Malájzia – A tolerans iszlam

Malaysia
Malaysia

MALAYSIA :  Jezus mar lekerult a keresztrol, mire atleptem a thai-malay hatart. De hamar kikerulok  a kereszteny kontextusbol, s iranyMalaysia. A malay oldalon stoppolasra adtam a fejem, had tudjam meg milyen neppel allok szemben. A hiresztelesekkel ellentetben nem volt olyan egyszeru. Malaysia mas. Ugy latszik, hogy a gazdasagi jolet automatikusan hozza az elidegenulest es a segitokeszseg (megertesenek) hianyat. Ez egy oreg tapasztalatom. Habar a helyzet kozel sem olyan sulyos mint skandinaviaban, de jelzeserteku, amikor mindenfele visszajelzes nelkul hajtanak el mellettem. S itt veletlenul sem magyarazhato azzal, hogy felnek az inzultustol, kirablastol, hiszen feher stoppos soha nem tett meg ilyet azsiaban. Tehat marad az elso verziom, miszerint a jolet = nem az en gondom, old meg te. S meg egy erdekesseg, hogy egy ausztral es kinaiak vettek fel, veletlenul sem a lakossag tobbseget kitevo muzulmanok. Ebbol nem szeretnek semmifele messzemeno kovetkeztetest levonni, de a nyitottsag meg egy rajuk varo feladat.

Annak ellenere mondom, hogy Malaysia tan a vilagon az egyetlen hely, ahol muszlimok (50%), buddhistak es taoistak (30%), hinduk (10%) bekesen elnek egymas mellett. Es ez nagy szo! Tobbek szerint ez annak koszonheto, hogy a muszlimok joval edukaltabbak, mint a vilag tobbi reszen. Bar csak ez lenne a kulcsa a dolognak. No de a muszlim kormany is a progressziv iszlamot tamogatja a fundamentalizmussal szemben, s jo kapcsolatokat apol Indoneziaval is. (ahol eppen nem tudni mi van, mert most zajlottak a valasztasok). De a masik oldal is tolerans, hiszen nekem is ujra meg kellett szoknom a muezzin decibeljeit, s azt, hogy az internetes bezar az ima idejere: close for prayer.. De itt engedik, hogy fotozzuk oket, a nok is kozvetlenek, vidamak, s ugy tunik jo helyen vannak. Igy kerek itt a let.

A lakossag 52%-t teszi ki a muszlim kozosseg. Az iszlam a 14. sz-tol lett dominans az orszagban, s azon szerencses orszagok egyike Malaysia, ahol nem eroszakkal, hanem beolvadassal nyert teret. Ezzel egyidejuleg a nok helyzete romlott a tarsadalomban, de manapsag a fejkendo viseleten tul kulonos hatrany nem eri oket. 1988 ota engedelyezett a sariya, de cask a muszlimokra alkalmazhatjak, a tobbiekre tovabbra is a PTK es BTK paragrafusai a mertekadoak. Ez egesz demokratikus elkepzelesnek tartok. Viszont a torveny szigorat alkalmazzak is, hisz mar 15 gramm kabitoszer birtoklasa eseten is halalbuntetest szabnak ki, habar ez sem akadalya a kabitoszer fogyasztasanak. De azert a turistak a “ nem art tudni “ rovatba jegyezzek fel es meg.

Penang szigete, volt gyarmati kozpont.

Majd mindenki beszel angolul, mert az orszag felismerte az ebben rejlo erot. Sajnos nalunk meg ez az altalanos reteget is erinto szemleletvaltas meg akadozik, de bizzunk majus 1-ben.
Malaysia sok kezen kozon megfordult, de az angolok hagytak itt olyan vegzetes nyomokat, mint: parkoloora, double yellow line es lopos kocsi a mihez tartas vegett parkolas ugyben. Jobbkormanyos, latinbetus orszag, ahol az autopalyak fizetosek, de nem aranyosan jo minoseguek. Viszont vezetesi stilusuk nyugodtnak mondhato, az azsiai szokasokkal ellentetben. Buntetes van kilatasba helyezve szemetelesert (120$), s egyeb tilto tablak is szep szammal, prostitualtak, homlessek es lejmolok. Meglepo, hogy a gazdagabb tarsadalmak mennyivel szembetunobben birnak ezekkel a jelensegekkel, s az okokrol mar beszeltem. De a varoskephez tartozik az a fellabu kerekparozo is, aki arrol tesz tanubizonysagot, hogy akarattal igenis barmi megvalosithato. Elgondolkodtato. (Az egyik ilyen magyar peldakepem az a fellabu hegymaszonk, aki egeszseges tarsait megszegyenitve jart kelt a tobbezres csucsokon.)

