A versenyképesség gátja az állami vízfej.

A versenyképesség gátja az állami vízfej.
2010-ben olcsó álammal kerültek hatalomra, s mi lett mára?
14 miniszter (de nincs oktatás és egészségügyi miniszter, hisz az nem fontos.
69 államtitkár (2x annyi mint Bajnai kormányban)
118 helyettes államtitkár (3x annyi mint Bajnai kormányban)
68 min. elnöki és miniszteri biztos
17 min. elnöki megbízott
21 kormánybiztos

S hogy mennyit keresnek? Itt a cikk is. Az államtitkároknak 1 750 000 forintra emelkedett a bére. A miniszteri fizetések összege nem változott, maradt bruttó 1 979 400 forint. A képviselőként is dolgozó tárcavezetők 7-en– így Varga Mihály, Gulyás Gergely és Rogán Antal – képviselői alapbére viszont szintén megnőtt, így ők március óta bruttó 3 082 800 forintot kapnak. A legtöbbet Kövér László viszi haza, az ő fizetése is közel 3 millió forint. A paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek ezért a feladatért továbbra is bruttó 5 milliós fizetés jár.

A megfontolt lépések egyike a közigazgatási ügyekben nem jártas olvasónak viccnek is hathat : a volt energiaügyi államtitkárt akkumulátorügyi miniszteri biztosnak nevezte ki Palkovics László, az ITM vezetője (majd még aznap visszatáncolt, és visszavonta a kinevezést.)

A kormány
  • az ehhez kapcsolódó szervezeti egységek (épületek, titkárságok, autók, utazások, napidíjak)
  • bérfejlesztések is voltak a kormánytisztviselők vonatkozásában.
    Ezeket a munkavállalók és vállalkozások tartják el.

De mivel a covid pénzek, támogatások a presztízs beruházásokra, stadionokra, külföldi szavazóbázisnak, meg vadászati és vallási rendezvényekre költik, azok nem a versenyképességet és a versenyszférát tartják életben, csak az oligarchákat és a rezsimet.

apropó:
Ennek fényében érdekes, hogy az ellenzéki parlamenterek indítványát a narancsisták meg sem beszélték, ami arra irányult, hogy mondjanak le kollektíven a képviselők extra juttatásukról és fizetésemelésükről.
Miközben az osztrák kormány az egész fizetését a védekezésre adja, a képen is látható pillanatban a Fidesz és a KDNP szó nélkül leszavazta a javaslatunkat, ami csak az alapfizetést hagyta volna meg a képviselőknek a veszélyhelyzet alatt. A parlamenti képviselők ugyanis április elején megemelt fizetést kapnak (a Fidesz szavazta meg).
Azt kértük az országgyűléstől, hogy ezt a növekményt és minden országgyűlési tisztséghez kötődő plusz pénzt a képviselők utalják át a járvány elleni védekezési alapba, onnan pedig az egészségügybe és a szociális dolgozóknak. A kormánypárti képviselők nemet mondtak. Hogy mi az indoklás, azt nem tudjuk, mert egy szó nélkül emelték a kezeiket. De egy valami biztos: eszük ágában sincs szolidaritást vállalni a frontvonalban dolgozókkal.

A versenyképesség gátja az állami vízfej, de az emberségességé is.
Ja és ne feledjük, egy focista 10x annyit keres mint egy tűzoltó vagy mentős vagy tanár.

Hogy a helyére kerüljön a fejekben, mi megy ma itt. De meddig?

Mivel nem biztos, hogy mindnyájan olvasni tudjátok a hvg.hu fizetős portálját, ide másolom Tóta W. “Kicsimmel Dubajokba'” című legújabb remekét:

A rezümé:

Dubajozás, mára szállóigévé vált.
fizetik engedelmesen az inasok. Örüljenek, hogy fizethetik. Ez a dolguk.
Az inasok, a külvárosokból, és a föld alatt zötyögnek tovább, közben képzeld, zacskóból reggeliznek. Aztán betegeket meg hullákat pakolnak huszonnégy órában.
Vannak nemzeti érdekek is a világon, nem csak szociális igazság.
A régi jó, úri világ. Ezt akartuk újjáépíteni, és sikerült.
A hit és az adó szentsége által eggyé válhatsz vele.
Te csak vigyázz, érj haza nyolcig, és magadra vess, ha megbüntetnek.
Miért érdemelnél többet? Hiszen elviseled. Hiszen megszavazod.

