Libanon körút – a felfedezendő Közel-Kelet

Libanon körutazás – az ismeretlen Közel-Kelet.

Amennyiben tetszik a program, s csatlakoznál hozzánk, akkor

Szándékodat jelezzed itt

9 napos utunk során egyenlő mértéken lesz természetjárás és a régi kultúrák megismerése.  Emellett mindig lesz idő a helyi vallásokkal, emberekkel, piacokkal, falvakkal is megismerkedni a kötelező turistalátványosságokon túl.

Ezt az utat azoknak ajánlom, akik nem 4 nap alatt átfutni, hanem tényleg megismerni akarják a Közel-Kelet egyik számunkra ismeretlen országát.

 Libanon a Földközi-tenger partjával párhuzamosan futó Libanon hegységről kapta a nevét a franciáktól 1926-ban, létrehozva ezzel egy önálló államot. Meglepő módon síparadicsomként is funkcionál a Közel-Keleten.

Egykor innen indult útjára a föníciai nép, majd jártak itt a görögök, a rómaiak, később a Szentföld felszabadításáért harcoló keresztesek is elhaladtak itt. Ezek után az arabok hódították meg a vidéket (másodszorra) 1500 körül. Végül a város oszmán uralom alatt állt, egészen addig, amíg 1926 szeptember 1-én  Franciaország létrehozta a  Független Libanoni Köztársaságot, de még mindig a szíriai népszövetségi mandátum irányítása alatt állt.

Libanon egy fekete folt a legtöbb utazó térképén. Pedig évezredeken keresztül civilizációk központja volt, nemrégiben még Közel-Kelet Svájca jelzővel illették.  De aztán 1975-ben 15 évre polgárháborúba süllyedt. Izraellel többször is konfliktusba került, s nemrég Szíriában zajlott polgárháború a szomszédjukban.   

Viszont ottlétünkkor látjuk, hogy Libanon egy multikulturális ország, amit mutat a  hatalommegosztás is, amely szerint az államelnöki tisztséget minden esetben maronita keresztény, a miniszterelnökit szunnita muzulmán, míg a parlament elnökének tisztét síita muzulmán vallású személy tölti be.

Bejrút modern pezsgő hétköznapjai, éjszakai élete, modern negyede, fényei, s kontrasztként tőle nem messze az egyszerű emberek hétköznapjai zajlanak.

Utunk térképe:https://goo.gl/maps/jejnC6rRt3dpX5sv6

Kilépve Bejrútból, északra a történelmi Byblos keresztes vár romjai között sétálhatunk, Tripoliban a mai iszlám világ nyüzsgését élhetjük meg. Kicsit a természet fele is elindulunk, vízesések, barlangok, kilátópontok,  majd a hegyek felé, ahol 3090 méteres magasban egy természetvédelmi övezetben csodáljuk az ország címerébe került libanoni cédrus erdőt, és a közelében levő hatalmas kanyon rendszert a Qadesa völgyet.

Elkanyarodunk Keletnek a Beeka völgy felé, mely Libanon éléskamrája.  Baalbek gyönyörűen megőrzött Római kori emlékeihez, mely a Közel –Kelet legcsodálatosabb épület együttese, amely tanúskodik az ezredfordulóról.

Bejrúttól délre is elkalandozunk és a déli végeken Szidón (Sidon) és Türosz  (Szúr, Tyre) világörökségi romok helyszínére.

Libanon tizednyi Magyarország, leghosszabb átmérője 200 km és mégis egy hatalmas ország, diverzitásával bír, mind természetben mind történelemben, ahol évezredek emlékei között barangolunk. Trópusi tengerparttól ahol télen is 16 fokos a víz, eljutunk a 3 ezres síparadicsomokig,  vizes barlangoktól  kanyonokig, a nagy gazdagságtól  a mélyszegénységig, bevándorlóktól az őslakosokig, a  falvaktól  a nagy világvallások szent helyeiig itt minden megtalálható.  Erre a kaleidoszkópra invitállak most titeket is 9 nap erejéig.