A szigetre erve (Georgetown) meglepodve tapasztaltam, hogy nyugodt, csendes kikotovaros a thaifoldi forgatag utan. Az utcanevek tobbsege angol hiressegek neveit hirdetik, van kinai es indiai negyed is, hogy a londonehoz hasonlo etnikai szinesseg reprezentalodjon itt is.
Setalva Georgetown utcain leginkabb Del-Fr. Orszagban ereztem magma, mert nyugodt , rendezett, ahol a joizlesu modernseg otvozodott a multbeli megkopott patinaval. A regi kolonialis epuletek tobbsege mar ures, arnyeka onmaganak, s a varos vezetese hezital: az enyeszetnek hagyja a multjat, vagy felujitva arca maradjon a varosnak.
Habar latva a nyugati epiteszet dominanciajat ezekben a regi gyarmati kozpontokban, elgondolkodom: kialakult volna-e modern azsiai epiteszet (s ha igen milyen), ha nincs a gyarmatositas? Persze az epiteszetaz a sajatos mufaj, ahol eleg par mernok tudasa-akarata-penze, es gyakorlatilag egy orszag kepet meghatarozzak. Nem ilyen tartos a zene, oltozkodes, etkezesi szokasok, nyelv teren, ahol ilyen befolyas sokkal tobb idot vesz igenybe es sokkal kissebb keresztmetszeten, kevesbe latvanyos valtozast er el az adott kulturaban. (persze ezzel lehet vitatkozni, de a szazadfordulos vagy szocreal Bp. Egy kor rajzolata a szemunk elott, addig a divat jott es ment, s csupan muzealis emlek.
A helyi galeriaban europai gyerekrajzok (no Magyar), s egy masik teremben helyi muveszek eklektikus festmenyei.
A penang museumban megtudhattam, hogy szinesedjen a varoskep: ormeny betelepulok is voltak (akarcsak Erdelyben). Az o nevukhoz fuzodik a varos egyik hires epulete az Eastern and Oriental Hotel, melynek gyakori renittens vendege volt Sommerset Maugham. Nos ennyi kulonbozo ver bearamlasa utan szuletett egy helyi vicc. Kik Malaysia oslakosai? A hotellakok faja, akik penang e s Singapure Dzsungeleit lakjak. Este egy epuletbol zongoran kisert kinai korus hangjai allitottak meg, s tettek hozza ehhez a sokszinuseghez meg egy zinfoltot.
Van angol nyelvu ujsaguk, a new straits times. Bennetortenesek, focus, varosi elet, ilyen az elet, utazas, szorakozas, hirdetesek, kv szunet (rejtvenyek), gazdasag, tudomany, stilus, jo etvagyat, termeszet, s ha sport akkor nem maradhat ki a loverseny.
A tv 1 musorabol: Azan subuh and inspirasi pagi, Sinar rohani, berita pagi, Selamatpagi Malaysia, berita sabah Sarawak, berita terbaru,hak kami.
A radio 1 musoran: mutakhir BSKL, suri, kapsul agama, murni suci, intisari al Quran, dinamik, Arif it, lapuram trafik.
Viszont nem volt olyan egyszeru lejutni a tengerpartra, leven gazdag orszag es minden maganterulet, ahogy azt mar angliaban megtapasztalhattam. Jolet – szeparalt let. De hol marad a kozossegi elmeny?

No igen, egyik opcio a mozi. Koszonheto ez az indiai kozossegnek, akik renduletlenul ontjak a zenes filmeket, s hiven orzik hazajuk kulturajat. Az indiai negyedben megcsap India hangulata, s ujra nosztalgiat erzek. (Habar hamarosan elfelejthetjuk az angolok altal adott India nevet, mert az indiai valasztasokon a kampanyok resze, hogy visszaadjak az orszag regi nevet: bharata.) Nosztalgiamat megkoronazom egy hamisitatlan indiai (bharati) ebeddel, s bizony ez a gasztronomiai talalkozas ujra megerositette bennem, hogy az indiai konyha mellett tegyem le a voksom. Ket napig az izek allando euforiajaban eltem, s meg most is tart. Delig joreszt dosat, chapatti lehet enni, s delutantol jonnek a rizskombinaciok. A zeneboltokbol arad az indiai filmzene, s aki a ruha vasarlasa mellett don’t, arra divatszabok es szari arusok serege var. Szovalhoztak magukkal indiat mikor az angolok betelepitettek oket, de akarmelyikukkel beszeltem, mind Indiaban kivanja folytatni eletet.

A masik dominans betelepulo nep a kinai, akik joreszt a 19. sz-ban telepultek be, s az orszag lakossaganak 30% teszik ki, megorizve kulturalis egyseguket. De a kinai negyed kozel sem annyira kinai, pl. a templomaikban kevesebb a muanyag giccs, de a feliratok latvanyosan hirdetik tobbsegi jelenletuket a szigeten.
S ez a kulturalis sokszinuseg es tolerancia engem Svajcra enged emlekeztetni. Szinte biztosak lehetunk benne, hogy minden 2-3 nyelven van kiirva, s koztuk az angol a biztos kapocs. Ezt majd mindenki beszeli, s kotelezo az iskolaban, amellett, hogy minden kozossegnek van sajat nyelvu iskolaja. Az is igaz, hogy allami egyetemre diszkriminacios alapon a malay felmenokkel birokat veszik fel elsosorban, s igy a tobbieknek maradnak a magan es kulfoldi egyetemek. Meg szerencse, hogy megtehetik, leven gazdag orszag, s a gazdasagi hatalom a bevandorlok kezeben. Ezt kompenzalando a politikai iranyitas a malay muszlim kozosseg kezeben.