A törzsszöveg:

Az uraság új nőt vett magának, felékszerezte szépen, viszi Dubajba hétvégézni. Te meg, kicsi inas, csak vigyázz, érj haza nyolcig, és magadra vess, ha megbüntetnek. Vélemény. „Hahó, inasok! Helló, röfi! Magyar asszonyságok, libernyákok, közjószágok, szevasztok!”Hogy ityeg a fityeg? Nekünk frenetikus évünk volt, ne rontsátok el panaszkodással. Sérti a fülemet ez a hitetlen beszéd! Magyarország virágzik. Megtankolni alig van idő a vágy repülőjét, mosolygós, boldog, szerelmes, sikeres magyarok állnak sorban a váróteremben, és úgy libbennek a Maldívokról Dubajba és Kanárikra és Ciprusra, ahogy az inas a budiba szalad.

Mint a barom, melyet igába hajt. A régi jó, úri világ. Ezt akartuk újjáépíteni, és sikerült. Azt, amikor mindegy, hogy háború, válság vagy járvány tombol odakinn, a nemesurak jóléte nincs veszélyben egy percig sem. Sőt csak nyílnak egyre az újabb lehetőségek, egy kis vakcinavámolás itt, lélegeztetőgép-biznisz ott, aztán lehet nyúlni a rezzenéstelenül szervezett nagyrendezvényekből kockázat nélkül, akkor sincs bukta, ha elmossa őket a vírus. Lopikázik a jóbarát iskolai informatikából, pont tök mindegy, tanításhoz jó-e, kerozinra lesz. És ezzel a tőkével finom falatokat lehet olcsón felvásárolni abból, amit a viccesen jajveszékelő prolik hátrahagynak.

Néha felhallatszik pár szó a sirámaikból. Szörnyű, hogy élnek ezek az állatok. A penészes albérletekből reggel a „buszhoz” sompolyognak ezek a micsodák is, csicskák, vagy jobbágyok… ja, inasok, a külvárosokból, és a föld alatt zötyögnek tovább, közben képzeld, zacskóból reggeliznek, a parfümjük kommersz, vagy jézusom, lehet, nincs is. Aztán betegeket meg hullákat pakolnak huszonnégy órában, pfuj, de bírja a gyomruk, mert ebben nőttek fel. Olcsó az élet odalent, ahol az inasok rakodják a hullákat, többnyire idős, alapbetegséggel rendelkezőket.

Idefent ez csak arra való, hogy a nemes hölgyek összeborzongjanak a hallatán, és még szerelmetesebben bújjanak az ő nagy macijukhoz, aki biztonságot nyújt minden időkben. Villan az ölelésben a gyémánt, a Rolex, a Cartier.„Ki kéne mozdulni ebből a depis országból”– búgja a Maci fülébe, trópusokra vágyik és melegre, egzotikumra, egy lélegzetnyi kultúrára ebben a lehangoló észak-balkáni mocsárban; egy pillanatra megérti a költőnő panaszát: tényleg mérgező, kellemetlen hely ez.