Az út során érintett UNESCO Világörökségek:

–   Baalbek, Byblos, Tyre (Türosz),   Ouadi Qadisha (A Szent Völgy)  és a Cédrus Erdő, Anjar.

A repjegy 100-140 ezer ft

Utunk térképe:

https://goo.gl/maps/54xKY7xxVwE85EQA7

Lebanon is Incredibly beautiful!

Lebanon is Incredibly beautiful!

Közzétette: Stamped – 2018. szeptember 26., szerda

kedvcsináló videó:

  1. nap  Budapest – Bejrút

Menetrendszerinti járattal indulunk Bejrutba.

2. nap  Bejrút városnézés

Átszállással valószínűleg hajnalban érkezünk Közel-Kelet egyik legfontosabb légikikötőjébe. Felvesszük bérelt kocsinkat.

A napot városnézéssel töltjük, s megismerkedünk a fővárossal.  Közel-Kelet Párizsaként” tekintettek a városra, a város egyfajta elegye az európai és arab városoknak. Nyugati oldala a muzulmán, a keleti a keresztény. 

Belevetjük magunkat az utca forgatagába, megnézzük a nagymecsetet, a szépen felújított kormányzati negyedet, majd napnyugta körül sétálunk a tengerparti sétányon, a híres „Galamb Sziklák”-nál.

A Nemzeti Múzeum kellemes csalódás lesz, jól tematizált, informatív kiállítás, jó bevezető lesz országjárásunk előtt.

Elsétálunk a belvárosban a 2008-ban felavatott Mohammad Al-Amin mecsethez, melynek 72 méteres minaretje a mekkai nagy mecset alapján készült és a szaúdiak adták hozzá a pénzt és a köveket. A kupoláját pedig az isztambuli Hagia Sophiáról koppintották.  Közvetlenül a mecset mellett egy emlékmű látható a 2005-ben felrobbantott Rafiq Hariri miniszterelnök és testőrei előtt tisztelegve

A római fürdőt és a környékét is helyreállították, ez itt a kormányzati negyed. Innen nem messze a Nejmeh tér, ahol a parlament épülete áll és egy ikonikus óratorony, amit többször megrongáltak az utóbbi évtizedek harcaiban, de 90-ben sikerült helyreállítani az eredeti 1930-as art deco stílusban. 

Ha marad még idő, a város feletti Rózsadombon még régi kolostorokat tudunk meglátogatni igény esetén, vagy csak sétálunk a városban.

Alvás Bejrútban

3. nap  Jeita barlangok,  Jounneh kötélpálya, Biblos, Tripolisz

Ma bérelt kocsinkkal elindulunk egy országjárásra. Hosszú napunk lesz, korán indulunk, még a dugók előtt. Libanon lakosságának nagy része a tengerparti szakaszon él. A hegyek olyannyira a part közelében futnak, hogy a házak nagy része csak itt fért el a meredek oldalba vájva.

Alig hagyjuk el a fővárost, láthatatlanul a főút felett történelmi kövekre lehet lelni. Kis sétát teszünk a Nahr Al kalb felé, ahol ókori kő feliratokat találunk, sőt még Napóleon is hagyott itt követ.

Jeita grotto (barlang) – Az ország egyik legnagyobb turisztikai látványossága lesz a következő megállónk, melynek egy különleges vizes barlang. A lélegzetelállító cseppkő-barlang a világ 10 legszebb helyei között kapott helyet, (azért némi túlzással), de tény, hogy a fél arab világ Libanonba jár nyaralni, így lett világhírű.  Itt található a világ legnagyobb függő cseppkőoszlopa, 8,20 m. A barlangrendszer 9 kilométer hosszú, és két főbarlangból áll. Kabinos felvonóval lehet felmenni a felső barlanghoz, útközben egy zúgó hegyi patak fölött himbálózunk. Majd gyalogosan lehet besétálni. Onnan aztán egy “kis vonattal” lehet lemenni az alsó barlanghoz, ahol egy tavon csónakázva nézhetjük meg a vízben tükröződő cseppkő képződményeket.