A malay oslakossag a mai populacio (24 millio) 20%-t alkotjak, csak 400 eve tertek at az iszlamra. Egyeb oslakos torzsek is elnek felmillios letszammal az orszag borneoi reszen, akik egykor fejvadaszok voltak, s sok fejtorest okoztak az europaiaknak. :O) Ezen torzsek kozul par meg ma is vadaszo gyujtogeto eletformat folytat

Az idojaras: delutan mindig befelhosodik es esovel fenyeget, de ritkan valtja be fenyegeteset. Ebbol az utazo annyit profital, hogy delutan kellemes ido adatik, de azert a meleg a homlokunkra csal nehany izzadsagcseppet. Viszont amikor esni kezd, azt teszi nagy elannal, s az utakat szegelyezo 1 meter mely csatornak pillanatok alatt megtelnek vizzel, s a patkanyok is idolegesen kikoltoznek az utcara, hogy az utakat bokaig borito aradat elvonultaval visszakoltozhessenek megszokott csatornajukba.

En pedig elvonulok vipasszanazni megint egy kb. 10 napra, s addig is jo husvetot es eletet.

Gabor Csonka
Malaysia, Georgetown
2004.04.14

MALAYSIA 2

Meg mindig Georgetown, Penang island.

Vipassanamat befejezve egy harmas unnep elejen talaltam magamat. Szo szerint, mert csak azt vettem eszre, hogy a parkban setalva majalist idezo hangulat fogad. Joreszt indiaiak transzparensekkel, szorolapokkal es egytal etellel piknikeltek a parkban. Ekkor esett le, hogy itt van majus else, s dal helyett skandalas koszontotte, melyben elbocsatott kollegaikert demonstraltak. Egy mareknyi anarhista kapitalizmus ellenes tablakkal acsorgott es rogtonzott tarsadalmi vitat adtak elo. De a legtobb ember csak jott elvezni az idot es a hangulatot.

Majus 2.-an a muzulmanok unnepeltek a profeta szuletesnapjat diszes kormenettel, melynek vegen etelt osztottak a resztvevoknek es elenk kozossegi elet alakult ki a mecset kornyeken, melyet egy kis vasar koronazott meg muszlim kompatibilis eteleikkel es ruhaikkal.
Felmentem a torony plaza 58. emeletere megnezni mit latnak a madarak. A magassag mindig lenyugoz. Az alagsorban nyelvkurzusokat hirdetnek, szerbhorvattol lenyelen keresztul wellsi-ig, s az islandi es az ir is a kinalatban szerepel. De hol a magyar?
Bongeszem a napilapokat, vadaszok az unios csatlakozasrol szolo cikkekre, de csak a cseh es a lengyel esemenyekrol tudositottak bovebben, mi csak felsorolas szintjen vagyunk jelen. Ez az orszag imazs.

Majus 3-an Veszakh unnepe, amikor a buddhistak unneplik Buddha szuletesenek, megvilagosodasanak es halalanak a napjat. A kornyekbeli 34 kozosseg es templom kepviseli magat a diszes zajos kormenetben, melyben feldiszitett viragos, buddhas jarganyokat kovetett a kozoseg. A templomokban etelosztas, a hivek reszerol felajanlasok: dol a fust es dol a le.

Egy cseh sraccal ellatogattam a bolhapiacra, ahol minden kaphato ami kell es ami mar nem. Mar stoppolnunk sem kellett es egy pakisztani emberke felvett minket, s elvitt egy hatalmas kinai temetobe, ami tobb km keruletu. A patakparton lattunk ket meteresre termett gyikot (vagy mit) De hogy lassuk milyen kicsi a vilag, este egy indiai etteremben ismet osszefutottunk vele, s megigerte, hogy nekem adja Nusrat Fateh Ali Khan cd-jet. Ezt teszi a kozos zenei izles es a bharath-I jo sziv. Igaz, addigra en mar tavol leszek, de a gesztus fontos. Pakisztan sem csak terroristakbol es fanatikusokbol all.

Este a felvonulas utan benezunk egy 50 eve mukodo ausztral sorozobe, amely az ausztral katonak torzshelye. Hogy miert maradt vissza a vietnami haborubol a katonai bazisuk, arra nincs valasz, de mindenesetre sajatos interior az alandoan valtozo turnusok emlektablai a falon. Katonai plakatok, repulok, 1951 ota vezetett vendegkonyv s egy “megall az ido” tipusu zenegep adja meg az izet a helynek. (szept 11-re csak egy bejegyzes volt: BOOM.)

