és piciny falvak.
Alvás egy kis településen.
- nap
Először a környék legismertebb, különleges szépségű vízesését, Dynjandi-t keressük fel. Az impozáns zuhatagnak a peremére is felmehetünk, hogy magasabbról is láthassuk a Borgarfjörður öblét, ahová belefolyik.
A rákászatból is élő bíldudaluri halászok az Arnarfjörður-on át hajóznak ki és be a tengerre, mi a partról nézzük meg útvonalukat és egy régi halászhajót, amely a partra vontatva pihen a fjord szélén.
Esti szállásunk közelében, szabadtéri termálmedencét is használhatunk, amelyet közvetlenül az óceán mellé telepítettek. A vállalkozó szelleműek kipróbálhatják a fürdést a kétféle hőmérsékletben. Sötétedés után kedvező körülmények esetén innen csodálhatjuk a sarki fény táncoló, lebegő tüneményét.
Szállás: Hagi
13. nap
Az ország legnyugatibb pontjához Látrabjarg szikláihoz megyünk. A 14 km hosszú, és helyenként 400 méter magas szirtek kontinensünk egyik legforgalmasabb madár költőhelyének adnak otthont. Az óceán ostromolta drámai falak látványa lenyűgöző.
Breidavík aranysárga tengerpartja és Raudisandur vöröses-sárgás, lagúnával és tekintélyes sziklafalakkal övezett csendes plázsa, kellemes kirándulóhely, be is járunk a környéket. Jó esetben fókákat is láthatunk a víz szélén. Majd a gleccserek és tengervíz által létrejött fjordok felé vesszük az irányt. Benézünk a környék legnagyobb településére Patreksfjörðurba, utána Tálknafjörðurban, a fjord mellett szabadtéri meleg-vizes fürdőből tanulmányozhatjuk a jégár alakította öblöt.
Szállás: Hagi
14. nap Indulás vissza Reykjavik fele
Reggeli után a fjordok mentén kanyarogva elhagyjuk a Vestfirdir területét. A főváros felé olyan útvonalon haladunk, amely az izlandi Felföld nyugati szegélyén vezet. Megállunk egy geotermikus mezőnél, ahol Európa legbővizűbb forró vizes forrását, a Deildartunguhver-t nézzük meg. Tovább haladva, a Barnafoss és a Hraunfossar lenyűgöző zuhatagjaival ismerkedünk, a helyszín az izlandi mitológiában is szerepel.
A Glymur vízeséshez is elmehetünk ma ha korán indulunk, Izland második legmagasabb zuhatagja, amelyet gyaloglással tudunk megközelíteni, végigmenve a vizét levezető kanyon peremén. Ámulatba ejtő látvány már az oda vezető ösvény környéke is, de végén a 198 métert lezúduló vízfüggöny ami igazán lenyűgöző. (táv: 6km, szint: 300m, kb. 4-5h)
Reykjavíkba esti érkezés után a városban tölthetjük az időt, vagy – mintegy búcsúzóként az izlandi tájtól – a környék legjobb körkilátását kínáló magaslat megmászására indulhatunk.
A 338 méter magas Helgafell (Szenthegy) csúcsára gyaloglással jutunk fel. Fáradozásunkat a pazar kilátás jutalmazza. Tiszta időben nagyszerű rálátást kapunk Reykjavík tágabb környékére, a lávamezőkre és hegyekre, az Atlanti-óceán víztükrére valamint a Snæfellsnes-félsziget kiemelkedései is kirajzolódnak a horizonton.
Szállás: Keflavík
15. nap Indulás vissza Budapestre
Repülőgép indulás függvényében a repülőtérre megyünk, hazautazás.
Ha esti gép, akkor még tudunk egy 6-7 órás túrát csinálni 30km-re a fővárostól azokkal akik bírják a túrát, a hőerőmű környékén. Ott van egy múzeum is, munkaidőben látogatható.
Vagy lehet a mai napot a fővárosban tölteni, befizetni egy bálnalesre, vagy csak múzeumokat nézni, a Nemzeti Múzeumuk elég jó, de vannak témaspecifikusak is mint pld. a Viking, vagy a Sarki Fény Múzeum is.