Jouneh – Teleferique (felvonó). Dél körül Harissa-nál újból felvonóval kapaszkodunk fel a part menti hegyre a jelentős méretű Mária szoborhoz, ami a helyi keresztények számára zarándokhely. Szép kilátás nyílik a tengerparti részre.

Innen kb. 25 km Büblosz, ami a következő programunk..

Büblosz (Byblos) egykori föníciai kereskedőváros, az egyiptomi papirusz kereskedelem központja volt. A görög biblia jelentése: könyvek. A biblosz szó pedig az egyiptomi papirusz neve volt, melyet Büblosz városáról neveztek el. Ez volt ugyanis az a föníciai kikötő, ahol a főleg a Nílus mocsaraiban termesztett és írásra használt papirusz nemzetközi kereskedelmi forgalomba került.

Látványossága egy XII. században, római és föníciai romokra épült vár, ahol felidézhetjük a több ezer éves történelmet.  Büblosz nevezetességei közé tartozik az Obeliszk templom, amelyben bronzfigurák találhatók, valamint a római színház.

A föniciaiak a Földközi-tenger keleti partvidékein letelepedő népek voltak az időszámításunk előtti évezredekben. Soha nem volt egységes a terület, sem politikai, sem etnikai értelemben. Voltak köztük keletről odaszivárgó Sémi törzsek épp úgy, mint a mai Ciprusról és az Égei-tenger szigetvilágából érkező emberek. Egységes állam sose jött létre Föníciából, a városok mindvégig megtartották különállásukat, bár szoros kapcsolat jellemezte őket. Virágkorát i. e. 1200 és 700 között élte. A terület gazdag kereskedelmi csomópont volt, melyet hatalmas birodalmak vettek körül, és az itt élők jól ki is használták ezt. A Krisztus előtti 2500-as években az egyiptomiak nevezték az itt élőket föníciaiaknak.  A nyugati kultúra a föníciai ábécén keresztül kötődik ide, amelyet a nyugati ábécé elődjének tekintenek.

Alvás tripoliban

https://goo.gl/maps/6nzGhs3WY17NYUPJ9

4. nap    Tripoli, Keresztes vár, Piac,  Qadisha (Szent) völgy

Tripoli városnézéssel kezdjük a napot. Nyüzsgő, élő igazi arab hangulatú város.

Mecsetek,  bazár, fürdők, madrasa (14. sz.), és minden ami egy belváros (medina) kelléke.  Itt finom ételekkel, italokkal kényeztethetjük magunkat a forgatagban.

A város legismertebb látványossága a keresztesek vára (Qalat Sanjil), melyet Raymond de St. Gilles gróf építtetett a 1102-ben a zarándok hegy tetejére.

A Nagy Mecset a 12. századból egy keresztesek által épített templomra épült, melynek alapjai még az északi részen megnézhetőek. Taynal mecset pedig egy jellegzetes iszlám építészet remeke.

Belvárosi sétánk alatt  érdekes belekukkantani a Hamam al Nouri fürdőbe (1333), ahol kicsit átéljük a korai közösségi élet helyszíneinek hangulatát..

Souq al Haraj – a piac, ahol töltekezhetünk illatokkal, szagokkal, változatos  emberekkel találkozunk.  A Burj es Saaba – miniatűr kastély ami még érdekes lehet a városban, ha lesz rá időnk.

 Hajókázni is lehet fakultatívan ha arra lenne igény (kb. 2h).

Délután elindulunk Qadesha völgy felé. Kb. 2000 méterig emelkedünk kanyargó utakon a Libanoni hegységen keresztül, ahol már kellemesebb lesz a hőmérséklet. A maroniták (egy keresztény közösség) élnek ezen a területen több mint 1500 éve.