Kisse odebb beultunk a café tai wah-ba, ahol egy lerobbant malay cowboy probalta magat Tom Waits stilusban eloadni. Hangszalait lazitando, neha attert helyi slagerekre, melybe a helyiek is beszalltak, sot ok enekeltek, s volt hogy a vendeg gitarozott kedvere. Kellemes estet toltunk el, mig a tuloldalon transzvesztitak kelletik es sminkelik magukat idegesen. 4 ora alatt osszesen 3 indiai vendeguk akadt. Probaltunk szoba elegyedni veluk, de amikor vilagossa valt szamukra, hogy csak kerdezoskodunk, rogton elhajtottak onnan, hogy ne zavarjuk a munkajukat. Kozelebbrol nezve oregek es csunyak, s mellesleg idegbajosak es exhibicionistak. Jo ez nekik?
Masnap pedig a hinduknak van nagy unnepuk, ahol is atszurt arccal aznap ok veszik birtokba a koztereket, s vezeklik le ily modon rajuk rakodott karmat.

CAMERON HIGHLAND

Maj 4. Fajo szivvel indulok tovabb a mar tulzottan is belakott varoskamtol. Stopp konnyu, segy kedves indiai muszlim autojaban szaguldok tovabb. Jot beszelgetunk terrorizmusrol, vallasrol. Palesztin remenytelenseg es 50 ev sebei nem gyogyithatoak be nagyon gyorsan. Ertem az elkeseredesuket, de emogott azert jokora politikai megvezetettseg is kell, amit a vallas kontosebe bujtatnak. Igy lesznek az onrobbantok. Megertem a folyamatot ami lejatszodik bennuk, de nem ertek vele egyett. De mint emlitettem a vallasi es pol. tolerancia itt is csak addig tart, amig nem kellene beengedni az orszagba izraeli allampolgarokat. Ok nem tehetik be a labukat ebbe a szultansagba sem, holott nem sok dolguk volt egymassal. Ez aztan a szolidaritas. Az autopalyan elottunk kettovel szaguldo kocsira zuhant egy kamion potkereke. Tud plasztikazni egy mazsas kerek felnivel. Felfele kanyarok, hogy utana bar szokatlan, nem vagyok ehes egy darabig.
Viszont itt 1500 meter magasan, Tanah Rata-ban mar kellemesebb a klima, sot estere a ket pled is elkell. A falu hetvegi udulokozpont, egesz KL ide jon hetvegere. Sok szallodaval es alpesi jellegu hazakkal, de a zold fuvon kivul mas nem emlekeztet az Alpokra. Guesthousunk korabban a brit sereg kaszarnyaja volt, ma az egyhaz birtoka, ahova visszavonult papok toltik utolso eveiket. Kellemes hely. Az ajto a hegyekre es madarcsicsergesre nyilik, s este a dzsungel bekai es ciripeloi uraljak az etert..
A dormitoriban el egy Zimbabwei menekult, aki a 98-as feheruldozesnek esett aldozataul, elveszitve birtokat. Egyebkent jo humoru bogaras english man, aki a vegyszerek rovarokra gyakorolt hatasat tanulmanyozta foallasban. Most foallasu hontalan, penze nem eleg lenni europaban, hat ingazik thaifold es Malaysia kozott.

Itt joreszt egyett tehet a termeszetkedvelo utazo, ha nem pihen es elvezi az indiai eteleket: JUNGLE TREKKING. Minden nap du zuhog az eso, majd masnapig csepeg le a fakrol. Ez az esoerdo. A talaj sullyedos, az ut maszos neha, a levego friss, s hamar megtelt a zsakom muanyag flakonokkal. Az emberek egyformak ebben a tekintetben. Persze az utazasi irodak riogatnak, hogy konnyu eltevedni, meg hogy emigransok rabolhatnak ki, s erre egyetlen gyogyir a turavezeto. (jo penzert persze). Reszemrol bizok a szimatomban. Teny, hogy a helyiek mindent megtettek, hogy ne legyenek nyilvanvaloak a jelzesek. Nos a kornyeken majd minden utvonalat bejartam, sot el is tevedtem, de nem igazabol, mert tudtam, hogy tolem balra van valahol a fout, s szuros agakon atvergodve es par ora kitarto oserdomaszas es patakban gazolas utan tenyleg raakadtam egy farmra, ahol nepali vendegmunkasok neveltek a babokat. Onnan mar laza kirandulas volt az egesz.

