Egyiptom körutazás, sivatagok, oázisok.

Az utazás 2 blokkból áll: a 7 napos Sínai félsziget programunk itt klikk , illetve az Egyiptom sivatagjai, oázisai körutunk, amit itt alul olvashatsz rácsatlakozva a Jordániai vagy a Sinai programhoz.

Amennyiben érdekel az út, akkor, szándékodat jelezzed felém itt   

A tervezett indulás ápr 9, a Jordániai utam után.

Az egyiptomi sivatagos, oázisos program:

1. nap: Kairó a fáraók idejében

Délelőtt megérkezünk a fővárosba. Kairó még annak is érdekes lehet, aki már többször járt itt, mert eme kulturális kaleidoszkópban, állandóan változó, pulzáló városban mindig felfedezhetünk valami újat. Nekem nagy kedvencem a gigapolisz jellege ellenére is.

Reggeli után egésznapos városnézésre indulunk a 3 ezer éves városban. Kairót a helyiek a világ anyjának nevezik, talán nem is véletlenül. Ez a napjainkban 20 milliós város évezredek történelmének szemtanúja, aminek mi is részesei lehetünk tematikus városnézésünkön.

Egyiptom régmúltjában kalandozva a fáraók korába érkezünk, évezredek korlenyomatát érintvén.

Kairóról pár életkép is amivel utunk során találkozhatsz. A nyillal léptethető az album itt alul:

Az ókori világ 7 csodája közül mára csak a gízai piramisok maradtak meg – ezek megcsodálása (a Szfinx-szel egyetemben) kötelező. Kheopsz piramisa a leghatalmasabb, 146 méter magas, Jézus halálakor is már 2500 éves volt – s azóta áll itt a város és a sivatag szélén, (b)ámulatba ejtve minden odalátogatót. Ugyanitt az egyiptomi üzleti szellemmel is találkozhatunk: (mozgó)árusok, „tevetaxisok” formájában..

A Völgytemplomba is ellátogatunk, a Papirusz Múzeumban megismerkedhetünk a papiruszkészítés évezredes mesterségével, s végül a Parfümök Palotájában egy bemutató keretében betekintést nyerhetünk a fáraók korára visszamenő illatszer- és illóolaj-előállítás különleges világába. A közösen elköltött ebédet követően ellátogatunk a híres Egyiptomi Múzeumba, ahol eredetiben és közelről szemlélhetjük meg a legendás történelmi kincseket órákon keresztűl.

Szállás: Kairó.

2. nap: A muzulmán Kairó

Kairót a Nílus Párizsának is nevezik, mert építészeti múltja és hangulata Afrika és az iszlám világ fővárosává teszi – ebben mélyedünk el a mai napon. A Citadella, az ezeréves Al Azhar mecset, a régi városkapu, az egyetemek (madraszák), a rengeteg karcsú minaret, a múzeumok és egyéb építészeti remekek mind-mind az Ezeregyéjszaka meséinek korát idézik elénk.

Kicsit sétálunk majd az igazi nyüzsgő, bár kopottabb, de nem turistás negyedben is, hogy végül elérjük a város modernebb központi részét, amely a 19. századi építészeti stílusok jegyeit viseli magán.

Végső állomásként a Khan El Khalili bazárban lehetőség nyílik az ajándéktárgyakból, kézműves termékekből, szőnyegekből és egyéb szuvenírekből álló kínálat megtekintésére, a kötelező alkudozással együttjáró vásárlásra – vagy csak kávéházi ücsörgésre, s a színes forgatag szemlélésére.

Estére vendégek leszünk egy roppant színes és látványos előadáson: a kerengő dervisek táncát (tanoura – ma is élő hagyomány) nézzük meg autentikus környezetben. A szufi vallási irányzat hívei zenén és táncon keresztül kerülnek közvetlen kapcsolatba istenükkel, mindezt tradicionális hangszereken kísérik a zenészek.