1998 óta az UNESCO világörökségi listán szerepel a terület, ahol sok turista útvonal is található. Ehden környékén tehetünk egy 2 km sétát a természetben jól jelzett ösvényeken. Itt megtalálható az ország növényvilágának a 40%-a, 1050 növény képében, melynek 12%-a veszélyeztetett, s néha farkasok, hiénák  és szarvasokkal is lehet találkozni. A hely híres arról is, hogy teljesen wifi lefedett környezet.

A kanyon meredek oldalában számtalan monostort vájtak a sziklába, ahol szerzetesek élték életüket. A hegytetőkön pedig kis falvak épültek, ahol javarészt ez a keresztény kisebbség éli mai napig életét. A völgy mentén számos kolostor és templom is található, mi az egyik legszebbet nézzük meg, a Qozhaya kolostort.

Este Bcharre falujában alvás.

5. nap  Bcharre, Cedres

Bcharre a szélsőjobbos Maronita falangiasták székhelye. Ez így biztos nem hangzik valami jól, de a valóságban egy békés kis falu, szép templomokkal, békés környezetben.

Szent Saba templomához és a szűz Máriához dedikált Notre Dame de Lourdes grotto-hoz is elsétálunk.

De ami miatt érdekes,  Khalil Gibran misztikus iró művész szülőhelye, akinek a háza ma kiállító tér is.

Qadesha barlang, és föníciai sírokat is megnézhetünk a közelben.

Ha kirándulásra adjuk fejünket, akkor összeköthetünk több útvonalat is.  A Deir mar Elisa (Elizeusz) – maronita püspökség központja lehet egy jó célpont.  Vagy Chapel of Nar Chmouni, Deir as Salib (remete barlangok), Qannoubin monostor a 4. sz-ból, Deir Mar Antonius Qozhaya remeteség a legnagyobb, itt még kis múzeumjuk is van.

Cedres – egy kis nemzeti park, ahol még van pár Libanoni cédrus. Mindannyian ismerjük Csontváry Kosztka Tivadar híres festményét a Magányos cédrust. Ezért felkeressük az „Úr cédrusai” (Horsh Arz el-Rab) ligetet, ahol a festő megörökítette a több ezer éves fát, amit egy francia költőről Lamartine fájára kereszteltek. A fa már a hatvanas években kiszáradt, és azóta a halott Krisztus fájának hívják, de a ligetből maradt még néhány öreg példány, amelyet megnézhetünk egy kellemes órás séta keretében.  Elég fotogén környék.

Itt található jelentősebb területen az igazi cédruserdő, amely egykoron az egész országot beborította. A cédrusok egykoron az örökkévalóságot szimbolizálták és jelentősen hozzájárultak az ország gazdasági értékéhez.

Libanonnak a zászlajában is benne van az ikonikus cédrus fa, valójában az évezredek során az ország fakincseit  már réges-rég lerabolták a hajóépítők és ácsok, de még vasúti talpfának is ezt használták elődeik, ezért is lett most védett terület. Ami maradt az Unesco védettséget élvez és nemzeti park. 

Innen már közel vagyunk az ország legmagasabb pontjához. Libanon 3000 méteres legmagasabb pontja egyben egy síparadicsom. (Egy 5 órás kirándulással teljesíthető, de csak pár hónapot májustól – októberig hómentes. Ezt inkább a hiperaktívoknak javasolom )

A többieknek alternatívaként kocsival is eljuthatunk szép kilátóhelyekre a Balbek fele vezető úton.

Alvás ismét  Bcharre-ben.

6. nap, Dahr el Qadib – trekking, Al Afqa vízesés, Balbek

A libanoni hegység túloldalára indulunk Balbek fele.

Az 1952-ben felfedezett Három híd-vízesés az első megállónk, mely Libanon egyik különleges látványossága, a világ legkülönlegesebb vízesése.