Egyik nap egy nagyobb lelegzetu gyalogturat tettem deep into the jungle, hogy az oslakos ORANG ASLI-kat lathassam, hogyan elnek. A faluk neveit es iranyat egy helyi segelyszervezet aktivistajatol tudtam meg, a tobbi rajtam mulott. Eppen egy epidemia kozepen tartanak, s mar hat gyerek meghalt, okat meg keresik. Hajnaltol estig gyalogoltam, kinizsi 100-at idezve, s amikor falut ertem idoztem veluk egy kicsit.
Eleg felenk es szegyenlos tipusuak, volt hogy a kisgyerek meglatott es sirva rohant anyjahoz. Az arcuk-hajuk negroid, cigiznek enekelnek, semmit tesznek. A fiatalok zoldseget termesztenek, a nok mosnak foznek es kozben cigiznek, mikozben a gyerekek a falucskaban jatszanak, huzzak egymast muanyag zsakokon. Az aslik meterrel a fold folott falabakon allno, szalmateteju, bambusz strukturaju hazakban laknak, melyben semmi nincs, csak kozepen egy tuzhely, illetve felakasztva par bogre es edeny. De a modernitas ide is beszivarog, ut, aram (melyet nem hasznalnak) es iskola formajaban.
Vallasuk a helyi tanar szerint nincs, de szerintem ezalatt csak azt ertette, hogy nem Allah-ban hisznek, hanem animistak. Van ezeknek a torzsi embereknek egy kozos iskolajuk, amit allam dotal, jo korulmenyeket biztositva a lurkoknak, s az alaptantargyakon kivul az etikat is tanitjak, ami tulajdonkeppen az iszlam fedoneve.
Gyalogoltam sokat es messze, jol bent voltam a rengetegben egy folyot kovetve. Egyszer csak egy igazi csimpanz/majom menekult jottomre melyen a dzsungelbe. Talan ez volt az elso foemlos, aki semmijen formaban nem fuggvenye a civilizacionak, hanem igazi erdon elo. Madarvilaga gazdag a kornyeknek, a pillangok sokasaga lepi el az utat, mig a talajt a kulonbozo tipusu rovarok uraljak. De repulo alkalmatossagokbol is millio fajta szorult az arasznyitol a miniig, mindenfele szinekben. Viszont a szunyog es a legy mindenutt ua. Az esos napok szamahoz kepest a gombak mennyisege elhanyagolhato, gyumolcsfak pedig elvetve. Kivetelt kepez a banan, mely gazkent funkcional es levelei elerik a2-2.5 metert, s a bambusz, mely erdokent, s eleri a 12-17 metert! Oriasok foldjen jarok, mert az igazi fak sem akarnak lemaradni a fenyert valo versengesben. Este pedig bekak, madarak, ciripelok tartjak fogsagban a csendet. Ejszaka lovesek is hallatszanak, allitolag a majmok rovasara (no es mi van az emigransokkal?)

Malaysia hires a TEA-jarol, melyet az itteni idillikus lankakon termelnek. Fotogen kornyek, s csak egy ugras a 2000-es csucs. A farmon nyomon kovethetjuk a tea utjat szedestol, szaritason es fermentaslason keresztul a szelektalasig. Video eloadason tudhatjuk meg, hogy mire is jo a tea: gyomorpanaszok, vernyomas, rak! Ellen. Egy munkas kb. 200 kg. levelet takarit be naponta, s ket nap alatt filteres teava kepezheti ki magat a level. 10 kg levelbol 2 kg tea lesz. Kb. 300.000 csesze tea fogy naponta percenkent a vilagon, melynek jelentos resze az itteni (angol kezen levo) ultetvenyekrol kerul ki.

Egyik stoppom alkalmaval egy fuvaros ocska dzsippjeben tettem korutat a kornyezo ZOLDSEG FARMra. Ez a hegyseg Malaysia zoldseges kamraja, s az ehhez kapcsolodo erdoirtasoknak koszonhetoen a klima is valtozik a helyiek elmondasa szerint. A kerteszetuk modern es intenziv: joreszt csak olyan novenyeket termelnek, amelyek 2-3 honap alatt penzt hoznak. A biodiverzitas addig tart, amig a profit. Igy eszunk hamarosan egyett.. Az eperultetvenyen tobb emeletben voltak a tapzsakok elhelyezve, melyet hollandiabol importaltak, s mindegyik too-hoz muanyag csovecske vitte a tapoldatot. Hol vagyunk mi ehhez??
Egyszer megcsalom az indiai konyhat egy kinaival es egy malayjal is. Nasi Lemak-nak hivjak, o egy kokuszban fott rizs rakocskakkal, mogyoro es curry szoszszal. Kiegesziteskent mango es licsi a piacrol. Lehet kapni egy puding szeru edesseget, melyet piskotaval izesitek. De a kornyeken vannak meh telepek, hat azokat is vegigkostolom a biztonsag kedveert.

KUALA LUMPURE (KL)

Majus 13. Stoppal jutok jutok KL-ba, utkozben gyumolcsszallito ad a helyi almabol, ami csak neveben az, allagaban es izeben csak tavoli rokona. Majd egy uzletember vesz fel, akinek vazolom mi is az utazas es a stopp mibenlete. Az ut vegen meghiv ebedelni az autopalya fole epitett hatalmas kozpontba, s utana bevisz KL-be mikozben nem is arra tart. Toltodom es tudok meg mindent az orszagrol.