Akik még maradnának Izlandon, azoknak lehetőségük lesz egy 5 napos gyalogtúrán részt venni a fennsíkon Izland belsejéből a déli partok felé haladva. Ha érdekel ez, azt is jelezzed időben, mert repjegyeket akkor úgy kell megvenni.
Ha érdekel az utunk, szándékodat jelezzed felét itt az űrlapon.
21 érv, hogy miért utazz velem?
Az itiner minden évben változik, mert repülő érkezéshez kell igazítanunk a programunkat.
| IZLAND | ind: 2023 juli 8 | ||
| Dátum: igazodik | szállás | ||
| 1 | szombat | 2020-07-24 | Keflavik |
| 2 | vasárnap | 2020-07-25 | Selfoss |
| 3 | hétfő | 2020-07-26 | Kirkjubaejarklaustur |
| 4 | kedd | 2020-07-27 | Kirkjubaejarklaustur |
| 5 | szerda | 2020-07-28 | Selfoss |
| 6 | csütörtök | 2020-07-29 | fludir |
| 7 | péntek | 2020-07-30 | fludir |
| 8 | szombat | 2020-07-31 | Reykjavik/ hazarepülés |
| nyugat fjord | hosszabbítás | ||
| 9 | vasárnap | 2020-08-01 | Holmavik |
| 10 | hétfő | 2020-08-02 | westfjord, Hagi |
| 11 | kedd | 2020-08-03 | westfjord, É-nyugat |
| 12 | szerda | 2020-08-04 | Olafsvik |
| 13 | csütörtök | 2020-08-05 | Olafsvik |
| 14 | péntek | 2020-08-06 | Reykjavik |
| 15 | szombat | 2020-08-07 | repülnek/ |
| teljes kör | aug 7-21 | indulás aug 7 szombat | |
| nap | nap | Dátum: | szállás |
| 1 | szombat | 2020-08-07 | Selfoss |
| 2 | vasárnap | 2020-08-08 | Selfoss |
| 3 | hétfő | 2020-08-09 | Kirkjubaejarklaustur |
| 4 | kedd | 2020-08-10 | Kalfafel/ Hof |
| 5 | szerda | 2020-08-11 | Egilsstaðir |
| 6 | csütörtök | 2020-08-12 | Egilsstaðir |
| 7 | péntek | 2020-08-13 | Myvavn |
| 8 | szombat | 2020-08-14 | Husavik bálnázás |
| 9 | vasárnap | 2020-08-15 | Westfjord, Hagi |
| 10 | hétfő | 2020-08-16 | Westfjord, É-nyugat |
| 11 | kedd | 2020-08-17 | Olafsvik |
| 12 | szerda | 2020-08-18 | Olafsvik |
| 13 | csütörtök | 2020-08-19 | Fludir, Geysir |
| 14 | péntek | 2020-08-20 | Reykjavik |
| 15 | szombat | 2020-08-21 | Hazarepülés |
Sziasztok, egy gyors kerdes: Mennyibe kerul az Izlandi ut aug 31-ig tarto variacioja? Felpanzio, vagy onellato?
Az arban a repjegy is benne van? Ha igen, van-e ra lehetoseg, h en csak a Rejkjaviki repteren csatlakozzam?
Elore is koszonom a valaszt.
Szia Gábor,
egyenlőre érdeklődés szintjén szeretnék infot (pl. várható költségek) kérni az izlandi útról. A hosszabb verzió (2018. aug. 23. – szept. 4.) érdekelne.
Köszönöm szépen előre is!
Üdv,
Kanta Adri
Szia!
Érdeklődnék, a túra rövidebb változatának áráról. Légyszi írd meg, a várható költségeket.
Köszönöm,
Péter
Szia!
Engem is az ár érdekelne és,hogy van-e még szabad hely? Illetve, hogy van-e lehetőség 1főnek menni vagy az feláras?
Köszönöm
Persze elküldtem. Üdv. Gabor
Szia,
érdeklődnék, h még lehet-e csatlakozni, és ha igen, milyen feltételek mellett (árak (repjegy benne van?), határidők, stb.).
Köszönöm,
B. Marta
SZia, Repjegyet mindenki maga veszi.
Küldök infokat akkor emailen.
Gabor