Felkeressük Balbek előtt a világ leghosszabb, ember által kitermelt és fazonra vágott kövét, 21,5 m hosszú, 1000 tonnás mészkő megalitot,  amit Hajar al-Hibla néven emlegetnek, magyarul a terhes nő köve. Állítólag aki megérinti, egy csapásra termékeny lesz.

Végül megérkezünk az ókori római világ Heliopolis-ába. Balbek az ókori világ egyik legjelentősebb városa volt (UNESCO világörökség). A több mint 4000 éves múltra visszatekintő város a föníciaiak és a rómaiak szakrális központja volt, jóshely és zarándokhely is egyben.  A várost elnevezték Heliopolisznak (napváros)

A rómaiak  föníciai mérnökökkel terveztették az épületeiket, az impozáns bejárathoz vezető lépcsősor három egységre tagolt, ami nem jellemző a római építészetre.

Gyakorlatilag egy hatalmas megemelt teraszt hoztak létre, melyre az építményeiket emelték. Négy óriási templomot és számos egyéb épületet húztak fel ide, Jupiter, Bacchus, Merkúr és Vénusz temploma található a város fölé magasodó teraszon.

A Jupiter templom közelében végrehajtott ásatások feltárták az emberi települések nyomait a korai bronzkor folyamán (i. e. 2900-2300). A föniciaiak i. e. 2000 körül telepedtek le Baalbekben és első templomukat Baálnak, a Napistennek szentelték, akiről a város a nevét kapta.  Ezeknek az épületeknek a romjait használták alapul a rómaiak Az építkezést időszámításunk előtti évszázadban kezdték, és 200 éven át tartott az építkezés. Ahogy a mondás tartja: lassú munkához idő kell.

Később aztán földrengések és háborúk pusztították a várost, de még így is jó állapotban maradt meg az utókornak.

Alvás Balbek városának közelében

7. nap  Balbek,  Qaraoun víztározó, Anjar, Ksara, Beiteddine palace

Reggel elautózunk az Afqa vízeséshez, ahol Afrodité és Adonis találkoztak haláluk előtt. Egy rövid túra keretében ismét a természettel leszünk.

Innen ismét a hegyeken keresztűl Anjar felé vesszük az irányt, mely fontos kereskedő város volt. A 8. században alapított városát ma főleg örmény bevándorlók lakják, akik Törökországból települtek át ide a XX. század elején. Baalbek után az UNESCO világörökségi listán szereplő Anjar, Walid kalifa által alapított város, az Omajjád várostervezés egyik legkiemelkedőbb példája. A fallal megerősített, 4 részre osztott, szimmetrikus utcás városka, bizánci beütést is hordoz. A nagy palota egész jól helyreállított. Pár órát itt is bóklászunk.

Innen nem messze egy bortermelő vidék van, így megállunk Ksara-ban, ahol megállhatunk egy borkóstolóra.

Útba ejtjük a nagyon fotogén Lake Qaraoun víztározót, s láthatjuk a falusi életet.         

Innen elindulunk a tengerpart fele a Chouf hegységen keresztül, s megállunk Deir El Kamar falujában, az emírek és hercegek fővárosában. A város több száz év építészeti stílusát őrizte meg, így méltán lett az UNESCO világörökség része. A vörös tetös kőépületei a libanoni kormányzók rezidenciái voltak a XVI. és XVIII. században. A Beiteddine palace – Beshir Chebab emír olasz mesterek által de libanoni stílusban építtetett palota komplexumot nézzük meg, amit  libanoni, damaszkuszi és olasz mesterek a XIX. században építettek II. Emir Bechir megrendelésére. Van itt bizánci mozaikok, múzeum,  A szép épített környezetben érdekes 1 órát barangolhatunk a területen, s láthatjuk milyen pompában éltek itt az uralkodók..  

Érdekes lehet még Deir El Kamar-ban a Mir Amin palota, ami ma szálloda, étterem, nem messze van a viasz múzeum (panoptikum) és pár km. a Moussa Al Maamari által saját kezűleg épített Moussa kastély. Ha valaki még befogadóképes itt is el lehet tölteni egy kis időt.  Este séta a kis utcákon, beülhetünk egy kis vendéglőbe vacsorázni.