KL nyuzsgo varos a maga kontrasztjaival, setalok es elveszek a rengetegben. A varos maga 150 eves ujkeletu csoda, gyalog bejarhato tavolsagok, nehol meg a dzsungel maradvanyai a toronyhazak kozott. Sok parkja-zoldje van, eleg elheto hely. Tetszik ahogy az epiteszek hozza mertek nyulni a formakhoz, s gyakran a modern tukrozte a multat, akar szo szerint ertve is, de errol majd a fotok beszelnek. Modern felhokarcolok muszlim mintakkal, a gusztusosan lekerekitett formak pedig a ma-t tukrozik. Az orszag a gazdasagi boom elonyeit es dollarjait a semmibol kinovo toronyhazak es bankepuletek sejtetik. Az orszag gazdasagi stabilitasara jellemzo an 3%-os inflacio es a kulfoldrol bearamlo munkaero sokasaga. Fekete es Feher. Ez utobbi valoszinuleg a gazd. es ertelmisegi elit.
No es persze ne feledkezzunk meg arrol, hogy itt van a vilag legmagasabb ikertornya a PETRONAS Towers, a maga 88 emeletevel es 452 meterevel, mely design-ja termeszetesen az iszlam geometriat koveti, laza 2 milliard $ert, japan es koreai kivitelezok segitsegevel. A latogatok csak a 41. emeletig (170m) repulhetnek fel, de mar onnan is a sima felhokarcolok mini hazaknak tunnek. No es persze nem art tudni, hogy a vilag legmagasabb epuletei Azsiaban es joreszt Kinaban vannak. Ebreszto Europa!
Belul elegans ettermek es boltok, de legjobban az tetszett amikor futoszalagon mentek az asztal mellett teli tanyerok, s ami tetszik, az elveheto, majd a vegen a talak szine szerint fizetendo. Ilyen volt Georgetown-ban is az utcai etkezohelyen, ahol a saslik rudjai voltak szinesek. Hatalmas konyvesbolt, benne europai klasszikus zenek es szekek az olvasoknak. Kortars kiallitoterem otletes megoldasokkal es kepekkel. Mondom, Azsia a sarkunkban. (En szoltam…)
Egyik este is elzarandokoltan “onagysagahoz”, s korotte nagy elet, koncertek, barok, fiatalok.
Nemzeti Museum – arnyjatek kiallitas, betelepult nepek szokasairol, tovabba a (maradek) oslakosokrol tarlat. Interaktiv komputeres programok szinesitik a latvanyt fotokkal, zenekkel, filmekkel. Az erosebb idegzetuek vegignezhetnek egy korulmetelesi ceremoniat is.No de megtudhattam egy idegenvezetotol, hogy a VH. idejen a japan repulogepek tanknak neztek a kinai riksakat es azokat bombaztak. (tenyleg ennyire hulyenek nezik a megszallo japanokat, akik egesz DK. Azsiat elfoglaltak? Avagy jobb idegenvezeto nelkul?)
De hogy kerult ide az orszag allat es novenyvilaga?

National History Museum – vegig veszi megint a gyarmatositokat, betelepuloket. Egy erdekes intermezzo a tortenelem palettajarol: A hollandok – miutan Napoleon elfoglalta oket – hogy ne keruljon gyarmata francia kezekbe, ezert atruhaztak szerzodessel az angoloknak. (ez olyan arculcsapas lehetett, amit Gorgei Artur tett Haynau-val) Az angolok visszaadtak 1818-ban a jogokat, s felosztottak az erdekeltsegeket (gumi es nemesfemek), de azert par strategiai kikotot megtartottak maguknak.(Penang, Melaka, Singapore). Ebben az idoszakban kerultek nagyobb szamban indiaiak a felszigetre, es tea a hegyekbe.
Tarlat volt a japan invaziorol, majd a kommunizmus kisertete jarta be az orszagot, melyet gerillaharc nyomatekositott. Vegul az orszag kikialtotta a fuggetlenseget, persze angol vezenylettel.
Kulon termet szenteltek a szultanoknak es egyet a modern Malaysianak, mely megrendezte az Azsia jatekokat es akinek mar onallo autoipara van, s a gyermek Proton nevre hallgat. Az ujabb tipusok mar Lotus kooperacioban keszultek.

Islamic Art museum
Kellemes meglepetes. Itt tenyleg szerelmes lehet az ember az epiteszetukbe, kalligrafiajukba, mikozben a kivetiton karaoke szeruen szol hozzam a koran (mellette angol forditas), s interaktivan kivalaszthatom, hogy melyik szurat kelljen hallgatnom. Mellette pedig a monitoron szemmel kovethetem mint egy urbazison, hogy a vilag mely pontjan van imaido, napkelte es nyugta stb.
A makettek Mekkatol Szamaraig szolnak a mecsetekrol, kifejtes az iszlam geometriarol, arabeszkek eloeleterol, mely az agyat es a kepzeloerot fejleszti az igaz hituekben. S azt is megtudhattam, hogy a nonfigurativ abrazolas preferalt, de nem kizarolagos: lehet allat vagy ember, csak ne legyen arnyeka, avagy legyen eleg absztrakt, hogy nehogy balvanyimadjak a nepek. (de ez a zsidokra es keresztenyekre is igaz volt). S ami a legvaratlanabb, hogy brei irassal is olvashato par leiras, s a vakok meg meg is tapogathatjak az arabeszkeket.
Bemutattak, hogyan fejlodott az arab iras napjainkig, es azt hogyan lehet kepet is rajzolni irasukkal, hiszen a kotesek nagy szabadsagot adnak a tollforgato kezebe. (no es a forditokeba is)
Porcelanok, ekszerek, fegyverek es kardok az iszlam jegyeben. Elgondolkodtato, hogy milyen felemelo erzes is, amikor egy koran idezet all a hataba valakinek.