3. nap: Kairó – Szakkara – Bahariya Oázis, Arany Múmiák, Nagy Sándor temploma

Kora reggel indulunk tovább, Egyiptom nyugati sivatagjának első nagyobb oázisa lesz a célpont, mely 360 kilométerre van Kairótól. Kora reggeli buszos indulásunk lehetővé teszi, hogy a Bahariya oázisban található kulturális emlékeket is meglátogassuk – utunk során a természeti szépségeken túl az ember alkotta örökség felfedezése is szerepet kap.

Útba ejtjük Szakkara-t, Kairótól 30 km-re. Itt található az ókori Egyiptom egyik fővárosának, Memphisznek legősibb temetője, 7 km hosszú nekropolisza. Magántemetkezésekre és uralkodók nyughelyéül használták mintegy háromezer éven át. Közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek síregyüttese, közepén az első piramissal, az ún. lépcsős piramissal az egyik legismertebb egyiptomi műemlék. A Szarapeum is ott van, extra belépőért az is meglátogatható már. https://en.wikipedia.org/wiki/Serapeum_of_Saqqara

Érkezésünk után elfoglaljuk szálláshelyünket, majd ebéd után megtekintjük a környék nevezetességeit.

1990-ben kerültek napvilágra egy temetői ásatás során a görög-római időkből származó Arany Múmiák. Eme korszak kevésbé ismert a médiából, mert átmenet volt a fáraók korából a kereszténységébe. Akkoriban a terület még termékeny volt, fontos búza- és szőlőtermő hely, mely kivette részét a római seregek ellátásából. A közelben található Nagy Sándor temploma, Zed-Amon-ef-ankh (26. dinasztia korabeli kereskedő) temetkezési helye, ill. Bannentiu sírja is: a fáraók korából reánk maradt kultikus építmények.

Estére szabad program gyanánt a közeli 5 hőforrás egyikéhez látogathatunk el: a fárasztó nap lezárásaképp a háborítatlan csillagos ég alatt lazulhatunk egy korsó sör kíséretében.

Alvás: Bawitiben vendégszálláson.

4. nap: Fekete és Fehér Sivatag szafari, Kristály Hegy, Kőformációk

A mai napot teljes egészében a természetben töltjük, első állomásunk a Fekete Sivatag, mely a nyugati sivatagok mélyföldjei közül a második legnagyobb. Felszínéből erodálódott fekete vulkáni kúpok emelkednek ki: lenyűgöző látvány még egy sokat látott utazónak is.

Jeepünkből kiszállván megmásszuk az egyik vulkánt, ahonnan fantasztikus fényképeket készíthetünk. Innentől utunk egy természetvédelmi területen folytatódik tovább, első állomása a Kristály Hegy, mely egy kvarckristály-lerakódásokból kialakult kisebb domb, látványos különlegesség itt a sivatag közepén.

Utunkat egy másik hegység felé folytatjuk, ahol  kisebb barlangot fedezünk fel, s felidézzük Almásy László gróf (az „angol beteg”) életének a tájhoz kötődő egynémely epizódját. Itt, a sivatagban költjük el közös ebédünket, s míg az étel elkészül, a környéken elszórt érdekes kavicsokat lehet gyűjteni.

Ebéd után a Fehér Sivatag (Sahara el Beida) felé indulunk, mely a múltban tengerfenék volt, majd később kiszáradt. A tengeraljzatot mészkő borította, mely szavannás területeknek lett otthona. Az üledékes kőrétegek maradványai ma is láthatók: a rétegek letöredezése, víz és szél általi erodálása hozta létre ezeket a csodálatos és változatos kőképződményeket.

Jeepünkkel a környéken bolyongunk egész délután, hogy minél több fotót készíthessünk. A legnevezetesebb formációk: kőgombák, majom, öregember, szfinx, csirke, táncosok… Fantáziánk akár minden egyes képződményt más-más névvel tudna felruházni, lévén eme formák a fényviszonyokkal együtt változnak. Sötétedés előtt a kőfigurák rózsaszín árnyalatúvá alakulnak, ahogy a nap lassan nyugovóra tér.

Ekkorra már elfoglaljuk táborhelyünket, ahol kísérőinknek köszönhetően közösen készül a kiadós vacsora – gyakran hangszerekkel felszerelve teszik hangulatossá az estét.