Deir El Kamar-ban alszunk, ebben a kellemes hegyi faluban.

8. nap  Sidon (Saida), Türosz (Tyre)  Beirut

Reggel innen leereszkedünk vissza a tengerparthoz, ahol ismét a lábunk elé kerül az ókor, Sidon (Saida) városa.

A biblia szerint Noé leszármazottja, Kánaán elsőszülött fia, Szidón volt szidóniak őse. Róla nevezték el a várost, és éveken át ez volt a legjelentősebb települése a föníciaiaknak. lévén Szidón a föníciai part egyik legjobb kikötőjével megáldatott terület, nagy kereskedelmi központ lett ahol a szárazföldön közlekedő karavánok találkoztak a hajósokkal, akik az áruikat a Földközi-tengeren tovább szállították.

Sidon előtt Eshmoun-ban állunk meg egy templom romjainál. Eshmun szentélye az egyik legfontosabb föníciai szentély volt. A gyógyító istennek, Eshmunnak ajánlották, akit legkésőbb az i. e. 4. századtól Aszklépiosz istennel azonosítottak.

Innan csak pár kilométer a föniciai Szidón, a világ legrégebbi, folyamatosan lakott városa, egyesek szerint 6-7 ezer éves. Büblosz városa ugyan vitatja ezt, és a szentföldi Jerikóban is időszámításunk előtti X. századi leleteket találtak, de igazi ókori település volt.

Szidón története a Kr. e. 4. évezredig nyúlik vissza. Az ókori gazdag, föníciai kereskedőváros többek közt elefántcsont faragványairól, arany és ezüst ékszereiről, gyönyörű üvegtárgyairól volt híres. Ezékiel próféta Szidón ellen is jövendölt. A kereszténység gyorsan elterjedt itt az I. században, Pál apostol, mielőtt Rómába ment, meglátogatta az itteni testvéreket.

Látnivalók:  A tengerparti erőd 1228-ból, amit Sea Castle-nek hívnak és egy föniciai temlomra épült. és a 17. sz-ban szépen helyreállítottak.

Khan el Franj – egy 19. századi francia előkelő lakóépülete, vagy a Debbane palota is megér egy pillantást. A szappan múzeum is érdekes lehet, a szárítóival, ahol a 17. századtól már készítettek szappant.

A nagy Omari mecset, 13. századi iszlám építészet jellemző példája. Avagy a Bab al Saraj 1201 a legrégebbi és a legnagyobb kupolával bíró mecset, melyhez a köveket Olaszországból hozatták.

Utána szabadidőben lehet bolyongani a hatalmas régi bazár sikátoros labirintusában illatok, zajok kavalkádjában. Lehet barangolni a Murex hegyen, mely kagylók ezreiből épült, amiből színezéket vontak ki. (kb. 10 ezer kagyló kellett 1 gramm lila festék kivonásához.) Van egy temető is, ha valaki felkapaszkodna oda.

A  változatosság kedvéért ismét egy bibliai helyhez zarándokolhatunk. Maghdouche kicsi városkájában van egy Mária szobor a hegytetőn, ahol a helyiek hite szerint Mária Jézusra várt, mialatt ő Szidónban prédikált, és segített egy lánya gyógyulásáért esedező asszonynak. A barlang, ahol Mária az éjszakát töltötte, ma zarándokhely.

Délután Türoszba (Tyre, Sour) utazunk, 81 km Bejruttól, az izraeli határ közelében. Föníciai kikötőváros. A város ókori részei 1984 óta az UNESCO világörökségi listán szereplnek. Az Ókorban élte a fénykorát; hajósai alapították Kartágót, és a legendák szerint itt született Európé és Dido.