PLANETARIUM
Szokasos zarandoklatom a planetariumba most meglepetessel parosult. Mar a kornyezo park is elipszis palya szeruen bolygoknak keresztelve udvozolt. Kulonbozo csillagvizsgalok kicsinyitett masai es legendak repitettek a multba, s meg Stonehenge is megtalalhato. Maga a kupola modern – s ennek megfeleloen tullegkondicionalt, s az egfesz musort egy meteres minolta szerkezet produkalta. Mint mindenhol , itt is a Marsrol volt eloadas; van e elet ott? Volt egy lezeres rajzfilm az Andromeda legendajarol, ami szerintem jo mod a csillagkepek ismertetesere, de kar hogy hetvegen sem kivancsi ra tobb mint 15 ember. Az alagsori interaktiv kiallitas pedig kimondottan felfedezni valo a ferde es sotet szobajaval, szinkevero, prizmak, tavcsovek, sugarak a gombben megtalaljak a kezem, beulhetunk egy porgo szekbe, torzito tukrok, s csadorba oltozott muszlim lanyok uvoltoznek es rohangalnak. Egy merlegre allva megtudhatom, hogy mennyit nyomok a latba kulonbozo bolygokon.
Police museumban pncelozott jarmuveken kivul elhalt rendorok nevei olvashatoak tomott sorokban a falakon. Meg szep sem.

Hetvegere lezartak a szabadsag teret es utcafoci bajnoksagot rendeztek. Mintha nalunk a deak teret lezarnak a grund foci miatt. Hol vagunk meg ettol, amikor otthon egy laza tibet tuntetest sem engedtek egy mellekutcaban, a kurdokrol ne is beszeljek.
A helyi buszokon felirat hirdeti “berhati-hati pengeluk saku,” azaz beware of pickpokets. De meg par szo a tanulas kedveert, ami az angolbol honosodott meg: agensi, bas, stesen, basikal, definasi, porselin, seramik, pos, bot, sup, nap=mata hari.
Nagyot mosolyogtam, amikor megtudtam, hogy a tobbes szamot szoketszerezessel oldjak meg. Buku=konyv. Buku buku= konyvek. Nem hasznalnak a bahasa malaya-ban nevelot, sem letiget, sot az igek nem valtoznak igeidonkent, hanem egyszeruen hozzaillesztik, hogy mar, tegnap, holnap jelzoket stb. Pl. ment = mar megy.
Termeszetesen dialektusok leteznek, melyeket mar ket megyevel odebb nem ertenek.

A kozelben minden megtalalhato, akinek hianyzik a tel az egy volt banyahelyen a hovarosban talalhatja magat. A bevasarlokozpontjaba pedig vizitaxi segitsegevel juthat. De aki a vilag legmagasabb minarettjet kivanja latni (142m) annak sem kell 25 km-nel tavolabbra menni, hogy a kek mecset tornyaiban gyonyorkodhessen.
Cyberjaya volt az egyik buszvegallomas, mwegkerdeztem mi az, s mondtak, hogy az egy kiserleti varos, ahol meg az oktatas is neten folyik. A jovo zeneje itt mar szol (persze hozzateve, hogy a szemelyes tanitas-atadas semmivel sem potolhato, s csak egy kenyszer megoldas lehet, mint Australiaban a nagy tavolsag es a kis lelekszam miatt.)

MELAKA

Majus 17. Melakat egy szumatrarol eluzott hindu herceg alapitotta es avatta pezsgo kereskedelmi kozpontta. Az arab kereskedoknek koszonhetoen o volt az elso malay herceg, aki betert muszlimnak, s hamarosan muslim lett a hivatalos vallas az orszagban. Itt talalhato az orszag legidosebb mecsete 1728. Hamarosan kinai betelepulok is erkeztek, akik Sziam hatalmatol igertek megvedeni a szultansagot. Ok keveredtek a helyiekkel, s jott letre egy sajatos Baba-Nyonya kultura. Aztan jottek az europaiak, valtva egymast az aktualis europai hatalmi jatszmak fuggvenyekent. Epiteszetuk lenyomata termeszetesen megtalalhato ma is templomok, erod es varoshaza formajaban. De a kinai negyed a fo latvanyossag, kinai templomaival, mecsetjevel, s kicsit odebb pedig a Tamil Metodista Churc szolit beat ritmusban. A little india pedig a varos masik szine, es ize.