Dubaj, például, vagy a Maldív, ha már a Karib-tenger nem lehet – és itt kihallatszik az elfojtott durca. És mit volt mit tenni, már rugaszkodik is az égnek a különgép, fizetik engedelmesen az inasok. Örüljenek, hogy fizethetik. Ez a dolguk. Intézhettük volna úgy is az elmúlt évtizedet, hogy az egészségügyi inasnak most legalább egy kocsija legyen, a betegeinek meg reménye. De akkor nem jött volna ki a különgép, sorry, vannak nemzeti érdekek is a világon, nem csak szociális igazság. Rugaszkodik az égnek a vágy repülője, megnyugtatóan duruzsolnak a hajtóművek, röppen a méltóságos segg bele a trópusba, egyenest a függőágyba, elkölti egy főorvos éves fizetését hétvégén, mert ő nem akárki. Melegszik helyetted, téged képvisel. A hit és az adó szentsége által eggyé válhatsz vele, s akkor rajta keresztül ott vagy te is a fehér homokon, a felhőkarcolók alatt. Leszünk egy testté.

Ez a királyi család dolga. Pontosan ezt teszi a szaúdi uralkodó köre, az Emírségek szultanátusa, vagy az orosz cári udvar. A brit királyság már nem engedheti meg magának ezt a pofátlanságot. Kiváltsága, eltartása régóta vita tárgya. Harry herceg és Meghan katapultálása tovább erősítette a kétségeket, és érdemes észrevenni, hogy a kormánysajtó egyértelműen a monarchia pártjára állt. Azt a megfejtést tették magukévá, hogy a herceg lemondása dezertálás, és hogy a nemesi család fenntartása megkérdőjelezhetetlen közérdek.Mint annyiszor, most is a vesztes oldalra állnak, rövidlátó önérdekből. Ahogy Trumppal is. Jó lenne, kényelmes lenne, ha minél többen hinnék, hogy az a világ rendje, ha vannak véletlenszerűen kinevezett főurak, akiknek mindent szabad. Akkor senkinek sem szúrná a szemét, hogy a pártelit merre repteti a szobanövényét a jobbágyoktól beszedett pénzből. „Hát habzsolnak és röpködnek, féktelenül, habzó szájjal, mohón, aztán fordulnak a vomitóriumba, és vissza az asztalhoz, még, még, a burzsujnak sosem elég.”

Egy éve lakat alatt az ország, milliók aggódnak a holnapjukért, szeretteik életéért, és gyászolják azokat, akiket elveszítettek – hiszen mostanra Európa legsiralmasabb halálozási mutatóit sikerült összehozni. Ami nem véletlen sorscsapás: szorosan összefügg azzal, mire mennyi pénz jut.Hát így vagyunk, kicsi inas. Stresszes a panelban az asszonnyal, ugye. Nézd, az uraság vett magának új nőt, felékszerezte szépen, viszi Dubajba hétvégézni.

Te csak vigyázz, érj haza nyolcig, és magadra vess, ha megbüntetnek. Elalvás előtt talán arra gondolsz, tényleg ennyivel kevesebbet érsz-e. Ne elmélkedj, kicsi inas, inkább aludd ki magad holnapra. Miért érdemelnél többet? Hiszen elviseled. Hiszen megszavazod, annyiban hagyod, legyintesz, napirendre térsz, és fizetsz.

A teremtésben rend van.

Téged akarnak

Gondolkodj, különben elveszel
A valóság káosza, eltakarja szemed

Azt akarják, ne láss semmit
Azt akarják, ne érezz semmit

Álkultúra, amit eladnak neked
Behálóznak, ha nem védekezel
A tudatlanságodból élnek
Hiénák és férgek

Ők egy új generációt nevelnek
Ami elhisz minden szemetet
Nyeli a szart, de nem lát semmit
Hazug bálványokat istenít

Tömegkultúra, amit kínálnak neked
Hamis szerepben tetszelegnek
A fogyasztás igéjét hirdetik
Azt akarják, ne láss semmit

Gondolkodj, mert elvakítják szemed
Láss át rajtuk ez csak a te harcod
Állj ellen, ez csak a te harcod
Láss tisztán és gondolkodj

About the author

Világlátott, világjárt, jártas a világban, mert világot járt.
Alternatív világjárás, alternatív világlátás.
155 ország, sok élmény, rengeteg tanulság, és végeláthatatlan történetek. Itt a blogomban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Like Button for Dummies