A városból az oszlopsorokkal szegélyezett római utak, egy diadalív, a tornacsarnok, a fürdő és az aréna romjai láthatók. A városfal egy része föníciai eredetű. A falmaradványok egy másik része a keresztesek korára datálható.

Nagy Sándor és a római idők nyomában járhatunk ismét.

Türosz az ókori Fönícia legjelentősebb városállama, és a Földközi-tenger meghatározó tényezője volt. Hajósai alapították i.e. 814-ben Karthágót. Időszámításunk előtti VI. században a babilóniaiak 13 évig próbálkoztak, de sikertelenül ostromolták meg a várat. A bevehetetlennek hitt várost i.e. 332-ben Nagy Sándor seregei mégis el tudták foglalni.  A középkorban folyamatosan elvesztette jelentőségét majd a XIII. században a mamelukok csaknem teljesen elpusztították.

A régészeti területre látogatunk el, ahol egy idegenvezető élővé teszi számunkra a kövek történetét.

Al Mina archeológiai terület az 5 ezer éves elsüllyedt egyiptomi kikötőhöz visz minket. A mozaikos utca a római és bizánci időkre vezet vissza minket. A területen az agora, az oszlopos utca, mozaikos utca, és egy római fürdő az érdekes.

Al Bass archeológiai terület egy temetkezési terület, nekropolisz, márvány és kőszarkofágokkal. A  Romai hyppodrome-ot,  és a vízvezetékeket is megnézhetjük.

Elsétálunk a halászkikötőkig, ahol máig fahajókat is látunk közlekedni. Ott egy Ottomán kori souq-ban (bazár) barangolunk kicsit, majd elnézünk a keresztény negyedbe is, s végül a világító toronnyal zárjuk a sétánkat. (A menekült tábort akkor ha biztonságos és lesz rá időnk.).

Estére visszatérünk Beirut-ba.

Repülés ma éjjel vagy másnap hajnalban.

9. nap repülés haza

Visszaérkezünk átszállással Budapestre.

Amennyiben tetszik a program, s csatlakoznál hozzánk, akkor

Szándékodat jelezzed itt

Miért utazz velem? 

21 érv, hogy miért utazz velem.

Egy kiváló blogot ajánlok olvasásra.

https://fikatours.blogspot.com/2019/05/libanon.html?fbclid=IwAR05T0bcpZ1veYGFO1LIUTVhuwXQePDVaQCtpSUjDH9W0h5iJAilk0tu6Qw

Kiutazás:

Menetrend szerint közlekedő nemzetközi repülőjárattal.

A repőlőjegyár a tényleges foglalható szabad helyek szerint változhat.

A területről:

Libanon ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja. Libanon területe Magyarországénak kb. egy-kilencede.

Időjárás:

parti síkság meleg, mediterrán éghajlatú, száraz nyarakkal. Nagyobb magasságokban télen gyakori a fagy, decembertől áprilisig hó is előfordul. A tenger vize télen is elviselhető a fürdéshez (kb. 16 °C).

Vízum:

Magyar állampolgároknak nem kell vízum Libanonba, 30 napnál rövidebb időre.

Biztosítás:

Az út teljes időtartamát lefedő biztosítás megkötése utazási feltétel. Irodánkban van lehetőség kedvezményes baleset, betegség poggyászbiztosítás megkötésére.

Egészségügyi tudnivalók:

Kötelező oltás nincs. Ajánlott, ami minden útra hasznos: Hepa A, B, Diperte. Amennyiben tájékozódni szeretne a térségben előforduló megbetegedésekről, kérjük, forduljon orvosához, vagy a nemzetközi oltóközpontokhoz.

További info: www.oek.hu

Országos Epidemiológiai Központ

Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont.

A valutaárfolyam változások az árakat módosíthatják. Az út árai 1 EUR = 320 Ft, 1 USD = 280 Ft árfolyamig érvényesek.

Az utat kisebb létszámmal is tudjuk indítani, csak más áron és más szolgáltatásokkal.

About the author

The most traveled Hungarian

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Facebook Like Button for Dummies