Muzeumolas: irodalmi muzeumban megtudhatom hogy a szeszfogyasztasert 100, hazassagon kivuli szex 80 ostorcsapast ert, s ha ez hazassagon belul tortent, akkor megkovezes jar. Ugye nem csak a keresztenyeke a csalad szentsege. Tovabba letezett vizproba ahol azt tekintettek artatlannak, aki tovabb birta a viz alatt. Tuzprobanal pedig akinek nem egett meg a keze a forro olajban. (volt artatlan ember ilyen kondiciok mellett? Mindenesetre kiprobaltatnam azzal aki kitalalta.)
A dpmb aljan volt a szultan haza – babok, kereskedok, kincstar, es a pamlag ahol a birodalom sorsa eldolt.
Martime muzeuma minden tisztesseges kikotovarosnak van, ezalol Melakka sem kivetel. Egy hatalmas portugal ketarbocos ad helyet a tarlatnak.
Papirsarkany muzeum-ban megtudhattam, hogy a vilag legnagyobb sarkanya 20 meter es 2550 kg. S repult. Ezutan mar a repulogepen sem kell csodalkoznom.

De a kulturalis tultengesemet befejezven par honapra, meg egy emlitestre melto museum volt: Museum of beauty. Mi is teszi szeppe az embert? Mit is tesz az ember a szepert? Ez kulturankkent kulonbozo megiteles ala esik, de sok a kozos szokas tavolsagtol fuggetlenul.
Tetovalas – eredetileg a totemek abrazolasa a testen a fafaragvanyokhoz hasonloan. Jel az emberen, hogy mely torzshoz tartozik (egyfajta utmutato hazassag, fogolycsere, vagy fazek kapcsan – fiji-n csak kaja lesz a tetovalatlan ember, temetes nem jar neki). Arulkodik a korrol, torzsi statuszrol (ugy latszik meg nem volt egyenruha es vall-lap)
De mivel ezen nepek legtobbjesotet borrel bir, ezert, hogy lathatobbak legyenek a vonasok, ezert a bemetszes technikajat alkalmaztak, mely nemcsak esztetikai szepseget adott, hanem a beteg testen a rossz szellemeknek lehetoseget a tavozasra. Sok torzsnel ezeket a jelzeseket szuletes utan vagjak a testbe, s ha tuleli a csecsemo, akkor a torzs befogadja. Mindezeken tul a ferfiassagot is jelezte, hisz a fajdalmat turni tudta, illetve hostetteit a karjara veshette (hany embert olt mar meg).
A “modern primitivek” – ahogy a museum katalogusa fogalmaz – is ilyen funkciok tovabbelesetlatjak a testrajzokban az esztetikai jelentesen tul. A bortonok vilagaban is egy elismerest es statuszt jelol, ha valaki egetessel tetovalja magat.
Ennel durvabb modszerek a fogkiutes, a foghegyezes, s az ezt kivaltando fogfeketites. (ti. A szellemek nem latjak, s ugy gondoljak, hogy az illeto mar felaldozta a fogat.)

A fejdeformalas szokasa – mar az egyiptomiaknal sem volt ismeretlen az elokelo csaladoknal, de az aztekok is muveltek, illetve sok torzsi kulturaban. Rogton szuletes utan elkezdodott az alakitas, kotessel, vagy fa koze szoritassal. 1-2 honap utan kesz is.
Kinaban a 10. sz. Utan a lotuszlab jott divatba, ahol is elkotottek az elokelo holgyek labujjait szuletes utan, s az eredmeny fokozasa erdekeben el is tortek azokat. Az elso honapokban faj, de aztan megszokjak az erintettek. Ez az ara a gazdagsagnak. Az eredmeny: kecses tipeges, amit a ferfiak erotikusnak talaltak s allitolag a nemi szervekre is jo hatast gyakorolt. (Ez tuti ferfi talalmany, egyszeruen nem akartak, hogy nojuk elcsamborogjon, mig ok tavol voltak.)
Ezt a szokast mar a 15. sz.ban mar tiltottak, de teljesen csak a forradalom szamolta fel, de meg par idos holgy el. Voltak megyek kinaban, ahol meg esely sem volt meghazasodni elkotott lab nelkul (amit persze a ferj sosem lathatott. Gondolom volt egy szaga..) Mit meg nem tesznek a nok a ferfiakert!) Ezekhez kepest a europai krinolin es derekkotok csak gyenge onkinzas kiserletek.
Nyakkarika viselete Burmaban es par afrikai torzsnel, de errol mar irtam.
Fulekszerek viselete es a fulnagyobbitas pedig a legelterjedtebb prakszis, de sok helyen szurjak at az orrukat is.De a leglatvanyosabb a CD ajkuak, akik akar 11 cm-es tanyert is be tudnak tenni ajkukba. Igy lesznek a katalogusban tarsai a kacsacsoru emlosoknek.. : )

Csonka Gabor
2004. junius 3

About the author

The most traveled Hungarian

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Facebook Like Button for Dummies