Sivatagi rókákkal is összefuthatunk, akik előszeretettel lakmároznak az ember által hátrahagyott maradékokon, a szemfülesebb fotósok pedig akár lencsevégre is kaphatják ezt az eltűnőfélben lévő állatfajt. Lassan mi is elcsendesedünk, s a pléd alól szemlélhetjük a háborítatlan világegyetem hírnökeit, a számtalan csillagot, amint fejünk fölött róják napi útjukat, álmainkra vigyázón…

Alvás: a sivatagban

5. nap: Fehér Sivatag, Farafra oázis, Kairó

Hajnalban a kávé illata fog kicsalogatni minket hálózsákunkból, megreggelizvén látni fogjuk rókáink nyomait, s a köröttünk fehéren csillogó sivatagi hullámokat. Lassan továbbindulunk a kőképződmények között, s megnézzük, ami előző nap kimaradt. Mágikus hely ez, nehéz szívvel búcsúzunk majd a helytől, hogy újabb kalandok és kilométerek elé nézzünk.

A következő állomásunk Farafra oázisa a sivatag közepén, benne egy piciny városka, mely datolya, olíva, sárgabarack, füge és narancs termesztéséből él. Egy római erőd romjai között sétálgatunk kicsit, vályogtégla házmaradványok röpítenek vissza a múltba.

A városnak van egy ismert művésze is, így az otthonában lévő Badr múzeumba is ellátogatunk, mert kreatív és érdekes képzőművészeti alkotásokat hozott itt létre a világtól elzárva. Innen indulunk vissza Bahariya oázisig, ahol megebédelünk, s busszal indulunk vissza este Kairóba.

Avagy a Kairós 6. napot előre vesszük, s innen Hurgadába megyünk, ahonnan lett heti 2 nap Wizz járat Bp-re közvetlen.

Alvás: kairói szállásunkon.

6. nap: keresztény Kairó, Kopt Negyed

A kopt kereszténység emlékei között sétálunk ma tematikus városnézésünk lezárásaképp: nyugodt, békés, zöldellő negyed – Kairó oázisának nevezném.

A koptok az eredeti egyiptomiak leszármazottainak vallják magukat (nyelvük is rokon az ókori Egyiptoméval), megkülönböztetve magukat az iszlám bevándorláskor érkező népcsoportoktól. Már az i. e. 6. században voltak itt települések, majd a rómaiak építettek egy erődöt a 2. században, amelyet Egyiptom Babilonjának neveztek – emlékeit a Kopt Múzeumban tekinthetjük meg.

Az erőd tornyaira épült 7. századi függőtemplom (Mária templom) Kairó legszebbike, benne szentek ereklyéi, 110 darab ikon, mozaikok és fafaragások.

A környéken is szétnézünk, mivel rengeteg kopt templom található errefelé: Szent Merkúriusz, a Szent Szűz, Szent Mária, Szent Ménász, Szent Barbara és Szent György temploma.

Utóbbi talán a leglátványosabb – érdekességét fokozza, hogy az utóbbi kétezer évben 6 méterrel emelkedett a felszín, így a templomokba lefelé kell bemenni. A 9. sz.-i Ben Ezra zsinagógát is itt találhatjuk, mely a legrégebbi az országban. Ezután metróval vagy hajóval indulunk vissza a belvárosba. Délután szabad program lesz, mindenki kedvére fedezhet fel eddig ismeretlen városrészeket, piacokat, múzeumokat, parkokat, szigeteket, a Kairó Tornyot, az Operát – lehetőségekben igazán nincs hiány. Búcsúesténken – igény esetén – egy hastáncos műsorra is elnézünk.

Alvás: kairói szállásunkon.

7. nap: visszatérés Budapestre

A menetrendtől függően délelőtt közösen indulunk szállásunkról a repülőtérre. Érkezés Budapestre a délutáni órákban.

Amennyiben érdekel az út, akkor, szándékodat jelezzed felém itt. 

Ha tetszett a leírás, akkor like alul..

Tudnivalók pedig itt: https://vandorboy.com/egyiptom-utazashoz-tudnivalok/

Fotókért pedig az albumban lapozgass lent a nyíllal.

.